Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-25 / 217. szám

I 19 4 2 szeptember 2 5. BSftMKWWBttOUI I mENZftK A hazatéri levele Főszerkesztő ur, jelentem, katonai szolgá­latom leteltével ma ismét megkezdem munká­mat a lapnál. Visszaülök a liosszu hónapok óta árván porosodó írógépem mellé, az elha­gyott szerkesztőségi asztalhoz, amelyet mindig őrhelynek tekintettünk; s mint Kolumbusz ha­jóslegénye az árbóckosárhól, kémlelve nézünk szerte az európai látóhatáron, utat és életet keresve népünknek, a magyarnak, amelyért személy szerint is íetelősek vagyunk. Nem úsztattam lovamat a Donban, a Volgá­ból sem hoztam egy korty vizet üvegcsében haza. Nem láttam Sztálingrád füstölgő iiszkeit. Csak egy hegben voltam túl, mégis tisztán éreztem, hogy átléptem a nagy vízválasztón, amely két teljesen külön világot határol el egymástól. Katona voltam, honvéd. Ott vol­tam, ahova az ember a karddal és pisztoly­táskával együtt csali az áldozatkészségét szokta elvinni, polgári és egyéni terveit, gond­jait azonban, mint hasznavehetetlen holmit, mindig itthon hagyja. Magamon tapasztalom, mennyire gyarló te­remtmény az ember. Tegnap még arra voltam büszke, hogy lovával senki olyan simán át nem ugratott az akadályon, mint én. Ma jól­eső érzéssel vetek egy futó pillantást könyv- szekrényem ritkaságaira. Akkor egy század­nyi huszárnak magyaráztam a lovas magyar népről. Tűzben égő szemmel hallgatták sza­vaimat. Hajnalban, hamvadva hunyorgó csil­lagok alatt fegyveres biztonsági őröket vizs­gáltam; éjjeli meneteknél, koromsötétben m,egveregettem lovam nyakát, mert inkább bíztam a ló ösztönében, mint a magam érzékei­ben, S most ismét odaülök a bőrjiuzatu szék­be, magyar és más könyveket mérlegelni, fo­lyóiratokat olvasni, szellemi történéseket fi­gyelni, a felszínre pattanó buborékokból kikö­vetkeztetni, mi megy végbe odalent a mély­ben. Vájjon akkor kinek szolgáltam azzal, hogy gondom volt egy néhány tucat lóra és emberre? Vájjon most kinek szolgálok azzal, hogy lélekrotet visszafojtva figyelek számta­lan figyelő között. Hiszem, hogy ugyanannak. A magyarok ügyének. Kit-kit akárhova állít a sorsa, ott I oil elvégeznie egy magyar ember Sei? dal át. S ha mindenki a maga helyén el­végzi munkáját, akkor többé nem fordulhat elő, hogy- amig egyesek inszakadásig emelik vállukon a magyar keresztet, mások nem ta­lálkoznak súlyos kérdéseinkkel. Szeretném egy fülhasogató kiáltással tuda­tossá tenni sok-sok magyarban, amire ott, a hadivilágban megtéveszthe’etlenül ráeszmél­tünk. Ott láttuk meg igazán egy nép polgári és katonai társadalomszerkezetének különb­ségeit, a kél lelki alkat ütközőpontjait és tá­voli kiszögeléseit. Mindjárt utána is fűztük megfigyelésünknek, hogy amig a magyar hadi- vhâor szellemhon és megoldásban egy szemer­nyit sem marad el az iramot diktáló népek- mömitt, polgári létformánk bizony lehetne hajlékonyabb is. A halkan alápergő sárgult falevél minden lépésnél kíméletlenül figyelmeztet az idomu­lásra. Asztali naptáramban lapozgatva, egész csomo hetet forgatok el, hogy utolérjem a ro­hanó időt, amely közben nyomtalanul kisik- lott keze-m közül; még csak egy árva elő­jegyzés, egy figyelmeztető felkiáltójel, egy aláhuzott név sem árulja el, hogy ezalatt is éltem. Mintha ezek a hónapok nem is tartoz- nersk ugyanahhoz az esztendőhöz, amelynek minden napjára három-négy íonícsnál-íonto- sabh bejegyzés szabta meg teendőimet. Kegyetlen dajka az idő. Nincs irgalom ben­ne. Elhozza ajándékait, diadalmasan