Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-11 / 205. szám

> s»A art aă uî ol ú\ hl °\ Ä r\ 19 f 2 |j#ptemtiir í%• BLTjBN XÉW KÖSZÖNET Irta: Szabó Endre Vájjon van-e a földön oly erő, amely meggátolhatná viruló tavaszok idején a rügyfahadást s vájjon van-c a világmin­denségben oly erő. amely kiirthatna a lel- kehitől a reménykedést. Az élet kiismer­hetetlen utjain, de az igazság felé való fejlődésében születtek a rügyek és indul­tak útnak a reménységek. Két éve múlt e mai nappal, hogy az erdélyi magyar fiatalság felszakadó éle­tére immár a magyar élet egéről hullot­tak alá az életet osztó fénysugarak. Ez a fiatalság az elmúlt két évtized kom.or fel­hőkkel borított égboltja alatt, is c riigy- fakadás és a reménységek teljes bizonyos­ságában élt, sorsa volt, hogy élet helyett csupán órái voltak. De most már, a két év távlatából seregszemlét, ítéletet és ér­tékelést tarthatunk felettük. Derékul áll­ták a kisebbségi sors kemény csapásait, korgó gyomorral bujkálták műhelyek, könyvtárak mélyében, de nem szűntek meg az erdélyi lankáik minden zugában táplálni az eljövendő magyar élet fellob- bánó tiizét. A megaláztatások sorozata, amelyen az erdélyi ifjúság keresztülment, megacélozta lelkét s ezzel a megacéloso- dott lélekkel állt szeptember 11-én a ka­nyargó országutak mentén és Idáitott az elnyomott gyermek örömével „Isten ho- ZOtţ“-at a sokat senvedett erdélyi földre bevonuló honvédségnek• Tudatában va­gyunk annak, hogy a nemzet életében mily csekély idő két év. Jelentősége még az emberi életben is alig számbavehető. De döntő e két év tartami jelentősége c. leg­ifjabb erdélyi magyar nemzedék életé­ben, mert kihatásaival megszüntette azt a hilátástalanságot, mindent elfojtó szür­keséget, melynek mindennapi keserűségé­ben fel kellett morzsolódnia. Szeptember 11-, Uj rügyfakadás indult és újabb reménykedések lobbantak fel a leikéiben. Órák helyett életet hozott az erdélyi magyar fiatalságnak az államba- talomvált ozás. E tény jelentőségét felmér­ni és értékelni aligha képen más, mint az, aki tagja volt e nemzedéknek, aki részt vett a kisebbségi évek fiatalságánii; küz­delmeiben s akinek szintén az órák he­lyett életet nyitott a honvédség bevonu­lása. Feltárultak a kapuk. A mezőgazda­sági élet, az ipar és kereskedelem, az ér- tclmj'séei és más foglalkozások lezárt ahoi megnyíltak. Az uj lehetőségek az erdélyi fiatalság csapatait hívták és fogadták be. Ma már talán azt is elmondhatjuk önma­gunknak és idegennek egyaránt, hogy eb­ben az ifjúságban aligha csalódott a núr gyar élet. Bár azt is elmondhatjuk, hogy kezdet­ben cl fogadott és igazságtalan hangok il­lették ezt az ifjúságot. Azt is tudjuk, meg nem érdemelten kapta a szemrehányáso­kat. A kívülálló okok húlmazS ohad ár lyozta tökéletes elméleti és gyakorlati fejlődését, szaktudásának kiteljesedését. Az uj élet indította fejlődésben azonban semmivé váltak az elhamarkodott ítélke­zések. Akkor. amikor ez az ifjusásr gát­lások nélkül latba vethette ériét, kiderült, hogy a mult hibái okozta hiányosságok, mint fal rój a borsó, úgy percetek róla le. A fiatal lélek minden fogékonyságával igyekezett elsajátítani a magyar állami élet specifikumait. A múlt erényekkel is gazdagította ezt a nemzedéket. Józan