Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)

1942-10-17 / 235. szám

ELLENZÉK 1942 október 17. _ 8 írók es könyvek NAPFORDULÓ \z Erdélyi Szép míves Céh Nap­forduló címen Kiss Jenő újabb vőr­seit adta olvasóinak 1". kötet tartal­mában hangsúlyozottan nemzedéki irás, a fiatal magyar életlátús beszél belőle. Természetes tehát, hogy anu kor Kiss Jené) költészetét nézzük, latnunk kell a nemzedéket is, amely öt adta. Erdélyben nem volt szokás észre­vétlenül beülni a szellem öreg sáfá­rai közé. A. fiatal írókban voit me­részség a tűzhányó kirobbanó erejé­vel jelenteni be magukat. Ilyen volt az első tizenegyes csoport tiszta iro­dalmi bemutatkozása: Tamási Áron, kacsó Sándor és Balázs Ferenc volt ennek a nemzedéknek üstököse. Ugyancsak gyűjteményes kö.erben jelentette be létjogát a máso kik ti­zenegyes csoport is: Dsida Jeno, Szemléi' Ferenc és Kiss Jeno vuit ennek a csoportnak Ígérete. A gyűj­teményes jelentkezés azóta szinte kötelező volt. Gondoljunk a Gz.enha- tos csoport kezdeményező kiállása- ; ta. vagy a megfogamzott gondolat j oldalhajtására, az enciklopelisták j kísérletére, legutóbb a felszabadult j Péi-Erdély fiatal költőinek közös j kötetére. Az események kemény ! hullámverésében biztató volt sors- j táisak csontos vállánál; támaszkoü- j ni Aki a szent tűznek egy izzó pa- j razsái hordozta magában, alázattal ; tért be a közös akolba. S ma, mint- j ha szélvihar zilálta volna szerteszét j e nemzedéket, sorai bond adóznak, i az irók hangja kevés kivétellel pol- j gálává tart álmát lanod ott, csupán j egyesek maradtak a kiválasztottság érzetével és az őrtállás tudatával helyükön, írással szolgálni a közös­séget, éberen éleszteni a magyar szellem tüzé*. Aleg lehetne kérdezni: mi nyomta ilyen váratlanul széjjel azt az erős- kótésü nemzedéket, amelyet Tamá­si Áron a Vásárhelyi Találkozótól a Vasárnapi Szóig gondosan összefű­zött és együtt meg is tartott? Előbb- utóbb arra a feleletre jutnánk, hogy nem csupán Kiss Jenőnek, de a nem­zedékének is volt egy napfordulója: a felszabadulás. Aki eddig köteles­ségből irt. a nagy kalákán, ekkor nyugodt lelkiismerettel letette a tol- j lat; kis magyar eszmél esek és nagy viaskodások helyett ezután végié- i len számos z lopok at irt egykedvűen, j rovatokat töltögetett valamelyik hi- j Tataiban, az államgépezet picurka 1 és névtelen, de nyugdíj jogosult nap- i számosaként. Csak aki szellemi em­ber keresztjét hordozta a vállán, aki örömmel tudta fogadni a szent sze­génységet, a lemondást, meg nem értést, szakadatlan harcot, ami a négy folyó táján szellemi embernek osztályrésze, csapán az meri folytat­ni a betűvetést magyarok dolgáról, magyarok életéről. A többinek, a sol; alkalmi írónak napforduló volt; a politika, közigazgatás, gazdasági élet és társadalmi munka majdnem nyomtalanul felszippantotta őket. Ma is többen Írnak e forradalmi nemzedék tagjai közül. El mondogat­ják a maguk sajátos mondókéit. De hol maradtak a nemzedéki fi­gyelmeztető kiáltások? a szélesebb írói kar közös szavai? Bátran el­mondhatni: a népes nemzedékből mindössze hárman hallják meg és mondják ki a mélyebb jelentésű ma­gyar igét: Szemléi* Ferenc, Szabód i ■László és Kiss .Tenő. * Kiss Jenő költő, a szellem eljegy­zett embere. Számára a f elszabadul- lás másfajta napforduló volt, E l(é- Iekrend.itő élmény uj költőegyénisé­get szabadított fel benne- A szenve­dő magyarságnak voltak nagyobb vigasztalói (Reményik Sándor). De az önmagával szemben nagy felada­tok előtt álló, felszabadult északer­délyi magyarságnak versben ő mu­latta meg az idő parancsainak két kőtábláját. Izmos tehetsége ellenére nivesct ir. Tépelődéssel, felelósség- •rzettel mondja lei a szót. Csak a »őrá