Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)
1942-10-28 / 244. szám
ELLENZÉK 1942 október 28. BBHEHaOHBOMBHI tt&OHH ✓/ s,Oliţa** gas a felén, mint & BiMUl- - Beszámoló a „Harmincadik“ kolozsvári diszb emula tójáról KOLOZSVÁR, október 28. (Az Ellenzék munkatársától.) Ünnepélyes külsőségek között, nagyszámú megh'vott közön* . ség előtt — a Karády-filrnet egy napira megszakítva —, díszelőadás keretében mutatta be kedden este a Mátyás Király- mozgó a magyar filmgyártás legújabb produkcióját, a Harmincadiknak Tudjuk: a film budapesti bemutatóját hatalmas sajtó-kampány követte. Sorozatos támadó-cikkek jelentek meg a filmmel kapcsolatban s minden sajtóorgánum más és más beállításban, a saját eszmei felfogásának megfelelően gáncsolta, dicsérte, vagy remekműnek tüntette fel. Ez a sajtócsatározás olyan nagy hullámokat vert, hogy a fűm iránti érdeklődést a végsőkig fokozta. A meghívott közönség zsúfolásig megtöltötte a Mátyás Király-mozgó hatalmas termét s a diszbemutató ünnepélyességét emelte az a körülmény is, hogy személyesen megjelent azon az uj film egész vezérkara“ is, a főszereplő Páger Antallal együtt. Az előzetes budapesti sajtóhangok után érthetően nagy érdeklődés fogadta a kolozsvári bemutatót. A közönség lélekzet- visszafojtva figyelte ennek a mondanivalójában rendkívül gazdag, mélységesen szép, finom költőiségében megragadó uj magyar filmnek minden egyes jelenetét és nem egyszer zúgott fel viharzóna a lelkes tapsorkán. Mit és mond ez a film? Bántó-e bármilyen irányban is? Nem. Aliita- tosan egyszerű, mint valami imádság. Egy magyar tanító küzdelmét, szivet-lelket fel- őrlő harcát állítja premier-plánba olyan közvetlen, őszinte hangon, olyan igaz és mély bensőséggel, hogy a filmnek több jelenete alatt va-ami fájó keserűség szorítja össze a néző torkát s talán-talán a szemekben a könnycseppek is megcsillannak. Mit is akar ez a magyar tanító? Iskolát a bányászcsaládok kisgyermekei] számára. Dé a gyermeklétszám nem elegendő ahhoz, hogy a törvény értelmében a bányaigazgatóság önálló iskolát tarthasson fenn. Egyetlen paragrafuson múlik az ! egész s azt nem lehet megkerülni. De mégis tenni kell valamit, A jövőért! Ezekért a szegény kisgyermekekért, hogy ne vetélődjenek el az életben tudatlanul és mostohán. Mert ők: a jövő! Mindezt érzi a tanító s ha a paragrafus nem gngedi az ui iskola építését, mégis hozzáfog a munkához úgy, hogy a szülők kérésére rögtönöz úgynevezett magániskolát. De az intrika. a rosszakarat beleszól ebbe a gyönyörű épltőmunkába. S a röglönzöft kis iskolából könyörtelenül kitelepítik a kisgyermekeket tanítóstul együtt,. Kjeserves harc után. gyötrő, kínzó' napok és éjszakák után betelik a létszám s itt van rnár a harmincadik gyermek is, az iskola tehát felépülhet. Egyszérü kis történet az egész. De ahogy azt a film írója, Kerccsendy Kiss Márton, az alig buszon ötéves bicskei tanító elgondolta, megálmodta és megírta, az a maga realitása mellett egyben költészet is. Izzó drámaisággal, itt-ott keresetlen kedves humorral és mindig, minden hangjában, minden szavában a legtisztul- labb. legigázabb emberséggel pergeti a cselekményt, olyan lehilincselőcn, annyira xnagávalragadóan, hogy az mindenki számára, aki a magyar gyermek jövőjéért d21?oz,k közd, igaz élményt, jelent. Költőiségében