Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)

1942-10-22 / 239. szám

/ 1942 október 2 2. ELLENZtE Kolozsvár lelkes ünneplése közben vett részt Anlass követ az olasz knlturlntézet megnyitásán ÍŐX ifiJb ina rsa tói 8» 3ifi &a m vn rb m SS X ifi 9?. Öl »1 X m q b T b ?[ KOLOZSVÁR, október 22. (As Ellen­zék munkatársától.) Október 21-én, szer­dán dédután az egyetem teljesen megtelt aulájában tartotta idei évadnyitó ünnep­ségét a kolozsvári Oltasz Kuflturintézet. A megnyitónak különös jelentőséget adott Filippo Anfuso magyarországi olasz követ ég meghatóim azott miniszternek jelenléte, aki egyenesen erre az alkalomra érkezett Kolozsvárra. Anfuso követ szerdán haj­nalban érkezeit Erdély fővárosába Aldo Bizzarival, a budapesti Olasz Kulturireté- 7jz\ igazgatójával. Az állomáson dr. Kele- dy Tibor polgármester és dr. Mario Bor­mi öli olasz konzul, a Kulturintézet igaz­gatója fogadták a vendégeket. Innen a Központi Szállóba hajtatott a miniszter, aki a délelőtt folyamán a város nevezetes­ségeit nézte meg es különösen sok időt töltött az Egyetemi Könyvtárban, ahol a levéltár olasz vonatkozású okmányait és a Körösi Csorna Sándor kiállítást tekintette meg. Délben ebéd volt tiszteletére a Köz- ponti Szállóban. Ezt az ebédet dr. Inczé- dy-Joksman Ödön főispán és dr. Keledy Tibor polgármester adták a magas ven­dég tiszteletére, áld délután öt órakor ér­kezett az egyetemre a Kulturintézet naCg- nyitó ünnepélyére. A megnyitáson dr. Kovrig Bélit elnö­költ, jobbja® az olasz miniszter és Aldo Bizzari, a magyarországi olasz kulturinlé- zetek igazgatója foglalt helyet, balján pe- | djg dr. Tamás Lajos egyetemi tanár és j Mario Bormioli, a kolozsvári Olasz Kul­turintézet igazgatója. A közönség meleg, lelkes és hosszantartó tapssal köszöntötte Kolozsvár előkelő vendégét, aki fascista üdvözléssel köszönte meg a szívből fakadt fogadtatást. Dr. Kovrig Béla, a kolozsvá­ri egyetem rektora köszöntötte elsőnek Ánfuso minisztert. — Különös örömmel üdvözlöm — mondotta — Róma követét, mert igaz öröm minden magyar számúra, ha Itália fiait üdvözölheti. Annak az országnak fiait, akik az európai rend feltételének te­kintik Magyarország középhatalmi helyze­tét a Kárpátok medencéjében... Ezután az olasz-magyar kuüurkapcsola- tok évszázados hagyományairól beszélt az egyetem rektora- Beszélt Magyarország ezeréves szerepéről a kelet és nyugat ha­tárán az európai kultúra és civilizáció vé­delmében. s arról a latin szellemi örökség­ből, melye.t a magyarság magáénak tekint. Beszélt ezután megnyitójában a« egyetem rektora arról a felelősségről, amit Erdély magyarsága a latin kultúra megőrzésével szemben érez és arról a tiszteletről és sze­rétéiről, ami Olaszország felé sugárzik á magyarság részéről, hiszen Olaszország pagy vezére, Mussolini volt az, aki először emelte Jel szavát a trianoni igazságtaiam- ság elten. és á¥ontlh<d nézzük az olasz nén ţel jég dicsőségének kiltontakpzá- sút, — M^ejzte-be beszédét Kovrig Béla rektor —AtRtgkt a népnek és kultúrának páratlpn értélét, mélynek fénye egy fá­radt civilizáció. megújhodását jelenti ... Fihppo AnjuSOy magyarországi olasz kö­vet és meghatalmazott miniszter bensősé­ges, meleg szavakkal köszönte meg a ko­lozsvári egyetem rektorának szavait. — Mélyen tisztelt Rektor UH — mon­dotta. — Mindenekelőtt szívből meg heti köszönnöm üdvözíti Száváit, mehjch nem konvencionálisak văily megszokottak vol­tak, hanem egy őszinte érzés kifejezői. Mint a rektor ur is mondotta, a magyar­ság szerepe Európa kulútréletében szoro­san összefügg Itália kuíUipélgptfVfh. MlWfk a kulturális kapcsolatnak szárasabbá tó- teléért működik a kolozsvári Olasz Kul­turintézet is, melynek megnyitójára Er­dély fővárosába utaztam. Nagy Örömömre szolgált> hogy megismerhettem a kolozs­vári egyetemet, mely élénk szellemi köz­pontja a magyarság kulturéletének és a magyar-olasz kulturkapcsolatoh ápolásá­nak. ismételten köszönöm a szives fogad­tatást és igazán boldog vagyok, hogy meg­ismerhettem ezt az ódon és vendégszerető várost... A követ nagy lelkesedéssel fogadott, közvetlen szavai után dr. Tamás Lajos egyetemi tanár tartotta meg előadását „Az olasz nyelv életrajz®* címmel. Or. Tamás Lajos lebilincselő módon ismertet­te az olasz nyelv fejlődéstörténetét és is­mertette a ma avar nyelvnek az olasz és te- tin nyelvekkel való kapcsolatait. Az érté­kes előadást, amelyet a közönség nagy tet­széssel fogadott, Kovrig Béla rektor kö­szönte meg az előadónak, majd Aldo Bíz­zon, a magyarországi olasz kul túr intéze­tek igazgatója intézett néhány szót az elő­adóhoz és a közönséghez. — Hálás köszönetemet fejezem Iá az előadónak az értékes előadásért — mon, dotta Aldo Bizzari dr. — Dr. Tamás La- 1 jós utódja lesz ß Bolognába távozó Várady Imre professzor urnák, alá két év alatt Kolozsváron az olasz-magyar kulhirknp- c sola tok himélyitésc terén olyan nagysze­rű munkát végzett, amellyel Erdély fővá­rosát ennek a kultur cser ének egyik leg­fontosabb központjává lette. A kolozsvári Olasz Kulturintézet szoros együttműkö­désben dolgozik az egyetemmel. Azt hi­szem, hogy olaszok és magyarok között nincs szükség propagandára és hogy az a meleg baráti kapcsolat, amely kulturális iéren is megnyiltTÚnul, nagy erőt jelent mindkét nemzet számára a jelenbpn és a jövőben. Ezzel a nun ünnepséggel meg­nyílt a kolozsvári Kulturintézet, amelynek igazgatója, dr- Mario Bormioli, oly lelkes Szeretettel és annyi tudással vezeti af, hu* főzetet . .. Végül Kovrig Béla rektor köszönte meg a közönség részvételét és lelkességét, majd a megnyitó végétért. Anfuso miniszter és Aldo Bizzari az egyetemről az Olasz Kul- turintézetbe ment, ahol szükkörii teán vett részt. Filippo Anfuso követ kedden este uta­zott vissza a fővárosba. (M. L ) Feltétlenül biztosítja a kitermelt és kitermelésben lévő famennyiség az ország szükségletét m mondotta nyilatkozatában a faforgalom miniszteri biztosa Dr. Folctüy Miklós miniszteri osztályta­nácsos, a faforgalom miniszteri biztosa, két évvel ezelőtt közmegelégedésre oldot­ta meg nehéz helyzetben feladatát, mint a minisztérium faforgalmi osztályainak veze­tője. A Magyar Távirati Iroda munkatár­sának a helyzetről a következőt mondotta: — A háborús viszonyok okozzák, hogy ott, ahol a termelés, fuvarozás és vasúti szállítás szükséges, az ellátás kérdését megoldjuk és időnként a nehézségeket ki • küszöböljük. Véleménye szerint azonban ezek n ne­hézségek eemmiesetre sem olyan nagyok, hogy a legkisebbre csökkenthetők ne len­nének. A földművelésügyi minisztérium már régebben kidolgozta a szükséges rendszabályokat a fakitermelés lehetővé tétele és fokozása érdekében. A szadi fás­ra vonatkozóan is megvan a biztosíték. Miniszteri biztosi megbízatásának nagy gyakorlati jelentősége hogy széles hatás­köre lehetővé teszi az adott helyzetnek megfelelően közvetlen intézkedés megtéte­lét. Ezért haladéktalanul személyesen Ír­ván tájékozódni az ország különböző ■ é- szein a nehézségekről és közvetlenül ellen­őrizni a