Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)
1942-09-14 / 207. szám
ELLENZÉK 114 2 * / » p t • ui k • r l 4mtmatmuú wmmduxm: laröJlmKnij) Kö c$3nne! iára hiziá a zSlalií rsfamátns egyház* község minden tagja az uj Kuüurfiáz felépítéséhez ■// \H szeptember ll. (Az f'lleir/ik leküldött mi un kü társáról.) Eriié ív.e/erte n.ijrv rokonszem vei és megelégedéssel' !:»" lulkozott. hogv a kultuszminiszter /ilar hun a református lelkészek küldöttsége előtt erőteljesen hangoztatta a felekezet- hözi heke fontosságát *vs parancsoló s/iik* sé“xvségét- A \Vesselényi-ürmepségek alkalmat szó Uralta ttak arra. hogy az erdélyi lelkész,i kar saemtő:"szeml>en ismertethesse időszerű kérdéseit és kívánságait a kultuszminiszterrel, l.z a találkozás mentes volt a hivatalos formaságoktól. Szí. nyei-Merse J<'nű dr. az üdvözlések után hosszasan elbeszélgetett a lelkészt küldöttség tagjaival. Részletesen érdeklődött tiel\zetiikrőL, nagy vonalakban ismertette «/okát a terveket, amelyek minisztériumának irányításánál vezetik és kifejezte •zt a kívánságát, hogy az erdélyi lelkészek minden tervüket, kérésüket közöljék vele bizalommal mert a lehetőség kútárain belül igyekszik megoldást találni. ,Erdély lelkészei már hivatalbalépése al* kaîmâval teljes bizalommal fogadták az uj kultuszminisztert. A személyes találkozás tóéig jobban igazolta, bogy a kultuszkor- iuányzat a legnagyobb jóindulattal és alapossággal akar tájékozódni az erdélyi egyházi és iskolai kérdésekről. Megszivle" tandők azok a szavak, amelyeket a kultuszminiszter a felekezetközi békéről mondott. Erdélyben a 22 esztendős idegen uralom alatt olyan példás egyetértés alia* fcuií ki * keresztény egyházak között legiuiri működését és az intézet lonutar tá>a a magyar áldozatkészség <vs összetör tás heroikus kü/ilt lmcbe került. A félsz a* badu'Jás óta eltelt két esztendő a fellendülés uj, boldogabb korszakát hozta az ősi kollégium 1 őriénél eben. •1 növendékek száma több mint kétszer résére emelkedett. Szász Árpád, az intézet népszerű, fiatal igazgatója, akinek szervező erejét a ki* sebbségi mult utolsó éveiben már megismerte a Szilágyság magyarsága, most va'óra váltja az intézet újjáépítési és átalakítási terveit. A szükséges anyagi fede* /etet kölcsön formájában teremtették elő. Szinyoi-Merse Jenő dr. kultuszminiszter m égi eér te, hogv a kormány is hozzájárul u kollégium újjáalakít ásáitos. A növendékek számának örvendetes emelkedése azt bizonyítja, hogy a sziüágysági magvarok fontosnak tartják gyermekeik iskoláztatá* sát és a legnagyobb anyagi áldozatoktól sem riadnak vissza, ha a jövendő biztosításáról van szó. UJ REFORMÁTUS KULTUR- HÁZ ÉPÜL ZILAHON A Wesselényi Kollégium a magyar jövendőn őrködött az idegen uralom évei' j ben. Munkáját mindenben elősegítette a zilahi református kulturház, amely viszont a nemzeti öntudat ébrentartásának legfontosabb védőbástyája volt- A kultur- házbam tartott összejövetelek: irodalmi, vallásos éü művészeti események a ma* Így örökíti meg Wesselényi Miklóst Fad túsz János szobra. (Ifj. Péter jános felv-J Msely a kisebbségi sorsban, élő magyarság egyik legnagyobb erejét adta. A kormányzatnak és lelkész? karnak egyformán legfontosabb feladata, hogy ezt a feleke* zetközi bekét továbbra is megőrizzék. Különösen szükség van erre most, nemzetünk sorsdöntő napjainak idején, amikor honvédeink az orosz karemezőkön életük kockáztatásával védik a kereszténységet, a hazát, a családot és otthont, az utánunk következő nemzedék jobb jövendőjét. A Wesselcny i'ünnep s égek kiemelkedő eseménye volt az erdélyi lelkész! kar és a kultuszminiszter találkozása, amely méüító módon illeszkedett bele a Szilágyság nagy örömünnepébe. MEGKÉTSZEREZŐDÖTT AZ ŐSI WESSFI-ÉNYI-KOLLÉGÍ- UM NÖVENDÉKEINEK SZAMA Szinyei-Merse Jenő dr. kultuszminiszter többek között behatóan tájékozódott a Wesselényi Kollégium helyzetéről. A kul- iuszkormányzat jól ismeri mindazokat a küzdelmeket, amelyeket a kollégium ta* nári karának és a fenntartó református egyháznak kellett megvívnia a román uralom alatt. Számtalanszor kísérletek történtek arra, hogy megakadályozzák á kol* gyár egység és testvéri összetartás nagy 1 célkitűzéseit szolgálták. A zilahi kultur- ház a talajviszonyok miatt súlyosan megrongálódott, falai megrepedeztek és szűk* ségessó vált, hogy a református egyház- község uj épületről gondoskodjék, amely 1 1 zilahi fos ház eldugott fészerkamr újéban talédtah rá a magyar közigazgatás v t zeloi a ledöntött