pedig olyan, mint a kristálytisztán csobogó havasi forrás. A rendezés munkáját Cserépy László Végezte a mii iránti teljes odaadással, kiváló szakértelemmel!, annyi ökonómiával és Ízléssel, ami már rnagábauvéve is biztosítja a sikert. Ä főszerepet Pager 'Antal játsza. Alakításában úgy elevenedik meg a kál- vániássorsu magyar tanító élete, hogy minden szavát, minden gondolatát ott érezzük szivünkben, vele örülünk, vele bánkódunk s valami olyan csodálatos összhangban olvad fel szereplő és néző, amilyet csak a legk ívé felesebb színészi alakítások tudnak kiváltani. Van egy jelenete, amikor már-már minden összeomlik a feje fellett s a. keserűség az ital mámorának krescsemlójával robban ki belőle! Ezek a pillanatok megrázóak és felejthetetlenek. A főszereplő művészi alakítását a Iegstilusosabban követi az egész előadás s ebből adódik, hogy a film minden szereplője a helyén van. Realitásában talán a Ugkiemelkeduhb a inollckfi- gnrák: közül Bihari József játéka. Nagy színész! Moglejrclég a fialni pclsőczy freu szereplései. Üde, hamvas s annyira otthon van már a filmen, hogy a jövő értékes ígérete. A falusi „Bováryné“, a meg nem értett, perzselő. íorró szop asszony szerepében Árpiul Margit, nyújt értékes, jó alakítást. De pompásaidénál pomp ás ah bak a többi szereplők is, Juhász Józseffel, Sarn- lay Arthurral, Fáy Bélává, Petites Ferenccel és Maklfyryval az élén. A felvételeket is külön meg kell dicsérnünk. Nem találni egyetlen zavaró mozzanatot sem, úgyhogy a film minden szépségét maradéktalanul kapja a közönség s ez biztosítja is számára a megérdemelt, osztatlan, őszinte nagy sikert, amely a kolozsvári díszbemutatón is megnyilvánult. HtfiícdUfrziU a ţiîm ,,‘/&zécUaca // A diszbemutató végén a közönség tomboló, lelkes tapsaira a főszereplő Páger Antal. Kerecsenéi Kiss Márton i ró és Cserépy László rendező a függöny elölt megköszönték a meleg ünneplést. Villáminterjúnk során a szerző, kerecsendi Kiss Márton ezeket mondotta: — Tanító vagyok Bicskén. A téma máikét évvel ezelőtt vajúdott bennem. Megírtam. Beadtam színdarab formájában az egyik színházhoz. Máig sem lett. belőle premier. De felfigyelt rá Apáthíj Imre é’s Juhász József s ő általuk került a kéziratom Páger Antalhoz. Azután Orosz Burner, a fűm producere is bekapcsolódott s a rövid kézirat elolvasása után nyomban vállalkozott a film előállítására. Mindnyájuk iránt hálás vagyok, mert elindították az ismeretlenségből. Cserépy László nemcsak a rendezésben, de a film forgatókönyvének megírásában is segitkezelt Páger Antallal, Apáthy Imrével együtt. Amit mondani akartam ezzel a filmmel, s ami valahol « téma mélyén van, mindössze talán ennyi: a filmben szereplő Bánya szimbolikus. Hétköznapjaink mélysége: sírásunk, nevetésünk, fájdalmunk, örömünk. A film nem. is árulja el. mit rejt magában a Bánya. Talán a ml jövőnket és boldogságunkat. Élő, fájó problémáihoz nyúltam. Hangsúlyozom azonban, hogy bántalmazni senkit nem. akartam. Jellegzetesen érdekes Cserépy László nyilatkozata is. Ő ezt mondja; egész eddigi rendezői munkásságom alatt sohasem tapasztaltam, akkora lelkesedést ti lm! elvételek közben, mint a „Harmincadik" nál. A szereplőkkel együtt érzett s a leg- oclaadóbb lelkesedéssel dolgozott az egész technikai személyzet is. Mindenki egész valójával „benne