Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)
1942-10-19 / 236. szám
19 4 2 uktéber Ii» ELLENZÉK Páger Antal: a színész és — az ember Magyar sorskérdésekről és a magyar film hivatásáról beszél otthonában Páger Antal, aki a nemzeti célok szolgálatát tartja a legszentebb feladatnak BUDAPEST, október 19. Azt szokták mondani, hogy a hírnév, a népszerűség és az anyagi jólét megváltoztatja, az embereken Szive és lelke minden érzésével igazán egyszeri! kell legyen az az ember, akinek lényét nem alakítja át az a tudat, hogy a tömegek érdeki'iődésének középpontjában áll. Az emberi jellem legigazibb fokmérője, hogy a sikert, a csillogást, az elismerést hogyan tudják „elviselni azok, akiket tehetségük és a sors kegye az élvonalra állított. Az újságíró foglalkozás velejárója, hogy közvetlen közelről megfigyelhetjük a karrierek Ívelését. Szemtől-szemben megismerhetjük a politikai nagyságokat, irodalmi és művészeti életünk hírességeit és mindazokat, akik kiemelkednek a hétköznapok keretei közül hogy életük és sorsuk felkeltse embertársaik érdeklődését. Közönségnek szánt nyilatkozatokban és magánheszélgeté sek során egyaránt alkalma nyílik bírálatra az újságírónak. Sokszor áz az érzésünk, hogy a „nagyság“ nyomasztólag hat. Gyakran keserii a szájízünk, mert az az érzésünk, hogy a sors kegy-elitje és a közönség imádatának tárgya sajnálatoson szereti az öntömjénezést és gondolkozásban, érzésekben messze eltávolodott a mindennapok robotos világától. Több mint kétévtizedes njságirópályám alatt nagyon sokszor kerültem olyan helyzetbe, hogy valósággal! terhes volt a foglalkozás követelmény cinek deget tenni. Szinte féltem attól, hogy' olyan emberekkel találkozzam, akikre a siker rámosoly- golt, egyik pillanatról a másikra haladtak előre a karrier utján, l apasztalhatlaro- hogy sokszpr a legjobban meggondolt nyilatkozat, vagy a legkedvesebben elhelyezett baráti mosoly is megdöbbentően mesterkélt. A nyomtatott betű szempontjából ez nem jelentett hibát. A nyilatkozat mindig elkészült, az olvasóközönség megkapta azt, ami a nyilvánosság számára érdekes. Csupán az újságíró raktározott el magának egy szomorú élményt, amely sohasem elevenedik meg nyomtatásban és csak akkor okoz kiábrándulásfélét, ha a muU emlékei között kutatunk. De ha néha-néha olyan emberekkel találkozunk, akiknek minden megnyilatkozása, őszintesége, meggyőződést és az élet magasabb rendid hitvallását hirdeti: olyankor mindig elgondoljuk, mennyi minden máskép lehetne magyar életünkben, ha minden hírességünk ilyen volna és igy tudna viselkedni. jól ismeri, pedig csak egyszer járt nálunk, rövid huszonnégy órára, amikor a nyáron itt készítették egyik filmjének felvételét. Felesége, Kantár Juliska, itt kezdte a színészetet. Nincs olyan nap, hogy Pá'gcrék- nélí ne beszélnének valamilyen kolozsvári emlékről. Kom ár Juliska nosztalgiáján keresztül a férje is megismerte ezt a közönséget, amely az idegen uralom legnehezebb esztendejében is kitartott a színháza ég a SZÍN HÁZ és MŰVÉSZET _____________ 5 _ magyar színpadi kuUura mellett, dalán ezért fogadta el) Páger Antal felkérésemet, amelyet az erdélyi magyar újságírók nevében tolmácsoltam ír’ki. Tudtam, hogy mindennel érdekesebb lesz, ha megnyerem arra, hogy az újságírók előadóestjén Önmagáról, színészi pályafutásáról és művészi terveiről beszél jen. Mit is jelent ma magyar színésznek és filmművésznek lenni?, Mindezek