Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)
1942-10-02 / 223. szám
1 9 4 2 o k t Ó b e t 2. mfnin—mm iwwi Kolozsvári leveritezenészek között a Redutban KoU'Tsvár, október 2. Derűs, mosolygó 6mi délelőtt. Nyarat hazudó, sugárzó őszi ég alatt lassan megyek az utcán. A Redut hűvös kapualja becsalogat. Tagos udvarának egyik, ezegeletében kicsi házikó. Afféle wikend-ház, fából. Egyetlen helyiség s tornác körülötte. Máskor csendes, elhagyatott, most vidám zsivaj veri fel. Benézek: szobácskájábán nagy szakértelemmel fényesítik hangszereiket a kolozsvári leventezenekar ifjú leventéi'. Még egy-két mozdulat s máris hanyatt-homlok síéinek fel az emeletre, ahol ilyenkor, vasárnap délelőttönként próbát tartanak. Két emeleti termet bocsájtott itt rendelkezésükre a város. Egyiket irodának, a mási- . kát próbateremnek rendezték be. Az irodában nagy faliszekrényekben tartják ,,kincseiket'“ a leventék. A szekrények most majdnem üresek, csak kottafüzetek, tintatartók, iró- szerszámok unatkoznak a polcokon. A hangszerek kézben vannak. Amikor belépek, éppen szünetet tartanak. A szünet nagyon is indokolt, hiszen fúvószenekarról van szó, időnként meg kell pihennie a! fuvással alaposan igénybevett szájnak, tüdőnek s igy bármilyen nagy az ambíció, ezt ha kell, legnagyobb szigorral is betartatja a fiukkal karmesterük. Látom, ez elég nehéz; pihenés helyett most ;s mindegyik kottájába néz, fuj, dobol: kakofónia. 1 ' -• yj* Jó kiállású, vidám fiuk ezek a leventezcné- ezek, látszik rajtuk: boldogak, hogy ilyen értékes, szép közösségnek lehetnek: tagjai. 'Szedetnék sokat Írni róluk. Karmesterükhöz megyek hát e megkérem, engedje meg, hogy egyik fiúval beszélgethessek. Eleinte szabó- dik: bár megtiszteltetésnek veszi a sajtó érdeklődését, dehát ők katonák s uj magyar ‘jövőt építő zenei munkájuk nem érdemel külön dicséretet. Biztosítom róla, hogy nem is erről van szó, de mert mostanában mind ^gyakrabban halljuk a fiuk trombitáit, klari- nétjeit megharsanni ablakaink alatt, szeretnénk a nagyközönségnek bemutatni őket. Erre felenged s mosolvogva inti oda egyik 'tanítványát a kiváló tehetségű s — mint o 'mondja — hamisítatlan kolozsvári Török Zol- 'tánt, akinek ősei, nagyapja, apja, mind itt 'születtek s talán soha ki se léptek városunk ifalai közül. megalakul a zenekar r Török Zoltán erőteljes, nyiltszemü s nyilt- .eszü fiú. Kérdéseimre talpraesetten váalszol. í — Mióta tagja a leventezenekarnak? i — Megindulása óta, tehát négy hónapja. I — Beszélje el, hogyan alakult meg a zenekar. > — Először kevesen voltunk, A karmesterünk hangszerkezelésre tanított bennünket. Persze, hangszereink még nem voltak, igy elmentben tanulhattunk csak. A kisdobosok faradokon verték a különböző dobjeleket. . — Mikor kaptak hangszereket? ■ — Egy szép napon azt mondotta a karmesterünk: Na fiuk, most szedjétek össze magatokat, mert mi ahogyan vagyunk, holnap be- ímegyünk a Dávid-féle hangszerüzletbe egyik ajtón s a másik ajtón már hangszerestől megyünk ki. Még azt is mondotta, hogy megbecsüljük ám a hangszereket, mert azok tiszta aranyból lesznek. Mi azon az éjszakán csupa aranytrombitáról meg aranydobról álmodtunk, — Amikor megkaptuk a hangszereket, már tudtuk, miért mondotta a karmester ur, hogy becsüljük meg nagyon őket. Hal nincsenek is aranyból, de aranyat kellett fizetni értük, Nagyon drága most a hangszer — teszi hozzá fontoskodva. ’’ — Mennyibe került például a nagydob? ' —■ Úgy tudom ötszáz pengőbe, a kisdobosok egy-egy dobja is majdnem százba. —■ Hány tagú a zenekar? — Tulajdonképpen nyolcvan.au. vagyunk, de ebből csak harminc az ,,aktiv" zenész. A többi kezdő. I • ' ;-— Nehezen ment ugy-e eleinte az összejátszás? j — Bizony, sokat vesződött velünk a karmesterünk. Ha a klarinétosok már tudták a szólamot, hibásan fújtak bele a 6zárnykürtq- sök, esetleg a nagydobos hibásan dobolt vagy a cintányérosok, csúnyán, tompán