éli“ ebben a munkában. És ezt igaz magyar problémája melleit a film tiszta emberiessége váltotta ki. Öröm volt rendezni, öröm volt megcsinálni. Páger Antal, a film főszereplője mindössze ennyit mond: Olyan ez a film, mint a Biblia. Mindenki megtalálja benne azt, ami leikéhez, szivéhez legközelebb ált. Igaz örömmel vállaltam és játszottam el a főszerepet. És végül szólaljon meg a film producere. Orosz Barna is. Ő a pénzember. Tehát számokkal dolgozik. És mégis ezt mondja: A költségvetés nem számított ennél a filmnél. Eredetileg kettőszázötvenezer pengővel indultunk, de amikor kiderült, hogy még hatvanezer pengő kell hozzá, pillanatig sem tanakodtunk. És most boldog vagyok, hogy egy kis részem nekem is volt benne. így nyilatkozik író- rendező, főszereplő és producer a ..Harmincadikéról, amely az uj magyar filmgyártás kiemelkedő, értékes eseménye. GREDINÁR AURÉL. Kolozsvár klsgyülése általánosságban és részleteiben is elfogadta a város jövő évi költségvetését KOLOZSVÁR, október 28. Kolozsvár város törvényhatóságának kisgyiiUse ár. fnczédij-Joksinan Ödön főispán elnökletével tegnap ülést tartott. Az ülésen sok fontos városi ügy került napirendre, de ezek közül is legfontosabb volt a város költségvetése, melyet a kisgyülés dr. S«* nwdy András és dr. Bereczky Ernő törvényhatósági bizottsági tagok felszólalása után általánosságban és részleteiben is elfogadott. A. közgyűlés megnyitása után a k-isgyü- Iés a szakbizottságok javaslata alapján elfogadta az ideiglenes alkalmazottak további alkalmazására, a kolozsvári Mentőállomás költségeihez, valamint a Tüdő- és iXermhetegeket Gondozó Intézet, valamint a Zöldkeresztes Egészségvédelmi szolgálathoz- való városi hozzájárulásra vonatkozó t'oígármesleri előterjesztési. Ezután az 1943. c\ i költségvetés tárgyalására került a sor. Suba Károly dr. tb. tanácsnok terjesztette elő az errevo- natko/ó polgármesteri javaslatot a szakbizottságok véleményévél egyetemben. Az első hozzászólaló Bereczky Ernő dr,, a kolozsvári Iparkamara miniszteri biztosa, törvényhatósági tag volt. aki rámutatva a tanoncutánpótlás hiányának súlyos következményeire, felhívta a kis gyű lés figyelmét a tanoncképzés nemzeti szempontból való nagy fontosságára, s kérte, hogy a költség-vetésben a tanoncotlhonok- hoz való hozzájárulás tinién felvett 15 ezer pengőnek 30.000 pengőre emeltessék fék A kisgyiüés a felszólalók indokaira a aló tekintet tel, a segély felemelését megszavazta- A következő felszólaló Sonuody András dr. volt, aki elismerve a költség- vetés rendszerességét és átlekinthetését, megállapította, hogy a költségvetésben kevés a beruházásokra előirányzott összeg, viszonjt sok a személyi kiadás. Kérte a város vezetőségét, hogy találjon módot array hogy a jövőévi költségvetés tárgyalása alkalmával a szakbizottsági ülések és kis— gyűlés határnapja között több idő álljon rendelkezésre a költségvetés részletesebb áttanulmányozása érdekében. Megszavazta ezután a kisgyülcs a városi tisztviselők és alkalmazottak karácsonyi ajándékának megáJÜhpi t á sára von atkozó o lő terjeszt ésí, n vizszxdgállátási szabályrendeletet, a viz és csatornadíj szabályzatot, a hirdetés ügyi szabályrendeletet. Dr. Sornodv András indítványára e határozta, hogy a sétatér fenntartására előirányzott összeget felemeli és a