Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)

1942-10-19 / 236. szám

19 4 2 uktéber Ii» ELLENZÉK Páger Antal: a színész és — az ember Magyar sorskérdésekről és a magyar film hivatásáról beszél otthonában Páger Antal, aki a nemzeti célok szolgálatát tartja a legszentebb feladatnak BUDAPEST, október 19. Azt szokták mondani, hogy a hírnév, a népszerűség és az anyagi jólét megváltoztatja, az embere­ken Szive és lelke minden érzésével iga­zán egyszeri! kell legyen az az ember, aki­nek lényét nem alakítja át az a tudat, hogy a tömegek érdeki'iődésének közép­pontjában áll. Az emberi jellem legiga­zibb fokmérője, hogy a sikert, a csillogást, az elismerést hogyan tudják „elviselni azok, akiket tehetségük és a sors kegye az élvonalra állított. Az újságíró foglalko­zás velejárója, hogy közvetlen közelről megfigyelhetjük a karrierek Ívelését. Szemtől-szemben megismerhetjük a politi­kai nagyságokat, irodalmi és művészeti életünk hírességeit és mindazokat, akik kiemelkednek a hétköznapok keretei kö­zül hogy életük és sorsuk felkeltse em­bertársaik érdeklődését. Közönségnek szánt nyilatkozatokban és magánheszélgeté sek során egyaránt alkalma nyílik bírálat­ra az újságírónak. Sokszor áz az érzésünk, hogy a „nagyság“ nyomasztólag hat. Gyakran keserii a szájízünk, mert az az érzésünk, hogy a sors kegy-elitje és a kö­zönség imádatának tárgya sajnálatoson szereti az öntömjénezést és gondolkozás­ban, érzésekben messze eltávolodott a mindennapok robotos világától. Több mint kétévtizedes njságirópályám alatt nagyon sokszor kerültem olyan hely­zetbe, hogy valósággal! terhes volt a fog­lalkozás követelmény cinek deget tenni. Szinte féltem attól, hogy' olyan emberek­kel találkozzam, akikre a siker rámosoly- golt, egyik pillanatról a másikra haladtak előre a karrier utján, l apasztalhatlaro- hogy sokszpr a legjobban meggondolt nyi­latkozat, vagy a legkedvesebben elhelye­zett baráti mosoly is megdöbbentően mes­terkélt. A nyomtatott betű szempontjából ez nem jelentett hibát. A nyilatkozat min­dig elkészült, az olvasóközönség megkapta azt, ami a nyilvánosság számára érdekes. Csupán az újságíró raktározott el magá­nak egy szomorú élményt, amely sohasem elevenedik meg nyomtatásban és csak ak­kor okoz kiábrándulásfélét, ha a muU em­lékei között kutatunk. De ha néha-néha olyan emberekkel találkozunk, akiknek minden megnyilatkozása, őszintesége, meg­győződést és az élet magasabb rendid hit­vallását hirdeti: olyankor mindig elgon­doljuk, mennyi minden máskép lehetne magyar életünkben, ha minden híressé­günk ilyen volna és igy tudna viselkedni. jól ismeri, pedig csak egyszer járt nálunk, rövid huszonnégy órára, amikor a nyáron itt készítették egyik filmjének felvételét. Felesége, Kantár Juliska, itt kezdte a szí­nészetet. Nincs olyan nap, hogy Pá'gcrék- nélí ne beszélnének valamilyen kolozsvári emlékről. Kom ár Juliska nosztalgiáján ke­resztül a férje is megismerte ezt a közön­séget, amely az idegen uralom legnehezebb esztendejében is kitartott a színháza ég a SZÍN HÁZ és MŰVÉSZET _____________ 5 _ magyar színpadi kuUura mellett, dalán ezért fogadta el) Páger Antal felkérése­met, amelyet az erdélyi magyar újságírók nevében tolmácsoltam ír’ki. Tudtam, hogy mindennel érdekesebb lesz, ha megnyerem arra, hogy az újságírók előadóestjén Ön­magáról, színészi pályafutásáról és művé­szi terveiről beszél jen. Mit is jelent ma magyar színésznek és filmművésznek lenni?, Mindezek