Wessdónyi-szoborra. (I fj. Péter János felvétele a megrongá szobor-a Iáitokról.) egyrészt építkezési szempontból mindenben megfelel a követelményeknek, más* részt fekvéséné' és berendezésénél fogva még jobban szolgálhatja a magyar kulturális érdekeket- Természetesen az uj knl- turház építéséhez nagy anyagi áldozatok" ra van szükség. KölAös hűdre, a zilahi református egyházközség vezető lelkésze, fáradhatatlan munkával elkészítette azokat a terveket, amelyeknek alapján lehetővé válik az uj kulturház felépítése. A zilahi református egyházközség tér vei elsősorban a lóvék megértésére, áldozatkészségére és az egyház iránti szerételére számítanak. Arról van szó, hogy a református egyház hívei, gazdagok és szegények egyaránt, kamatmentes kölcsönnel járuljanak hozzá a kulturház építésének költségeihez. A megfelelő anyagi alapot a zilahi prezs- bitérmm és képviselőtestület a súlyos idők körülményeivel számolva, a következő terv alapján akarja előteremteni: 1. A zilahi református egyház azzal a kéréssel fordult minden adófizető egyháztagjához, hogy az I942.cs évre kivetett egyházi ml 6 jónak legalább ötszörösét ajánlja fel, illetőleg adja kölcsön a kulturház építésének céljaira. 2. A kulturházat „Hazatérés Há:ánaki' nevezik el, amelynek bevételéből az egyházközség a kölcsönadott összeget 10 év (Fatt visszafizeti az egyház agaknak. 3. Az egyházközség tisztában' van azzat, hogy a hr. ok legnagyobb részének nem ált módjában a felajánlott), illetve köb csönigért összeget az építésre készpénzben átadni. Éppen ezért az egyház vezetősége gondoskodik arról, hogy valómé, lyilc pénzintézettől minden egyes egyház- tag váltófedezet ellenében a megajáidott összeg erejéig kölcsönt kaphasson. Ez végeredményben annyit jelent. h<>cy az egyháztagok csak a kamat fizetésének ál* dozatával járulnak hozzá az uj otthon felépítéséhez. Pl.: Ha valakinek éri egv. házi adója 20 P, ennek ötszöröse 100 pengőt tesz ki, amely összegnek éri o százalékos kamata 8 P. Az egyháztag tehát tulajdonképpen ezzel a 8 pengős adománnyal segíti ülő az építkezést, az uj otthon megvalósulását. 4. Azokhoz, akik pénzadománnyal, vagy kölcsönnel nem tudnának hozzája" mini a Hazatérés Otthonának építéséhez közmunkát kér az egyházközség. Fuvar, ral és napszámmal! vennének részt ezek a hívek az építkezési munkálatokban, ami éppen olyan fontos, mint a pénzadomány. A zilahi református egyházközség terveit a hivek a legnagyobb megértéssel fo* gadták és minden remény megvan arra. hogy a magyar áldozatkészség erejére! rövidesen fel lehet építeni a Hazatéré« Otthonit. mult emléket A zilahi Wesselényi-szobor a város főterén most már ismét hirdeti, hogy az utókor nőm feledkezett meg a Iegmagya* rabb magyar emlékéről. A Wessélényi- szobor ledöntése és meghurcoltatása a Szilágyság magyarságának egyik legfájóbb sebét képezte. Az idegen uralom utolsó éveibe« is számtalan kisérlet történt a szobor újra való felállítása, vagy a trianoni Magyarországra való elszállítása étt dekébén. A felszabadulás után a magvar közigazgatás vezetői a zilahi fogház egyik eldugott fészer kamrájában találták meg a Wesselényi-szobrot. Jfj. Péter János fényképész, aki a ledöntés alkalmával lefényképezte a szobor talapzatát, megörö* kitette azt a képet is, amikor a szoboralakokat a fészerkamrában mőgtalá'rák. Közöljük ezt a felvételt, amely beszéde- se« bizonyítja, hogy Fadmsz János re" mekmnvének milyen megalázás jutott osztályrészül. Ma már mindez rossz álomnak tűnik. A szobor most már örökké hirdetni fogja, hogy Wesselényi gondolatainak szellemében magyarnak és magyarnak egymásra kell találnia. Végh József. Ismspetfsrs okbá! — öngyilkossági kísérle! Kolozsvár, szeptember 14. (Az Ellenzék munkatársától.) Ismeretlen okból öngyilkosságot kísérelt meg Pál László-utca 46, ’szám alatti lakásán Gál Jánosné, kolozsvári uriasszony. Szombaton este egyedül volt odahaza és több szabiimat tablettával megmérgezte magát. A ház lakói azonban még idejében felfedezték az öngyilkossági kísérletet s azonnal kihívlak a helyszínre a mentőket, akik elsősegélyben részesítették Gál Jánosnét. Az orvosi segély nyújtás után az asszony állapotában javulás állott be, de mégis be kellett szállítani a kii rókára. Tettének oka ismeretlen. rA Wesselényd-szobor talapzata a románok rombolása után, LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől n legválasztékosabb kivitelig, legol í csobban az „ELLENZÉK“ könyves boltjában, Kolozsvár. Felépül Ziiatei ajiazstárcs Máza“