séta téri úttestet a jármüvek részére ismét megnyitja. Dr. Bereczkv Ernő és Somody András hozzászólása után elhatározta, hogy a magánkézben levő hus- árugyárat megveszi, hozzájárult a vágóhíd átalakításához, elhatározta, hogy az Országos Magyar Színjátszás Múzeumát Kolozsváron felállítja. Hozzájárult ahhoz is, hogy a város balatoni gyermek- nyaraltatás céljaira Balatonmárián telket vásárol. A kisgyülés ezenkívül még több kisebbjeiéntőségii városi ügvet tárgyalt le. Két nagyasszony és két szentegyház (P.) Érdéig belseje tele van hintve barátságos, ódon kis udvarházakkal, amelyet' körül, a ,,jöldbirtphrendezés“ iirügyével beavatkozó kisebbségpolitika lekanyari- t-olta a termőföldet. Amikor hivogotóan eiőkukkantanak a gesztenyefasorok és fe- nyöcsoportok közül, az emlékek kézen fogva visszavezetnek minket a közeli múltba, amikor elszánt önvédelmi harc főhadiszállásai voltak ezek a most nyugalmas udvarházak. Itt is voltaiemberek, nem is kevesen, akik ádázul védekeztek a hatalom súlyával és a hatalmon levők előnyeivel ránk támadó idegenele ellen. Két kis udvarházban két Özvegy asszony, egijnyísLól távol, egymásról nem. is tudva vívta mindennapos kemény harcát mindenki ellen a földért, nernesupún a magáéért, de a benne bízó magyarokéért is, az iskoláért, és templomért, a népi magyar sors könnyítéséért. Sok nyogyar emberrel egyszerre ez a két magyar nagyasszony is iUkos szent fogadalmat tett, egymástól függetlenül is ugyanazt: ka a szent, magyar föld felszabadul az idegen megszállás alól, öl: templomot építenek a magyarok Istenének dicsőségére. A történelem elindította az igazság érvényesülésének folyamatát: Erdély fele megszabadult mások uralmától. A két nagyasszony tüstént építkezésbe, jogott. Özvegy Urányi Alodárné Gcngóbair épiletl református templomot a magyaroknak'. Itt edil ig még soha nem mh szentegyház. Most szombaton avatják fel, egész Erdély figyelmétől kísérve. A felszabadulás után özvegy Beleyh Imréné Feláron saját telkén,, saját erejéből római katolikus templomot épít a község rómef katolikus magyarjai számára. Mii yen vagy volt fl meglepetésé Czirják Károly református lelkésznek. amikor megtudta az építendő templom len ét! .( nagyasszony ugyanis, időtlen-idők óta ápolt családi hagyományok alapján a felőri református egyházközség kegyura volt. A kisebbségi éleiben iskolát tartott fenn a református egyháznak, támogatta az egyházi mozgalmukat, mindenben elsőnek sietett az egyház és hívei segítségére. Magyar ügyet támogatott benne. Erre is csal: Erdélyben• képesek az emberek. Mutst. miután a veszély elvonult a református egyház feje fölül, a nagyasszony felépíthette a római katolikus , tempó omol a felöri katolikus magyarok részére. Két magyar asszony valóra váltotta nagy fogadalmát. Legyen ez példa: aki fogadalmat tett, váltsa be, oki viszont nem tett. a. tegyen most, amikor uj viharok szele fu_ bérceink fölött. Elektrotechnikai könyvujöonság! HOHONYI GYULA: > Az általános elektrotechnika elemei II. lényegesen bővített kiadás. A következő főbb részekre tagozódik: Magnetostatika. Elektro- statika. Elektrokinetika. Elék- t rom ague tik a. Vált akozó áramok. Táblázatok. Ára kötve 16, fűzve 14 pengő. Kapható az „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre utánvéttel is azonnal szállniuk.
