Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-11 / 205. szám

LXXXL évfolyam, 285, «zău*. ■RI 18 FILLÉR îâ<ş l 3 o* a% SV Xß ov .ß r 9S Í92'' 69 in )7 él m 5ß Off Eft 91 >il IV >d ns ht it îl A d n ß ß tf & t t ä> a I s r r f PÉNTEK, 1942 szeptember 11. W0 ^Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jókai-ol 16., I. em. Telei.: 11—09. Nyomda: Egye- rem-u, 6. Sí. Telel.: 29—23. Csekkszámla 72056 IIRPITO TIÄ: BIRIHAMIKLÓS Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÓVÁLLALAT’4' StL Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hóra 2.70 acgyedérre 8 P.t félérre 16 P., egész évre 32 P. (Z.) Ismét zászlókat lenget a szél a házak ormán. Az utca hangos az él jenektől. Alakulatok, közületik vonulnak fel. Ünnepi közönség áll a járdák szélén és az emelvényekről zengenek a szónokok beszédei. Ki- sebb-nagyobb ünnepek alkalmával egyaránt igy szokott lenni. Ka az­után az este ráborul a városra, be­vonják a lobogókat és az emberek lelkében néhány szó, szemük tükré­nek mélyén néhány színfolt marad, az ünnepből. Pedig többnek kellene maradnia és többet kellene cseleked­ni ünnepekkor. A háború szerencsé­re elsodorta a banketteket és pohár- köszöntőket. Bizonyára csak a szen­vedélyes alkalmi szónokok búsla­kodnak felette. Elmúltak az idők, amikor az ünneplés mindenekelőtt casus bibendi“ volt. Egy örökre le­tűnt korszak kétségkívül derűs je­lensége. Amely korban régebbi hősi korok szenvedésekkel magasztosult hőseit ünnepelhették, mitsean értve meg az áldozatból, amelyet hoztak annakidején, végeredményében azért a jobb korért, amelyben békén és boldogan ünnepelhették őket. Ma hősies, áldozatos korszakot élünk. Más értelme kell hogy legyen ezért az ünnepünknek is és meg kell találjuk a korhoz és a hozzánk mél­tó formát. Tudjuk, nem lehet és nem szabad komorrá és szürkévé tenrd az életet, nehéz és sorsteíies időkben sem. Kell az ünneplés, kellenek a lobogók, a felvonulások, az éljenek, a szónokok és szónoklatok. Kell a bámészkodás úgy, mint a lelkes he­vület, B‘e kell, hogy mindezek felett uralkodóan történjék cselekedet. Az ünnepekhez és ünneplőkhöz méltó. örömmel és mély megelégültség- gel emlékezünk meg Kolozsvár visz- szatérésének második évfordulóján egy Olyan kezdeményezésről, amely méltó az ünnep nagyságához, Erdély­hez és népéhez. Nemrégiben alakult meg az Emlékegészségházak Építési Bizottsága Kolozsvárt, a római kato­likus, unitárius, református és ágos­tai evangélikus egyházak fejeinek részvételével — miily ékes jele a val­lási türelemnek — az Országos Köz­egészségügyi Intézet szervezésében, dr. Inczédy-Joksman Ödön. főispán elnöklete alatt. A bizottság egyelőre körlevélben fordult a társadalom ve­zetőihez támogatásért. A körlevélnek elég, ha két mondatát idézzük, „Er­dély felszabadítását maradandó em­lékműve! még nem örökítették meg. Á Kárpátok medencéjében az lesz az ur, aki azt testben és lélekben egész­séges nemzettel tölti meg.“ A bizott­ság erkölcsi és anyagi támogatást kért emlékegészségházak építésére Erdély társadalmától. Milyen felemelő', ép és bátor gon­dolat- Mennyire méltó Erdélyhez. A sallangos magyarkodás, évszázada meg nem valósított jelszavak harso­gása helyett építés. Építés és az ösz- ftzeíiorclott anyagból nem készül sem szobor, sem torony, sem talapzat — hanem hajlék. A magyar jövendő, a magyar egészség, a magyar erő haj­léka. Nem altruista épület, amelyben nyomorultak találnak menedéket, hanem vár, amelyben a jövő hadse­rege, az egészséges nemzet erősödik. Alig lehet felmérni ennek a tervnek a jelentőségét. Nemcsak abból a szempontból, hogy a gyakorlatban a megépülő egészségházak hány ezer és tízezer magyar egészségét biztosít- \ fák, hány újszülött csecsemő felnö- ! vekedését teszik lehetővé, hogy I mennyiben járul hozzá ama egészsé- j ges nemzet megteremtéséhez, amely 1 uralkodóan töltheti be a Kárpátok I medencéjét. Be felmérhetetlen jelen- j tőségü a terv megszületése eszmei és I erkölcsi téren. E lap hasábjain a multkorában „láthatatlan