felmu­tatja, de ha rom tudjuk megragadni, el is kapja e’ő'önk s elrohan velük. Az iskolák megnyitották kapuiukat a szellem fegyvereiért buzduló ifjúság előtt. A függöny is "felgördült a színházban, hogy ui oldaláról mutassa meg a legeredetibb színjátékot, az életet. De az élet, amelybe most néhányadmaganunal visz- szatérek, nem azonos azzal, amit a íelvirágo- zctt vonat relrobogásakor hátrahagytunk az jtt- honmaradokrvak szent bizománybán, megőrzés végett. Azóta két országrengető csapás érte a legelső rr?,yyar embert: elveszítette fiát és ve­iét; mindkettőt repülőgépről ragadta el tő­lünk a halál. S ha a külföld a magyar sze­rénységgel és egyszerűséggel megtartott nem­zeti ünnepeken nem vette volna ész'e az or­szág és kormányzója közötti szétrombolnálak- lan kapcsot, akkor most, a magyar hadúr csa­ládi gyászában osztozó ország minden kétsé­get eloszlatott ezen a téren. Az otrantoi győző tudja, mi a legnagyobb1 szolgálat és mi a leg­nagyobb áldozat a földért, amelyet a történe­lem hazánkká tett. Az apa még a „tengerre, magyar!" erkölcsi parancsát hallotta fülében a Novara parancsnoki hid ián, a csatadöitő pil­lanatban. A tenger azóta nem mossa a ma- rvar birodalom nartiait, s igy a hős apa hős fiának euy másik elemet, a levegőt kellett meghódítania a magyar nemzet számára. Repü­lésre szólította a magyar ifjúságot, mert ér­tette a mai nap parancsát: szárazföldből és vízből áttó életterünket csak a harmadik elem­ben, a keklő levegőben lehet biztosítanunk magunknak és fiainknak. Kötetessége teljesí­tése közben hullott alá az acélmadáron, ép­pen mint a másik napv álJamférfiunak. Musso- lininek Bruno fia. Hősi halálával döbbentette rá azokat, akik még nem dörzsölték meg a szemüket: mekkora veszedelem fekeléllett sokat viaskodó magyar népűnk fölött. Ah^gy noliHkai életformánk egy tartóosz­lopot veszttel? Horthy Istvánban, a katoná­ban áBamférfiuban, szellemi életünk sátor- rudja törött ketté Móricz Zsigmond halálával. Ma csak a tátongó űrt érezzük a kidőlt ba|nok nyomán, csak azt tudjuk, hogy félelmetes erejű épitője voit rendezésre szoruló életünk­nek, birekra kelt a fenyegető rémekkel. De hogy mekkora ember csuklóit össze szellemi forradalmunk válságos perceiben, azt csak az utánunk jövők mérhetik majd sírva le. Al­kotó volt. Sokat teremtett. Mégis Ígéreteket vitt magával a sírba. Mérhetetlenül sokat adóit. Mégis egyre több reménykedéssel egy re többet vártunk tőle. Ma már nincs. Csak a hullámverés van meg, amit hatalmas kar­csapásokkal előidézett az áradatban. .a0»,'1 y í,v1, i'játY tá i.ViVaV a "ít »•»te'*. * -Ö-y. t'.’i a szellemi élet a nemzet legmagasabb és legtisztább alkotása, akkor az Író, amig cl, a nemzet hőse, amikor visszaomlik az anyaáöld- re, akkor a nemzet halottja, az, örök nemzeté, amely egy évezred múlva is büszkén idézi sorait. Móricz Zsigmond nem annyira a mar gyár irodalomtörténeté, mint a magyar életé, a szellemi törekvésekben és erkölcsi tusákban megtisztuló magyar létformáé. Annak volt hőse, annak a halottja. Népünk jövőjéért nyug­talanul lobogó lelke bizonyára ma is szemmel tartja a tiszaháti magyart, a csíki székelyt, a bethlcngáboros erdélyiséget, a magyar lélek gyászíátyolon is áttörő aranycsillogását. íme, itt a mérleg. Egy' katona halt meg, s egy iró. V A.r/-Vi .v.V'iYj> .'nVé tűi 1; rv M A.i .ynVa.'s'i t.ii.i HvU­í í/ ?i ifi .í, j 11 íi i ión«! 7: ti i t;i t M'i'i'l'ith ti n 1 vuí'Ií i, ~i t i'íí a «' d’i rúnái ?