Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)
1942-09-05 / 201. szám
— 8 ELLENZÉK 1 %4 2 s/eplftmliftr r>. Európai népesedéspolitika Irta: Móricz Miklós Europa ;i teher faj kit enyésztöje es forrású, a teher ember innen rajzóit s/.ét a többi földrészeken és mi vei nagyon 1kvs>/u id un át a sajtit maga földrészei. a legkisebb világrészt stau tudta benépesíteni, érthető, bog) a többit*ken elért eredményei sem túl nagy ok. Eszük ami éri- ka ai övé s itt a regi, vörös fajt kiirtotta, de az északi kontinenst benépesíteni nem tudta s del felöl a .sajfíit maga vesztseimére megterem- tette a fekete veszedelmei, kdvaba- vt-Hivan a fekete fajtat afrikai olzáil- S; igából és feltárván az abban rejlő hatalmas értedmi erőket. Délatmetri ka. államaiban a fehér1 faj csak vezető és államalkotó, de döntő népi fölénye nincs meg > az. a kérdés, hogy a színes — indián fajok fogják-e a még betelem teilen végtelen területeket benépesíteni, vagy a fehérek. Ausztráliát a fehér elvaköltség irres területté korlátozta s a vákuumot., amelyet így teremtett, alighanem a japánok és mindenesetre az ázsiai színes népeik számára tartotta fenn. Ázsiában a fehér fainak csak nyomai vannak, bár a faj igazi bölcsője valószínűen éppen Ázsia. De a legrégibb ismert földrés“/ színes jellege olyan kétségtelen és olyan teljes, hogy a fehérek az ázsiai Oroszországban is lényeges kisebbségben vannak s csak uralmuk, vagyis ma még meglévő kulturfölényük tartja őket a vezető helyen. De mivel nincsenek kultúrára alkalmatlan népek, sőt mivel a kultúra, fejlődése éppen abban van, hogy a kultúra formáinak és vi\monyainak átvétele mind kevesebb értelmi igénybeve.lelit kivim. nagyon valószínű, bogy a színes népek részéről nem a japán fellendülés az utolsó esemény a/ előre- J törés utján. V fehér ember a maga szellemi fölényével mindent lefoglalt a maga : számára, amit hasznodnak Ítélt, de ; élni már nem tudott vele. Rímek kő- ! rüIbHül az a magyarázata, hogy te- ■ In“!1 gondolat még nem volt, csak a j fehér népek gondoltai voltak, egy- j más mellett és még többször egymás | ellen. Az Európából való kirajzás j tsak az európai belső állapotok függ- i vénye volt, Európa benépesítése pedig komoly méretekben csak a harmincéves habom befejezése óta, vagyis csak minteg\ három évszázadja folyik. A harmincéves háború végén a mai Németország területének lakossága hétmillió főt számlált és mivel a vallásháborúk jóval túl terjedtek a birodalom határain, bíz európai tér la kot óságának mértékére ez a szám is jellemző. A német birodalom lakossága azóta több mint tízszeresére emelkedett s nagyon valószínű, hogy az. egész európai kontinens lakossága sem igen számlálhatott akkor többet ötvenmillió» léleknél, vagyis a mai lakosság og\Tizedénél. 1882 év szeptember 2-án, tehát hatvan éve J"JgíL Kun Mátyás az akkori Kandia-utcából néhai anyai nagyapám, az ]H48-as szabadsápliarr kard- rsinálója, Quast János házából a inai helyiségbe, Kossuth Lajos-utca J. zám alá Több, mint 40 éve magam vezetem késes és lát.szerész üzletemet Úgy vélem: Vevőim és megrendelőim tízezrei elismerik, hogy megbízható ipar és becsületes kereskedő voltam. Nem a pillanatnyi előnyre, hanem a fizukén kiérdemlésére törekedtem. Nem szereztem nagy vagyont, többre becsültem a bizalmat. Kérem: Tartsák fenn ezt a nékem oly drága bizalmat továbbra is. Jobb jövőt! Kun Frigyes. ugyanazon a földön s ugyanazokkal a munkaeszközökkel többéit tűnitek termelni és akiknek ennélfogva több emberre is volt szükségük, mint elődeiknek. A népesedési jelenségek tehál nem előidézik, de követik a fejlődjék vonalát. Kultúra emelkedése nélkül a lélekszám növekedése csak az élet- szint sü-lytídiésével járhat, példa erre India és Kina. \ kultúra emelkedése pedig a fehér emberek számát háromszáz év alatt tizenölszöröá-re emelte. E liarorn -zúzád alan nem a viszonylagos születésszám emelke- dett, hanem az életbe-mmaradouak száma és az élettartam. Ez mind a kettő kulturális jelenség, vagyis ;» feliér ember értelmi képességeinek kifejlődését mutatja. Szülni azelőt. is tudott a fehér ember, életben maradói. csak háromszáz év óta tanult meg. Legalább is ebben a még mindig növekvő mértékben csak azóta. Társadalmi tényezők Európa népe 300 év alatt megtízszereződött Háromszáz év alatt Európa népe megtízszereződött és emellett kibocsátotta magából az amerikai főágat és az