Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)

1942-10-26 / 242. szám

1542 október 28. ELLENZÉK 5 Erdélyrészi iiy@mdcs!pc*ri s^akérlelict^let Kctlozsvóroíi iteiííieíeé «8 tiSíele^o saslókozleményelíröí A hivatalos ilap vaA'aniapi t^arúa. kösíd y. 63Ü0—1942- M. E. számú rondcTüt a kötelező sajtóközleményekről. A rendelet értelmében a miniszterelnök, amennyiben, közérdekből szükségesnek Itatja, elrendel­het egyes közleményeknek időszaki lapok­ban teljes terjedőiéin Luni megbatározott címmel együtt, változtatás né kiil való kö­telezővé tételét. A miniszterelnök úgy is rendelkezhetik, hogy a közleményt csak bizonyos meghatározott jellegű (politikai, közgazdasági, társadalmi, sth.) időszaki lapokban, vagy az időszaki lapoknak meg­határozott csoportjának (Budapesten meg­jelenő lapok. v irt éken megjelenő lapok, napi-, heti-, havi'apók) tegyék közzé és meghatározhatja azt is, hogy a közle­ményt a Kap melyik számában, melyik ré­szében, és milyen szedéssel kell közzéten­ni. A miniszterelnök erre vonatkozó ren­delkezését akár közvetlenül, akár a Ma­gyar Távirati Iroda utján közölheti az érdekeld lapokkal: A miniszterelnök állal kötelezett közzétételre kijelölt közlemé­nyeket sajtóellenőrzés végett bemutatni nem kell. Lezajlóit a kulturális ögyesüleiek országos és»t©k©zl©ta A magyar kulturális egyesületek orszá­gos szövetsége a magyar városok orszá­gos szövetségével együtt szombaton köz­gyűlést tartott, amelyen 44 vidéki város 63 kulturális egyesülete képviseltette ma­gát az ország minden részéből. A közgyű­lésen Hetük is János dr. egyetemi tanár megnyitója utáni Vojnovich Géza> a Tudo­mányos Akadémia főtitkára emlékezett meg Horthy István korinányzóhelyettes hősi haláláról, majd Szinyei-Mérse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter mon­dott hosszabb beszédet a falu és a város egymásrautaltságáról. Ezután Baranyai] Up ót titkos tanácsos emlékezett meg gróf Klebelsberg Kunóról. A közgyűlés Kállay Mikiős miniszterelnö­köt az egyesület örökös elnökévé, *Bora- nyay lapátot pedig az egyesület elnökévé választotta meg. Bélái Kálmán gróf beje­lentette az erdélyi kulturális egyesületek csatlakozását, végül Lukács Ödön a vá- rosku'ltura fejlesztéséről tartott előadást. Este a nagyváradi Szigligeti-társaság a 1 udományos Akadémia ii’éstermében irodalmi estet rendezett. KIVÉGEZTÉK A TOLVAJ HONVÉDET KASSA, október 26. (MTI.) A kassai honvédtörvényszék, mint rögtönitéKő bí­róság Bins György 22 éves honvédet az ungmegyéi Tékó községben az elsötétítés Ideje alatt elkövetett lopás büntette iniatl köté általi bíiIáira ittdte. Biris György' ke­rékpárt, férfikabálot, pantallót. Ivat apót lopott. A halálos ítéletet az állami Ítélet­végrehajtó végrehajtotta. A keleti tudományok és gyakorlati felhasználásuk Yesudian: Sport és járja, Ősi hindu testgyakorlatok és lé­legzésszabályozás európaiak szá­mára. 53 eredeti fölvételiéi. Az első kiadás néhány hét alatt el­fogyott. Most jelent meg az új H-ik kiadás. Ára 6 pengő. Dr. Baktay Ervin: A diadalmas jóga. (A megismerés önuralom tana.) A Jóga-tant minden szempont­ból tárgyaló és tolmácsoló könyv elolvasása után tisztultabb, vilá­gosaid.) fogalmaink lesznek az emberi szellemről, az életről és a halálról, a gondolat mindenha­tóságáról, a bőidről és a. nagyvi­lágról, az anyagról és a leiekről. Baktay ezt a súlyos tárgyat köz­érthetővé tette, közel hozta min­denkihez. Ára kötve 8, fűzve 6 pengő. Kaphatók az „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-fél* 9. Vi­déki