és megfontolt Ítéle­tük bizonyosságában ugu a múltban, mint a megváltozott keretek között is minden­Hannadik, újból bővített kiadá6 jelent meg1 Dr. Völgyesi Ferenc Miadca cs lélek c. müvéből. A gyüjtőfejez.etek címei: A tudás hitre kényszerít. Test, lélek, szellem. Szervi beteerség és képzelt betegség. (Testi és lelki bajok.) A lélek és az agv'degrendszer. A hor­monok mint ,,folyékony idegrendszer". Mas az idegesség és más az elmebaj. A hipnózis és a szut?ges7ci <5. Éríe’em. rePex, szuggeszció Hová vezet az emberség útja? A szellemhittől a modem gyógvhinnózisig. 460 oldffL 365 A hatalmas kötet ára fűzve 11.50 P. kötve 13.50 P. Kapható az ELLENZÉK KÖNYVESBOLTBAN Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre után­véttel is azonnal szállítjuk. kor érvényesítették ezt Ids életük s ha­tókörük területén. Sőt azt is mondhatjuk, hogy eljárásukért nem egyszer feddés volt a jutalom• Ez azonban aligha róható fel hiba pontjaként, sőt az öntudatnak és feladatvállalásnak igen szép megnyilvánu­lásaképpen könyvelhető el. A modern ál­lam felépítésének és működésének igen lényeges részét éppen ez képezi s ha fia­talságunk biztos ítéletének tudatában rá­lépett erre az útra, frissességének és len­dületének csupa dicsérő jelzői lehetnek. Számtalan példa állhat előttünk, amikor megállapításunkat tessziiki Az élet bárJ mely megnyilatkozási területén működé­sük reménységekre jogosít. Arrar, hogy az eljövendő őrségváltás idején nyomuk­ban újabb és szebb rügyfakadás indulhat­Dr. Funk Walter német birodalmi gaz­dasági miniszter tiszteletére szerdán dél­után dr, Udein-R&viczky Antal követ, sajtófőnök sajtófogadást rendezett a Ma­gyar Sajtó Házában. A sajtófogadásra a budapesti napilapok főszerkesztői és közr gazdasági rovatvezetői, valamint » Buda­— Magyarország ipara, mint Önök *s tudják, az utóbbi években rendkívül nagy fejlődést mutat. Ki kell jelentenem, hogy a magyar kormány leülönősen korán is­merte fel azt a feladatot, amelynek egész terjedelme csak később vált láthatóvá. Mert az a tény, hogy mi Európa keletén hatalmas területek nyersanyagait, főleg élelmezési nyersanyagait tárjuk fel, Ma­gyarország számára a további fejlődés so­rán gazdasági életének bizonyos struktu­rális megváltozását írja elő. Általános európai gazdasági politikánkban az a tö­rekvésünk, hogy Délkelet-Európa államai­nak és igy természetesen elsősorban a ve­lünk gazdaságilag oly szorosan összefűzött államoknak, mint Magyarország, mégad­Arra a forró emlékű napra tűzte ki kapu­nyitását a kolozsvári Nemzeti Szinház, mely immár második évfordulója a magyar fegyve­I rek bevonulásának. Azt a fényes napot ün­nepli a színház, midőn sürü és végeláthatatlan sorokban jöttek a magyar honvedek és me­neteltek Kolozsvár utcáin szivdobogtató ütem­ben. A felszabadító fegyverek előtt hódol, hisz ezek adták vissza hivatásának a magyar igék szolgálatára épült Hunyadi-téri szinház palotáját. Mintegy intő példaként: íme, a kul­túra joga is a fegyvereken nyugszik. Meggyő­ződésünk, hogy tudatos választás tette erre a napra a kezdést és ha közönség és szinház úgy akarja, akkor másfélszázados színházi hagyo­mányunkat meggazdagilhatíjuk, teremtsünk magunk hagyományt, szokássá téve, hogy et­től kezdve színházunk