Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)

1942-10-19 / 236. szám

ELLENZÉK 19 4 2 október 19. „Magyar egységünk és a belső front szilárdságának megőrzése a mai idők legfontosabb feladata ! Teleki Béla ától, az Erdélyi Pärt országos elnöke sajtónyilatkozatban Ismertette a párt őszi munkaterveit — Az újonnan meginduló parlamenti é’etben az Erdélyi Párt elsősorban a hadi­gondozottak helyzetének intézményes tör­vényes rendezését kéri — mondotta a to­vábbiakban Teleki Béla gróf. — Kor­mányzatunk. miint az a kormán) zóhclyet- les emlékét megörökítő törvényjavaslat szavaiból is kitűnik, a legrövidebb időn belüli törvény keretei között fogja biztosí­tani a hadbavonuitak hozzátartozóinak, a hadiözvegyeknek és a hadiárváknak intéz­ményes ellátását. Az Erdélyi Párt minden erejével támogatja ezeket a célkitűzéseket, hogy n hnJltOvonultak hozzátartozói olyan el­látásban részesüljenek, ahogy az egy ka­tona-nemzethez méltó és ahogyan azt azok, akik hazájukért éle­tüket áldozzák, nemcsak megérdemlik, lei- nem teljes joggal meg is követelhetik. Állami megrendelésekkel segítsünk az erdélyi kisiparosokon — Az erdélyi kisiparosok helyzetének javítása érdekében az Erdélyi Párt n kisi paposok részére az állami megrendelésekben való részese­dést szorgalmazza. A mai nehézségek között ugyanis a kisi- iparosok megélhetését csak akkor lehet biztosítani Erdélyben, ha az állami meg- i rendelésekben is részesülnek. Természete­sen figyelembe vesszük mindazokat a ne­hézségeket. amelyekkel az anyagi ellátás terén a háborús viszonyok miatt számolni kell. Azt kérjük tehát az illetékes kor­mánytényezőket. hogy a lehetőség hatá­rain belül támogassák az erdélyi kisiparo­sok munka- és anyagellátását. ,,Erdély munkássága teljesen nemzeti alapokon áil“ — Erdélyi munkáskérdéseink megol­dása érdekében többször fordultunk a kormányhoz és a legfontosabb tennivaló­kat behatóan ismertettük. Erdély munká­sai teljesen nemzeti alapon állanak és mindennel szolgálni kívánják a magyar összesség érdekeit­A megoldásra váró kérdések köziül leg­közelebb eső a munka felügyelőségek lé­tesítésének és működésének szabáhjo- * zása. Aj, Erdélyi Párt ezt a kérdést már részle­tesen letárgyalta a kormányzattal és el is határozták a felügyelőségek felálHtávút. Munkásaink szociális helyzetének javítása érdekében feltétlenül szükséges, begy eb­ben a kérdésben mielőbb megjelenjék a kormányrendelet és azt más. általunk ja­vasolt intézkedések is kövessék. A munkáskérdésekkel kapcsolatosan rámutattunk az OTI bán Ijanyug bér csel­nek rendkívül nehéz helyzetére. Sok­száz bánya-nyugbércs és azok hozzátar­tozói várják a kérdés rendezését, amelynek elintézése az erdélyi bánya- munkásság egyik leglényegesebb kíván­sága. 1 almás lehet arra, hogy Erdély e marad'| mezőgazdaságát a trianoni oi / ig /.ovo Halára Oinoljo *s azzal együtt oda fejlesz j' sze, nJiova azt fokozódó h/ijkséglcicirik G jt az uj európai termelési rend rnegkrí unja. I , Befejezésül annyit mondhatok, b'*gv I az Erdélyi Párt <f parlamentben és a (í parlamenten kiviül egyaránt, további I munlnígságával is a belső rend és egíjsi 7 f megőrzését tartja mindenek fölött szem I elölt. A belső front szilárdsága hazánk légion- ti­losabb érdeke, melynek biztosítása érdeké. | Íren az Erdélyi Párt mánd< n erejével la- 1 rnogatja a kormányt, — fejezte be, nyilat- ‘ kozatát Teleki Béla gróf, az Erdélyi Púit országos elnöke. ^ZepDdíMfflMBT H!M3 Üü JK3S5HS**aa»J33tM fiz EKE iotas kérésének teljesítése érdekében emk kirjtoí intézett a kaUnszminiszterbez az Érdéig* Párt KOLOZSVÁR, október 19. Az Erdélyi Kárpát Egyesület az Erdélyi Párt orszá­gos központján keresztül emlékiratot in­tézett a vallás- és közoktatásügyi minisz­terhez, kéne az egyesületnek a Kolozsvá­rott volt román néprajzi muzeum jogutód­jaként való elismerését. A jelenleg Balogh Ernő dr. egyetemi tanár, vi! ágszer te elismert ki\ ál ó geológus és Alexy Béla főpénztáros tevékeny veze­tése mellett, egé^z Erdélyben hasznos éíí eredményes munkát végző EKE 1891-ben alakult s azóta megszakítás nélkül hatha­tósan munkálta nemcsak az erdélyi termé­szetjárás és