megrendeléseket utánvéttel is azonnal elintézünk. KOLOZSVÁR, október 26. Vasárnap 1 délelőtt 9 órakor a Kereskedelmi és Ipar- | kamara nagytermében a Magyarországi j Grafikai 6a Rokoniparosok Főnökegyesü­lete Vidéki Nyomdászszakosztálya, vala­mint a Kolozsvár és Vidéke Ipartestü’ct sokszorositóipari szakosztálya erdélyrészi nyomdaipari szakértekezletet tartott, ame­lyen a Magyarországi Grafikai Iparosok Fő nők egyesületének teljes vezérkara je­len volt. A szakéttekezletet Csákány ovszhy Ká­roly kolozsvári nyomdatulajdonos, a Sok­szorosító Szakosztály jegyzője nyitotta meg, aki beszédében meleg szeretettel üd­vözölte a vidéki nyomd ásziparosok Ko­lozsvárra érkezett vezetőségét. Az üdvöz­lésre válaszul Székely Gézn soproni uyom- dahdajdonos, a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara vo’l elnöke, a vidéki nyom­dászszak ősz Iá! y elnöke elmondotta, hogy örömmel jöttek a felszabadult Kolozsvár­ra. hogy az erdélyrészi nvomdaiparosokat rokonérzésükrő! biztosítsák s lehetővé te­gyék szakmai fej ődésükkel egyidejűleg gazdasági elühaladásukat is. Székely elnök beszéde után Grucza ÍApót városi tanács­nok, iparhatósági biztos üdvözölte a. szak- értekezlet megjelent tagjait, dr. Torán Ba­lázs, a kolozsvári iparkamara ügyvezető titkára, az iparkamara támogatásáról! biz­tosította a nyonidatulajdon-osokat. Deme­ter Ferenc ipartestületi elnök üdvözölte a megjelenteket, hangsúlyozta, hogy ha az értekezlet a nyomdaiparosok összességének érdekeit szolgálja, úgy az Ipartestüket a nyomdászipnrosók minden akcióját szíve­sen támogatja, ha azonban látja, hogv egyéni, vagy önző célokat szolgál, akkor állásifoglal ellene. Ezután Szilágyi Jenő. a marosvásárhelyi nyomda tulajdonosok KOLOZSVÁR, október 26. (Az Ellenzék munkatársától.) Szőke, mosolygói kedvesarc ti asszony Zilahi Farnos Eszter, az orsságosnevii előadóngüvésznő és zeneszerző, aki c pillanat­ban Kolozsvár vendége. Pihenni jött haza. Haza, mert erdélyi ömarja is. ■Vendéglátójával és jóboráinöjével, Csen- gertj Ilona írónővel ül Zilahi Farnos Eszter az egyik kávéházban. Uzsonna közben beszél magúról, munkáiéiról, terveiről és küzdel­meiről. — Különös érzést keltett, bennem — mondja —, hogy véletlenül Rcményik Sán­dor halálának évfordulóján érkeztem Kolozs­várra. A nagy költő neve sokat jelent a szá­momra, hiszen az ,.Ave halott“ r\ogzenésilé- sével kezdtem zeneszerzői pályámat. Kikap­csolódni jöttem haza Erdélybe s erre az útra már Julius óla készülök. Zilahi Farnos Eszter Ady, Aprily, Rémé- nyik és Mécs László verseinek megzenésítő je — modern táncmuzsikát is szerez és reklám- filmeket csinál. De ha előad, csak komoly és nemes veretű milvekkl áll a publikuma elé, amely' már valóságos törzsközönség. Sajnos, a rádióban régen nem hallottuk szép, sötét- csengésű hangját. — Mi a legutolsó munkája? — kérdezzük. Az „Altatódat 1942“ — mondja —, cl kell mondanom, hogy ezt a dalt, amelynek megfilmesített változatáról tárgyalok most egy filmgyártóval, harctéren küzdő fiamhoz írtam az anya féltésével és forró szeretet ével. Mosolygó szeme kicsit elhomályosul, fény­képei vesz elő. Fiatal, nevető, karcsn fehér­hovében emelkedett szólásra és az erdrly- részi nyomdaipar több panaszát ismertet­te, többek között azt. is, hogy egyes buda­pesti nagy nyomdák tulajdonosai tisztes- ségtéien versenyt támasztanak az erdélyi nyomda-iparosok ellen. Előadta, hogy egyes kolozsvári ny omdatula jdonosok is házal­tak Marosvásárhelyen és ezért a maros- vásá r 11 ely i n y o md atilla j don os o k é l