minden évben ezen a megszentelt napon nyisson. Sokszor emlegetjük a másfélszázados múl­tat, Kolozsvár dús színházi hagyományát és úgy tűnik, mintha már-már fenyegetésként olvasnék a múltat a*mai színházra. Régóta ér­zem, hazugság és misztifikáció, hogy a hagyo­mány terhes és nyomasztó súlyú volna. Nem ! könnyebb-e egy népnek a választás sorsdöntő órákban, ha történelmének elmerült századai­ból útmutató példák világítanak feléje? Nem kennyebb-e hőssé lennie olyan ncp fiának, ki­nek elődei is mind hősök voltak? A tisztult hagyományok nem béklyókat raknak ránk, |anem 'eligazítanak gyötrő kételyeink közt. Szellemi örökségünk értékeivel a két tenye­rünkön nem tévedhetünk útvesztőre. S vaijon mit olvashatunk ki, mának szólót, a másfélszázados hagyományból? A pesti Nemzetinek még a köveit hordták, I mikor a Farkas-utcai kőszinháznak már gazdag műsora volt ilyen darabokból: Hamlet, Lear IfirHv Pom^ó és Julia. Makrancos hölgy, Cla- vigo, Ármány és szerelem, Haramiák. Ebből kitetsző’eg a Farkas-utcai szinház Erdély nem­zeti színházának tartotta magát: vilapirmsort játszott. Mert kell, hogy legyen a nemzetnek színháza, amely időnként fölragad a színjátszás csúcsaira, magaslati levegőre. A mű színhá­zunknak is játszania kell a görögöket, Shak.es­rAz erdélyi ifjúság megkapta cserébe, ez államhatalomtól, amit jogosan elvárha­tott. De ezzel még e kérdés aligha záró- dőlt le. Munkássága nyomán megindult uj vérkeringésbe még nagyobb feladatok váll olását és megoldását kéri és követel­heti magának a múlt jogán s a jövendő érdekében. Mert címek a fiatalságnak ,,felállítást helye Erdély s mozgási körle­te a magyar élet“, melyet mindenhol és mindenkor kitartó hűséggel és hűséges Jii- tartással óvott és védett. Nemzedékek vére szentelte meg ezt a földet, amelyen évezred óta rügy fulladás­ban és reménykedésben él az ifjúság. A kiontott vér pedig mindenkor az övéké volt, amely védelmezte és teljesítette Er­dély sorsát. Ma is, mint egykoron, őrködik nyugal­ma felett és élete munkájával biztosítja u sorra következő rügy faliadását és re­ménykedéseit. Sorsa beteljesedett. Ezt azonban szeptember 11-ének kö­szönheti ... pesten működő német tudósítók voltak hivatalosak. Dr. Funk német birodalmi gazdasági miniszter a feltett kérdésekre csaknem egy óra hosszat tartó nagy ös­szefoglaló beszéddel válaszolt és abban a többi között a következőket mondotta: juh á lehetőséget és biztosítsuk őket ab­ban, hogy fejlesszék iparukat. Hozzájárul még, hogy Európában a jövőben a gazda­sági politilzáluin egységes igazodásnak kell érvényesülnie és ilyen módon bizo­nyos uj feladatok adódhatnak valamely ország számára, ha belátják, hogy bizo­nyos területekén a termelés jelentős nö­velését lehet elérni. Ezekben a napokban látogatásom alkalmával gazdasági meg­beszéléseket is folytattunk és ezek főleg a német-magyar áruforgalom további el­mélyítésére és fejlesztésére irányultak. ’A német-magyar gazdasági kapcsolatok igen kedvezően fejlődtek és itt, egy hozzám intézett kérdésre válaszolva, azt kelt mon­danom, hogy a magyar ipar, amely az pearet, Schillert, MoHéret, Ibsent, Hauptmannt és Shawt, e sorba tartozik a ma este színre kerülő madáchi Tragédia is. Melyik szinház tartsa műsorán ezeket, ha