forrt nedűt kínaija oda mas­nik a vers kelyliehen. Gyűjteményes mtetektől eltekintve, két kónyvees- <étien nyújtotta az olvasó felé a szí­rt. (Kormos üvegen, Szépniives Céh , Krt7.). A két kötet anyaga időben I vss/.e-fouódik; a második kötetben ■annak az el-öt megelőző időből vă­ii versek is. Mondanivalója már az első kötet­len kikerekedik. Kettős alapeleme: i falu népe (Csontos ven naraszt) es i vár esi szegényembeiiiad (Kűlvá- osban) «ok titkolt szenvedése szo- •jáliis meglátásban és érzésben elő­ve lő helyet biztosit neki. E két vo­iai ősszel on asaból e.piti fel a har­madikat, a magyar tudatra rázó /őrselést Ha a kutya gazdát cserél), i helytállás költészetét (Folyó és tó)^ \ szerelem és a szeretet megcsilla- inisa imái* csupán emberi arcát egé­szíti ki. a közösségiből semmi nem hiányzott. Amikor a „condrás cső­éi" unokája figyelmezteti a paraszt- liiprókat, hogy sok „nemes növény­nek volt inár gyom az őse", tulaj- ionképpen felfejtette azokat a nagy embert indulatokat, amelyeket egy évvel később az ifjúság nemzeti munkatervbe foglalt össze. Nem le­hetne találóbban megrajzolni az el­ejtett falu elejtett kisemberét, mint ahogy ö. apjáról szólva, mellékesen megjegyzi: Tudad, mi a kötelesség s mi a Jog: teneked kötelessép&d, másnak Joga volt. önmaga hivatását, kissé túlzott sze­rénységgel, igy irélte meg: nem török utal, ellenben ulat épilek. (Két utmost er.) Igaz. akkor még építette az utat. de jött a napforduló, a napforduló után toronyirányban fordult a ma­gyar kötelességek felé. ahol volt ut, építette, ahol nem volt. ulat tört. A második kötet erről az áttörésről érdekes dolgokat árul el. A két kö­tet futólagos összevetése törvénysze­rűen aira a megállapításra vezet, hogy Kiss Jenő költészete váratlan fordulattal káprázatos tisztuláson ment keresztül, amiig az egyéni li­lától elérkezett a közösségi költé­szet magaslatáig. Az első kötetben még személyes érzésein és élmé­nyein törte át mások, az elhagyottak és elnyomottak fájdalmát, A nap­forduló után már nem érezni a fényszűrőt, amit a vers csiptet az orrunkra, hogy rajta keresztül néz­zük a világot. A második kötet erőteljes nyitá­nya a férfivá érés tudatos megnyil­vánulásának (Lila után sárga). Már a küszöbön kénytelenek vagyunk meg­jegyezni, hogy ami bennebb van, nem ifjúi lendület, hanem érett férfi megfontolás szerint rendezett gon­dol atvil ága. Fél remagy ará zhat atla­mil megjelenik a nagy szerep érzé­se: ,,minket a sors más időkre tarto­gat“ (Téli alimák) — mondja már öt évvel ezelőtt. Nemzedéki szemlél et- teü. veszi kézbe a magyar kérdése­ket; már az is nemzedéki hogy mit vesz észre, mit hangsúlyoz. A hit a legerősebb támaszunk (Háromkirá­lyok). Bízunk a magyar fajta erejé­ben, a föld népében és a dolgois ipa­rosban (Ivét erő). Népünknek joga van az élethez, nem engedjük elvi­tatni (Nekem is). Ezek teszik a most már ki-szél esbedett. költészetének alapját. De emellett hány meglátás, hány uj magyar tennivaló! Meglátja az idegenek között élő magános ma­gyar elkallódását, áruig a magyar tudat lángja is ellobban benne (Mi- le ó Pál) s könnyelműen egv más faj­tának ajándékozza minden ivadé­kát. Haraggal és gúnnyal illeti a tár­sadalom gyávaságát (A vereskakas meséje). Bátorság kell a megtalált igazság kikiáltására, de aki rájött, a megváltó igékre, vérző szájjal is kö* „ émwwcs / teles-ége kibeszélni fDadogó Demo- szthénesz -A jövendőért dolgozó iró- omber azzal különbözik az írásból élőtől, hogy mindenkivel szemben is ki meri mondani az igazat, a jót, félelmét és aggályát. Csak költő mondhatta ki, hogy husvétot ülni szörnyűség, ünnepet, mig csak egy magyar van lent, eltemetve, ‘.