arcvonal­ról* irtunk, a magyar elit egységé­ről. egy uj magyar szellemiség klííor- rottságáról, amelyről csupán a leplet kell lerántani, hogy általa és benne megvalósuljon az uj Magyarország. Voltak, akik úgy értelmezték azt az írást, hegy csak ifjú szivekben él városban mindinkább az a vélemény ke­rekedik felül, hogy Sztálingrád nem tartható és számítani tehet a város feladására. A Sztálingrád­ért fohjó harcokhoz fűzött megjegyzé­sekben rt fogondot most már az képezi, hogy milyen mértékben fog sikerülni Sztálingrád ismeretlen nagyságú helyőr­ségének megmentése. Egyébként —• mint egy svájci lap jelenti — mindaddig, amig a Szovjetunió teher­mentesítésére szánt segítő akciót meg nem indítják, a főreménység az évszak előre­haladásában van. Ezzel szemben illjetélces berlini körök eszméje és a távoli jövő ködében rej­lik a megvalósulás lehetősége. Fény­lő' és ékes cáfolata ennek az említett terv. Az emlékegészségházak ünnepi építésének gondolata nem fiatal ko­ponyákban született meg. A fiatal­ság eló'tt járó nemzedék tagjai mind­azok, akik az akció élén állanak. És lám, nincsen különbség közöttük és a legfiatalabbak között. Találkoz­tak a cselekedetben. Pedig számukra bizonyára nehezebb elvetni a múltat és szenibeszállaiü Horatius örök sza­vaival: au dactör ientporis acü se puero — dicséri a kort, melybe ifjú­sága esett. Mert könnyű, forradal­márnak lenni a nincstelennek, mint ahogy nincstelen a meg nem élt í múlttal szemben az ifjúság, de ne­héz eszmékért küzdeni és helytálla- ni, amelyek mások, mint a mull, amikor végeredményében a mult je­lenti az életet. örvendezünk, különösen örvende­• kijeién telték, hogy azok a hírek, amelyek szerint az idő­járás a keleti harctéren a hadművelete­ket befolyásolná, nem felelnek meg a valóságnak, A hadműveletek hajszál* nyira pontosan a német főparancsnokság tervei szerint folynak és a szovjet erő­feszítésnek mindezideig nem sikerűit a német csapatok lendületét feltartóz­tatni. A Sztálingrád városáért folyó harccal kapcsolatban egyébként Berlinben felhív­ják a figyelmet arra. hogy Sztálingrád a Volga nyugati partján mintegy 40 kilo- j méter hosszúságban terül e!. Ennek a vá­rosnak birtoklásáért folyó harc teliessen zünk, hogy Kolozsvárról indult meg ez a mozgalom. Hogy elmondhatjuk, a magyar élet igazi újjáépítésében immár tevőlegesen és értékesen ve­szünk részt. Mert nem arról a né­hány százezer, vagy talán millió pengőről van szó, ami bizonyára egybe fog gyűlni. Nem arról a né­hány szeretetházról, amely a vissza­térés emlékére megépül, hanem a gondolat forradalmi erejéről, amely „a magát álomliajőkon ringatni sze­rető Hunnia népe“ számára — bát­ran állíthatjuk — mérföldkövet je­lent a magyarabb magyarság, az iga­zi magyarság, az uj Hungária felé vezető utón. Amikor a szeptember 11-1 ünnepnapon emlékezések tódul­nak fel a szivünkbe, gondoljunk mély megértéssel és tiszteletiéi erre a kezdeményezésre, amely által Er­délyhez méltóan tudjuk ünnepelni az ismét magyar Erdélyt, ősi hagyomá­nyok és egy bátor jövendő jegyében. más jelleggel bir, mint egyéb bekerített szovjet város ostroma, tekintettel ennek nagy kiterjedésére. A VOLGA DELTÁJÁT BOM­BÁZTÁK A NÉMETEK BERLIN, szeptember 11. (MTI.—DNB.) A Führer főhadiszállásáról közli a német véderő főparancsnoksága: Novorosszijszktől délkeletre a kiserődÖkkel beépitett harci terepen további magasiátokat foglaltunk él. A hadsereg nehéz tüzérsége a Fekete-tenger partja mentén 5 szállitóhajot sülvesztett el. A Terek-folyó mentén egy no­rmet páncélos hadosztály egyik csoportja öss - pontosított erőkkel végrehajtott ellenséges tá­madást vert vissza, majd betört az ellenséges tüzérségi állások közé és az ütegeket megsejaft» raisitette. Sztálingrád erődövezetében a légihaderő; támogatásával további erősen kiépített és makacsul védett erődöket foglaltunk el. Erős tehermentesitő támadások visszaverése során 59 szovjet páncélost lőttünk ki. Német harci repülőgépek Asztrahán kikötő- berendezését és ellátási raktárait