Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)
1942-09-16 / 209. szám
1942 szeptember if* EMENZeS Látogatás a Szilágyság 99 éléskaEiitájáltaa €6 m hrt bi<j 29 Őri JJH IOÎ \in 9q 9vt őri sií '8 ri n o i Tasssá«! LSzség iín ndaíasan kíhasznílja a felszabaduR magyar élei fejlőd ési leaeiőségeii TÁSNÁD, szeptember 16. (Az Ellenzék kiküldött munkatársától.) Érszaluícsin túlhaladva, eljutunk a Szilágyság alföldi vidékére. Tasnúd a leggazdagabb község ezen a vidéken, amelyről joggal mondják, hogy a Szilágyság éléskamrája. Valamikor megyei város volt• Közigazgatási meghatározás szerint most nagyközség ez a virágzó járási székhely, amelynek külső kér pe jólétet és rendezettséget hirdet. Ahogy végighaladunk az utcákon: szembetűnő, hogy a főutcán majdnem minden házban üzlethelyiség van. Tásnád kereskedelmi gócpont és ipara is nagyon fejlett. Az üzletek feliratai azt bizonyítják, hogy itt még egyelőre n^m lehetett megoldani a zsidókérdést. A főutca akármelyik erdélyi városnak becsületére válna. Már a világháború előtti éirckben aszfaltirózták, azóta is jókarbfln tartják és épületei vitathatatlanul városi jelleget kölcsönöznek Tas~ nádnak. Szállodája olyan modern épület, hogy kevés erdélyi város dicsekedhet hasonlóval. Néhány órai tartózkodás alatt nehéz tökéletes képet alkotni egy község jellegzetességeiről. Könnyen abba a hibáim eshet az utas, hogy „felfedezi' a vidék jellegzetességeit és csalhatatlan megállapításokat tesz pillanatnyi hangulatok alapján. A tasnádi látogatással nem az volt a célom, hogy gazdaságpolitikai, vagy kulturális szempontból beható tanulmányt végezzek a Szilágyság érmcdéki középpontjában. Mozaik szerű élmények azok, amelyeket ilyen rövid látogatás alatt szerezhetünk. Arra azonban mégis alkalma sak, hogy keresztmetszeíet adjanak egy vidék általános kérdéseiről. * Tasnádon történelmi emlékekkel is bőven találkozhatunk. Széchy Mária szerelmi regényét ma is hirdeti egykori udvarháza, amelyet, sajnos, „modernizáltak“ és igy nagyon sokat rontottak értékén. Ezzel szemben a Rákócziak egykori vadász- kastélya most is magán viseli Erdély fejedelmi korának jellegzetességeit. Kán, hogy ezt a kastélyt sem nyilvánították műemléknek. A felszabadulás után, a község magyarsága mozgalmat indított, hogy az egykori vadászkastélyt a vármegye vásárolja meg és itt helyezzék el a foszolga- biróságot. A terv nem jutott el a megvalósulásig és igy a történelmi nevezetességei épület továbbra is magántulajdonban maradt. , Zonda István, a község bírája, az Erdélyi Párt tasnádi tagozatának vezetője, hosszas beszélgetés során ismertette az időszerű kérdéseket. A kép, amit a helyszíni tapasztalatokból és a beszélgetésből alkothatunk, nagyon kedvező és biztató. Tasnádon a felszabadulás után a lakosság igyekezett kihasználni az uj életlehetőségeket. Itt nem estek az emberek abba a hibába, mint Erdély nagyon sok vidékén, hogy mindent az államtól vártak. Sok he«waMHBBaMAMHaaMHManaamaaamMnnnir' Fontos közérdekű könyvujdonság! 