idegenforgalom, valamint az crdé'yi népművészet és fürdők ligyt t, ha­nem a 22 éves megszállás alatt valóságos védőbástyája volt Erdélyben a magyar életnek és kultúrának. A román közvélemény az egyesület ko­lozsvári központját irredenta fészeknek tekintette s az egyesületnek és vezetőinek a román sajtó és hatóságok állandó zakla­tásaival kellett küzdeniük. Ennek a hely­zetnek volt a következménye, hogy erő • szakkal elvették az egyesület nagyértékh múzeumát, legértékesebb tárgyait, beren­dezését és felszerelését, rpelynek íolh.i /- Hálásával megalakították a néprajzi mú­zeumot, az eltulajdonított értékek 1 gja- vá» pedig a bécsi döntéskor magúkká, se­ték. Az egyesület akkori vezetői kénytele­nek voltak engedni az erőszaknak, az át­adási jegyzőkönyvet azonban nem irtáK alá, ezt a közgyűlés soha nem ismer!.* cl s az e’tulajdonított értékek jogilag ma is az EKE tulajdonát képezik. Az egyesület emlékiratában kéri- hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter tu­rner je cl ezt a tulajdonjogéit n vo<t r -- mán néprajzi muzeum minden feVvlh - tö múzeumi anyaga, felszerelési és le­rendezést tárgyai} valamint bárminenü ittmaradt vagyona felett. Az Erdélyi Párt országos központja ke 1- vező véleményezéssel a vallás- és közok­tatásügyé miniszter élé terjesztette nz em­lékiratot s igy remény van arra. hogy nz érdemes és nagymultu EKE rövidesen is- mét birtokába juthat legalább azoknak az értékeknek, amelyeket az el tulajdonítok a bécsi döntés után nem vittek el. 99 fi szé&efgítTdí vadkárokat a vadászterületek bérbeadásával lebet megelőzni1' A fö’dmüvelésü^yi miniszter válasza az Erdélyi Párt beadványára Egyházaink és iskoláink megerősítése — Az egyházak és iskolák a 22 e-zicn- dős elnyomatás alatt a magyar nemzeti kultúra és faji öntudat védőbástyái vol­tak. Az erdélyi magyar egyházak a felekc- zetközi béke olyan tökéletes példáját állították a nemzet elé, amelyet minden időben követni kell. Az Erdéíyi Párt sohasem mulasztja el az alkalmat arra, hogy a felekezetközi béke maradéktalan fenntartásának és további kiépítésének fontosságát hangsúlyozza. Erdélyben, a vallásszabadság ősi főkl­jén. a legmélyebben elítélik mindazokat, akik ezt a kisebbségi életben kialakult, történelmi jelentőségű felekezetközi bé­két felelőtlen- konkoly-hintéssel meg akarnák bontani. nyei-Mer.se Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter munkássága elé, aki hivatalba lépése óta már többször bizonyságát adta, hogy az erdélyi kérdésekkel a legnagyobb megért ess el fogj alkozik. — Egyházaink és iskoláink kérdése ról behatóan tájékoztattuk a kultuszminiszter urat. Különösen fontosnak tartjuk Erdély magyar lelkészeinek ügyében az anyagi helyzet teljes és megfelelő rendezését, hagy rendezett anyagi körülmények kö­zött folytathassák hivatásukat. A lelkészek anyagi helyzetének rendezé­sével kapcsolatban különösen figyelemre méltó a szórvány viel ékeken működő lelké­szek helyzete. Lehetővé kell lenni szórvá­nyaink gyakori és lelkiismeretes látogatá­sát és lelkigondozását. Szeretettel és bizalommal tekintünk Sz/­** A belső rend és egység megőrzését mindenek tőlő» szem előtt tartjuk“ — A Székelyföld kérdései felszabadn­ia sunk óta joggal állanak az ország érdek­lődésének középpontjában. Hosszú évti­zedek hibáit kell jóvátenniink! Az úgyne­vezett ,.boldog békeévekben“ százezres székely tömegek kényszerültek arra, hogy kivándoroljanak szülőföldjükről, mert ha­zájukban nem tudtak megélhetést ta­lálni. Legfőbb kötelességünk tehát, hogy a Székely népet, megerősítsük gazdasági­lag és felemeljük anyagi elesettségébői- A kormány beruházási programjával J kapcsolatban most már sor kerülhet a Székelyföld iparosítására is. A székely - földi energiaforrások lehetővé fogják tenni, hogy megfelelő iparüzemehet hív­junk életre a Székelyföldön, amelyek nagy székely tömegeknek fognak megél­hetést biztosítani. — Mezőgazdasági kérdéseink közül rendkívül fontos a mezőgazdasági terme­lés egészen uj alapokra való helyezésének terve. Ezzel a tervvel kapcsolatban, ame­lyet a közellátásügyi miniszter előterjesz­tésére a minisztertanács már elfogadott, Kolozsvár, októbeT 