bombázták. A német légihaderő az éjszaka folyamán a Vol­gától keletre található repülőtereket támadta meg. Rzsev szakaszán az ellenség erős gya­logság ée páncélosegységekkel támadásba kez­dett. A támadásokat, együttműködve a légi- haderővel, kemény harcokban visszavertük és 77 ellenséges páncélos harckocsit megsemmi­sítettünk. „ A Ladoga-tótól délre és a leningrádD bekerítő , arcvonalon az ellenség többszörös támadásai összeomlottak. Az ellenség hiábavaló kísérle­tei közben, hogy a Néván átjárót kényszerit- sen ki, 36 ellenséges bárkát semmisítettünk meg. A szovjet légitiaderő szerdán 128 repü­lőgépet vesztett. Azonkívül a vadászrepüíók lelőttek egy léggömböt. Nyolc saját repülőnk, nem tért vissza vállalkozásából. A Csatornán eloörshajoink két angol ropü- lőgépet lelőttek. Orvlövészek Sztálingrád polgárai BERLIN, szeotember 11. (MTI.—DNB.) Illeté­kes német helyről közlik: tudjuk, hogy Sztá­lingrád polgári lakosságának nagy része együtt harcol a vápátokká!, hangsúlyozták katonai körökben arra a kérdésre, vájjon Sztálingrád polgárit lakosságát a németek és a szövetsé­gesek támadása előtt kiüritették-e. Ezekben n körökben magától értetődőnek tartják, hogy ezeket a polgári egyéneket a nemzetközi jog nak megfelelően, mint orvlövészeket kezelik Katonai körökben kijelentették továbbá, hogv a Sztálingrád ellent, támadás továbbra is ha­lad előre. A nőmet és szövetséges csapatok túlnyomó részben már o. város belső védelmi övezetén belül harcolnak. ÜNNEPLÉS Harci egységek védelme alatt: Pdpfrüszálftait az angolok Madagaszkár-szigetén Sztálingrád közeli feladásával számol az angol közvélemény VICHY, szeptember 11. (MTI.) Az Intertfl!. közli: Nagy angol harci erők csütörtökön ko­rán reggel Madagaszkár több kikötőjét megtámadták, miután a de Ganllista csapatok egy partraszállási kísérlete szeptember 8-án nem sikerült A hajóhad egységeinek és a légíhaderő védelmében az angol csapatoknak most sikerült Madagaszkár több pontján partra szállnia, VICHY, szeptember 11. (MTI.) A Német Távirati Iroda közli: Az angol csapatok újabb madagaszkári kísérletéről Vichyben hivatalosan a következő­ket közlik: Csütörtökön kora hajnalban az angol erők támadást intéztek Madagaszkár ellen, amely éppen olyan jogtalan, mint a támadás Diego Suarez ellen. A támadás a nyugati part több kikötője ellen irányult. Egy nagy hajóhad, am eiynek jelentékeny támadó eszközei voltak, legalább olyan nagy erő, mini annak idején Diego Suareznél, szeptember 10-én, hajnali szürkületben, Majungát támadta meg. Madagaszkár nyugaíi partjának nagy kikötőjét, továb­bá Ambaját, 200 kilométerre Diego Suareztől és Morondavát, 340 kilométerre délre Majun- gától. Az angol légihaderő legalább 160 kilométerre berepült a sziget belseje íölé. Minden francia elítéli ezt a minősíthetetlen támadást Megsem misülfeic <a Sztallngwéé !s<ü?ü!S orosz páncélosaifsigel» BERLIN, szeptember 11. (MTI—BNB.) Nagy német harci és zuhané- bombázó repüloköMékek hatásosan folytatták szerdán Sztálingrád Vidé­kén az ottani bolsevista állások és kiserodrendszerek bombázását. Is­mételt mély támadások során bomb a találatokkal harcképtelenné tettek szovjet páncélos kocsikat, amelyeknek legnagyobb része állásokba volt beásva. A német harci és vadászrepüíók összpontosított támadásaikkal még jobban felőrölték a bolseviísták ellenállását és a támadások teher­mentesítést jelentettek az előnyömül© német hadseregkötelékek szá­mára is. A berlini National Zeitung jelentés© szerint a sztálingrádi csatában a Szovjetunió szempontjából nem hozott változást a nagy és jól felszerelt orosz tartalékoknak a bevetése sem—• mondotta a Wilhelmstrasse kato­nai szóvivője. Még ma sem állapítható meg egyértelműen, hogy tulajdon­képpen honnan származnak azok az erős szovjedegységek, amelyeket Sztálingrádnál olyan hirtelen bevetettek. Teljesen friss és jól felszerelt hadosztályok, tehát nem olyanok, mint aminőket Rzsev térségéből ki­vontak. Londoni jelentés szerint az angol fo

Next

/
Oldalképek
Tartalom