önkéntelenül eszembe jutnák, valahányszor Pager Antallal beszélgetek. Megnyugvást, lelki élményt s elégtételt jelent, lm a véleményeit hallhatom, ha küzdelmes életéről beszel, ha szenvedélyes hangon fejtegeti a magyar művész igazi hivatását és a mai magyar ember feladatait. A budai villanegyedben, a Tamásutcában. saját tervei szerint épített gyönyörű otthona olyan, mint egy nyugodalmas sziget, ahol ki lehet kapcsolódni sz ékt csúnyaságából, a visszataszító személyeskedésekből és mindabból, ami az emberi életet olyan gyakran megmérgezi. Vannak emberek, akiket irigyelünk a sikereik miatt. Vannak, akiket sajnálunk. Olyanok is akadnak, akiket méltatlannak tartunk a hírnévre. Páger Antiiról a legtisztább őszinteséggel mindig azt gondoltam: bába Istennek, hogy a sors a magyar színpadnak és a magyar fii mm ii vészéinek adta. Ha valaki megérdemelte, ngv o igazán rászolgált a sikerre. A népszerüséir és a ragyogás nem szédítette meg. Tisztán- hító ember. Világosfejü, ă valóságokban élő magyar. Nemcsak egyéni világa van, hanem, a közösségre is gondol, a nagy magyar tömegekre, amelyeknek jobb jövendője érdekében a színész éppen úgy dolgozhat művészetével, mint a politikus a közéleti fóramokon kifejtett munkásságával. , Páiger Antal csütörtöktől kezdve Kolozsváron vendégszerepei. Mire ezek a soVÉN DIÓFA Opereííbemutató a Nemzeti Színházban Régebb a primadonna és a bonviván körül I bonyolódott az operettek meséje. Ha történetesen Erdélyi Mihály irta, akkor tengerész, különben rendes körülmények között egy-egy i délceg huszártiszt szerelme tombolt a színen, | s a primadonna állt nemcsak a történet, hanem j a férfitársadalom mohó érdeklődésének köz- j pontjában is . . . Azóta nagyot fordult a világ; j Németh László szavával élve: ,,az operett is i megőszült''. Ahogy Fedálc, a nagy Zsazsa fölött eljártak az évek, mint az égen rohanó felhők, hát najy szerepek sem elbűvölő nőkről, hanem soklányos mamákról szólnak, a la Gyur- kovics. ' ^vi i»î*rv » A Vén Diófa kolozsvári előadásának két szereposztásbeli problémáját kell megpendítenünk, azután áradjanak a dicséret jelzői. Fe- dák szerepe mindenütt gondot okoz, ahol nein ő játssza. Nálunk az operaegyüttesből vezényelték át Sándor Máriát s partneréül a dráma vonaléról Tárayt. Előre kell bocsátanunk, hogy kitünően megálltak a helyüket, nem ebben áll a probléma. Az operettnek is megvannak a maga törvényei. Hígított színjáték, de ismerni kell az oldat arányait, hogy hogyan kell benne elegyíteni a léhaságot, vidámságot és a játék szeszét. Sándor Mária és Táray mindvégig egv mély árnyalattal komolyabb és súlyosabb volt, mint amit az operett világa megkíván. A színháznak különben sincs szüksége az ilyen cse- re-berére, hisz minden műfajra megvan a szi- nészgárdája. Sándor Mária nagy színészi becsvággyal és feltűnő játszani tudással alakította Szikszayné nagyasszonyt. Leányainak szén koszorúja Krémer Manciből, Rajnay Elliböl, Turay Margitból és Czéh Margitból állott. Krémer Manci és Rajnay E,13i épp oly jó volt, mint máskor. Zsuzsii szerepében feltűnt természetes és elfogulatlan játékával a hallétből kiemelt Turay Margit. Jatzkó Cia, ha eddig nem sikerült volna neki, az irodalmi dizőz szerepében feltétlenül meghódítja Kolozsvár közönségét. Alakítása állja a versenyt a szerepet Pesten játszó Turay Idáéval. <3 a humor legfőbb forrása, Tompa Sándorra], Andrássy Mártonnal és Fülöp. Sándorral