önkéntelenül eszembe jutnák, valahányszor Pager Antallal beszélgetek. Megnyugvást, lelki élményt s elégtételt je­lent, lm a véleményeit hallhatom, ha küz­delmes életéről beszel, ha szenvedélyes hangon fejtegeti a magyar művész igazi hivatását és a mai magyar ember felada­tait. A budai villanegyedben, a Tamás­utcában. saját tervei szerint épített gyö­nyörű otthona olyan, mint egy nyugodal­mas sziget, ahol ki lehet kapcsolódni sz ékt csúnyaságából, a visszataszító szemé­lyeskedésekből és mindabból, ami az em­beri életet olyan gyakran megmérgezi. Vannak emberek, akiket irigyelünk a si­kereik miatt. Vannak, akiket sajnálunk. Olyanok is akadnak, akiket méltatlannak tartunk a hírnévre. Páger Antiiról a leg­tisztább őszinteséggel mindig azt gondol­tam: bába Istennek, hogy a sors a magyar színpadnak és a magyar fii mm ii vészéinek adta. Ha valaki megérdemelte, ngv o iga­zán rászolgált a sikerre. A népszerüséir és a ragyogás nem szédítette meg. Tisztán- hító ember. Világosfejü, ă valóságokban élő magyar. Nemcsak egyéni világa van, hanem, a közösségre is gondol, a nagy ma­gyar tömegekre, amelyeknek jobb jöven­dője érdekében a színész éppen úgy dol­gozhat művészetével, mint a politikus a közéleti fóramokon kifejtett munkássá­gával. , Páiger Antal csütörtöktől kezdve Ko­lozsváron vendégszerepei. Mire ezek a so­VÉN DIÓFA Opereííbemutató a Nemzeti Színházban Régebb a primadonna és a bonviván körül I bonyolódott az operettek meséje. Ha történe­tesen Erdélyi Mihály irta, akkor tengerész, különben rendes körülmények között egy-egy i délceg huszártiszt szerelme tombolt a színen, | s a primadonna állt nemcsak a történet, hanem j a férfitársadalom mohó érdeklődésének köz- j pontjában is . . . Azóta nagyot fordult a világ; j Németh László szavával élve: ,,az operett is i megőszült''. Ahogy Fedálc, a nagy Zsazsa fölött eljártak az évek, mint az égen rohanó felhők, hát najy szerepek sem elbűvölő nőkről, ha­nem soklányos mamákról szólnak, a la Gyur- kovics. ' ^vi i»î*rv » A Vén Diófa kolozsvári előadásának két szereposztásbeli problémáját kell megpendíte­nünk, azután áradjanak a dicséret jelzői. Fe- dák szerepe mindenütt gondot okoz, ahol nein ő játssza. Nálunk az operaegyüttesből vezé­nyelték át Sándor Máriát s partneréül a dráma vonaléról Tárayt. Előre kell bocsátanunk, hogy kitünően megálltak a helyüket, nem ebben áll a probléma. Az operettnek is megvannak a maga törvényei. Hígított színjáték, de ismerni kell az oldat arányait, hogy hogyan kell benne elegyíteni a léhaságot, vidámságot és a játék szeszét. Sándor Mária és Táray mindvégig egv mély árnyalattal komolyabb és súlyosabb volt, mint amit az operett világa megkíván. A szín­háznak különben sincs szüksége az ilyen cse- re-berére, hisz minden műfajra megvan a szi- nészgárdája. Sándor Mária nagy színészi becs­vággyal és feltűnő játszani tudással alakította Szikszayné nagyasszonyt. Leányainak szén koszorúja Krémer Manciből, Rajnay Elliböl, Turay Margitból és Czéh Margitból állott. Kré­mer Manci és Rajnay E,13i épp oly jó volt, mint máskor. Zsuzsii szerepében feltűnt természetes és elfogulatlan játékával a hallétből kiemelt Turay Margit. Jatzkó Cia, ha eddig nem sike­rült volna neki, az irodalmi dizőz szerepében feltétlenül meghódítja Kolozsvár közönségét. Alakítása állja a versenyt a szerepet Pesten játszó Turay Idáéval. <3 a humor legfőbb for­rása, Tompa Sándorra], Andrássy Mártonnal és Fülöp. Sándorral együtt. Valósággal