ütöttek. Húszszor is vissza kellett térnünk esV-egy ütemhez. — Milyen darabokat tanultak? . — Főleg indulókat. Horthy Miklós katonája vagyok .. . Szamosmenti induló, Hűség in- duLója, stb. Sokat gyakorolnak? ; — Keveset, mert kevés a hozzávaló időnk, mindnyájan alkalmazásban vagyunk. — Maga hol dolgozik? — £n vaskereskedésben. Kiszolgáló vagyok. — Akkor ugyebár este hétig nem is> szabadul? — Igen, este hétig dolgozom. Sietek haza, hamar megvacsorázom, mert alig várom, hogy kézbevehessem a hangszeremet. Van olyan este is, hogy 11—12-ig elgyakorolgatok. — örül, hogy a leventezenekar tagja lehet? — Büszke vagyok reá. Nagyon szeretem a 2enét. — Milyen hangszeren játszik? — Eufónon. — S a többiek is igy iparkodnak? — Mind szeretik a fiuk a zenét s gyakorolnak is, amikor csak tehetik. Némelyiknek pedig még nehezebb a munkája, mint az .enyém, A kezük is nehezebb, mert van közöttünk lakatos, vasesztergályos, kovács, meg földműves is. Persze, ők is miad c*ak este gyakorolhatnak. S most még légoltalmi szolgálatot is teljesítünk. így bizony kevés időnk jut a komoly gyakorlásra. , — A hangszerek sajátjaik? 1 — Nem, de a karmesterünk megengedi, hogy hazavigyük őket. Persze, mindig lelkünkre köti, hogy vigyázzunk rájuk, mint a szemünk világára. — Hogy sikerültek a kivonulások? — Megelőzőleg sokat gyakoroltuk itt az udvaron a menetelést. Nagyon nehéz ugyanis pgyezerre lépni és fújni. Bizony az első kivonulásokon olyan totyakosan jártunk, mint a medvék s nem mint a katonák. De most már ez is jobban megy. Üg'/esedtünk azóta. , — Hányszor s mikor vonultak ki? — A Leventenapon, Hősök napján, aztán amikor a Kormányzóhelyettes Ur lezuhant a gépével, akkor gyászindulókat játszottunk a városon végig. A kisdobosok dobjaikat fekete fátyollal vonták be, a közönség megadott az utcasarkokon, sirt is, meg mosolygott is. öreg nénikék integettek az ablakokból ' nekünk ... A gyermekek meg mindig sereges- től szaladnak utánunk, amikor kivonulunk. Látják, hogy egészen kicsik, is vannak közöttünk, kérdik, hogy jöhetnének közénk, mindegyik leventezenész szeretne lenni. Megköszönöm a felvilágosítást, Török Zoltán kedves magyar levente eufónjához siet, folytatják a próbát. Beszélgetni itt már nem lehet; csörrennek a cintányérok, brummog a nagydob, tizenkét, kisdobos friss lendülettel , veri az ütemet: a magyar jövendő ütemét. Beleremegnek az öreg Redut sok történelmet látott falai s mintha, büszkén, mosolyognának az eleven, fejlődő kicsi zenekarra. Hiszen az is történelem, hogy felszabadult Kolozsváron 30 ,,á,ktiv" magyar ’ íevcntezen&sznek örülhet a szivünk. Br mutatjuk a karmestert Hogy mennyi türelem, áldozat, fáradság, lej- tartás árán izmosodott ennyire a zenekar, az főként Rózsa Miklós karmester érdeme. 0 a zenekar lelke, temperamentuma, eleveniíője. Maga a felkészültség, tudás s türelmes jóakarat. Ha kérdem a fiukat: milyen a viszony a karmester 6 a zenekar tagjai között., egyhangúlag felelik: mi szeretjük a karmester ural, ha szigorú is hozzánk s éppen mert szig nu, tudjuk, hogy ő is szeret minket. Hallom, több leventének állását is ő szerezte, tehát nemcsak a zenekar keretein belül foglalkozik tanítványaival, hanem átfogja életük történéseit, érdeklődik szociális helyzetű«:, lehetőségeik iránt. Egyik-másik fiú eldicsekszik vele, hogy meglátogatja otthonában is a karmester. Beszél szüleikkel, megmagyarázza nekik is, milyen nagy a lehetősége annak, hogy a leventezenekarból a budapesti Zene- akadémián át a magyar királyi Operaház zenekarába kerüljenek idővel gyermekeik Ez a szép, közvetlen viszony a magyarázata, hogy négy hónap alatt úgyszólván a semmiből -ilyen épkézláb zenekar kerekedett. Mert ahol szeretetteljes az ember s ember közötti érintkezés, ott könnyen tápot kap a teremtő munka lángja. Jékey Vilma. AZ CRDClUISPflBT nmei Október 6.