együtt. Valósággal versenge- t nek abban, hogy ki derűse közülük harsányabb kedvre a nézőteret. Remekelnek mind a négyen. Ditrói P. Béla igen előkelőén, jól alakított egy fiatal bárót. Ki' kell emelnünk örvössy Géza rendkívül sikerült végrehajtóját és Réthely Ödön öreg báróját. A kisebb szerepekben dicséretesen megállták a helyüket Haugay Márta, Percnyi János, Flóra Gyula, Szentes Ferenc, Kozma Gyula és még sokan mások. A zenei vezetést Szabó Ica látta el igen temperamentumosán, a rendezés sok ötlete Fülöp Sándor érdeme, a szép színpadképeket Varga Mátyás tervezte. Az előadás sikerét még csak azzal lehetne fokozni, ha a körülbelül kétórás második felvonást kissé meghúznák, mert a nevetésbe is bele lehet fáradni s a humor elveszti hatását. 1/latyp éideUtSdés efözi (negei Budapesti íóatnavaUácus Uaftgvewngét 'Amint- lapunk már jelezte, szerdán este a vármegyeház dísztermében hangversenyezik a Budapesti Kamarakórus. Ez a kisszámú, huszonnégy tagból álló együttes egészen- kivételes zenei élvezetet iger- Tagjai kitűnő hanganyaggal és magas zenei iskolázottsággal rendelkeznek, legtöbbjük végezte a Zeneművészeti Főiskolát. Karnagyuk, dr. Paul ovit s Géza vezetése alatt di n ami kaitag csodálatosan ám yal t előadásban mutatják’ be a régi egyházi kórusokat, a XVI. és XVII. századi madrigálokat és az uj magyar zeneszerzők kórusait. Hangversenyüknek külön érdekességet. biztosit Dunstné Pálffy Mária opc- raénekesnö fellépése. A művésznő a pesti Zeneművészeti Főiskola elvégzése után Becsben, majd Milánóban tanult. Olasz mestere a hires Cecconi volt, aki GigU hangját is kiképezte. Dunstné Pálffy Mária a budai Mátyás-templom kórusának szólistája. A szerdai hangversenyen a Turandotból Liu áriáját fogja énekelni, azonkívül De Crescenzonak, Lisztnek és Hubaynak egy-egy szerzeményét. Az j egyes számokat zongorán Endre Béla. a j kolozsvári Nemzeti Színház karnagya kiI séri. Vegyen azonnal! Még néhány szerencsés iegy kapható október 20.-1, a holnapi osxtálysorsláték húzására az Ellenzék" könyve Kolozsvár, Mátyás király-tér 9, sz. Aki megmaradt igaz embernek.., rok megjelennek, már meg is érkezett Fr- dély fővárosába, hogy megkezdje a próbát a kolozsvári társulattal. Mi sem volna könnyebb, mint azt a beállítást adni ennek a cikknek, hogy „ebből az alkalomból felkerestük a nagy művészt otthonában, mert közelebbről is meg akarjuk ismertetni a kolozsvári közönséggel, kérdéseket intéztünk hozzá, amelyekre ő ezeket és, ezeket mondotta“. Hamis beállítást kapna Páger Antalról; aki ilyen sablonos interjún keresztül ismerné még. Hogyan is jellemezzem a legbeszédesebben az egyéniségét? Az az ember, aki — ha, mondjuk — bemegy például a vásárcsarnokba, már messziről barátságosan mosolyognak rá az árusok. ..lónapot' miivész ur! — hallatszik min. dénfelől. — Hogy vart, mit akar vásárolni?'^ És Páger Antalnak mindenkihez van egy-két kedves szava, nem azért, mintha ezzel népszerűvé akarná tenni magát, hanem. mert csakugyan érdekli az egyszerű emberek sorsa. Szívesen beszélget a kisemberek problémáiról. Közel áll hozzá az éc| minden nyomorúsága. Nem vakítja <’l. hogy anyagilag nagyon sok embertársánál szerencsésebb helyzetben van. Szereti az embert, ă magyar embert a maga nyílt egyszerűségében és az a legfőbb kívánsága, hogy egy évezredes szenvedés után végre csakugyan kiérdemeljük a maradéktalanul boldog magyar jövendőt. „Egészséges, igazán magyar