/. Mindkettő hősi elszánással végezte felada­tát, mintha csak napi munka lett volna; mi éreztük, hogy becsületteli kötelesség volt, a rendkívüli emberekre háruló rendkívüli fe­lelősség. Mindkettői munkahelyén érte a halál, orozva csapott rá; az egyikre re­r'Hőgépcn, haic elölt, a másikra a/. Íróasztal­nál szellemi viadal közben. S éa,1 a négy . folyam tájának egyik névtelenje, egy pilla- j nai'g választhattam, melyikük útjára akarok ■ térni. A kérdés világos volt: a százhúsz raü- ' szerrel ellátott harci repülőgépbe is ülhettem volna, a negyvenkét billentyűs Írógéphez îs visszatérhetek. A felad a I mindkét helyen ugyanaz: éberen vigyázni, a vésszel szembe­szállni. Megtántorodtam. ösztönöm is cserben hagyott, nem tudtam, mihez kezdeni. Mert. a katona harca és áldozata nyilvánvaló. Min denki tudja, senki sem vitatja, hogy mlnd- aunviunkért kúszik ellenséges géppuskafész­kek felé, mindannyiunk élete van az eszében, amikor az eltenséges repülőgépet beveszi a gépágyú szálkeresztjébe. Élete, hősi harca és hatnia kétségtelenül az egészé, mindenkié. Az iró háborúja, szellemi hadviselése kevesebb ember tudatáig jut el. Kevesen látják., még kevesekben értik, s bizony, a legkevesebben méltányolják, önfeláldozása, belső izzása, em­berfeletti szenvedése nem látható, csupán eredményekben mutatkozik, Hős élete és tra­gikus elesése is egyéni sorsnak tűnik; az em­ber elomlásában kevesen látják meg egy gon­dolat bukását, egy szándék megbicsaklását, egy áldozatos élet kettészakadását. A tepelődés mégis rövid volt. Ha egy nép kiválasztottjai látják küzdelmedet, éppen annyi erőt meritlfetsz belőle, mintha mindenki tudna róla. Főszerkesztő úr, döntöttem. Talán már hol­nap visszaülök az asztalom mellé. Helyet ké­rek a toliforgatók hadrendjében. Osszon be oda, ahol éppen szükséges egy' íó. És ez a Vita maradjon kettőnk közt. P ARAID! INCZE LAJOS. Eíőériekezíet a Széfcelgföldön a Iából cukrot készítiggdr létesítéséhez kés hizlaló és nevelő takarmányok kerül­nek ki, mint melléktermékek. A meghívottak nagy érdeklődéssel hall” gatták az előadottakat és elhatározták, hogy mindent elkövetnek a terv megva­lósítása érdekében. A gyár éleirehivásá- hoz arra van szükség, hogy az egész Szé­kelyföld; összefogjon- Magánosok, közü- letek, szövetkezetek, egyesültétek, közsé­gek, egyházak és közbirtokosságok módot nyernek arra, hogy biztos kamatnyujtó vállalközásban helyezzék el tőkéjük* f. Még vannak továbbá a komoly állami tá­mogatás lehetőségei is. A fából cukrot készítő gyár ügyének felszí neu tartásához és a szükséges előkészületek megt-evésé- hez szükebbkörü bizottságot választottak, amelynek tagjai: dr. Kolumbán József, az Erdélyi Párt csíki tagozatának elnöke, Antal Áron, a csíki magán javak igazga­tósági tagja, Szász Gero, Csíkszeredái pol­gármester, dr. Kovács Károly ügyvéd, az Erdélyi Párt esik megyei főtitkára, dr. Da­radics Félix, szövetkezeti elnök, Bardócz Márton nagykereskedő (Szentsimon), Gáli Imre nagykereskedő (Csíkszereda), Dóczi András nagykereskedő (Csíkszere­da), Barcsi Károly ipartestületi elnök, dr- Karda Ferenc szövetkezeti elnök (Szent- domokos), dr. Gáli Alajos országgyűlési képviselő (Gyergyószéntmikíós), vitéz Balázs Sándor közbirtokossági elnök (Gyergyószentmiklós), Csató Árpád bank igazgató (Gyergyószentmlklós), Bíró Fe­renc főesperes, Miklós Gergely kir. tan­felügyelő, Gáli Ferenc népművelési titkár, Rákosi István erdőigazgató, dr. Rákosi István ügyvéd, Györgv Gábor főesperes (Kászonaltiz). Szőke Mihály bilelszövet­kezeti elnök (Csikcsekcfalva). KOLOZSVÁR, szeptember 25. Nagyje- j ffentőségii értekezletet tartottak Csiksze- ! red-án a csíki székelység vezetői- Az érte- j kéziét a fából cukrot készítő gyár létesí­tésének terveit tárgyalta meg. A kérdés az , egész Székeelyföldet, de különösen Csikót ; igen közelről érdekli és ezért a facukor- ’ gyár alapításának megtárgyalására az ér | tekezletet dr. Kolumbán József, az Erdélyi I Párt székelyföldi alelnöke, a csiki tagozat ■ elnöke hívta össze. Arról van szó ugyan- | is, hogy a fából — bármily különösen is j hangzik éz — cukor készíthető. Az első J ilyen gyárak Németországban ég Fiunor* j szágban már üzemben, is vannak. Az Így i készült cukorból az értekezleten be is' j mutattak egy dobozzal és akik m-egizlel- ; ték, megállapították, hogy a rendes cu- j bortól alig különböztethető még. A fa- i cukorgyártás egyébként Bergius német ! tanár találmánya, amellyel a magyar tu- : domáinyos körök is behatóan foglalkoztak, j Dr- Kolumbán József egy budapesti ok- ! leveles vegyészmérnök adatai alapján is- ! mertette a fából készült cukor előállttá- sának technikai részét. Részletes előszá- mitást eszközölt a gyár létesítéséhez szük­séges anyagi fedezetről, amely szerint 10-000 tonna nyers facukor termelési költsége 5 millió 450 ezer pengő. 1 q nyerscukor előállítási összköltsége 54 pengő 50 fillér. A tiszta hasznot a fenti mennyiségnél 2 millió 200 ezer pengőben j határozta meg. Tekintettel! arra, hogy a Székelyföld ön i a gyártáshoz szükséges fahulladék, ka- ! vies, mészkő, viz s.tb. nagy mennyiségben j áll rendelkezésre, egy ilyen gyár létesité- ■ se óriási horderővel Lir. Azt is tekintetbe kell venni, hegy a cukron kiviül igen érté­Tiz müvészestéből álló előadássorozatot rendez a magyar Hlságlrőfe Eggesiüetének Erdélpészi Tagozata ÍKeg&ezdfe működését eggcisftlef irodája ahoi öifásátoem &U a iagak readei&eiésérs nucv ész estéből ó-ló kulturális &lÖódásso-> rozatot fog rendezni. A.z előadások elő. készítésére bizottságot küldtek ki, amely összeállítja a műsortervezetet. Legkivá­lóbb budapesti és erdélyi művészeinket., Íróinkat, újságíróinkat, énekeseinket. és zeneművészeinket kívánja az egyesület ezeknek ctz előadásoknak keretében meg­ismertetni az erdélyi közönséggel. Ugyan, csak bizottságot küldtek ki a közjóléti szövetkezet életrehivásának megszervezé­sére is. Bizonyos, hogy Erdély magyar társadalma a legnagyobb megértéssel fog­ja támogatni az újságírók célkitűzéseit, amelynek révén az erdélyi magyar közön- s-ég és a sajtó közötti eddig is maradék­talanul bensőséges kapcsolat még meg­hitt ebbé válik. 1 Magyar ll}sá»irók Egyesülete Erdély. teszi Tagozata egyéblsént Kolozsvár' u Kossuth Lajos-utca 30. szám ólait rn/yj nyitotta irodahelyiségen. Bivataloj ■.•rá., kát minden délelőtt ti) órától 2 óráig, tartanak. Az egyesület olvasótermébe fii napilap jár. ezenkívül folyóiratok < • szaklapok állanak a tagol: rendelkezésére. Az Országos Magyar Sajtókamara kiadói csoportjának első alosztálya határozatiing kimondotta, hogy az összes lapokat feljo­gosítja az Olvasóterem számára díjtalan tisztelet példányok hűidé: aér e. Az olvasó termet a Magyar Újságíró Egyesület Er. délyrészi Tagozatának összes tagjai díjta­lanul látogathatják a hivatalos órák elolt * gazdasági iskola ás szak- taöácsjidő állomás léfasií Efiizibáígfalváii Nagyvárad, szeptember 25. Érmi bályfalva gazdatársa-dalma már ré­gebben elhatározta, hogy a székely hi-dl téli gazdasági iskola és gazda sági szaktanácsadó állomás mánia .iára téli gazdasági iskolát létesi! A tervet a község vezetősége is ma­gáévá Tette és az Erdélyi Pálion ke­resztül Patzkó Elemér dr.-ra, a, ke­rület országgyűlési képviselőjére’ bízta, hogy az iskola felállítása ér- (lekében járjon közbe illetékes he­lyen. Patzkó Eleméi- dr. képviselő levélben már régebben felkérte Bánffy Dániel báró földművelésügyi minisztert, hogy segítse ilyen tél. gazdasági iskolához Érmiliáíyfalvát A földművelésügyi miniszter most levélben értesítette Patzkó Elemér dr.-t, hogy mivel a község képviselő- testületé biztosította mindazokat a hozzáj árulásokat. amelyek a ma­gyar királyi téli gazdasági iskola és gazdasági szaktanácsadó állomás létesítésének előfeltételét képezik, elhatározta az iskola íelállítását. U# &«6£sfásii kenyér/e§yef refiászeresllefiéfr KOLOZSVÁR, szeptember 25. A kö/ ellátásai hivatal az október hó 4-ével le­járó állami finomliszt“ és kenyérjegyek helyébe ujrendszerü kenyérjegyet rend­szeresít. Aa október 5-től érvényes állami finomliszt és kenyér jegyek abban térnek el az eddigiektől, hogy egyegy szelvény ellenében 2 napra szóló kenyéi'fejadagot, vásárolhat a fogyasztó. A. régi mintájú kenyér jegy szelvényei ugyanis oly kicsi­nyek voltak, hogy azok kezelése, levágá­sa, felragasztása és elszámolása mind a kereskedő, mind pedig az érdekeit ható­ság munkáját nagymértékben megnehezí­tette. A jelenlegi kenyérszelvéuyek ebből a szempontból már könnyen kezelhetők, -viszont a fogyasztó két napra szóló ké­ny érffejadagját mindenkor akadálytalanul megvásárolhatja. A fogyasztó az ujrend­szerü jegy melleit nincs akadályozva a friss kenvér fogyasztásában, meri egy kéttagú háztartás egyik nap az- egyik szelvényt, másik nap a másik szelvényt válthatja he. A többtagú háztartásnál a helyzet ugyanez, a magános személyek túlnyomó százaléka pedig kenyérváltő jegyre cseréli be a kenyérjegy szelve nyelt. Az esetleges félreértések elkerülése céljából a M. kir. Közellátási Hivatal közli, hogy a kenyérjegyszeJvények sza­mának csökkenéséből a fogjasztóközüu- séguek semmiféle megró vrditése nem származik. KISS KÁLMÁN ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPÉI SEL0 BESZÁMOLÓ KÖRÚTJA. Kiss Káimte országgy'ülési képviselő, az Erdélyi Párt kis gazda képviselője, beszámoló körutat tart udvarhelymegyei kerületében, A képvisel- beszámoló körútja során ismertetni fogja a:, időszerű mezőgazdasági kérdéseket és részié tesen tájékozódik az udvarhelymegyei gazd'te panaszairól és kívánságairól. Német Tudományos Intézet Professzor Johann von Leers, Jena, Hogyan táplál­kozik Európa ? cimü előadása. Szombaton, f. hó 26* án 6 órai kez­dettel az Egyetemi Könyvtár elő­adótermében. Belépés díjtalan. KULOZbVAR, szeptember 25. Az Er délyi Magyar Újságírók Egyesülete ez ér májusában kimondotta megszűnését és helyébe megalakult a Magyar Újságírók Egyesületének Erdély részi Tagoznia, mely a felszabadult erdélyi és keléti országrész újságíróinal: társadalmi és kulturális kép­viselete. Az egyesület vezetősége Zathu- reczky Gyűld elnök összehívására több értekezletét tartott, amelyeken elhatároz­ták, hogy az Erdélyrészi Tagozat közvet­len kapcsolatot kíván teremteni az újság­írók és az olvasóközönség között. Egyben kimondották azt is, hogy az újságírók szó. dúl is helyzetéjiek javítására beszerzési szövetkezet létesítését veszik tervbe. Az egyesület vezetősége elhatározta, hogy a kisebbségi időkben kitünően bevált új­ságírói kulturális előadások mintájára, tiz

Next

/
Oldalképek
Tartalom