nem a két Nemzeti? Ám ugyancsak a Farkas-utcai színházban ad­tak elő 1891-ben magyar sorozatot: 48 estén keresztül magyar szerzőtől magyar tárgyú da­rabot. A magyar nép és magyar táj kultúrájának I színpadunkon, mint melegágyban kell virágoz- | nia. Biztosítani kell a magyar értékek érvé- I nyesülését. Nekem szegezhetné valaki a kér- 9 dést: nem sikkad-e el igy minden szórakozási alkalom? Istenem, régebb is játsztak darabokat Kotzebuetől és Scribetól, de mikor mindent el­öntött az ő divatuk, nálunk akkor sem játsz- ták egyedül csak őket. A vezetéssel ezen a ponton bizonyos az egyetértés. A közönség előtt sem homályosulbattak el a kolozsvári színjátszás eszmények A régi kolozsváriak úgy beszéltek a szín­házról: spectakulum, látványosság. Ki is kell elégítenie minden színháznak a közönség vizuá­lis ménveit, de veszélyes tévútra viszi a film­mel való versengés. A díszlet. kosztüm, világí­tás tökélye ne követeljen elsődleges figyelmet, az önmagához hu szinház, a játék, az alakítás cs a féltve ejtett szó bensőséges művészete felé fordul. Szól ion színészeinkhez Kodálv szava: ,.Nyelvünk harangszavát ne engedjétek repedt fazékká zülleni". Mi, akiknek a fülében két év­tizeden keresztül idegen .szó dobolt, meg tud­tuk őrizni nyelvünk tüzelő szépségét. Kérhet­jük tehát, hogy színpadunkról szóljon művészi tökéletességű, izes magyar beszéd. Ma este ünnepi pompa és szikrázó fény ra­gyogja be a nézőteret. Arad a közönség, meg­szállja a páholyok ivét, az erkélyt, földszinti széksorokat, iön hódolni süni rendekben Ma­dách halhatatlan drámai költeménye előtt. A nagycsillár kialszik, a zsibongás elül, feszült­ség támad és a függöny föllebhen. Megindul a játék. A játék, mely nagyszerű és megállás nélküli erőfeszítést kivan vezetőitől és színész­től egyaránt. Bele kell dobni ebbe a játékba mindent, tudást és szivet, hozzáértést és kép­zeletet, hogy helytállhassunk — méltón a múlthoz és emberül. I utóbbi években sókJval produkţirfalfbari I fejlődött és amelyet hadi szempontból <> lényegesen kiépítettek, igen értékes hoz zájáirulást jelentett és fog jelenteni to­vábbra is a háborús potenciához. Fontos, hogy ezen az utón továbbhaladpink, főleg tekintettel arra, hogyha egyszer a Feke­te-tenger szabad lesz, a Duna, mint gaz­dasági tényező, egészen más szerepet ját­szik majd, mint eddig. Nézetem szerint Önök valamennyien megérik még, hogyha majd egyszer a Vaskapu kérdését, me go! dottáh és igy Budapesten hatalmas ál menő kereskedelem es hatalmas hajófor­galom indul meg, hogy akkor majd Ma. gljnrország megint uj helyet foglal el egész Európa gazdasági életében, mére­teiben olyan helyet, amellyel Magyaror­szág évszázadohluil ezelőtt, a török idők előtt mór egyszer igen jelentős mértéi­ben birt. Most még c’i sem tudják képzel­ni a nagy és messzemenő terveket a me­gy ar gazdasági életben, pedig ez a gazda­sági élet olyan jeladatok elé kerül majd, amelyek nagyságáról Önök ma még fo­galmat sem alkothatnak maguknak. Ne­künk az európai ipart előbbre kell tol­nunk kelet fdé, részint szállítási okokból, de általános térpolilikal szempontokból is. E tekintetben az Önök Magyarországa- u magyar gazdasági élet első helyen áll Ezért nézem én a jövő szempontjából rendkívül oplimisztikvsan a magyar gaz­dasági életet. Kölcsönös kapcsola­taink rendkívül jól fejlődnek. 