Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)

1942-10-26 / 242. szám

LXin. évfolyam, 242. szám. tH HÉTTŐ, 1342 október 2«. SR110 FILLÉR J.LENZEK iss2 Szerkesztőség éa kiadóhivatal: Kolozsvár, siót Jókai-u. 16., I, em. Telet.; 11—09. Nyomda: Egye- -ms| tem-u. 8. sz. Teief.: 29—23. Csekkszámla 72056 fiLAPITOTTI: BIRTHS MIKLÓS Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÖVÁLLALAT- Kt. Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hóra 2.70 7, negyedévre 8 P.T félévre 16 P., egész évre 32 P. A magwar-német együttműködésről és a békére való gazdasági előkészület- ről beszélt Antal István és Varga József Sooronban SOPRON, október 26. (MTI.) Varga Jó­zsef és Antal István miniszterek Wtassics Gyula báró államtitkárral együtt vasárnap délelőtt megjelentek a soproni magyar if­júság seregszemléjén. A színház előtti té­ren körülbelül 7000 ifjú és leány, a kö­zépiskolák és az egyetem hallgatósága gyűlt össze többezer főnyi közönséggel. A 10.000 főnyi tömeg jelenlétében búcsúz­tat!:! a soproni levente egyesület elnöke a besorozott leventéket, majd a soproni leá­nyok felszalagozták a besorozott leventé­ket. Ezután a város társadalmának veze­tői mondottak köszöntést a szombaton es­te felavatott Magyar Művelődés Házára, utána a tömeg elénekelte a Szózatot, majd diszmenet következett a miniszterek előtt. A vendégek ezután megjelentek a Ma­gyar Élet Pártja választmányi gyűlésén. Varga József miniszter, Sopron város or­szággyűlési képviselője beszélt gazdasági kérdésekről. Az anyaggazdálkodásról han­goztatta, nem Iáit olyan jelenséget, amely aggodalomra adna okot. Reméli, hogy ezen a téren nem lesz lényeges rosszabbodás, még akkor sem, ha tovább tart a háború, sőt az anyaggazdálkodás egyes részein még javulás várható. Arról szólott, meny­nyire fontos, hogy már a bábomban elő­revethessük tekintetünket a várható bé­kebeli gazdálkodásra. Amennyire az anyag- és inunkaerőgazdiálkodás megen­gedj, még a háború alatt építsünk olyan üzemeket, amelyek a békegazdálkodást előmozdítják. A legfontosabb a fokozott munka és a fokozottabb termelés. A nagyhatású beszéd után Antal István miniszter szólalt fel. — Ez a mai soproni politikai megnyi­latkozás — mondotta — felejthetetlen Pínlékeket ébreszt benneinj. Annak az 1934-es politikai tüntetésnek emlékét, amikor Gömbös Gyula a soproni városhá­za erkélyéről először tett hitet a tengely- politika európai jelentőségéről. A tengely gondolata Sopronban született meg Göm­bös Cyula ajkán és Sopronból indult el arra a nagy pályafutásra, amelyet ma a világpolitikában betölt. Sopron egyébként is jelképe a magyar politikai- és közéletnek. A magyar—né­met sorsközösség jelképe. Amint Sopron­ban la.álkoznak az Alpok nyúlványai a Kis Magyar Alföld síkságával, éppúgy Sopronban érintkezik a magyar lelkidet a némettel. A magyar—német sorsközösség nem diplomáciai iratokban született. Az együttműködés a történelmi erők es. szükségességek gyümölcse, amely túl az érdekek vonalán a közös mult, a közös küzdelem és érzések termékeny talajából hivatott életre. A magyar és német kato­nák a Volga mellett e történelmi sorskö­zösség jegyében ontják vérüket. Amint ők meg tudták találni a küzdelmek poklában — a mien kénél összehasonlíthatatlanul ne­hezebb viszonyok között — a bajtársi együttműködés teljességét, úgy nekünk is idehaza meg kell találnunk kedvező le­hetőségek között a legteljesebb magyar— német testvéri és bajtársi együttműkö­dést. (Nagy taps, lelkes éljenzés.) Ez az együttműködés történelmi és eg­zisztenciális szükségesség. A magyar poli­tikai, diplomáciai ás katonai vezetésnek ezt az életparancsát már bosszú Idő óta gyakoroljuk. De ez még nem elég. Ugyan­azok a szándékok és hajlandóságok keik hogy áthassák mind a két nép lelkét és érzésvi!ágált. A magyar népiét a németség akkor is maga mellett találta az első vi­lágháborúban és most is ott találja, mert a magyar nép sohasem volt konjunktura- barát. Bajtársa, fegyver társ a nemcsak, ha süt a nap felette, hanem akkor is, amikor vihar veri házuk táját. Ezután a miniszter a kük- és belpoliti­kai kérdésekre tért áit. Részletesen beszélt katonai erőnk fokozásának szükségességé­ről a belső rend megerősítéséről, a közel­látásról és az időszerű emberbaráti kérdé­sekről. Rámutatott az országnak szociális teljesítményeire, amelyek nen^etközi vi­szonylatban is az első helyen *al!anak. A dolgozóknak tisztában keli lenniük azzal, hogy7 a szociális gondozás ellenében a na­gyobb k ö t eless ég te 1 jes i t és, a nagyobb mun­kateljesítmény, a nagyobb nemzeti fegye­lem és a nagyobb áldozatkészség az, amit a nemzeti közösség megkövetel. Részlete­sen szólott az időszerű legfontosabb faji kérdésekről! Figyelmeztette hallgatóit arra, hogy a magyar faji kérdés nem me­riţi ki a zsidókérdést. A zsMókértdíés megoldásában is hatalmas ered­ményre hivatkozhatunk. Még foko­zottabb lesz az eredmény, ha végre­hajtjuk azokat a rendszabályokat, amelyeket a miniszterelnök a minap jelentett be. De tudatában kell len­ni annak, hogy a zsidó szellemiség kiküszöbölése a legfőbb kérdés. A zsidókérdés egyáltalán nincs meg­oldja azzal, ha a zsidó vállalati ve­zetők helyébe magyarokat ültetünk s ha azok éppen olyan zsidószellem­ben dolgoznak.  gazdasági élet er­kölcsét meg kell tisztítani a zsidó­erkölcstől. A magyar faji kérdés lé­nyege abban rejlik, hogy minden eszközzel erősítsük népünk belső erejét, egészségét, jólétét, szellemét, amely a nemzetfenntartó magyar földben gyökerezik, biz a legfonto­sabb faji cél, amelynek elérésében össze kell fogni minden erőt az or­szágban. A miniszter azzal fejezte be beszé­dét, hogy az általa kifejtett politi­kát a Magyar Élet Pártja Szegedről hozta és következetesen meg valósít­ja, nem mint pártpolitikát, hanem, miint a nemzet egyetemes érdekét. Ma egyébként sem játszhat szerepet a pártpolitika a magyar életben. Ha megkérdeznék, milyen politikát kell követni és milyen világnézetet keit meghon ősi tani, mindén magyarnak csak azt válaszolhatja, hogy a ma­gyar megerősödésnek, a magyar be­teljesedésnek politikáját és ügyünk győzelemrejutásán ak világnézetét. A miniszter szavait gyakran sza­kította meg a tetszésnvilvánitás. Varga József és Antal István minisz­ter vasárnap az esti órákban vissza­tért Budapestre. Megindult az általános támadás az egyiptomi arcvonalon BERLIN, október 26. (MTI ) Ä Führer főhadiszállásáról a véderő főparancsnok­sága közli: A Kaukázus nyugati részén A Sztálingrádért folyó küzdelem so\ telével elfoglaltuk a ,,Vörös októberíl gyi háztömböket. Az ellenség ellentámadásai i. A doni arcvonalon étujiitJb több ellenséges támadást vertek vissza. . A Ladoga-tavon olasz és német hajók támadást intéztek a szovjet kézen lévő partvidék egyrésze ellen és harcot foly­tattak ellenséges ágyunaszádokkafl. Légi­harcok során 21 ellenséges gépet lőttek le. Egyiptomban az ellenség heves tüzér­ségi előkészítés után erős gyalogos ás páncélos kötelékekkel> nagy