színészetet kell teremteni8 Ezek után természetesnek kell venni, hogy a „müvÓ6Z-otthoná“-ban. nem áradozik lelkendező szavakkal arról, hogy életinek legforróbb vágva megismerni Kolozsvárt és a kolozsváriakat. Páger Antal irtózik a frázisoktól és sohasem jutott von:a el a művészi karrier Szinte ijesztően magas csúcsára, hanem marad meg igaz embernek. Jól ismeri az erdélyi színészet 22 esztendős küzdelmeit. És különleges hivatást lát a kolozsvári Nemzeti Színház jelenlegi munkájában. Uffy érzem, hogy Kolozsvárnak olyan szerepe kell legyen, amely tisztító szent forradalmat csinál a mai magyar miivészeiben mondja nekilelkesedve, amikor Kolozsvárról beszélgetünk és szemében a meggyőződés füze ég. — Szeretettel és örömmel kisértem figyelemmel Mihályffy Béla barátomnak, a kolozsvári Nemzeti Színház uj igazgatójának tervéit. Szeretnék mindenben segíteni azokban az elgondolásokban is, amelyeket báró Kemény János az eredeti darabokkal és a fővárosi színészekkel kapcsolatban felvetett. Egészséges, igazi magyar színészetet helf teremteni. Olyant, amely izig-vérig a magyar kultúrát, a magyar nemzet jövendőjét szolgálja. Minden magyar színésznek úgy kell felfogni a hivatását, hogy felelősséggel tartozik a nemzetének és harcot folytat a színpadon felcsendülő magyar szó szentségéért. Ebben ă néhány mondatban körülbelül össze »9 foglaltam Páiger Antal hitvallását a színészetről. Ezek azok az eszmék, amelyeket Kolozsvárra is magával hoz és amelyeken keresztül már előre is lelkesedik Erdély fővárosáért. Az itteni közönséget és az itteni embereket hallomásból már A magyar film igazi hivatása Páger Antal megadja erre a feleletet a dr. Kovács Istvánban., az Őrségváltásban és a Harmincadikban. Legközelebb a „Harmincadik!“ — áll hozzá. Huszonöt éves fiatal magyar tani ló írta ezt a f iónét, amely a legnagyobb magyar filmsiker lett, mert Páger Antal egész művész-egyéniségét belevitte ebbe a darabba, amely a magyar jövőt minden hangos propagandánál j óbb a n szol gáil j a. — A film ma olyan erőt jelent, amely- lyel minden Ián eh' számolni kell. Nem szabad megengednünk, hogy alantas eszközökkel csak a könnyű szórakoztatás céljait szolgálja. Arra kell gondolánálj, hogy a nagy magyar tömegek, a gazdasági, társadalmi és kulturális felemelésre váró ma- j gyár tömegeilelkét tudjuk megformázni n j film ábrázoló erejével'. Erre kell gondol- I ni n filmírónak és a filmszínésznek. Itt j látom a magyar film igazi hi cat ásót. Egészen átszellemült, amikor ezekről a kér- j désehröl beszélt, mert érzi, hogy a ma- s gyár életben küldetése, becsülettel vállalt feladata van. És a véletlen folytán könnyén adhatok jéüeinrajzot Páger Antalról az emberről is. Kolozsvári útjára felesége is elkíséri és ezt az alkalmat fel akartam arra is használni, hogy felkérjem: Komár Juliska is szavaljon a kolozsvári ujságiró-esten. Ezt a kérést azonban a -Térj” visszautasította. Komár Juliska legszebb színpadi sikerei közben vonult vissza a színpadtól. Anya és feleség. Páger Antal otthonában csak ember akar lenni és ezt érezte át a felesége is, amikor örökre búcsút mondott a rivaldák fényének Interjút akartam csinálni Páger Antalnál tett legutóbbi látogatásomról. Jellemrajz lett belőle. De a jellemzés igaz és az ujságiró megbecsülő meglátásait tükrözi vissza. Azokat a megfigyeléseket, amelyeket néhány nap múlva a kolozsvári közönség is magáénak foa; vallani. VÉGH JÓZSEF.