versenge- t nek abban, hogy ki derűse közülük harsányabb kedvre a nézőteret. Remekelnek mind a né­gyen. Ditrói P. Béla igen előkelőén, jól alakí­tott egy fiatal bárót. Ki' kell emelnünk örvössy Géza rendkívül sikerült végrehajtóját és Réthely Ödön öreg báróját. A kisebb szerepek­ben dicséretesen megállták a helyüket Haugay Márta, Percnyi János, Flóra Gyula, Szentes Ferenc, Kozma Gyula és még sokan mások. A zenei vezetést Szabó Ica látta el igen tem­peramentumosán, a rendezés sok ötlete Fülöp Sándor érdeme, a szép színpadképeket Varga Mátyás tervezte. Az előadás sikerét még csak azzal lehetne fokozni, ha a körülbelül kétórás második felvonást kissé meghúznák, mert a nevetésbe is bele lehet fáradni s a humor el­veszti hatását. 1/latyp éideUtSdés efözi (neg­ei Budapesti íóatnavaUácus Uaftgvewngét 'Amint- lapunk már jelezte, szerdán este a vármegyeház dísztermében hangverse­nyezik a Budapesti Kamarakórus. Ez a kisszámú, huszonnégy tagból álló együttes egészen- kivételes zenei élvezetet iger- Tagjai kitűnő hanganyaggal és magas ze­nei iskolázottsággal rendelkeznek, legtöbb­jük végezte a Zeneművészeti Főiskolát. Karnagyuk, dr. Paul ovit s Géza vezetése alatt di n ami kaitag csodálatosan ám yal t előadásban mutatják’ be a régi egyházi kórusokat, a XVI. és XVII. századi mad­rigálokat és az uj magyar zeneszerzők kó­rusait. Hangversenyüknek külön érdekes­séget. biztosit Dunstné Pálffy Mária opc- raénekesnö fellépése. A művésznő a pesti Zeneművészeti Főiskola elvégzése után Becsben, majd Milánóban tanult. Olasz mestere a hires Cecconi volt, aki GigU hangját is kiképezte. Dunstné Pálffy Má­ria a budai Mátyás-templom kórusának szólistája. A szerdai hangversenyen a Turandotból Liu áriáját fogja énekelni, azonkívül De Crescenzonak, Lisztnek és Hubaynak egy-egy szerzeményét. Az j egyes számokat zongorán Endre Béla. a j kolozsvári Nemzeti Színház karnagya ki­I séri. Vegyen azonnal! Még néhány szerencsés iegy kapható október 20.-1, a holnapi osxtálysorsláték húzására az Ellenzék" könyve Kolozsvár, Mátyás király-tér 9, sz. Aki megmaradt igaz embernek.., rok megjelennek, már meg is érkezett Fr- dély fővárosába, hogy megkezdje a próbát a kolozsvári társulattal. Mi sem volna könnyebb, mint azt a beállítást adni ennek a cikknek, hogy „ebből az alkalomból felkerestük a nagy művészt otthonában, mert közelebbről is meg akarjuk ismer­tetni a kolozsvári közönséggel, kérdéseket intéztünk hozzá, amelyekre ő ezeket és, ezeket mondotta“. Hamis beállítást kapna Páger Antalról; aki ilyen sablonos interjún keresztül is­merné még. Hogyan is jellemezzem a leg­beszédesebben az egyéniségét? Az az em­ber, aki — ha, mondjuk — bemegy pél­dául a vásárcsarnokba, már messziről ba­rátságosan mosolyognak rá az árusok. ..lónapot' miivész ur! — hallatszik min. dénfelől. — Hogy vart, mit akar vásárol­ni?'^ És Páger Antalnak mindenkihez van egy-két kedves szava, nem azért, mintha ezzel népszerűvé akarná tenni magát, ha­nem. mert csakugyan érdekli az egyszerű emberek sorsa. Szívesen beszélget a kis­emberek problémáiról. Közel áll hozzá az éc| minden nyomorúsága. Nem vakítja <’l. hogy anyagilag nagyon sok embertársánál szerencsésebb helyzetben van. Szereti az embert, ă magyar embert a maga nyílt egyszerűségében és az a legfőbb kívánsá­ga, hogy egy évezredes szenvedés után végre csakugyan kiérdemeljük a maradék­talanul boldog magyar jövendőt. „Egészséges, igazán magyar színészetet kell