19. Az Erdélyi Párt or­szágos központja a 6Zékelyíoldi vadkárok, ügyé- : ben emlékirattal fordult a földművelésügyi ! miniszterhez megfelelő intézkedési kérve a Maroß-Torda, Csik, Udvarhely és Háromszék vármegyékben, felbcsülhetetlen kárt okozó du- vadak garázdálkodása ellen. A medvék a mult esztendőben egyedül Csik vármegyében 200 nagy háziállatot téptek szét, mintegy 200 ezer pengőnyi kárt okozva ezzel a lakosságnak. A farkasok a juhnyájakban okoztak rengeteg kárt, mig a szarvasok és vaddisznók a gyü­mölcsültetvényeket és a tavaszi vetéseket j pusztították. A székelység a helyzet orvoslása érdekében közbenjárásra kérte fel az Erdélyi Pártot, amely emlékiratában hatósági vezetés jnellett rendszeres hajtóvadászatok tartását s a vadászati törvény olyan módosítását kérte, hogy a duvadak okozta károk a vadászterüle­tek tulajdonosai, illetve bérlői ál-tal legalább részben megtéríttessenek, A felterjesztéssel kapcsolatban a párt orszá­gos központjához megérkezett a miniszter vá­lasza, amely szerint a kár oka legnagyobb jészt abban keresendő, hogy Csik, Udvarhely és Háromszék vármegyékben a vadászterületek haszonbérbeadása a helyi közületek magatartása miatt eddig nem tör­ténhetett meg. Mihelyt a területek megfelelő bérlők kezébe jutnak, megszüntethető a károsító vadállo­mány esetleges tulszaporodása és ezen túl­menően a mezőgazdasági terményeikben kárt szenvedő gazdák a károk megtérítését az 1883: XX. t. c. 7. §-a értelmében a vadászatra jogosultaktól birói jogsegély utján követelhe­tik. E szerint ugyanis a duvadak által a ve­tésekben, ültetvényekben okozott minden kár­I ért az a vadászterülettulajdonos, akinek terü­letén a duvad tartózkodik, teljes kártérítéssel tartozik. A duvadak által okozott károk megté­rítésére a vadászatra jogosult nem kénysze­ríthető, azonban a 158.120—1941. M. E. számú rendelet előírása szerint a kártékony vadakat büntetés terhe alatt irtani köteles. Hajtóvadá­szat iránti kérelmüket a károsultaknak a helyi közigazgatási hatóságok utján kell az illeté­kes alispánhoz előterjeszteniük. Ami a medve- károkat illeti, az évi medvelövési keret növe­lése, feltételezve a megfelelő őrzést, megszün­teti a károkozást. A lelövési kereten túlmenően a miniszter külön is engedélyezte a legelő állatállományra rákapott medvék elejtését. HOGYAN KÜLDHETÜNK SILÉCET A HARCTÉRRE Illetékes katonai helyről közük, hogy bárki feladhat fronton levő hozzátartozója részére siléceket. A siléceket a polgári postahivatalok ! .tábori postai dijszabása melett, kivételesen ter- , jedelmes csomagokként veszik fel. A siléce- ! két (a hozzátartozó botokkal és kötésekkel) erős zsineggel kell összekötni és biztonság i céljából két cimirattal ellátni. Az egyik cim- iratot a sliécre kell ragasztani, a másikat pedg tartós kartonra ragasztva, a csomaghoz kell erősíteni. A feladási határidő 1942 ok tói bér 24, LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a 1 legválasztékosabb kivitelig, legol­csóbban az „ELLENZÉK“ könyves­boltjában, Kolozsvár. ADAKOZZUNK a 89.990 sz. cMkklapM a fémilfoíqu. Ho-umíwpzénéteii / Bl DAPEST, oktober IQ. Gróf Telein Béla, az Erdélyi Párt országos elnöki' a parlament őszi ülésszakának megkezdése alkalmából nyilatkozatot adott a sajtónak párt őszi munkaprogramjáról. Grót 1 e- leki Béla nyilatkozatában obiiondotla, hogy az Erdélyi Párt képviselői a parla­menti szünet alatt kerületeiket látogatták meg. Ezeknek a képviselői látogatásoknak Erdélyben kettős eél ja vau. Elsősorban az -délvi magyar egységet kívánják meg­őrizni és ugyanakkor a törvényhozók pa­nasznapok keretéin n részletesen tájéko­zódnak a lakosság kívánságairól, pana­szairól és a jogos kérések ügyében eljár­nak az illetékes kormánytényezőknél. „Katonanemzethez mél óan keli gondos­kodnunk a hadigondozottakról” pártunk Szükségesnek tartja, hogy azt a legszélesebb rétegekkel is megismertes­se és odahasson, li°gy a törmelék n ren­didig következményeinek úgy országos, mint saját érdekükben eleget tegyenek■ — Ez az nj rendelet a mezőgazdaság, fejlesztéséről szóló törvénnyel együtt aL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom