Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)
1942-09-25 / 217. szám
I 19 4 2 szeptember 2 5. BSftMKWWBttOUI I mENZftK A hazatéri levele Főszerkesztő ur, jelentem, katonai szolgálatom leteltével ma ismét megkezdem munkámat a lapnál. Visszaülök a liosszu hónapok óta árván porosodó írógépem mellé, az elhagyott szerkesztőségi asztalhoz, amelyet mindig őrhelynek tekintettünk; s mint Kolumbusz hajóslegénye az árbóckosárhól, kémlelve nézünk szerte az európai látóhatáron, utat és életet keresve népünknek, a magyarnak, amelyért személy szerint is íetelősek vagyunk. Nem úsztattam lovamat a Donban, a Volgából sem hoztam egy korty vizet üvegcsében haza. Nem láttam Sztálingrád füstölgő iiszkeit. Csak egy hegben voltam túl, mégis tisztán éreztem, hogy átléptem a nagy vízválasztón, amely két teljesen külön világot határol el egymástól. Katona voltam, honvéd. Ott voltam, ahova az ember a karddal és pisztolytáskával együtt csali az áldozatkészségét szokta elvinni, polgári és egyéni terveit, gondjait azonban, mint hasznavehetetlen holmit, mindig itthon hagyja. Magamon tapasztalom, mennyire gyarló teremtmény az ember. Tegnap még arra voltam büszke, hogy lovával senki olyan simán át nem ugratott az akadályon, mint én. Ma jóleső érzéssel vetek egy futó pillantást könyv- szekrényem ritkaságaira. Akkor egy századnyi huszárnak magyaráztam a lovas magyar népről. Tűzben égő szemmel hallgatták szavaimat. Hajnalban, hamvadva hunyorgó csillagok alatt fegyveres biztonsági őröket vizsgáltam; éjjeli meneteknél, koromsötétben m,egveregettem lovam nyakát, mert inkább bíztam a ló ösztönében, mint a magam érzékeiben, S most ismét odaülök a bőrjiuzatu székbe, magyar és más könyveket mérlegelni, folyóiratokat olvasni, szellemi történéseket figyelni, a felszínre pattanó buborékokból kikövetkeztetni, mi megy végbe odalent a mélyben. Vájjon akkor kinek szolgáltam azzal, hogy gondom volt egy néhány tucat lóra és emberre? Vájjon most kinek szolgálok azzal, hogy lélekrotet visszafojtva figyelek számtalan figyelő között. Hiszem, hogy ugyanannak. A magyarok ügyének. Kit-kit akárhova állít a sorsa, ott I oil elvégeznie egy magyar ember Sei? dal át. S ha mindenki a maga helyén elvégzi munkáját, akkor többé nem fordulhat elő, hogy- amig egyesek inszakadásig emelik vállukon a magyar keresztet, mások nem találkoznak súlyos kérdéseinkkel. Szeretném egy fülhasogató kiáltással tudatossá tenni sok-sok magyarban, amire ott, a hadivilágban megtéveszthe’etlenül ráeszméltünk. Ott láttuk meg igazán egy nép polgári és katonai társadalomszerkezetének különbségeit, a kél lelki alkat ütközőpontjait és távoli kiszögeléseit. Mindjárt utána is fűztük megfigyelésünknek, hogy amig a magyar hadi- vhâor szellemhon és megoldásban egy szemernyit sem marad el az iramot diktáló népek- mömitt, polgári létformánk bizony lehetne hajlékonyabb is. A halkan alápergő sárgult falevél minden lépésnél kíméletlenül figyelmeztet az idomulásra. Asztali naptáramban lapozgatva, egész csomo hetet forgatok el, hogy utolérjem a rohanó időt, amely közben nyomtalanul kisik- lott keze-m közül; még csak egy árva előjegyzés, egy figyelmeztető felkiáltójel, egy aláhuzott név sem árulja el, hogy ezalatt is éltem. Mintha ezek a hónapok nem is tartoz- nersk ugyanahhoz az esztendőhöz, amelynek minden napjára három-négy íonícsnál-íonto- sabh bejegyzés szabta meg teendőimet. Kegyetlen dajka az idő. Nincs irgalom benne. Elhozza ajándékait, diadalmasan felmutatja, de ha rom tudjuk megragadni, el is kapja e’ő'önk s elrohan velük. Az iskolák megnyitották kapuiukat a szellem fegyvereiért buzduló ifjúság előtt. A függöny is "felgördült a színházban, hogy ui oldaláról mutassa meg a legeredetibb színjátékot, az életet. De az élet, amelybe most néhányadmaganunal visz- szatérek, nem azonos azzal, amit a íelvirágo- zctt vonat relrobogásakor hátrahagytunk az jtt- honmaradokrvak szent bizománybán, megőrzés végett. Azóta két országrengető csapás érte a legelső rr?,yyar embert: elveszítette fiát és veiét; mindkettőt repülőgépről ragadta el tőlünk a halál. S ha a külföld a magyar szerénységgel és egyszerűséggel megtartott nemzeti ünnepeken nem vette volna ész'e az ország és kormányzója közötti szétrombolnálak- lan kapcsot, akkor most, a magyar hadúr családi gyászában osztozó ország minden kétséget eloszlatott ezen a téren. Az otrantoi győző tudja, mi a legnagyobb1 szolgálat és mi a legnagyobb áldozat a földért, amelyet a történelem hazánkká tett. Az apa még a „tengerre, magyar!" erkölcsi parancsát hallotta fülében a Novara parancsnoki hid ián, a csatadöitő pillanatban. A tenger azóta nem mossa a ma- rvar birodalom nartiait, s igy a hős apa hős fiának euy másik elemet, a levegőt kellett meghódítania a magyar nemzet számára. Repülésre szólította a magyar ifjúságot, mert értette a mai nap parancsát: szárazföldből és vízből áttó életterünket csak a harmadik elemben, a keklő levegőben lehet biztosítanunk magunknak és fiainknak. Kötetessége teljesítése közben hullott alá az acélmadáron, éppen mint a másik napv álJamférfiunak. Musso- lininek Bruno fia. Hősi halálával döbbentette rá azokat, akik még nem dörzsölték meg a szemüket: mekkora veszedelem fekeléllett sokat viaskodó magyar népűnk fölött. Ah^gy noliHkai életformánk egy tartóoszlopot veszttel? Horthy Istvánban, a katonában áBamférfiuban, szellemi életünk sátor- rudja törött ketté Móricz Zsigmond halálával. Ma csak a tátongó űrt érezzük a kidőlt ba|nok nyomán, csak azt tudjuk, hogy félelmetes erejű épitője voit rendezésre szoruló életünknek, birekra kelt a fenyegető rémekkel. De hogy mekkora ember csuklóit össze szellemi forradalmunk válságos perceiben, azt csak az utánunk jövők mérhetik majd sírva le. Alkotó volt. Sokat teremtett. Mégis Ígéreteket vitt magával a sírba. Mérhetetlenül sokat adóit. Mégis egyre több reménykedéssel egy re többet vártunk tőle. Ma már nincs. Csak a hullámverés van meg, amit hatalmas karcsapásokkal előidézett az áradatban. .a0»,'1 y í,v1, i'játY tá i.ViVaV a "ít »•»te'*. * -Ö-y. t'.’i a szellemi élet a nemzet legmagasabb és legtisztább alkotása, akkor az Író, amig cl, a nemzet hőse, amikor visszaomlik az anyaáöld- re, akkor a nemzet halottja, az, örök nemzeté, amely egy évezred múlva is büszkén idézi sorait. Móricz Zsigmond nem annyira a mar gyár irodalomtörténeté, mint a magyar életé, a szellemi törekvésekben és erkölcsi tusákban megtisztuló magyar létformáé. Annak volt hőse, annak a halottja. Népünk jövőjéért nyugtalanul lobogó lelke bizonyára ma is szemmel tartja a tiszaháti magyart, a csíki székelyt, a bethlcngáboros erdélyiséget, a magyar lélek gyászíátyolon is áttörő aranycsillogását. íme, itt a mérleg. Egy' katona halt meg, s egy iró. V A.r/-Vi .v.V'iYj> .'nVé tűi 1; rv M A.i .ynVa.'s'i t.ii.i HvUí í/ ?i ifi .í, j 11 íi i ión«! 7: ti i t;i t M'i'i'l'ith ti n 1 vuí'Ií i, ~i t i'íí a «' d’i rúnái ?/. Mindkettő hősi elszánással végezte feladatát, mintha csak napi munka lett volna; mi éreztük, hogy becsületteli kötelesség volt, a rendkívüli emberekre háruló rendkívüli felelősség. Mindkettői munkahelyén érte a halál, orozva csapott rá; az egyikre rer'Hőgépcn, haic elölt, a másikra a/. Íróasztalnál szellemi viadal közben. S éa,1 a négy . folyam tájának egyik névtelenje, egy pilla- j nai'g választhattam, melyikük útjára akarok ■ térni. A kérdés világos volt: a százhúsz raü- ' szerrel ellátott harci repülőgépbe is ülhettem volna, a negyvenkét billentyűs Írógéphez îs visszatérhetek. A felad a I mindkét helyen ugyanaz: éberen vigyázni, a vésszel szembeszállni. Megtántorodtam. ösztönöm is cserben hagyott, nem tudtam, mihez kezdeni. Mert. a katona harca és áldozata nyilvánvaló. Min denki tudja, senki sem vitatja, hogy mlnd- aunviunkért kúszik ellenséges géppuskafészkek felé, mindannyiunk élete van az eszében, amikor az eltenséges repülőgépet beveszi a gépágyú szálkeresztjébe. Élete, hősi harca és hatnia kétségtelenül az egészé, mindenkié. Az iró háborúja, szellemi hadviselése kevesebb ember tudatáig jut el. Kevesen látják., még kevesekben értik, s bizony, a legkevesebben méltányolják, önfeláldozása, belső izzása, emberfeletti szenvedése nem látható, csupán eredményekben mutatkozik, Hős élete és tragikus elesése is egyéni sorsnak tűnik; az ember elomlásában kevesen látják meg egy gondolat bukását, egy szándék megbicsaklását, egy áldozatos élet kettészakadását. A tepelődés mégis rövid volt. Ha egy nép kiválasztottjai látják küzdelmedet, éppen annyi erőt meritlfetsz belőle, mintha mindenki tudna róla. Főszerkesztő úr, döntöttem. Talán már holnap visszaülök az asztalom mellé. Helyet kérek a toliforgatók hadrendjében. Osszon be oda, ahol éppen szükséges egy' íó. És ez a Vita maradjon kettőnk közt. P ARAID! INCZE LAJOS. Eíőériekezíet a Széfcelgföldön a Iából cukrot készítiggdr létesítéséhez kés hizlaló és nevelő takarmányok kerülnek ki, mint melléktermékek. A meghívottak nagy érdeklődéssel hall” gatták az előadottakat és elhatározták, hogy mindent elkövetnek a terv megvalósítása érdekében. A gyár éleirehivásá- hoz arra van szükség, hogy az egész Székelyföld; összefogjon- Magánosok, közü- letek, szövetkezetek, egyesültétek, községek, egyházak és közbirtokosságok módot nyernek arra, hogy biztos kamatnyujtó vállalközásban helyezzék el tőkéjük* f. Még vannak továbbá a komoly állami támogatás lehetőségei is. A fából cukrot készítő gyár ügyének felszí neu tartásához és a szükséges előkészületek megt-evésé- hez szükebbkörü bizottságot választottak, amelynek tagjai: dr. Kolumbán József, az Erdélyi Párt csíki tagozatának elnöke, Antal Áron, a csíki magán javak igazgatósági tagja, Szász Gero, Csíkszeredái polgármester, dr. Kovács Károly ügyvéd, az Erdélyi Párt esik megyei főtitkára, dr. Daradics Félix, szövetkezeti elnök, Bardócz Márton nagykereskedő (Szentsimon), Gáli Imre nagykereskedő (Csíkszereda), Dóczi András nagykereskedő (Csíkszereda), Barcsi Károly ipartestületi elnök, dr- Karda Ferenc szövetkezeti elnök (Szent- domokos), dr. Gáli Alajos országgyűlési képviselő (Gyergyószéntmikíós), vitéz Balázs Sándor közbirtokossági elnök (Gyergyószentmiklós), Csató Árpád bank igazgató (Gyergyószentmlklós), Bíró Ferenc főesperes, Miklós Gergely kir. tanfelügyelő, Gáli Ferenc népművelési titkár, Rákosi István erdőigazgató, dr. Rákosi István ügyvéd, Györgv Gábor főesperes (Kászonaltiz). Szőke Mihály bilelszövetkezeti elnök (Csikcsekcfalva). KOLOZSVÁR, szeptember 25. Nagyje- j ffentőségii értekezletet tartottak Csiksze- ! red-án a csíki székelység vezetői- Az érte- j kéziét a fából cukrot készítő gyár létesítésének terveit tárgyalta meg. A kérdés az , egész Székeelyföldet, de különösen Csikót ; igen közelről érdekli és ezért a facukor- ’ gyár alapításának megtárgyalására az ér | tekezletet dr. Kolumbán József, az Erdélyi I Párt székelyföldi alelnöke, a csiki tagozat ■ elnöke hívta össze. Arról van szó ugyan- | is, hogy a fából — bármily különösen is j hangzik éz — cukor készíthető. Az első J ilyen gyárak Németországban ég Fiunor* j szágban már üzemben, is vannak. Az Így i készült cukorból az értekezleten be is' j mutattak egy dobozzal és akik m-egizlel- ; ték, megállapították, hogy a rendes cu- j bortól alig különböztethető még. A fa- i cukorgyártás egyébként Bergius német ! tanár találmánya, amellyel a magyar tu- : domáinyos körök is behatóan foglalkoztak, j Dr- Kolumbán József egy budapesti ok- ! leveles vegyészmérnök adatai alapján is- ! mertette a fából készült cukor előállttá- sának technikai részét. Részletes előszá- mitást eszközölt a gyár létesítéséhez szükséges anyagi fedezetről, amely szerint 10-000 tonna nyers facukor termelési költsége 5 millió 450 ezer pengő. 1 q nyerscukor előállítási összköltsége 54 pengő 50 fillér. A tiszta hasznot a fenti mennyiségnél 2 millió 200 ezer pengőben j határozta meg. Tekintettel! arra, hogy a Székelyföld ön i a gyártáshoz szükséges fahulladék, ka- ! vies, mészkő, viz s.tb. nagy mennyiségben j áll rendelkezésre, egy ilyen gyár létesité- ■ se óriási horderővel Lir. Azt is tekintetbe kell venni, hegy a cukron kiviül igen értéTiz müvészestéből álló előadássorozatot rendez a magyar Hlságlrőfe Eggesiüetének Erdélpészi Tagozata ÍKeg&ezdfe működését eggcisftlef irodája ahoi öifásátoem &U a iagak readei&eiésérs nucv ész estéből ó-ló kulturális &lÖódásso-> rozatot fog rendezni. A.z előadások elő. készítésére bizottságot küldtek ki, amely összeállítja a műsortervezetet. Legkiválóbb budapesti és erdélyi művészeinket., Íróinkat, újságíróinkat, énekeseinket. és zeneművészeinket kívánja az egyesület ezeknek ctz előadásoknak keretében megismertetni az erdélyi közönséggel. Ugyan, csak bizottságot küldtek ki a közjóléti szövetkezet életrehivásának megszervezésére is. Bizonyos, hogy Erdély magyar társadalma a legnagyobb megértéssel fogja támogatni az újságírók célkitűzéseit, amelynek révén az erdélyi magyar közön- s-ég és a sajtó közötti eddig is maradéktalanul bensőséges kapcsolat még meghitt ebbé válik. 1 Magyar ll}sá»irók Egyesülete Erdély. teszi Tagozata egyéblsént Kolozsvár' u Kossuth Lajos-utca 30. szám ólait rn/yj nyitotta irodahelyiségen. Bivataloj ■.•rá., kát minden délelőtt ti) órától 2 óráig, tartanak. Az egyesület olvasótermébe fii napilap jár. ezenkívül folyóiratok < • szaklapok állanak a tagol: rendelkezésére. Az Országos Magyar Sajtókamara kiadói csoportjának első alosztálya határozatiing kimondotta, hogy az összes lapokat feljogosítja az Olvasóterem számára díjtalan tisztelet példányok hűidé: aér e. Az olvasó termet a Magyar Újságíró Egyesület Er. délyrészi Tagozatának összes tagjai díjtalanul látogathatják a hivatalos órák elolt * gazdasági iskola ás szak- taöácsjidő állomás léfasií Efiizibáígfalváii Nagyvárad, szeptember 25. Érmi bályfalva gazdatársa-dalma már régebben elhatározta, hogy a székely hi-dl téli gazdasági iskola és gazda sági szaktanácsadó állomás mánia .iára téli gazdasági iskolát létesi! A tervet a község vezetősége is magáévá Tette és az Erdélyi Pálion keresztül Patzkó Elemér dr.-ra, a, kerület országgyűlési képviselőjére’ bízta, hogy az iskola felállítása ér- (lekében járjon közbe illetékes helyen. Patzkó Eleméi- dr. képviselő levélben már régebben felkérte Bánffy Dániel báró földművelésügyi minisztert, hogy segítse ilyen tél. gazdasági iskolához Érmiliáíyfalvát A földművelésügyi miniszter most levélben értesítette Patzkó Elemér dr.-t, hogy mivel a község képviselő- testületé biztosította mindazokat a hozzáj árulásokat. amelyek a magyar királyi téli gazdasági iskola és gazdasági szaktanácsadó állomás létesítésének előfeltételét képezik, elhatározta az iskola íelállítását. U# &«6£sfásii kenyér/e§yef refiászeresllefiéfr KOLOZSVÁR, szeptember 25. A kö/ ellátásai hivatal az október hó 4-ével lejáró állami finomliszt“ és kenyérjegyek helyébe ujrendszerü kenyérjegyet rendszeresít. Aa október 5-től érvényes állami finomliszt és kenyér jegyek abban térnek el az eddigiektől, hogy egyegy szelvény ellenében 2 napra szóló kenyéi'fejadagot, vásárolhat a fogyasztó. A. régi mintájú kenyér jegy szelvényei ugyanis oly kicsinyek voltak, hogy azok kezelése, levágása, felragasztása és elszámolása mind a kereskedő, mind pedig az érdekeit hatóság munkáját nagymértékben megnehezítette. A jelenlegi kenyérszelvéuyek ebből a szempontból már könnyen kezelhetők, -viszont a fogyasztó két napra szóló kény érffejadagját mindenkor akadálytalanul megvásárolhatja. A fogyasztó az ujrendszerü jegy melleit nincs akadályozva a friss kenvér fogyasztásában, meri egy kéttagú háztartás egyik nap az- egyik szelvényt, másik nap a másik szelvényt válthatja he. A többtagú háztartásnál a helyzet ugyanez, a magános személyek túlnyomó százaléka pedig kenyérváltő jegyre cseréli be a kenyérjegy szelve nyelt. Az esetleges félreértések elkerülése céljából a M. kir. Közellátási Hivatal közli, hogy a kenyérjegyszeJvények szamának csökkenéséből a fogjasztóközüu- séguek semmiféle megró vrditése nem származik. KISS KÁLMÁN ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPÉI SEL0 BESZÁMOLÓ KÖRÚTJA. Kiss Káimte országgy'ülési képviselő, az Erdélyi Párt kis gazda képviselője, beszámoló körutat tart udvarhelymegyei kerületében, A képvisel- beszámoló körútja során ismertetni fogja a:, időszerű mezőgazdasági kérdéseket és részié tesen tájékozódik az udvarhelymegyei gazd'te panaszairól és kívánságairól. Német Tudományos Intézet Professzor Johann von Leers, Jena, Hogyan táplálkozik Európa ? cimü előadása. Szombaton, f. hó 26* án 6 órai kezdettel az Egyetemi Könyvtár előadótermében. Belépés díjtalan. KULOZbVAR, szeptember 25. Az Er délyi Magyar Újságírók Egyesülete ez ér májusában kimondotta megszűnését és helyébe megalakult a Magyar Újságírók Egyesületének Erdély részi Tagoznia, mely a felszabadult erdélyi és keléti országrész újságíróinal: társadalmi és kulturális képviselete. Az egyesület vezetősége Zathu- reczky Gyűld elnök összehívására több értekezletét tartott, amelyeken elhatározták, hogy az Erdélyrészi Tagozat közvetlen kapcsolatot kíván teremteni az újságírók és az olvasóközönség között. Egyben kimondották azt is, hogy az újságírók szó. dúl is helyzetéjiek javítására beszerzési szövetkezet létesítését veszik tervbe. Az egyesület vezetősége elhatározta, hogy a kisebbségi időkben kitünően bevált újságírói kulturális előadások mintájára, tiz