-ánkezdődik az Erdélyi Fért Kolozsvári tagozatának előadássorozata Hz időszerű maggar sorsfeérdésefe szerepelitek az előadássorozat műsorán KOLOZSVÁR. októbere 2. Az Erdélyi Pórt kolozsvári tagozata az elmúlt évbén nagysikerű előadássorozatot rendezett, amely általános érdeklődést keltett a város egész magyar közönségében. Ebben az évben ismét megrendezi előadássorozatát az Erdélyi Párt és az előadások keretében a magvar életnek azoikat a kérdéseit vetíti a hallgatóság elé, amelyek benne élnek _a köztudatban és Erdély magyarságának különleges adottságaiból fakadnak. A jobb magyar sors, a jobb magyar ember és u magyar élet problémái azok, amelyeket az- előadássorozat a közönséggel megismertet. Az Erdélyi Párt kolozsvári tagozata úgy állította össze az egyes előadásokat, liogíy a legkiválóbb szakemberek és a legjobb előadók ismertessék az erdélyi magyarság politikai hitvallását, ténykedéseit és törekvéseit. A kolozsvári tagozat előadássorozata október 6-án, kedden este 7 órakor kezdődik. Az előadásokat minden héten kedden este tartják ugyanazzal a kezdettek Az előadássorozat beosztása a következő: Az október 6-i első előadáson megnyitót mond gróf Teleki Béla, az Erdélyi Párt országos elnöke- ,.A magyarság helyzete Európában“ címmel előadást tart Zathureczky Gyűl a, az Ellenzék főiszerkesztője. Október 13-án, László Dezső ország- gyűlési képviselő tárt előadást a magyarság belső társadalmi helyzetéről, belső megerősödésének kérdéséről, az uj magyar elit kialakításáról, a keresztény, nemzeti, szociális Magyarországról és ebben Erdély szerepéről. Október 20-án Venczel József intézeti tanár tart előadást a székelység kérdéseiről. Az október 27-iki előadás előadója Vita Sándor országgyűlési képviselő, aky í a föld, telepítés és földreform kérdéseit ismerteti. November 3-án dr. Kovrig Béla egyetemi tanár, a kolozsvári Ferenc József Tudomány egye Lem rektora, a szociális kérdésről tart előadást. November 10-én dr. Géléi József egyetemi tanár, az Érdiétyi Párt kolozsvári tagozatának alelnöke, a magyar művelődéspolitika és nemzetnevelés kérdéseit ismerteti. November 17-én dr. Páll György, az Erdélyi Párt országos főtitkára tart előadást ,-A zsidókérdés Magyarországon“ címmel. .November 24-én dr. Gijidcty Tibor, a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kormánybiztos főtitkára. felsőházi tag -Uj magyar gazdaságpolitika, tőkegazdálkodás és irányított gazdálkodás“ címmel tart előadást. December Irén dr. Szathmáry Lajos, az EMKE ügyvezető alelnöke, a szétszórtságban élő északerdélyj magyarság ügyeit ismerteti. , December 8-án ,,Egyház és állam“, ,,Keresztény Magyarország“ címmel CsT pák Lajos kanonok, országgyűlési képviselő tart előadást. December 15-én dr. Mikó Imre országgyűlési képviselő a nemzetiségi kérdést ismerteti „Erdély és a nemzetiségi kérdés“ cirnü előadásában. December 22-én Albrecht Dezső országgyűlési képviselő, az Erdélyi Párt o-rsz. ügyvezető alelnöke tart előadást a nemzeti és népi politikáról, Európa átalakulásáról, a magyarság átalakulásáról és abban Erdély szerepéről. A nagy érdek e s s é gü előadássorozat iránt máris nagy érdeklődés nyilvánul meg Kolozsvár magyar társadalmának minden rétegében. Emlékiratban Kéri a nyugdíjas csendőráltlszíek Sggőnek rendezését az Erdőig! Párt KOLOZSVÁR, október 2. Az Erdélyi Párt Országos központja emlékiratot intézett Kálkiy Miklós miniszterelnökhöz az Erdély területén lakó, 1934 január elseje ólőtt nyugdíjazott cs-endőrailtisztek ügyében. Az 1934 január elseje előtt nyugdíjazott csend órai tisztek nyugdíjellátását ugyanis a polgári nyugdíjtörvény szerint állapították meg. Azok a nyugdijáé csendora&tisstek, akik 1934 január dseje után mentek nyugdíjba, az 1921. évi katonai nyugdíjtörvény intézkedései alapján kedvezőbb nyulgdijdilátásbin részesülnek. Az Erdélyi Párt emlékirata részletesen ismerteti az érdekelt csendőr altisztek helyzetét és arra kérte a mimsz$ereijtiö- köt, hogy a katonái