Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-07 / 202. szám

inét »£•#«»«¥»£ t. ...................... nnwmimiH ycmiüK flz eggsőfl és helytállás jegyében zajlott le az EHIiE gazdanapja Kőrtv éigfdján Sfő! Telelei Büß IRindea raagiar gazdára szSkségünk van, de mladegfift érezze, bogs az E1K6E éreiíe tor JCÜRTYÉLYFÁJA, szeptember 7. Vasárnap hatalmas gazdataúálfkozónak vobl a szifiihelye Körtvélyfája. Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület helyi gazdaköre a Református Egy ház. A Református Nőszövetség, a Levente Egyesület és a községi elöljáróság közremir ködésével gazdanapot rendezett. ameüyen részt vett a környező falvak gazdanépe is. A rendezés fáradságos munkáját A nial Dániel th. EMGE igazgató irányítása mellett Márk Károly gazduköri elnök és Biró János gaz­daköri ügyvezető végezték komoly ügyszere­tettel. A gazdanapom a földművelésügyi minisz­térium központjából ott volt a hivatalos ér­dé, yi utón levő dr. Imrédy Dezső miniszteri osztálytanácsos, a minisztérium érdekkép­viseleti osztályának a vezetője, az EMGE el­nöksége, illetőleg központja és marosvá" sárhe-lyi kirendeltsége részéről1 gróf Teleki Béla országos elnök, Mikó László főispánv alelnök, Antal De~sö tb. igazgató. Demeter Bein, az Erdélyi Gazda szerkesztője, gróf Bethlen Gábor, a lótenyésztési osztály igaz­ra tója és Biró Péter somkereki gazdakört el" nők, A megyéből: Marton Zsigmond dr. al­ispán, Schmidt Imre dr. szászrégeni polgár- mester, Lázár Lajos dr. főszolgabíró. Nádud~ vary Sándor m. kir. vezető gazdasági föl­ügyelő, Ugrón Díván és Portniáyer Tivadar gazdasági felügyelők, gróf Teleki Arctur fel­sőházi tag Tancs, gróf 'Teleki Domokos, dr. gróf Teleki Mihály és Veres István Gerayier szeg, Bőd Sándor és Vermescher Ernő vaj* daszentivátny, Csernálony György Radnótfá* ja, Vajda Domokos és Kristóf György Sá- romberke, BöjtJie Zoltán é s Zayzon Díván Abafája, Deák Lajos AlsóböLkény, Csecs Sándor és Böjthc Dezső Marosjána, Schef“ fel Walter Cslttszenitivárny, továbbá a nagy- ernyei és magyarpéterlaki gazdakörök nagy küldöttsége. A megyei hatóságok és a magyar vezetők közül Imre Samu községi főjegyző, Vajda István református lefkész és Miklós Sándor körzeti Íeventeparancsnok. A magj' érdeklődésre való tekintettel a. gazdanapot szabad téren tartották meg, aho­va többezer székely gazda vonult fel. A kö­zönség hosszas és i’elkes ünneplésben része­sítette a katonás rendben, Miklós Sándor ve­zénylete alatt felvonuló levente zászlóaljat amelynek keretében nagy sikert aratott a szé­kely levente leányok magyarruhás csoportja. Pontosan 10 órakor tábori Istem~titszte!let kezdődött, amelyen Vajda István hirdette az Igét. A Himnusz eléneklése után Biró János k:.Sí:Eidi’, gazdaköri ügyvezető euWlfedebt szólást«. hogy üdvözölje a vendégeket. eJnyomás, « legázolá» és a ktífálcnaányolás ellen. — Természetes, hogy ebből a küzdelem- bői ! diánk is méltóan kiveszi részét, hiszen nekünk az uj Európától függ sorsunk, bol­dogságunk, fennmaradásunk és nekünk, er­délyieknek még sokkal fokozottabban. 9 naa»a A hebt ius termelés és a háborús cl látás amúgy is nehéz feladat. íláuk, ■írdé'»1 gazdákra sokkal jelentősebb feladat víz mint az ország többi gazdái?». Mi a bíbora'- termelés alatt a gazdasági kióp(lésünket, ram Itt mulasztásainak pótlását is kell, hogy végezzük. És nekünk meg kei! ezzel bukóz minik, hiszen ez életkérdésünk. H;t valaha szükség volt összefogásra.' közös műink áru., egymás támogatására, úgy ma van ai és sem mivel sincs erre kevésbé szükség, vxp.t r megszállás legnehezebb éveiben. — Bűn volna, őrültség lenne, ha az ősz/ szí*.fogás erejéből bárhol is veszítenénk. 1‘* sem társadalmi rétegek, sem vidékek. sem termelési (igák szerint nem szabad nekünk elkülönülnünk. Minden egyes magyar gaz dóra szükségünk ma, de minden egyes ga * dónk kell, hogy érezze azt is, hogy az Egye­sület őérelte is von, éreznie kell azt o se­gítségei és biztonságot, amit az Egyesület ad neki. BlrS Sín ©sí Helft feel! őlljtmft • Kedves gazdatestvéreim! Tisztában va­gyunk azzal, hogy müven nehéz időket élünk és él az ország népe, de tudjuk azt is, hogy raég milyen erőfeszítést kel! éppen nekünk gazdáknak tennniink a mai nehéz időkben — mond* ttu többek között. — Helyünkön kell maradnunk a munkában, a kenyér harcában. Ezt a heh íállást célozza a man nap is. Ezért gyűltünk össze, hogy egymástól tanuljunk, egymást buzdítsuk és megtanuljuk egymást becsülni. Egvszóval, hogy helyt tudjunk állni. Ez a gondolat töltse be ma a szivünkül dráf Telek! Béla beszéde A nagysikerű ' megnyitó szavak irtán, ame­lyeket a hallgatóság zúgó éljenzése köve­tett, grof Teleki Béla, az EMGE országos elnöke beszélt. Bevezető szavaiban örömmel üdvözölie Imrédy Dezső dr. miniszteri ősz” tálytanncs«‘I. aki erdélyi utján erre a gazda- napra ellátogatott. A továbbiakban kiemel­te, hogy a gazdanopok miiudig ünnepnapok az egyeíüiel életében, mert ezek azok az al­kalmak, amikor az egyesület vezetősége a fa­lu népével találkozik és a testvéri kézszori- íásso? számot vetnek a végzett munkával s uj erőt merítenek a további tevékenységhez. Erre a szoros együttműködésre annál is. inkább szükség van. mert asz EMGE vezető­sége mindig olyan súllyal, tehát eredménnyel tudja a gazdatársadalom érdekeit képviselni, amilyen súlyt, a gazdák adnak neki és ami­lyen súllyal melléjük állanak. fi Kisgazdák adják a nemzetfenntartó «tapai s erőt — Akkor e Hétért folytatott kegyetlen küzdelemben láttuk meg először világosan —- folytatta gróf Teleki Béla —, hogy kis- és •n£:?y§aZdáink mennyire egymásra vaunak utalva, hogy mennyire megvan mindenkinek a szerepe és feladata a gazdatársadalomban. A birtokosok a haladás zászlóvivői, a példa­adók kell, hogy legyenek és nagyobb tudá­sukat a köz javára értékesítsék.. A kisgazdák adják a tömegei és a nemzetfenntartó alapot, és erőt, ott van a sok magyar gyermek, a ma­gyar jövő. Hogy mennyire helyesek voátak Szász Pál elgondolásai, azt uri sem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy mennyire meg­értették ezt kisgazdáink, hogyan indult meg a gazdaszervezkedés, hogyan emelkedett ug­rásszerűen az EMGE taglétszáma. Egymás­után alakultak a gazdakörök és milyen ver­sengés volt a tanfolyamokért. Mindenki tud­ta, érezte, hogy ez a helyes ut, osztatlan gaz­da társadalom egységes szervezete. Továbbra is biztosítani akarjuk eggségeí — Ezután eljött a várvavárt boldog felszar badtüás, hazakerültünk és felmerült a kér­dés, hogy mi legyen már most a gazdasági szervezeteinkkel. Sajnos, nincs egységes gaz* daszervezet. Megvan a hivatalos érdekképvi- ‘‘•elef, a Mezőgazdasági Kamarák, az OMGE, kisebb vármegyei egyesületek, sokféle szak" egyesület. Fa.'uszövetsé:g, sőt újabban Pa­ra :zt9zövetseg, sth. Mi ezt az egységet, amit a nehéz idők kényszere alakított ki, továbbra is biztosítani akarjuk. A Magyar Mezőgaz­dasági Kamarát átszervezése évek ót<a esedé­Kszd&h és haladott részére szeplemlser Iá n.-én gépkocsivezető kiképző tanfolyam kez­dődik. Jelentkezni és érdeklődni lehet naponta, Arpád-ut 28 szám alatt. Szász Károly, a ko­lozsvári gépjármüvezető-kiképző tanfolyam vezetője. Utalt azután az erdélyi gaz da szervezkedés közelmúlt történetére, azokra az időkre, amikor a megszállás alatt megfogarazott a népi szervezkedés, a közösségi munka gondo­lata, hogy saját erőnkből segítsünk önma­gunkon. Szász Pál bontotta ki a zászlót és J-’-dély magyar gazda népe történ elini ren­deltetéssel sereglatit aljája. MtarosrTorda azonban már ezen a téren is példát mutatott, hiszen megvolt a Földműves Szövetsége, amelynek úgy az előző, azóta «’hunyt főis­pánja, gróf Toldalági Mihály,, valamint a mostam főispán, Mikó László, elnökei voltai Mikó László az EMGE újjászervezése Után a népi szervezet körzeti felügyelője voll a eb­ből a munkakörből szólitották mai vezető helyére. Az az érzése, hogy erre mindig büszke leket. kés volt. Az EMGE nevében arra kértük a kormányt, hogy ne állítsa jel itt a tnezőgaz* dasági kamarát, ami úgyis rövidesen átszer' vezér,re kerül, hanem bízza meg a teendőkkel az EMGE~l, A kormány ennek a kérésnek eleget és lett és az Egyesület most tuár a földművelésügyi minisztérium hathatós támo­gat .savai Iáikat hozzá a magyar gazd.dácsa" dalom fovábbszervezéséhez és annak a vesz­teségnek és elmaradottságnak pótlásához, amit uz elmúlt húsz év öltözött magyar gázlóink éleiében. — Az eliső félév bo’dog napjait azonban csakhamar a háborús idők gondjai váltották fel. Még jóformán hozzá sem kezdtünk a romok eltakarításához, alig fogtunK neki hogy a húszé-es mulasztást pótoljuk gazda­sági tudóéban, felszerelésben, ncruesilett nö vény" és ál'aí állományban, amikor elkez­dődöd az a hatalmas küzdelem amelyben a tcngelyhata mák és szövetségeseik mérkőznek a l.übev ,>n u8Sal és az őket támogató angol­szász liberális hatalmakkal. Az a küzdelem, amoly’k a, uj emberi Európáért folyik zz A háborús áldozatból mindenki ott veszi ki részéi, ahov,á sorsa és kötelessége állította Az egyik a harctéren fegyverrel szolgálja hazáját, a másik itthon ekével és kapával a termelés vonalán látja el a raváró feladatot és természetes, h-ogy az itthon biztonságban dolgozó, nélkülözésben és elgondolásban, is minden áldozatot meg kell, hogy hozzon a hadsereg élelmezésének javára. De áld kato­nai szolgálatot teljesít, az sem. maradhat ki gazdaságával a termelésből, nem engedhet­jük meg, hogy családja gazdasága ennek ká­rát lássa. — Az EMGE éppen ezért elhatározta Baj~ társi Szolgáld megszervezését^ aminek az a lényege, hogy minden gazdakör nyilvántart­ja bevonult tagjait és közös munkával siet segítségére, földje megművelésére. Mindeai akcióban, segítségben, juttatásban, előnyben részesítjük ezeket a központ részéről is, kü­lönös gonddal, tanáccsal látjuk el a küren- de'tségöink részéről, hogy érezzék, tudják aizt, a hazájukért katonáskodó gazdák, bog 3. gazda társadalom tudja velük szemben kö­telességét. Bizalommal, hittel mehet hazája véd elmére: jó emberek, derék gazdatársai ve­szik át itthon munkáját, helyette viselik gondját, családjának, gazdaságának. — Tudom, hogy ez s. mai gazdanap — fe­jezte be beszédét gróf Teleki Béla — kiin" duiópontja lesz ennek ©, kész elgondolás meg. valósításának ebben a megyében is. Ez a gasr (tea ap ezentúl a magyar összefogás és hiva­tástudat ügyét szoí'gája és amikor az utá­nam következőknek ezennel átadom a szók nem kérek mást, csak hitet, összetartást és igaz magyar munkát a szebb magyar jövő ér­dekében. irő! Teleki HlfíiáTf: fist erdélyi iftaKgiarapsddsál csaK íifisMsiisIls biztosttbatia Grój Teleki Béla nagyhatású beszéde után dr. gróf Teleki Mihály gernyeszegi földbir* tokos, az Állattenyésztést Szövetség elnöke tartott mindvégig rendkívül tűnnaifságoa és magasszinvonalu előadást az áilafttenyész- tés fejlődési irányáról, különös 'tekiintettel a törz&künyveíéspű, Vi s sz a pú i lanilást vetett a magyar állam célirányú kezdeti törekvéseire, az elért eredményekre és foglalkozott Erdély sajátos áliattenyésztésí vószonyuivaU és rá­mutatott arra, hogy ez erdélyi állattenyés'“ iés értékgyarapodását csak a iörzskönyvelé- biztosíthatja, amelynek lehetőségei immár teljes egészükben adva vsjin&k, A gazdákra hárul tehát a feladat, hogy nemzet gazdasági és> saját egyéni érdekükben minőségi tenyés?/ tésre törekedjenek, amihez az, áiiam megad miadea tőle teiheítő Kgkséget» „SstaKsiittak mlüűntálm az Ifiül zászlója als“ Bod Sándor vajaaszentiványi földbirtokos a mai nehéz idők egyik legfontosabb gazda­sági termelési kérdését boncolgatta alapos feikészülitséggeL Az ipari növények ternuflésé re adott igen hasznos gyakorlati útmutatá­sokat, amit a hallgató gazdák érdeklődő fel­szólalása követeit. Utána Biró Péter eomke“ reka gazdaköri ekwük talpraesett beszéd ke*- relében tárgyalta a gazdakörök életének irányadó gyakorlati szempontjait, Imre Samu főjegyző -— a vendéglátó falu nevében kö­szönte meg költői szárnyalása beszédben az EMGE ivemzetépitő munkáját, amelyben az erdélyi magyarság, de az egész nemzet társa” daima is mérhetetlen értékke? gazdagodott. Sorakozzunk tehát fel mindnyájan a zászló alá — mondotSc- melyen ez ® hiv: EMGE. fi Kiállítások A gazdanap három Legjelentősebb mozsza- n«ta az állat, termény és háziipari kiáJ'litás volt, amelynek eredményeit gróf Teleki Béla hirdette ki és közölte, hogy kik milyen juta­lomban részesültek. Ezután a közönség elénekelte a Székely Himnuazt, majd a levente ifjak és leaisiyolE elvonultak, az országzászló elöli Délben egy­tálétele® közebéd vcét, amelyen Lázár Lajos dr. fó&zoígabirő mondott köszöctőt a kor­mányzó egészségére. Délután a népszokások bemutatására és a levente sportversenyekre került sor. PÉNTEKEN IIENBEZÎ MEG A EOLÜZSVÄBI BAROSS NŐI TÁBOR MŰSOROS ESTJÉT A HONVÉ­DEKÉRT KOLOZSVÁR, szpetember 7. (Az El­lenzék munkatársától.) A Baross Női tá­bora, amint ismeretes, Szent István nap­ján készült megrendezni nagyszabású ha­zafias, műsoros ünnepségét, de az estély a közbejött nemzeti gyász miatt elmaradt. Amint most a női tábor vezetősége közli, az augusztus 20-ról elmaradt műsoros ma­gyar ünnepséget Kolozsvár hazatérésének évfordulóján, szeptember 11-én rendezik meg a Színkörben. Étinek az estélynek a tiszta jövedelmét a Baross Női Tábora, a hadbavonult honvédek, valamint azok családtagjainak felsegélyezésére fordítja. A jóféhonycélu ünnepség iránt éppen ez­ért máris városszerte nagy érdeklődés nyilvánul meg. Ezzel kapcsolatban itt említjük meg azt is, hogy a Baross táborba tömörült fűszer- és csemegekereskedők szakosztá­lya csütörtök este megtartott ülésén Z00 pengői ajánlott fel jegymegváltás címén a szeptember 11-i műsoros ünnepséggel kapcsolatban a Baross Női Táboránál^, ’A füszerszakosztály csütörtök esti ülésén egyébként Lohőcz József, a Baross elnöke kegyelet es szavakkal emlékezett meg a hősi halált Italt Kormányzóheiyettes Urrói * a szakosztályi ülésen jelenlévő tagok egy percig tartó néma felállással fejeztek ki gyászukat és kegyeletüket. Hőseink Iván Sándor őrmester, mint az egyik felderítő osztaghoz beosztott géppuskás szak'TSzparancsnok; vitéz és önfeláldozó magatartásával, bej társi as szellemével mu­tatott példát szakaszának arra, hogyan kel} viselkednie a magyar honvédnek• 1942 március 19-én az orlovkai ütközet­ben az ellenség tüzrajtaütése ellenére is állásba vitte géppuskásait, s heves fedező füzével lehetővé tette, hogy a felderítő osztag puskás csatárai a túlsúlyban lévő ellenségtől elváljanak, A küzdelem során lábtörést kapott, de még sérülten is. sú­lyosan sebesült irányzójának segítségen sietett. Bajtársa életének megmentése közben ellenséges golyó eltolta ki az ön­feláldozó honvéd életét. Hz EIRGE Bajtársi Szolgálata

Next

/
Oldalképek
Tartalom