11 Mosó» PiperaMost jelent mejp szappanok házi főzése lugkő és gyári szappanfőző pótszerek nélkül. Hogyan készíthetünk házilag szappanfőző lúgot: hamuból, sziksóból, tyuktrágyából, galambtrágyából? Hogyan nyerhetünk csontokból házilag szappanzsiradékot? Hogyan kell szappanokat házilag főzni? Hogyan főzhetünk rossz gyári szappanfőző pótszerekkel is sikeresen szappant? Hogyan hozható helyre a rossz gyári szappanfőző pótszerekkel főzött és elrontott szappan? Hogyan készíthetünk házjlag pipere- szappant 30-féle illatban? Ezeken kívül tartalmaz még 40-íéle mosó- és különféle illatú, házilag elkészíthető pipereszappan-receptet. Ára csak 3 pengő az ELLENZÉK KÖNYVESBOLTBAN Kolo'/«vár, Mátyás király-tér 9. Vidékre 3.20 pengő előzetes beküldése mellett azonnal ' T4ü-'t jiut. lyen azért nyúlt hosszúra az átmeneti idő, mert a felszabadulás boldog örömmámorában valósággal ,,megállóit az élet“. Az emberek azt. hitték, hogy most. már minden magától fog menni, a fejlődés előmozdítása, a nagyvonalú tervek megvalósítása, a gazdasági átállítás és a vagyoni- lag elesett magyarság anyagi talpraálütása magától történik meg, ami egyedül az állam és a politikusok gondját kell képezze. A 6000 lakosú Tásnád elsősorban ipari és kereskedelmi gócpont, talán ezért gyakorlatiasabb itt az élet. Különösen erős itt a magyar iparosság. A tasnádi iparosok, akik az idegen uralom alatt mindig dicséretes példáját szolgáltatták az öntudatos magyarságnak, ipartestül etet és tanonciskolát tartanak fenn. A lakosság többi része kereskedő és mezőgazda. Számarány szerint 4000 magyar, 1300 román és 750 zsidó él Tasnádon. ic Az ipárosutánpótlás kérdése nem okozott gondot. A tasnádi iparosság olyan múltra tekinthet vissza, hogy a környék lakói kedvvel és szeretettel nevelik iparosnak gyermekeiket. Egyébként is dicsé- retreméltó gondosságot fordít a község lakossága a jövő nemzedék növelésére. Az állami népiskola mellett katolikus és református felekezeti iskolája van- Most van folyamatban a polgári iskola felállítása. Kulturális szempontból a Népművelési. Bizottság számos előadást tartott Tasnér dón, ezenkívül az egyházak nagy tevékenységet fejtettek ki, vallásos estélyek j és nőegyleti összejövetelek utján. Teljes j megértéssel találkozott a Vöröskereszt zászlóbontása is• Honvédünk téliruha segélyakciója példaadó sikerrel zárult. Tas- nóidra hozta adományait az egész környék., amelynek minden lakosa kivette részét az áldozatkészségből. A birtokpolitika nézőszögéből szintén szerencsés a helyzet. Aránylag sok az 50—60 holdas kisbirtok. Tehetős és szorgalmas gazdák tartják kezükben ezeket a kisbtrtokokat és helyzetüket megkönnyíti, hogy Tasnádnak nagy vidéke van a mező- gazdasági termékek elhelyezése szempontjából. Néhány zsidó nagybirtok is van a környéken, amelyek a zsidó földbirtokokról szóló törvény következtében most rövidesen magyar kézre kerülnek. A lakosság gazdasági megerősödéséhez még jobban hozzájárul, ha ezeknek a zsidó földbirtokoknak a magyetr kisgazdák közötti kiosztása megtörténik. Ellátogattam a tasnádi kaszinóba is. Mostanában sokát beszélünk arról, hogy nagy szükség van a vidéki kaszinóélet újjászervezésére. Legtöbb helyen az a panasz, hogy a kaszinóhelyiségek nem alkalmasak az egész magyar társadalom közösségi életének kialakítására. Tasnádon ebben sincs hiba. Meglepően tágas és kényelmes helyiségekben talált otthonra a kaszinó. Zonda István, aki egyben a kaszinó elnöke is, elmondotta, hogy a kaszinóélet az idegen uralom alatt a magyarság egyik legfőbb ereje volt. Közvetlenül a felszabadulás előtt a Ica színá nagytermét lefoglalták a román katonai parancsnokság részére. Nagy izgalmat okozott kaszinó vezetőinek körében, hogy egyik napon elromlott az ablakredöny szerhez*-: le és a katonai parancsnok elrendelte, hogy a redőnyt szét kell szedni. Ez nagy veszedelmet jelentett volna a magyar vezetők száméira, mert annakidején a redőny felső szerkezetében rejtették el a kaszinó* régi, nemzetiszinü zászlóját. Bethlen Károly cipészmester, a kaszinó szolgája, saját biztonságának kockáztatásával megmentette a zászlót. Egyik reggel belopódzott a nagyterembe és magához vette rejtekhelyéről a nemzetiszinü zászlót. Az ajtóban szembetalálkozott a román katonai parancsnokkal, aki megkérdezte, hogy mit rejteget a kabátja alatt. Bámulatos léfekjelerdétte! azt válaszolta, hogy a redőny megjavításához szükséges munkaeszközöket és vásznakat hozta magával. A román katonai parancsnok rövid gondolkozás után útjára engedte. A derék há- szinószolga néhány héttel a felszabadulás után meghalt. Özvegye könnyes szemekkel emlékezett vissza a meghaló történetre. Ez az epizód a kisebbségi múltból jellegzetes példája annak, hogy Tasnádon a román impérium alatt is egységes volt a magyar életiparban, mező gazdaságiján és nemzeti öntudatban maradéktalanul erős itt a magyarság. Ezzel a jóleső tudattal összegezem a néhány órás látogatás alatt szerzett tapasztalatokat. Politikai kalandokra Tasnádon senld sem gondol. 'A környék egész magyarsága az Erdélyi Párt tőbe* rába tartozik és készségesen résztvesz a jövendő épitőnuinltájában. ilf Tűzvész Szolnokáobokamegyében leégett a református templom ét kilem lakóház Domokos kozmaben DÉS, szeptember 16. Tudásitónk jelenti: Hatalmas tűzvész pusztított szombaton délután a szolnokdobokamegyei Domokos községben. A tűz délután fél 5 óra tájban keletkezett s a szél hajtotta lángok rohamosan terjedtek tova, úgyhogy csakhamar lángok borították a községnek az árpádházi királyok korából való, műemléknek nyilvánított református templomát és kilenc lakóházat, köztük a paplakot, a községi biró házát, a Hangya szövetkezet épületét és a lakóházakhoz tartozó gazdasági épületeket. A pusztító elemmel elsőnek a község tüzóltókészültsége vette fel a harcot. Csakhamar segítségükre jöttek a magyar- láposiak. Esté fél 7 óra tájban érkeztek a községbe a dési tűzoltók, akkor azonban már gondolni sem lehetett a lángoló épületek megmentésére. Mindössze a tűz továbbterjedésének megakadályozásáról lehetett szó. Ez a tűzoltók s a község lakóinak megfeszített, együttes munkája eredményeképpen á késő esti órákban sikerült. Éjfélkor, mikor a dési tűzoltók eltávoztak a községből, már csak a pusztulás képe, itt-ott felparázsló zsarátnok, üszkös romok hirdették * tűzvész tom- bolását. I A hatósági vizsgálat még t*rt a tüzka- tasztrófa okának féld éri tés éré. Feltevés szerint a tüzet egy öreg falusi ember pipájából kihullott parázs okozta, mely a Szélben lángra lobbant s pusztító ferge- teggé növekedett. A tiizvészokozta anyagi kár & községi jegyző becslése szerint 40.000 pengő. A vármegye Közjóléti Szövetkezete részéről a katasztrófa hírének vétele után nyomban a helyszínre érkezett Boróczy Márta előadónő és az ő előterjesztése nyomán Schilling János dr. alispán megtette a károsultak érdekében a segitő intézkedéseket. Remélik, hogy még a tél beállása előtt felépítik a leégett házakat. Nagy fontossága ügyeltet tárgyal a város szeptemberi közgyűlése Kövesz let s város a féli közellátás biztosítására KOLOZSVÁR, szeptember 16. Kolozs- I vár sz. kir. város törvényhatóságának szakbizottságai Szeptember 18-án, pénteken délután 5 órakor a város tanácstermében üléseznek. Az ülésen nagyfontossá- gu városi ügyeket vitatnak meg. így többek között a pótköltségvetést, a multévi zárszámadást, több szabályrendeletet és műszaki ügyeket. A közgyűlés tárgysorozata a következő: Polgármesteri előterjesztés: a város téli közellátásának biztosítására kölcsön