orosz-ázsiai s az ausztráliai mellékágat, valamint sok apró hajtást. A fehér faj — ami bár tudomány nélkül való fogalom, de az emberiségre nézve mégis valósiig — háromszáz év alatt, mintegy három- negy edtmiiliárd főre szaporodott, ami talán tizenötszöröse a tizenhetedik. század közepén feltehető né- j pességmek. Mivel pedig a szellemi készség ezalatt komoly mértékben csalt Európában és általában csak a fehér fajon belül fejlődött — amelyhez az utolsó század alatt Japán zárkózott fel — azt is joggal tehetjük. fék hogy a színes fajták ezalatt nem szaporodhattak ehhez hasonló arányban. A színes népek lélekszámú ma nagyobb, mint a fehéreké, de nem is egészen kétszerannyi, mint az. Ellenben három évszázaddal ezelőtt valószínűen még a többszörösét tette a színesek száma a fehérekének, fehérek alatt tisztán csak az európaiakat értve s nem számítva hozzájuk közvetlen rokonaikat a sémita és a ha- mita népeket, arabokat, törököket. Ha háromszáz év óta a színesek faj- száma is emelkedőben volt, bárha nem abban a mértékben, mint a fehéreké, akkor ez annak volt az eredménye, hogy az utolsó három évszázad alatt már nemcsak Európa, de a többi világrészek is a fehérek békéiét élvezték. Európában a harmincéves háború kontinentális pusztító háborúik sorát zárta le; a napoleoni korszak már csak rövid és neon is nagyon véres izgalmi korszak volt s De még egy másik nagy tévedés ellen sem lehet elég erősen küzdeni: a gyermeket az anya szüli, de hogy legyen-e vagy nem, az az apa elhatározásának a kőiébe esik. Gyermek akkor van, ha az apa gyermeket j akar s ezzel a tétellel szemben nem lehel egyéni ismerőseink körére hivatkoznunk. A statisztika világosan mutatja — az anyák és az apák életkorának egybevetése feltárja ezt —, hogy az anya mindig kész szülni, ellenben az. apa egyfelől házasságának később való megkezdésével, másfelől a háziasélet gyorsabb abbahagyásával az első és az utolsó gyermeket, sőt az első és az utolsó gyermekeket kapcsolja ki. Az aj>a pedig azért köt később házasságot, mert hamarabb nem tehette meg: ezt nevezzük társadalmi tényezőnek. És azért nem akar gyermeket, vagy azért nem akar több gyermeket, mert a jövőben nem bi- zik: ez is igen nagy részben társadalmi tényezőnek a hatása az egyéni elhatározásra- Az átmeneti tíulnépe- -»ediés alatr, amelyben most tizennégy éven át benne voltunk, lát Itattuk . hogy a viszonyok romlása fantasztikus mértékben korlátozta a születések számát: ez a társadalmi tényező a családalapításban. De nem kell feltétlenül háború és rosszirányú külső hatás a gyennekszám korlátozásához. A jólét ugyanígy hat: akinek nincsenek tervei és a jövőre irányuló számításai, annak nem kell a gyermek. Ez magyarázza a kuLíurált népek „kifáradását“. De azért Franciaország életerejét nem a napoleoni háborúk tették tönkre, mint mondani szokás, hanem a hetven egyes háború megsemmisítő lelki hatása. A német nép életerejét pedig Versaillesben törték meg s a magára ébredő nép csak később tudta azt újra felépíteni. A német birodalomban a születések száma a harmadik birodalom rendszere óta annyival emelkedett, hogy Burgdor* fer Frigyes dr. számításai szerint al> ioól a hanyatlásból, amibe a versail- leskörnyéki békék után esett, most mái* a birodalom a stagnáló népek közé jutott. A javulás lendülete azonban olyan, hogy a békeviszonyok helyreállta után a birodalmat \ bizonyara az erőteljesen szaporodó I népek között fogjuk majd Találni fi népesedés! politika hiánya korántsem a középkori „belliim omnium contra omnes“ többé. Közvetlenül a harmincéves háliom után, európai összefogás és szervező munka eredményeként a török uralomnak is sikerült vegotvotim, ami meg a. keleti európai részek fejlődésének megindulását hozta. meg. A hatalmi viszonyok megszilárdulása és a fejlődés kezdete az orosz síkságon i> erre a korszakra esik. Ez az egyidejűség természetesen nem lehet véletlen — az európai fejlődés szerves részei és fejezetei ezek. anélkül azonban, hogy az egyetemes európai vagy akár a fehér tudat kialakult volna. Európa rohamosan népeseden és közben az európai életszint még rohamosabb mértékben emelkedett, mert minél több ember van a földön, minden egyes embernek annál jobb, élnie — de európai népesedési politika nem alakult ki. í Az európai fejlődés középpontja I szint-e sorban végigment a fehér né- ; pékén; Olaszország után Spanyolor- i szag, majd Franciaország