termelést, másrészt a szállító-kan mutatkozó fennakadásokat a helyszínen ci.orjn ellöntetni. A kitermelt é,s kite’'ni1'- lésben levő fakészlet feltétlenül biztosítja a Szükségleteket. A készlet részint már ké­szen van o szállításra, részint már útban van rendeltetési helyére. Nagy súlyt fektet arra, hogy a szállításkor meglegyen a kel­lő arányosság, s elsősorban a főváros la­kosságainak, a fában szegény alföldi váro­soknak szükségleteit biztosítják. Szigorúan ellenőrzi azt is, miként használják fel a fát. Megteszi a szükséges intézkedést, hogy az elosztásban aránytalanság ne le­gyen. Feltétlenül szükséges, hogy a lakos­ság fegyelmezetten tudatában legyen an­nak, hogy a háborús ellátásban a csök­kentések elkerülhetetlenek, azonban az ar­ra illetékesek intézkedtek a nehézségek el­kerülésére. Tevékenységében elsősorban az erdőigazgálóságok személyzetének ki­próbált munkásságára támaszkodik. Mög- győződése, hogy gyorsan és a helyzetnek megfelelő intézkedésekkel meg lehet ol­dani a rábízott kérdéseket. Eredményesen kívánja szolgálni azt az ügyet, amelyet ma mindenkinek szolgálnia kell, oki itthon van és nem kunt a harctéren. KUIqy IRíkyós nTnísztereínSfe Első feladatunk legkeményebb kézzel belendülni a fogyasztás szabályozásába, az anyagok szétosztásába és a termelésbe Tofeijszsr fősfí t§meg előtt mondotta el Egerben program* beszédét a kormányfő I Szörmebirndák, I átalakidsok, javítások: Kántor és Jcmkyné I szxsüzleiben a legpontosabban és legolcsóbban készülnek. Egy elem-utca 1. szám. EGER, október 22. (MTI.) Kálüay Miklós miniszterelnök, mint eg­ri választókerület képviselőjelöltje, szerdáit délután mondotta el prog-- rambaszédét az .érseki városban, amelyuiek polgársága tüntető lelke­sedéssel és szeretettel fogadta. A nagy tömeg a városháza előtti téren hallgatta a miniszterelnököt, akinek beszédét 1 lángszórón közvetítették. — Ma — mondotta a miniszterel­nök többelv között — csak az a 'poli­tika lehet gyümölcsöző és ered- ménytjelentő, amely mögött ott áll az egész nemzet. Kormánya nem egy párt kormánya, hanem egy háborús élet és egy háborús Küzdelem koymá- nya ésktyizák benne, hogy mögötte is áll az egész ország. Ma nem csinál­hatunk más politikát, mint egységes nemzeti politikát. Háborúban élünk, telén utakon ma nem lehet járni. Ma csak egy ember vezethet. Ha nem jól látja el feladatát, ki kell cserélni, de amíg helyén áll, más politikát Q#m követhetünk, csak az övét, mert az ellenkezőből mindenkinek csak haja származik. Hangsúlyozta azután a miniszter- elnök, hogy ma mindenkinek lg kell rónia adóját az egyetemes magyar kötél ességtél jesités terén. Ma arról van sző, hogy megmarad-e a ma­gyarság, vagy sem? Ahhoz, hogy megmaradhasson, a kötelességíélje- sites megfeszítésére van szükség. — Hadseregünk méltóan megállja a helyét kint a fronton, de ma kato­nának kell lennünk mind annyiunk­nak, akik itthon vagyunk is! — Napjaink egyik legnagyobb gondja közel látásunk kérdése, amely egyúttal szociális probléma is, a közellátás helyes szabályozása és vezetése a.z ut ugyanis a szociális igazság és a ki egyenlítő dós felé. A mai időkben megengedhetetlen, hogy egyeseknek több legyen, másoknak 'kevesebb, a polgári jóiét korszaka el­bírja, a mai háborús élet azonban nem. — Ma első feladatunk a szociális egyensúly megteremtése. A szociális teljcsitőképesség és a termelési pro­blémák azonos fontosságnak, mert a szociális szükségletek kielégülését csak több munkával tudjuk elérni; Ma nagyobb a