felvétele. Az ezévi tulkiadások fedezésére pótköltségvetés megállapítása iránt. Az 1940. évi zárszámadás tárgyában. Az 1941. évi zárszámadás. Az 1943. évi közúti alap költségvetése. Gyánipénztárí pénzkészletek gyümölcsöző elhelyezése. A történelmi és művészeti becsű épületek védelmére, valamint az uj építkezéseknek városkép megóvása szempontjából való szabályozásaira szolgáló szabályrendelet alkotása. Az árviz.rongálta Szamospart helyreállítási költségeihez való hozzájárulás céljára 15.000 pengős pótbitel megszavazása. Szemétkihordási szabályrendelet alkotása. A cseppfolyós gáz üzemének fejlesztése és külön kezelése céljaira 130.000 pengő függőkölesön felvétele. A Honvéd-utcával párhuzamosan futó alsó Kövespadi réiszii lábánál nyitandó utca és az ezzel kapcsolatos terület rendezése. A Hősök tere és környéke úthálózatának megállapítása. A Méhes-utca felsőrésze környékének rendezése. A városias kialakításra szánt és a beépítésre kijelölt terület határvonalainak megállapítása- A város ut- forgalmi hálózatának megállapítása. A Méhes-utcában 6 tantermes elemi iskola építése. A költségvetésben az egyesületek támogatására előirányzott hitelösszegnek a polgármester által történő szétosztására vonatkozó felhatalmazás megadása. Tárgyalás alá kerül ezenkívül több városi alkalmazott családi pótlék iránti kérése, nemkülönben két gyümölcsszeszfőzde engedélyezés iránt beadott kérés is. A LÉGOLTALMI PINCÉBEN LŐTTE FŐBE MAGÁT EGY TISZTVISELŐNŐ Gala«, szeptember 16. Koreanga, Mária, a galaci bet egs egei yző intézet 31 éve® tisztviselőnője trag'ikius módon öngyilkosságot, követett eL| A fiatal asszony egy bíró özvegyéi nek pénztárszekrényéből revolves^ vett magához és bezárkózott a házt légoltalmi pincéjébe, ahol szivenlot- te magát. Holttestét csak másnap» fedezte fel a takarítónő. Az éLetimül asszony a betegpénztár egyik I-egd«* rekabb tisztviselője volt, rendezeti anyagi körülmények, között élt ém\ így nyilván érzelmi okok, vagy gyi5»( gyithatatlan betegség ani&tt vált meg az élettől. KéthónspS elzárás gsndatlansáqbűS okozott! emberölésért KOLOZSVÁR, szeptember 16. (Az Ellenzék munkatársától.) Mult év szepte® bér 8-án halálos végii baleset történt a kolozsvári Erba furnirgyárbau. Péter Károly fürészmunkáis egy villanykörtét akart becsavarni a pincében levő lámpa-; ba, miközben a villanyáram halálra sújtotta. Â hatósági vizsgálat alkalmával megállapították, Hogy a villanyégő végén el volt törve a bakerlit szigetelő és a szerencsétlenül járt munkás keze hozzáért ti réz lámpanyakhoz, amely viszont a rosszul szigetelt villanydróttiili érintkezett. A halálos végű szerencsétlenség okozásáért a gyár üzemvezetőjét, Töpfer Ro1 bertet vonták felelősségre, aki ellen a hatóságok gondatlanságból okozott emberölés miatt indítottak eljárást. A bűnügyet tegnap délelőtt tárgyalta aj kolozsvári törvényszék hármas büntető-! tanácsa Szabó András dr. törvényszéki tanácselnök elnöklésével. A tényállás tisztázása érdekében kihallgatta a törvényszék a vádlottat és a gyár több alkalmazottját. Töpfer Róbert tagadta bűnösségét. elmondotta hogy a balesetért nem kizárólag őt terheli felelősség. Az egyik alkalmazott, Török Pali János gépkezelő viszont azt vallotta, ho~- néhány nappal, a szerencsétlenség bekövetkezte előtt figyelmeztette az üzemvezetőt a villanyégő állapotára. A törvényszék bizonyítottnak vette Töpfer bűnösségét és a vádlottat Hand1 Elemér dr. kir. ügyész vádbeszéde utiu kétbónapi elzárásra ítélte. Az ítélet »m jogerős.