teremteni8 Ezek után természetesnek kell venni, hogy a „müvÓ6Z-otthoná“-ban. nem árado­zik lelkendező szavakkal arról, hogy éle­tinek legforróbb vágva megismerni Ko­lozsvárt és a kolozsváriakat. Páger Antal irtózik a frázisoktól és sohasem jutott von:a el a művészi karrier Szinte ijesztően magas csúcsára, hanem marad meg igaz embernek. Jól ismeri az erdélyi színészet 22 esztendős küzdelmeit. És különleges hivatást lát a kolozsvári Nemzeti Színház jelenlegi munkájában. Uffy érzem, hogy Kolozsvárnak olyan szerepe kell legyen, amely tisztító szent forradalmat csinál a mai magyar miivé­szeiben mondja nekilelkesedve, amikor Kolozsvárról beszélgetünk és szemében a meggyőződés füze ég. — Szeretettel és örömmel kisértem figyelemmel Mihályffy Béla barátomnak, a kolozsvári Nemzeti Színház uj igazgatójának tervéit. Szeret­nék mindenben segíteni azokban az elgon­dolásokban is, amelyeket báró Kemény János az eredeti darabokkal és a fővárosi színészekkel kapcsolatban felvetett. Egészséges, igazi magyar színészetet helf teremteni. Olyant, amely izig-vérig a magyar kultúrát, a magyar nemzet jö­vendőjét szolgálja. Minden magyar szí­nésznek úgy kell felfogni a hivatását, hogy felelősséggel tartozik a nemzeté­nek és harcot folytat a színpadon fel­csendülő magyar szó szentségéért. Ebben ă néhány mondatban körülbelül össze »9 foglaltam Páiger Antal hitvallását a színészetről. Ezek azok az eszmék, ame­lyeket Kolozsvárra is magával hoz és ame­lyeken keresztül már előre is lelkesedik Erdély fővárosáért. Az itteni közönséget és az itteni embereket hallomásból már A magyar film igazi hivatása Páger Antal megadja erre a feleletet a dr. Kovács Istvánban., az Őrségváltásban és a Harmincadikban. Legközelebb a „Harmincadik!“ — áll hozzá. Huszonöt éves fiatal magyar tani ló írta ezt a f iónét, amely a legnagyobb magyar filmsiker lett, mert Páger Antal egész művész-egyénisé­gét belevitte ebbe a darabba, amely a magyar jövőt minden hangos propagan­dánál j óbb a n szol gáil j a. — A film ma olyan erőt jelent, amely- lyel minden Ián eh' számolni kell. Nem sza­bad megengednünk, hogy alantas eszkö­zökkel csak a könnyű szórakoztatás cél­jait szolgálja. Arra kell gondolánálj, hogy a nagy magyar tömegek, a gazdasági, tár­sadalmi és kulturális felemelésre váró ma- j gyár tömegeilelkét tudjuk megformázni n j film ábrázoló erejével'. Erre kell gondol- I ni n filmírónak és a filmszínésznek. Itt j látom a magyar film igazi hi cat ásót. Egé­szen átszellemült, amikor ezekről a kér- j désehröl beszélt, mert érzi, hogy a ma- s gyár életben küldetése, becsülettel vállalt feladata van. És a véletlen folytán könnyén adhatok jéüeinrajzot Páger Antalról az emberről is. Kolozsvári útjára felesége is elkíséri és ezt az alkalmat fel akartam arra is használni, hogy felkérjem: Komár Julis­ka is szavaljon a kolozsvári ujságiró-esten. Ezt a kérést azonban a -Térj” visszauta­sította. Komár Juliska legszebb színpadi sikerei közben vonult vissza a színpadtól. Anya és feleség. Páger Antal otthonában csak ember akar lenni és ezt érezte át a felesége is, amikor örökre búcsút mon­dott a rivaldák fényének Interjút akartam csinálni Páger An­talnál tett legutóbbi látogatásomról. Jel­lemrajz lett belőle. De a jellemzés igaz és az ujságiró megbecsülő meglátásait tük­rözi vissza. Azokat a megfigyeléseket, amelyeket néhány nap múlva a kolozsvári közönség is magáénak foa; vallani. VÉGH JÓZSEF.

Next

/
Oldalképek
Tartalom