'Állandó emelkedést állapíthatunk meg. Az idevo­natkozó számok a jövőben, sőt már ebben az évben, kétszeresét mutatják maid an­nak a forgalomnak, amelyet a háború elején lebonyolitotturJe. Gondoskodni kell aznban arról, hogy azokat ez egészséges gazdasági elveket, a lehető legegészsége­sebb gazdasági elveket, amely el cet mi ol halmoztunk, az egész európai gazdasági térben is érvényesítsük. Ide tartozik első­sorban az, hogy szilárd árakkal és szilárd valutákkal kell rendelkeznünk, mert kü­lönben egészen súlyos ellátási és valutá- ris problémák keletkeznek. Szövetségét ó * közös harcban álló gazdaságunkat szilárd árakra és szilárd valutákra keli beigazi- tani, tekintet nélkül arra, hogy azok mi­lyen alapra helyezkednek. Végül az egész élet is beigazodilz erre, csali az a fontos, hogy feltétlenül el kerül fűk az árak fel­ie hullámzását. Meggyőződésem., hogy* Németország és Magyarország gazdasági viy-zonyukhan a jövőben is még sikere­sebben működnek majd együtt, mint ed­dig. Ez azonban egy által óban nem jelenti, hogy mindenütt uniformizálni kell min­dent, ami a gazdasági élethez tartozik, hanem csak azt jelenti, hogy bizonyos alapelveket helyesen kell felismerni és megfelelően alkalmazni. Akkor olyan európai gazdasági életünk lesz, ami biz­tosítva lesz minden blokáddal és válság­gal szemben. Egyáltalában nem lesz éri rí­me többé- hogy gazdasági háborút foly­tassanak és gazdasági zárlatokkal kísérle­tezzenek. De nemcsak ö zárlat, hanem, minden más háború is éri el mé ti enné vá­lik, ha majd készen úllanaJc és alakot öl­tenek a most végrehajtás alatt állá hatal­mos tervek, amelyek lehetetlenné teszik, majd, hogy Európát bárhonnan, bármi­lyen fantasztikus gépekkel megtámadják. Az esrybegyült úja ági ró le igen nagy ér­deklődéssel kísérték Funk birodalmi mi­niszter nagyszabású előadását. A birodal­mi gazdasági miniszter több mini egy óra hosszat tartózkodott a Magyar Ujsát'rók Egyesülete Pátria Klubjában cs fehér asztal mellett hosszasan, szívélyesen elbe­szélgetett á magyar sajtó képviselőivé!. PéMaatíé Magyarország és ftíémeterszáq gazda* sági etiyu^müködése BERLIN, szeptember 11. (MTI.) A né­met lapok részletes jelentéseket közölnek Funk dr. német birodalmi gazdasági mi­niszter budapesti látogatásáról. Beszédé­ből általában kiemelik, hogy Magyaron szag és Németország gazdasági együttmű­ködése példaadó. Rcrnényi-Scbnellcr La­jos pénzügyminiszter beszédéből viszont azt emelik ki. hogy a német-magyar tí szony kiváló példája a politikai és gaz­dasági élet egymásra gyakorolt befolyásá­nak, amely politikai és gazdasági élet- szorosra fűzi a két ország régi bensőséges kapcsolatát és sorsközősségét. , A Berliner Börsenrritung kiemeli, hogy Funk dr. miniszter budapesti láto­gatását a magyar közvélemény, mint ■> német-magyar szoros és bizalmas gazdag sági kapcsolat megerősítését üíirözTv Magyarország az earőpaS gazda­sági éfeifeosE Bs>«aií|áli©z illő ssf Sieüyet foglal el a jövőben Funfc német miniszter látogatása a Magyar Saite Házában 4z egységes Igazodás érvényesül m savó gazdasági politikágábais «wonBawiaapg Mielőtt a függöny fölmegy Irta: KÉK! BÉLA

Next

/
Oldalképek
Tartalom