légi haderő harcba velésével széles arcvonalon meg­kezdte a már várt nagyarányú támadá­sát. Elkeseredett harcok folynak. Az ellenség eddig 20 repülőgépet és igen sok páncé­lost vésztett. német csapatok újabb hegyge­rinceket foglaltak el. Az ellenség ellen tá­madásait visszaverték. rn makacs harcokban, egy csarnok kivé- telep maradványait és a mellette lévő szeomlottak. Az angol légi erő a megszállt nyugati terület fölé történt berepülés során, va­lamint az Olaszország ellen intézett táma­dásai során 11 repülőgépet veszteit, ame­lyeknek több, mint fele négymotoros bom­bázó. A német tengeralattjárók az északi At­lanti-óceánon, a Jeges-tengeren, a kanadai partok mentén, továbbá a Kongo torkola­ta előtt és Fokváros előtt kemény harcok­ban biztosított hajókaravánokból, részben pedig magános hajók üldözése során 16 hajót sülyesztettek el, összesen 104.000 tonna tartalommal. Elsüllyesztettek egy rombolót is. Három hajót és egy rombo­lót megrongáltak. Tizenöt ellenséges kiserődöt semmisítettek meg a magyarok  26. számú hadijelentés: A honvéd vezérkar főnöke közli: A ma­gyar hadsereg arcvonalán kölcsönös tüzérségi és felderítő tevékenység folyt, amelynek során különösen eredményes volt egyik felderiiö oszta­gunk vállalkozása. E vállalkozásnál teljesen megsemmisült egy fél szá­zad erejű ellenséges harcicsoport, valamint 15 ellenséges kiserőd, mig sa­ját osztagunk néhány könnyű sebesüléstől eltekintve, veszteséget nem szenvedett. Téli állásaikon dolgoznak hon­védőink Ä hon véd vezérkar főnökének 26. számú hadi jelentéséhez katonai helyről még a következő tájékozta­tásokat fűzték: Azok a kisebb vállalkozások és csaták, amelyek a honvédkaidisiereg arc vonalán nap-nap után lefolynak és amelyeknek célja a felderítés mellett is fontos tereppontoknak a megszerzése s az ellenfél erődítési munkálatainak megzavarása, jel­lemző velejárója a mindiakább ki­domborodó állásharcnak. Az arc vo­nalon egyébként nyugalom állt be és csak tüzérségi és aknavetőtüze­lésre szorítkoznak mind a két olda­lon. A szembenálló felek arcvonalá­nak ezen a szakaszán az állások ki­építésén és a téli háborúra való he- rendezkeclésén dolgoznak, amely munkálatok saját oldalon meglehe­tősen előrehaladott állapotban van­nak. Ez a körülmény a veszteségek nagyfokú csökkenésében is megnyi­latkozik. A honvédség kiváló támadósz el le­rn ének újabb szép bizonyijéka a ha' dijelentésben említett vállalkozás, amelyben egyetlen saját veszteség mellet az ellenség több mint 60 meg­számolt halottat vesztett, valamint az a fegyvertény, amelyet Szántó Ti­bor őrmester hajtőit végre. Szántó Tibor válogatott roham csapata élén észrevétlenül átkelt a folyón létesí­tett aknazáron és vakmerőén rajta­ütött az ellenség egyik védelmi fész­kén. Az ellenséges géppuskátok leg­nagyobb részét megsemmisítette, majd a fészek elpusztítása után a zsákmányolt nehéz önműködő fegy­verekkel és veszteség* nélkül vissza­tért saját, állásainkba. OLASZ VÁROSOKAT BOM­BÁZTAK AZ ANGOLOK Október 24-én és 25-re virradó éjjé» az ellenség újabb légitámadásokat intézett Lombardia és Piemont néhány kevésbé fontos központja, különösen Milánó és Novarra ellen. Milánóban 48 polgári halott és 254 sebesült áldozata van a támadás­nak. Savanában 35 a halottak száma. Ge­novában a# előző napi támadás halottainak Száma 39-re, a sebesülteké 190-re emelke­dett. Milánó felett három ellenséges bom- bavetőt lőttüeU 1* Geinova felett peli^j ué- Byet

Next

/
Oldalképek
Tartalom