e t le li e- tőségeit csökkentették. E felszólalás után Lengyel Albert, a ko­lozsvári sokszorositóipari szakosztály el­nöke emelkedett szólásra és a kolozsvári nyomdáink)jdonosok reputációja érdeké­ben kijelentette, hogy a kolozsvári nyom­da tu la jdo n os o k marosvásárhelyi nyomtat­ványokra nem tettek árajánlatot. Nagy Károly debreceni nyomdatulajdonos, a vi­déki nyomdászszakosztály alelnökéjjek ér­tekezlete helyett, aki betegsége miatt nem jöhetett Kolozsvárra, Gyarmathy György nagykanizsai nyomda tulajdonos felelt ar­ra a kérdésre, miért van szükség a vidéki nyomdászszukosztályra, Lengyel Albert kolozsvári nyomdatulajdonos az erdélyi nyomdaipar helyzetét ismertette. Arany Károly a vidéki nyomdász-szakosztály tit­kára a kalkuláció helyes alkalmazásáról és a rézsűétőlek ismertetéséről! tartott nagy figyelemmel hallgatott értékes elő­adást. A. vidéki nyomdászszakosztály cél­kitűzéseit Németh István szakosztályi tit­kár ismertette, a vidéki nyomdaipar hely­zetének kiépítéséről pedig Szelcy József kassai nyemd a tulajdonos Készéit. Több hozzászólás után az értekezlet Lengyel Albert szakosztályi e*nők záróbeszédével ért véget. A jól sikerült. értekezlet után a résztve­vők társa sebedre gyűltek össze, a melye» több felszólalás hangzott el. fogú, kütonarulvás fiatalember képét. — Két fiúm van, — mondja büszkén. — Egyik, a fronton. amint mondtam, a ipásik Székesfehérváron él. — Mióta foglalkozik zeneszerzéssel? ■—- Gyerekkorom óta — válaszolja és gyan­ít ód mozdulattal teszi vissza kézitáskájába fia képet — még némafilmek zenéjét is irtani, így a világhírű Prágai diák-ét is annahidc- jcn. Cscrépy László: HíinnincndLk câini hi­res uj jdm léhez is szereztem zenéd. Erdélyi vonatkozású dalaimat szereli a közönség: igy az Észak felé menetelünk cimii film zenéje is az én muzsikámból tevődik össze. Örülök az Altatódul sikerének, amelyet gramajonle. mezre Lukács Margit, a Nemzeti Színház te­hetséges színésznőié énekelt. Több gramofon- lenxezm közül n Valaki elment címűnek volt még jelentősebb sikere. Ez-a dal arról is neve­zetes, hogy ezzel lett ismertté Nagykovácsi Ilona. Több gram of onlemezeniet Berlinben készítették cl. Sokai dolgozom — mondja hangjában egy parányi keserűséggel — és azt tapasztalom, hogy ma sokkal nehezebben megy számomra minden, mint amikor Irezdő voltam. Akkor mindenki bátorított. segít fit, biztatott, Ma pedig . .. Nem folytatja, de kezének gesztusában minden benne van. De azér inem féltjük Zilahi Farnos Esztert, ezt q tehetséges, izzig-vérig müvészasszonyt. Az Altatódal. A Falevél és sok más nagysikerű dal szerzője és a meleg­hangú előadómü vésznö tovább dolgozik, s munkájának, dalainak ezután is feltétlen si- herc lesz. (j[J. L.) B Ä B O N O CORVINBAN Dlszlinnepségek Krisztus király tiszteletére KOLOZSVÁR, október 26. Az Erdélyi Róui. Kát. Népszövetség Krisztus Király tiszteletére és húszéves fennállásának em­lékére a hadigondozottak javára tegnap vasárnap nagyszabású ünnepséget rende­zett. A diszünuepségek reggeli misékkel kezdődtek, majd a rom. kát. gimnázium Jósika-termóben műsoros dGzünnepé y volt. A Himnusz után Sándor Imre püspö­ki általános helytartó Krisztus királysá­gáról mondott mélyeuszántó beszédet. Á Mariánum énekkara Kotsis M. Cecil m vezényletével Bárdos: Áldott tztzent István c. szerzeményét énekelte. D’ ■ Ilic.pédy Johs- man Ödön főispán . Krisztus királya a földi hazának" címen a szeretet mindenhatósá­gáról és a szeretet erejéről mondott be­szédet. Kamarás Gyula, a kolozsvári Nem­zeti