ámadatlan, (Húsvét után.) Tudja, hogy a „esitagot gyújtó fiuk, kik a század vackában születtünk“ és „láttuk keresztfán függni a^ma- gyart, mennyire másképpen értékeí- j ü k t a r sad a I m u n k t ám a szt ék ai t‘ * (Márton Áron). Kiss Jenő verseié se ezer formában tör fel, minit a hévíz forrás felszökő vize: mindig más alakban szivár­ványzik fel. Sohasem egyforma, so­hasem azonos, mindig változó, min­dig kiszámíthatatlan, rímei játéko­sak, mint a hegyi búvópatak: várat­lanul térnek vissza, csobogva és csi­lingelve, látszatra szeszélyesen, a valóságban pedig a legfinomabb művészet, törvényei szerint: a gon­dolat üteme és a szó magyar zenéje hozza magával. Egy-egy sor láza­dóan kitör a glódából, szinte mint­ha csupán azt jelezné, hogy ez a ver­s-elés nem tűri a forma szorítását. S ez a kis „rendetlenség“ valami külö­nös zeneiséget pendít meg a sorok közt, Kiss Jenő az ó-zamatu szavak szeretője. Gyermeki örömmel dolgo­zik azokkal a szavakkal, amelyek mögött még ma is friss és tiszta fo­galom van; gondosan elkerüli a. ko- • pott szavakat, nem öltözteti tépett ruhába a magasztos gondolatot. Kiss Jenő a hírnöke annak, hogy a napforduló után hajnal hasadt ránk. Magunkban hordjuk az éjszaka ijesztő emlékeit, de ha tudjuk érté­kelni múltúnkat, a nehéz magyar múltat, akkor nemsokára hasznát vesszük az akkori tapasztalatoknak. Négy kiragadott sora mutatja legin­kább az erdélyi magyar lélek átme­neti idejét: Erdélyl'en születtem, napja, holdja bennem, — holdja, de már nem az éje, napja, ám még nem a fénye. ' (Erdélyi magyar,j Ez a költészet a jövő magyar köl­tészete; nem csak az örömét és ér­zelmét, de a gondját és tervét, a szándékát és hősiségét is kibeszéli a magyar embernek. Amíg a költészet nem költők játéka és kevesek szó­rakozása, hanem a nemzet törekvé­seinek viselője és kiheszélője, addig nem lehet fényűzése, hanem szelle­mi szükséglete a nemzetnek. S mint ilyen, a Kiss Jenőhöz hasonló szo­ciális látásai költők révén egy em­beröltővel mindig megelőzi a korát, mindig időszerű s igy örökéletü va­rad. Parajdi JXCZE LA.Jt )•&. A magyar-német mlivU§dési kapcsolatok története Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. A Budapesti németbirodalmi iskola tanár.* irki ezt a jelentős könyvet. A magyar szel­lemi élet történetének általános óhaja, hogy tisztázza azokat a kapcsolatokat, meKek a hazai művelődést a többi nemzetekéhez tü­zűk. ,-A mai történelmi idők elsősorban a né­met szellemiséggel való érintkezéseink hme rétét, valanrnt ezeknek a koronként tapasz­talható változásoktól független, maradandó értékhatárukban való szemlélését sürgetik." — mondja a szerző, bevezető szavaiban. Könyvében korszakonként haladva., a po- gánykor, a keresztény középkor, a reformá­ció századának, a XVII—XIX. század, végül 1914 — napjainkig terjedő idő politikai, tör­téneti kapcsolataiból kiindulva áttekinti az egész szellemi. életet és megállapítja a köz- veten hatásokat. Értékes a könyvben az a gazdag névsor, amelyik az évszázadok szel­lemi munkásainak apróbb, jelentősebb tevé­kenységéből szűri le a magyar és német mű­velődési kapcsolatok virtuális jelenvalóságáí. A kötet régi hiányt pótol, fontossága szel­lemi életünkben igen nagy. ÁGYTOLL OLCSÓN! Tarka toll 70 fillér, jobb 1.60, szürke vegyes, 2.40, jobb 3.—, még jobb 3.40, finom szürke 4.— Fehéres, fosztott libatoll 5.50, jobb fehé­res 6.50, még jobb 7.50, kimondott jómino- Si gü 3.50, pehely« st 10.— P.-tői szállít 5 ki­lós papirzsăk csomagolásban bérmenlve, után­véttel. Tisztviselőknek 3% kedvezmény — VARGA ANTAL ágytoll vállalata, Kiskun­félegyháza, Szent János tei 34. s«ám. msgMBmagggaggBfgggggfBBgtSUBUtKMMKHKREBttBBBí SebQKaíibí«*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom