Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)
1942-09-07 / 202. szám
_ 2 KLLrntlK 1 9 ll x / t [i 11 ui I) t r 7. </■ 1~! A njsfcy»r terülnek ellen v. jcrohajtot! it-ţmlotămaii.is minüen kot »eget kiiaróan v/ovjet légirkiilolrkek részéiül történt és ruegállrtpitható a* is, hopy * támadásokat ugyanazok 1» több hullámban érkezett kötelékek vrgf/trk többercr «méteres magasságból. \x ellenséges gépek a nemzetközi jog megszegésével iueg- téws*tésül ismét fit én a saját pépek jelzésére inoghatorozott jelzéseket adták. Légvédelmi tii őrségünk ennek e'lenére a támadás alatt nyomban működésbe lépett rs tiizéve! nagyobb mapassápokba kény- rzeritetto az ellenséges repülőket. Katonai körökben a tegnapi támadásra utalva, hangsúlyoznák, hogy ilyen támadások, mint a példa mutatja, lehetségesek és ezért esetleges megismétlődésükkel mindenesetre számolni kell. A pénteki légitámadással kapcsolatban illetékes helyről a következő összefoglaló jelentést adták a Magyar Távirati Irodá- uak; , Mint ismeretes, a péntekről szombatra virradó éjszakán, valamivel éjfél előtt, légitámadás zajlott le Budapest és az ország más városai, illetve községei ellen. \ légitámadás, amelyet szovjet bombázók hajtottak végre, teljesen eredménytelennek mondható. A nagy magasságban repülő bombázók katonai célpontokban egyáltalán nem tettek kárt. Csekély az a kár is amelyet magánosoknak okoztak. A halálos áldozatok száma, noha a támadás nemcsak Budapestre szorítkozott, mindössze 8, ebből kettő gyermek. 1 gvan csak egészen csekély. 21 a megsebesültek száma is. A légitámadás részleteiről a következőket kell jelenteni: Mint már a reggel 10 órakor rádióban közreadott jelentés nvilvánosságra hozta, a bombázók északkelet’ iránvból repültek Magyarország légiterébe. Szovjet bombázók voltak, Hmelvek a támadást több bullámban hajtották végre. A szovjet légierő kötelékei szeptember 4-éu, a késő esti órákban repülték át a magvar határt. Az első bullám kisebb kötelékekből állt- Rövidesen megérkezett magyar terület fülé a második hullám, amelyet pontosan fél órával később egy harmadik követett. A szoviet bombázók e'őször világitó bombákat dobtak le, azután megkezdték a magyar főváros bombázását. Teljesen cél nélkül, szinte találomszerüen, vaktában összesen 17 bombát dobtak a fővárosra és kornyékére. mintegy 30—40 gép végezte a támadást, mégpedig minden hadi-joggal ellenkező módon és tisztességes hadviselő félhez méltatlan cselvetéssel. A berepült szovjetgépek ugrani? saját jelzést adtak, hogy a magyar légvédelmet megtévesszék és abban a fe’tevésben, hogy magyar, illetve szövetséges repülőgépekről van szó, ve nyissa meg ellenük a tüzet, A magyar légvédelmet az.onban nem tévesztette meg a csel. A légvédelmi tüzérség azonnal működésbe lépett. A szovjetgépek zöme igen magasan, többezer méter magasságban repült. csak egyes gépek támadtok alacsonyabban, éppen azok. amelyek a megtévesztésre szánt fényjeleket adták. Légvédelmi tüzérségünk tüzére ezek a gépek is azonnal nagyobb magasságba emelkedtek. Hogy a támadás ilyen kevés áldozatot követelt. abban igen nagy része van a magyar közönség fegyelmezett és tájékozott magatartásának is. Amint a szirénák megszólaltak, noha Budapest és környéke közönségének Ugyanúgy, mint a többi érintett város, illetve község közönségének, először volt része 1 égrt ám adásba n. minden pánik nélkül, fegvelmezetten. pontosan, az utasításokat betartva, vonult óvóhelyére, ami álfa! bebizonyította érettségét és saját jólfelfogott érdekeinek felismerését. Szinte szimbolikus, boev az első szovjet bomba Budapestre hullott g az Isten házát akarta lerombolni, a városmajori templomot. Budapesten a légvédelmi riasztás 107 percig tartott. A rakodik évfö dulója Nagybányád NAGYBANYA, szeptember 7. A Nagy bánvára velő bevonulás évfordulója szép íember 7. Két óve annak, hogy <7 hécs fi öntés eredményeképpen 1940 szeptember 7-én hős magyar honvédőink vára- svukba bevonultak. A nap emléke feled hefetlenül él a nagybányaiak lelkében Tekintettel azonban a mai háborús helv zetrg, e napon semmiféle ünnepség nert volt. csupán d. e. qz Országzászló felvo nása jelezte a nap történelmi jelentőségé s ü különböző egyházközségek hárand< istentiszteletet tartottal; templomai kitan Ä gyalul magyarság ünnepe Országzásztóí avelrtit és gezdanapot Sarló ti Gyalu község magyar lakossága — Konkoly-Tteee Si ncer töld müveiésügyi áíisir.tiikér it rétzí vett az EMGEgazdaünnepen t, Gyökerestől hi hell Irtanánk a széthúzást és vállalnak kell minden áldozatot“' — hangoztatták az ünnepi szónokok GYALU, szeptember 7. (Az Ellenzék kiküldött munkatársától,) Orsz tgzászlót avatott és gazdanapot tartott vasárnap Gyalu község magyarsága. Az egész napot betöltő ünnepségek műsora fényes bizonyítéka (innak, hogy okultunk a mult hibáin. A trianoni összeomlás elölt nem for ditoltunk elég gondot a népnevelésre és n közjogi viták viharai között elfeledkeztünk orrán, hogy a nemzet igazi erejét a vagy magyar tömegek közösségi 'udata ás áldozatvállalása adja. A 22 esztendős idegen uralom megtanított arra, hogy csak akkor tudjuk megőrizni a magyarság ehenáUó ereiét, her mindannyian összetart unit. Különös gondot kelleti fordítanunk magyar népünk kulturális ás gazdasági nevelésére, amelynek' segítségével az er~ délyi magyarság töretlen nemzeti érzést hozhatott ál az anyaországba. A felszabadulás óta eltelt két esztendő alatt korlát! ázás nélkül céltudatosan folytathattuk ezt o nernzenet>elö, épilőmunkát, amely közelebb hozza a falusi tömegekéi a városok lakóihoz és kialakítja az egységes és egészséges magyar szellemett amelynek segítségével a legnehezebb feladatokat is megoldhatjuk. Országzászlói avat a gyalus magy-rsfg A vasárnapi országzászióavatáson és gazda- napon nemcsak Gyalu község magyarsága vett részt, hanem a közeli községek magyar lakossága is népes küldöttségekkel képviseltette magát. Reggel 9 órakor megkezdődött a festőién 6zép népviseletbe öltözött küldöttségek felvonulása. Gyalu lakosságán kivül résztvet- tek az ünnepségen Magyarkapus, Kiskapus, Gyerővásárhely, Kőrösfő Szászfenes, -Magyar- lóna és még több környékbeli község magyarjai is. Sokszáz falusi gazda vonult fegye'me- zett rendben a református és a római katolikus templomba, hogy hálát adjon a Mindenhatónak, amiért szabad magyar földön ünnepelhet. Az ősi ref. templomban Biró Sándor ref. kollégiumi vallástanár mondotta az ünnepi beszédet, mig a róm. kát. temp'omban Bercsényi Elemér plébános mondott mlöét. m*ndann”funf'nek a gövend&ra kell gondolnunk“ Bíró Sándor a szeretet erejére figyelmeztette a gyülekezetét. Hangoztatta, hogy a mai rendkívüli időkben mindannviunkat a szeretet melegsége kell összetartson. Történelmünk szomorú példái mutatják, hogy a széthúzás miiven végzetes tragédiákat okozott a magyar életben. Létünk, vagy nem létünk forog kockán. ki kell tehát irtani a szivekből a gyűlölködés é6 az egymás közötti vetélkedés csiráit is. Elszomorító. hogy a felszabadulás elán me^nvt áskálódás, mennyi széthúzás ütötte fel fejét az erdélyi f^’dön. Nem «•'n"pdhetjnk metr magunknak, hrmy a magyar erőt ilyen kicsinyes szempontok miatt szétforgíícsol- Juk. Most mindannyhmknak a jövendőre kell gondolnunk ée a szeretet erejével kell 6zéttörbetetlen egységbe kovácsolnunk a magyar nemzetet. Bíró Sándor vaPástanár beszéde után a temp’mnt pyü’okezet az országzászló felavatásának ünnepségére vonult. Az országzászló a község középpontjában. mindenünnen jól látható térségen fooia hirde'ni a magvar akaraterőt és nemzeti öntudatot. Az ünnepségen meaielent dr. Inczédv-Joksman ^d"n főispán, dr. Szász Ferenc al’soán, Forgách József vár- megvei főjegyző és Kolozsmewe közigazgatásának számos vezetője vitéz Pérv Miksa ezredes, Ahmav Ffda vezérkari a'ezT-edes. Lovad! I.ajos, az EMGE országos alelnöke, vitéz Szász I István EMGE-igazgató, Seyfried Ferenc és 1 Nagy Miklós EMGE-titkárok, valamint az í EMGE tisztikara, Botos János, az Erdélyi Párt I kolozsvári tagozatának főtitkára és a kömyék- j jjeli magyar falvak gazdatársadalmának veze- 1 .tői. Az érkezőket Ady Elemér, Gyalu község ref. lelkésze, az ünnepség lelke« megszervezője cs Gallus Viktor gyalui földb rtokos, az Erdélyi Párt kolozsmegyei tagozatának elnöke fogadták. Or. Szétx Ferenc alispán zásxtóavaSó beszéde A Magyar Hiszekegy elmondása után dr. Szász Ferenc alispán tartotta meg zászlóavató beszédét Bevezetésül visszaemlékezett a mu’tra, amikor »még a világháború előtt számos hazai as ünnepséget tartottak Gyaluban. Gyalu magyarsága az idegen uralom alatt is törhetetlerül kitartott a nemzeti eszmék mellett és a mai időkben is megőrizte nemzeti öntudatát, anvkor Európa ismét keresztes háborút vise' és ebben újra döntő szerep ju’ott nemzetünknek Ha a ké’éves múltat nézzük, elsősorban hálát kell adnunk azért, hogy a felszabadulással a halálból ismét átlép’ünk az életbe, őrizzük meg tehát nemzeti egvségün- ; két és az országzász'ó avatása aika’mából hármas kötelességvállalásra gondoljunk. Az e's5: Sohasem szabad elfelednünk, henry háborúban vagvenk. Ne csüooedfünk «zgy pil'a- natra sem. Készen kell államink minden áldozatra. mert a történelem azt bizonyltja, hogy m'né1 több áldozatot hozott a nemzet, annál naryohh dicsőség köszöntött később ránk. Egv pillanatra s^m szabad mp<rt*‘V',Vo7r">uk j bonvédeinkről. ak’k a magyar jövendőért életüket kockáztatják. Második kö’eiessVválJalásunk, .ogy a honvédnek é.rezntp ke’! az e^ész nemzet szeretett és együttérzését. Tanuljunk meg hane- talanul szenvedni és vallattuk a rendkívüli idők minden következményét. A hátország télies ereiével támogassa vitéz I katonáink küzdelmét, mert honvédetek csak I iov teliesithetik lélekben is megnyugodva kötél ességük et. Harmadik köte'ességvállalásunk, hogy az örök magyar gondolatot m'ndig legnagyobb Í kincsünknek tartsuk. Ezeknek a kötelesség- vállalásoknak jegyében avatta fel az alispán az országzászlót, amelyet beszéde végén vontak feí a zászlórudra. mindazokat a tüneteket, amelyek kishitűségre adhatnak alkalmat. Hazaárulók azok, akik árdrágítással, békétlenséggel és türelmetlenséggel vétenek a nemzeti gondolat elleti. Az igazi magyar fegyelmezetten bízik a Jobb jövendőben és erre te zz fogadalmat Gyalu község magyarsága országzászló felavatásával. Almny Béla vk. alezredes nagy lelkesedé*: sei fogadott beszéde után vitéz Kátay János, az Országzászló Nagybizottság nevében mondott lelkes beszédet. „Legyünk büszkék arrz, hogy magyarokra ^yunit“ Inczédy-Joksman Ödön főispán meghatotta n emlékezett arra, hogy amikor az idegen uralcm idején, mint a Magyar Párt ügyvezető alelnöke, egyizben Gyaluban beezédet tartott, a nagy Bariba Miklós özvegye, aki gyalul roko nainál volt látogatóban, szívből jövő szav kai, könnyes szemekkel köszönte meg. hog” az erdélyi magyarság kötelességvállalásának tanúja lehetett. A kisebbségi Idők mr.gvarja nemzeti érzését nem úgy mutatta ki, mint ahogy a bokrétát viselik a kalap mellett. Ezekben az Időkben az Igazi magyar nemzeti öntudat maradéktalanul kialakult. Ebből olyan lelki tőkét kcrvácso’hattunk, amely kiérdemelte a íe! szabadulást. Legyünk hűségesek nemzetünkhöz és testvéri együttérzéssel támogassuk honvédeink küzde’mét A főispán figyelmeztette Gyalu, magyarságát, hogy a legnagyobb magyar bűn a széthúzás. Kérő szóval fordult a község lakóihoz. bogy ha volna széthúzás a szivekben: szünjön meg. írjerf a háború nehézségeit csak így tudjuk vállalni. Ha sírva is, ha könnyezve Is, legyünk mindig büszkék arra, hogy magyarok vagyunk. A gyalui Ady Dalkör ezután Imreh Sándor j karnagy vezetésével a Szóza’ct énekelte e> 1 majd a gyönvörü ünnepség végétért. IfonV-o y Th9**e Sí^d^r f&'dm 'veféPÖ^y7 titkár /f réiz’ve't a gyalul gazdanapon A gyalui gazdanapo* az ősi ref. templomban tartották meg. A kisebségi életben a templom volt az a hely, ahol a magyar ember mindig oltalmat talált. A gazda munkája a fö’d mü- i velése, a nemzat legigazibb ereje. Méltó tehát, hogy a gazdák ünnepét az Isten házában tartsák meg. A templomot a gazdaközöneég zßufo'äsig megtöltötte. A gazdaünnepélyer: megjelent Konkoly Thege Sándor, fö’dmüve- léeügyi államtitkár is. aki dr. Ba/ogh Vilmosnak, a földművelésügyi min'sztérrum erdély- részi kirendeltségének vezetőjével és a kirendeltség tisztviselőt karának kíséretében érkezett meg Gya'uba Résztvett továbbá a gazdanapon Inczédy-Joksman Ödön főispán cs a vármegye közigazgatásénak több! vezetője. lo¥"dl : a magva* m?nd'0íi**f£ban vo’tak fsS* adataikkal AlfffrV ®*§#3 „Nlrc* nz am&fa fsléffis fcorwédislak h£*$l**s$égévet* Ezután Almay Béla vk. alezredes tartott ün- | ótnl és meghalni kell a magyar nemzeti goa» népi beszédet Elmondotta, hogy az ország- zászlóavatás fogadalmat jelent. Hitvallást a magyarság mellett. A zászló emlékeztet err» a fogadalomra, amelyet életünk végéig nem szabad elfelejtenünk. Magyar hazafias kötelességeinket legjobban kifejezi a nemzetiszinü zászlóban levő három 6zin. Az első szín a piros, olyan, mint a vér. Emlékeztet arra, hogy sekezer kilométerre a határtól életüket kockáztatják ériünk vitéz honvédeink. Irdatlan nagy szenvedéseken mennek keresztül a magyar honvédek. — Nincs az a verejték, nincs az az áldozat — mondotta Almay Béla vk. alezredes —, amely felérne katonáink küzdelmével, véráldozatával, hősiességével. Goudoliunk csak arra, hányszor esküdtünk a trianoni határon Innen és túl, hogy száraz kenyeret Is szrinsen eszünk ha mége^yszer visszatérnek az elvesztett területek. Két évvel a felszabadulás után, ezt senkinek sem szabad elfelejteni. Harcolni. tlolatért Beszédének további részében mélyen elítélte azokat, akik a mai komoly időkben könnyelmű mulatozásokkal töltik az időt. A becsületes magyarnak hűséggel és komolysággal kell vállalnia a nemzeti feladatokat. A fehér szin olvan, mint a becsületes magvar lelke. Ezért harcolunk azok el’en. akiknek nincs se hite, se családja, sem hazája. A zöld a reménvség színe, bizalom a jövendő elhivatottságában. 1914—18-ban is re- ménvkedtünk. de hiába. A hábomt nem a katonák vpsztették el. A zsidó bérencek és szabadkőműves gazemberek félrevezették a hátországot. Semmi sem volt szent előttük. Mialatt honvédelrk a hazáért vereztek. a mulatók tömve voltak és a zsidók mindent elkövettek az ország közhangulatának megmete- lyezésére. Most is találkozhatunk ilyen alvilági elemekkel. ^ Ki kell irtanunk azonban magyar életünkből A gazdanapot LovadS Lajos biharpüspök! kisgazdának, az EMGE országos alelnökének szavai vezették be, Lovadi Lajos mindenekelőtt Isten áldását kérte gyalui gazdatársainak mankójára. A magyar pazdatârsadaîom mindig tisztában volt feladataival. Az EMGE kenateí között olyan egység alakult ki a magyar gazdák között, amely példaadó lehet minden magyar ember számára. Szeretettel köszöntötte a kisgazdák körében Konkoly Thege Sándor földművelésügyi, államtitkárt, ekr szeméivé« megjelenésével bebizonyította, hogy a föld müvei ésügvi kormányzat a magvar gazdatársadalom minden megmozdulását figyelemmel kiséri-. Sár'f* é?z EMGS íeladafaíi i mertettn Ezután vitéz Szász István EMGE-igazgató. az EMGE népi programját, munkáját és jövendő fe’adatait ismertette. Tolmácsolta gróf Teüíkí Bélának, az EMGE országos elnökének üdvözletét (az egybegyült közönség lelkesen megéljenezte gróf Teleki Belát), aki lélekben szintón résztvesz a gyalui megvárok ünnepén. Ezután ismertette azt a munkát, amelyet sz EMGE még a kisebbségi időkben kezdett meg tír. Szász Pál irányítása mellett és amelyet most prof Te'eki Béla vezetésével folytat Két esztendővel a fe’szabadu’es után mb' annyiunknak lelkiismeretvizfigálatot kell tartani, hogy mit valósítottunk meg fcsgadalma- inkból Vaii°p nem ’°<vi"nke a ’eunagvohh kicsin yhitüségrői tanúságot, anrkor apróbb- nagyobb, a háború által okozott nehézségeinkért panasszal fordulunk mások és saját magunk felé? Mindenekeiőít szálljunk gondolatban a harctéren küzdő katonáinkhoz. Emlékezzünk arra. és teljes raktár® «iss „lllensékffS Kolozsvár, Máfyás király-tér 9= Kérjen részletes tankönyv» és nyomtat“ I vány jegyzékei! Vidéki rendelések a beérkezés napján elintézést nyernek!