Színház tagja Kiss Menyhárt; Jerike és Rcményik Sándor: Eredj, ha tudsz ci­mii költeményeit szavalta haLísosan. A róni. kát. főgimnázium énekkara Szántó Béla vezényléséve] Lassus: Jubilate című egyházi szerzeményét énekelte. Hr, K°vriy Béla. a Ferenc József Tudományegyetem rector magnificusa ,.Krisztus szociális ki- iálysága“ cinicii a keresztény szociáliz- miisról elmélkedett, majd dr. Bálint Jó­zsef igazgató, országgyűlési képvseló az Erdélyi Róni. Kát. Népszóvetséz húszéves múltját ismertette s azokat a küzdelmes éveket, amelyekben a huszonkét éves el­nyomásban részük volt. A kitünően sike­rült diszüunepélyt a pápai Himnusz hang­jai zárták be. 'A délután folyamán a Nyári Színkör­ben ünnepi díszelőadás volt. Bemutatásra került Toronyi Gyulának, n. budapesti m. kir. Operaház tagjának Örök Féay cimii darabja, Dúlnoky István rendezésében. Az előadáson közreműködőit a Mariánum és a r. kát. főgimnázium énekkara. A mély vallási gondolattól átitatott darab főszere­peit Versényi Ida és Lantos Béla, a kolozs­vári Nemzeti Színház tagjai alakították teljes sikerrel. A műkedvelők köziiá játék­tudásukkal kitűntek Király József, Lich­tenstein Sándor, Bura Sándorné, Gernfi­st eh Zoliéul. A délutáni ünnepi díszelőadá­sok előtt dr. Bálint József igazgató, or­szággyűlési képviselő luoulott bevezetőt. Beszédében ismertette azokat a tudomá­nyos és filozófiai irányzatokat, amelvek Isten ellen törtek. Ezek a XÍX. század fo­lyamán ontották az uj vallásokat, az Igaz­ság. a Szellem, a Proletariátus, a Heros, az Emberiség, az. Én. a Jövő. a Faj és sok­minden nevében. Az örök igazságot azon­ban, hogy Krisztuskírálv a vég és kez­det. mognönteni nem tudták. — Pogányság és kereszténység soha ösz- sze nem forrhat, zsidóság és keresztény­ség soha eggyé nem válhat, mondotta be­széde további folyamán Bálint József or­szággyűlési képviselő. — Ma a keresztény­ség korát éljük, minden kornak újra és újra meg kell írnia a ma$a evangéliumait. A ml korunk is megírta s mégis ucm volt kor, amely annyira eltávolodott v» ín:» Krisztustól, mint a mai és mégis anrvirn 1 rászorulna Krisztusra, utlst * mai Páger Antal a „Harmincadik“ kolozsvári díszbemutatóján Különleges, ritka csemegével kedveskedik közönségénél a Mátyás király moz­gó. A „Harmincadik“ cimii, eseményszám hu menő, pompás uj magyar film kedd esti ünnepi díszelőadására sikerült megnyerni a film főszereplőjét, Páger Antalt, a je­lenleg Kolozsvárt tartózkodó kiváló művészt, hogy a bemutatón személyesen is megjelenjek. A rokonszenves, nagy művész éltben az uj, izig-vérig magyar levegőjű, mélységesen szép filmjében egy magyar tanítót játszik, akt élete egész munkájával, szilének minden dobbanáséival emberfeletti küzdelmet folytai az eljövendő magyar nemzedékért. Alakítása olyan hatalmas, annyira magár hl ragadó, hogy a budapesti előadásokon a közönség, mintha csak színházban ülne) állandó nyiltszini lapsokkal fogadja u film különböző jeleneteit. Páger Antal, aki ezzel a szerepével minden ed­digi alakítását- felülmúlta, szívélyes készséggcé fogadta el « Mátyás király mozgó meghívását, s jóllehet az Újságíró Egyesiilet íiélfö esti előadásán is szerepel, a ,.Harmincadik" kedd esti díszbemutatóján is megjelenik, hogy a film végén, a füg­göny elölt, ismeri kedves közvetlenségével, néhány meleg szórni megköszön)? a kö­zönség tapsait. Ez a mozzanat valóban un nevi estté avatja a „Harmincadik“ kolozs­vári bemutatóját. Beszélgetés Zilahi Farnos Eszterre! zenéről, Hímről,jövendőről

Next

/
Oldalképek
Tartalom