és Anglia 1 következett; de közben kialakult a • különböző népiségek erejének az az ! egészen különlegesen hatalmas góc* I pontja, amely a francia, német, an- I sol sarkot fogtalta magában. Belgi- ; ummal és Hollandiával együtt. A i Rajna torkolatának ez a körzete a ; fehérek utján valóban , soha nem ; sejtett magaslatot jelentett és az ut j szinte innen ágazott szét egyfelől a : német birodalom általános súlyának ! és jelentőségének növekedése felé. S mintha ugyanennek a gócpontnak köszönhette volna indításait az északi skandináv államok területe is. Ez az egy példa maga is elég annak szemléltetésére, hogy az életerő azonos az életkedv'.el s hogy a kultúra nem vágja útját a népi erő magé raébredéséj i ek. Ma ugyancsak Burgdörfer dr. megállapítása szerint — ezek a számok a huszas évek végéről valók — Európának krieft és déli zónáiban folyik a népszára rohamos emelkedése. Ez pedig egyet jelent azzal, hogy ezekben az államokban folyik a kultúra ama lép=> csőinek kiépítése, amelyek ezeket, a nyugatinak nevezett népektől ma * -még elválasztják s ezzel együtt élet- j szintjük emelkedése is. Európa nép- j Sűrűségének e-z a kiegyenlítődése tí- j pikusatn európai kulturjelenség. Igv j folyt ez már háromszáz év óta és j igv folyik mindaddig, amíg majd uj 1 kulturális felfedezések uj irányt ! nem adnak az élet megalapozásé- | nak. Európa közepe stagnál, a szélei ! fejlődnek — a fejlődés tényezőit itt j most ismerték meg és most építik fel. Közben azonban az, ami a tengereken túl fehérnek indult, elszakadt j a fehér törzstől. Amerika, a Legrosz- j szabb pillanatban, elzárta kapuit a j fehérek elől, akikből származott; ki- ! zárta szüleit a vagyonból, amit oda,- j kint szerzett magának s ezzel a fő- * felelősévé vált mindannak, ami Eu- • i répában az utolsó két évtized' alatt j bekövetkezett, valamim főfel el ősévé ; ( a fehér faj sorsa változásának is. j Európai népesedéspolitika még ma j sem alakult ki. Európában minden i csupa parnkularizmus, a fehér fajt j ) nem köti össze tudatos rak on érzés. | I De a fehér ember e hiányért leg- f j alább azzal vigasztalhatja magát, j I hogy csak ilyen módon válhatik ja- j vára. az emberiségnek. Egyébként ugyanis — önzését ismerve — félő, hogy az élet tudományának ál ml a felfedezett szabályait és lehetőségen magának tartaná fenn és ugyanazzal az i iga! mat lansággal törne a színesek teljes kiirtására, amint, azt a gyarmatbirodalmak kialakulása során számtalan esetben valósággal meg is tette. Az emberiségnek szerencséjére nem olyan nagy arányokban, hogy ezzel magának az emberiségnek az életerejét sikerült, volna megtörnie. Kezdők és üsladók részére szeptember hö j 10-én gépkocsivezető-kiképző tanfolyam kéz- j dődi. Jelentkezni és érdeklődni iehet naponta : Árpád-ut 28. szám alatt. Szá6z Károly, a ko- : lozevári gépjérmüvezető-kiképzó tanfolyam ! vezetője. — ewwpwiwniv' ftl hogy a több ember volt számára a legfontosabb munkaeszköz: az embert nemcsak termelnie kell, hanem ha megvan, kímélnie és táplálnia is, -Sőt a kezdetleges kultúra fokain születéskorlátozásra nincs szükség, mert a csecsemőhalandóság maga a legnagyobb korlátozás. Nem. sok idővel ezelőtt még több csecsemő Italt meg, mint a mennyi megmaradt. Európában is. A közegészség- ügyi viszonyok fejlődése azonban semmivel sem jelent többet, mint olyan emberek számának növekedőét,. akii; gyógyítani tudnak. S még ember élhessen, sőt annyira ment, i előbb kellettek olyan emberek, akik wiitimr-—i——---——a----„MOSZ szabvány-füzetek felles raktára az „Bileazék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9 ililimiiWiiliiiail I Ilii Iliim IiiiUMM'I II -í-t, * A KOLOZSVÁRI KIR. TÖRVEAT SZÉK volt magyar, némát és román lnf< k tolmácsa fordításokat vállal. Berde Mér zes-utca 2■ l. emelet, 22- ajtó 02 i'K A népesedés nem ok, nemem következőiéül Azt szokták mondani, hogy a fejlődés feltétele mindenütt a népesedés megindulása volt. Csakhogy ez fordított szemlélet, mert a, népesedés nem ok, hanem következmény. A túlnépesedés nem abszolút jelenség,, hanem a viszony megromlása az élni tudás és az élők szánra között. Nincs olyan „vad“ nép, amely a szü- letésk’orlátozást ne ismerné, mert megoldásul csak a lélekszám korlátozását tudja, választ ani és például a kókuszfa termésének fokozásához már nem jut. el .A fehér ember megtalált.f) o mÁrliút QTin.nL- It r-.m- I rvrih