fogyasztásunk, mint 3 évvel ezelőtt volt. Hogy kevesebb a rendelkezésre álló anyag, ennek nemcsak az az oka, bogy országunk megnövekedett olyan területekkel, amelyeknek nincs önellátásuk, hogy a háború természetszerűen elvon a fogyasztásból bizonyos mennyisé­geket, hogy az utóbbi évek időjárása mostoha volt, hanem az is, hogy fo­gyasztásunk nagyobb, mint az előző években. Első feladatunk tehát, hogy a legkeményebb kézzel nyúljunk be­le a fogyasztás szabályozásába, a rendelkezésre álló anyagok szétosz­tására. Mind a termelés, mind a fo­gyasztás terén a legradikálisabb esz­közökkel is, de biztosítani kell, hogy az elsőrendű közszükségleti cikkek: a kenyér, a zsír, a bakancs, a ruha­nemű mindenkinek egyformán meg­legyen. Ennek megoldását tekinti egyik legfontosabb feladatának. — A háborút meg fogjuk nyerni — mondotta a miniszterelnök ez­után —, mert katonáink megállják kint a fronton helyüket, de minden hiábavaló volna«., hogyha a hadsereg hazatérve, itthon olyan állapotokat találna, amelyek mellett nem lehet megalapozni az uj Magyarországot. Annak, hogy a háborúból jól jöjjön ki, alapfeltétele, hogy itthon a belső rend egy pillanatra se inogjon meg. A háború után a földnek e részért a legnagyobb súlya annak az ország­nak lesz, amely a legteljesebb rend­ben tudja megvárni a dolgok kifej­lődését. A miniszterelnök beszéde további során hivatkozott arra, hogy politi­kai programját eddigi működése so­rán már többször ismertette. Arra a kérdésre, hogy mindazon felül, amit már ismertetett, mi a programja, az­zal válaszolt, hogy mindaz, amit a tisztes szülői házból a falusi elemi iskola padjaiból és a kisvárosból, ahol mint főispán működött, magá­val hozott az országos politikai életbe. — Talmi és hamis a program, ha nem azonos az egyéniséggel. Ma­gyar egyéniségét, magyar szivét, lel­két, gondolkozását, tisztességét, ma­gyar szándékát és törhetetlen hitét a magyar jövőben, hozta magával. A miniszterelnök egri tartózkodá­sa alatt látogatást tett Petró Kál­mán özvegyénél, küldöttségeket fo­gadott, tisztelgett kormánya tagjai­val együtt az egri érseknél és az esti órákban viszautazott a fővárosba. Vitézi székháza! építenek Nagyváradon NAGYVÁRAD, október 22. (Az Ellen­zék tudósítójától.) A város törvényható­sági bizottságának kisgyiilése tegnap dél­előtt dr. Hlatky Endre főispán elnöklésé­vel ülésezett. Dr. Soós István polgármes­ter napirend előtt örömmel emlékezett meg a NAC vasárnap elért sportsikerérőü s javasolta, bogy a kisgyiilés ebből az aV kalomból üdvözölje a NAC-ot. aminek tol­mácsolására kérjék fel dr. Holló Zoltán miniszteri biztost. A kisgyiilés egyhangú­lag igy határozott. A kisgyiilés azután ki­mondotta, hogy a közüzemek részére sze­mélygépkocsit vásároljanak és erre fel— bataimazást adott. Az Országos Vitézi Szék átiratára a kisgyiilés azt javasolta, hogy az 1944. évi költségvetés terhére a közgyűlés szavazzon meg egyszersminden­korra 20.000 pengőt a Nagyváradon feút- épitendő Vitézi Székház építési költségé­re. A házépítéshez a város telket is fel­ajánlott. A kisgyiilés elfogadta kisebb raó^ fiúsításokkal a most elkészült tűzoltói, köz­temetői és a tej forgalomról szóló szabály­rendeletet. Nagyvárad város legutóbb a Hangy« szövetkezettel 6000 sertés hizla- üására kötött megállapodást. A bérhizla­láshoz 1 millió 200 ezer pengőre van szük­ség. A kisgyiilés javasolta erre vonatkozó­lag, hogy ezt az összeget négy nagyobb nagyváradi pénzintézettől vegyék fel. „

Next

/
Oldalképek
Tartalom