ayngdi jtörvéíiy hatályát az 1934 január elseje előtt nyugdíjazott csendőrnUiszltekré is terjessze, ki.. Szilágyi Ferenc országgyűlési képviselő beszámolója Bálványo'S- váralja községben Kolozsvár, október 2. Szilágyi Ferenc or^éggyülési képviselő és Bányai Sándor, az Erdélyi Párt szolnokdoboüíjuu'.gvfj: vármegyei tagozatának titkára, a napokban az Erdély: Part bá|ványo6váraljai közsegi tagozatát láíogafrik meg. A református kitenítszlcöei után a piactéren megtartott értekezletem Hegyi János ref, lelkész nyitotta meg az összejövetelt én üdvözölte a párt kiküldötteit. Szilágyi Ferenc országgyűlési képviselő b :* «z étiében összetartásra buzdította a megjeleo teket és az állampolgári kötelezettségek fokozottabb mértékben való teljesítésére hivla fel a párt tagjait. Hangsúlyozta, hogy az itthonmaradottaknak a belső front szilárddá tételével kell kivenni részüket a most .folyó nagy küzdelemből. Kérte az összegyűlteire t, hogy a hadbavonultak hozzátartozóinak legyenek segítségükre, hogy ezzel is bebizonyítsuk: minden áldozatra készek vagyunk, azokért, akik életüket kockáztatják érettünk. Bocbor Ferenc róm, kát. plébános, a községi tagozat nevében megköszönte a képviselő látogatását és biztosította, hogy a községi tagozat minden, egyes tagja híven kitart az Erdélyi Párt mellett. Az összejövetel után panasznapot tartottak, ahol a gazdák .időszerű kérdéseiket adták elő. A bálványosváraljai összejövetel után Szilágyi Ferenc képviselő a mikeházai körjegyzőségen Szentbenedek, Mikeháza és Szeut- margitta román községek elöljáróságával és vezetőivel tartott megbeszélést. BIRTOKVXSiSZAIGÉNYLÉSI PER NAGYVÁRADON NAGYVARAD, október 2. Tudósítónk jelenti: A nagyváradi törvényszék tegnap dsőizben foglalkozott azzal a kártalanít éy si keresettel, amellyel gróf Zichy Ödönné, született Bethlen. Gabriella indított Ma* téescu György, volt biharmegyei, jelenleg ploesti lakos ellen. Matcescu 1922-ben, kihasználva Zichy grófnő helyzetét, adás* vételi szerződés utján jóval áron alul megvásárolta a grófnő 800 holdas Sonko- lyosig nyúló hatalmas ingatlanát, köztük a Zichy-kastélyt is. A grófnő az 1440- M- E. sz. rendelet alapján kártalanítási keresetet indított Mateescu György ellen. A tárgyaláson a feljeres képviselője kérte a bizonyítás elrendelését, aminek a törvényszék lieiyt adott és uj tárgyalás megtartását rendelte el. Megnyílt az polgári leányiskola KOLOZSVÁR, október 2. (Az Ellenzék munkatársaitól.) A kolozsvári állami polgári leányiskola, melyet két évvel ezelőtt- Kolozsvár visszatérése után létesítettek, az uj tanévben ünnepélyes külsőségek között kezdte meg működését. A négyévfolyamos polgári leányiskolát, amely az elmúlt két esztendő alatt a ko- edukációs román gimnáziummal egy fedél alatt, a Malom utcai állami gimnaziu- mi épületben volt, elhelyezve, az idén átköltöztették a sétatéri leánygimnázium helyiségeibe. Elvben az épületben, az épii- Jetszá'tny Fürdő utcai részét foglalja el a tanintézet, ahol regente a román leányiskola internátu&a volt. Az évnyitó ünnepségen Szegő Ilona igazgatónő mondott megnyitó beszédet Örömmel jelentette be, hogy az intézetbe a tavalyi létszámhoz képest sokkal több. összesen 616 növendék iratkozott be. úgyhogy a két első évfolyamon négy-négy osztályt, a harmadik, negyedik évfolyamon két-két osztályt kellett beállítani. Annak a reményének adott kifejezést, hogy ez a szám az évek folyamán állandóan növekedni fog, hiszen a polgári iskolai végzettségi különösen az ipari és kereskedelmi pályára készülő leány ifjak számára szinte elkerülhetetlen fontosságuk Mnden iparosnak, kereskedőnek nél k ü lözh e t etlen! Műiden tudnivaló az iparengedélyről és a vele kapcsolatos ügyekről, tájékoztatások és tanácsadások. 1942 augusztus havi kiadás. Ára 1 pengő 50. ' Kapható az „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre 1.60 vepoő beküldése mellett (azonnal szállítjuk.
