Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-04 / 200. szám

i 8 4 2 íiípteiubar í. ELLENZÉK 3 Egyszer majd nyugodtabb, békés időkben, mikor ismét szabadon és szenvedélyek nélkül beszélhetjük meg egymás hibáit cs erényeit, nem lesz érdektelen dolog számvetést végezni afelett, hogy milyen mértékben tudott beillesz­kedni az idegen uralom alól hazatért magyar nemzetrészek az itthoni vérkeringésbe s ho­gyan álltak meg helyüket a szélesebb lehető­ségek tempós versenyében. Mert ©lőbfr-utóbb sor kerül a mérlegkészítésre, s akkor majd ki­derül az is: ki tanult a kétévtizedes kisebb­ségi sors nehéz leckéiből és ki felejtett el vi­szont mindent, de mindent Látni fogjuk egy­szer majd, hogy ki felett múlott el nyomtala­nul a háromszor hét szűk »esztendő, kinek volt kevés ez az idő, s kinek volna kevés még egy újabb Mohács is . . . Mert szeretjük mondani, volt kisebbségi ma­gyarok, hogy ami jónak és hasznosnak bizo­nyult az idegen számkivetésben, annak be kell válnia a hazai viszonyok között is. Semmi sem veszhet el a régi küzdelmek nemes erő­feszítéseiből. Ha a visszatérést követő hetek­ben talán vollak is kisebb nehézségek, a tá­jékozódás és társkeresés után újból magukra találtak a rokordelkek, s ugyanazzal a szívós, mindennapi munkával folytatták működésüket, mint amivel meg tudtak maiadul az idegen .nyomás ellenében, A nagy és nyilt számvetés az egész nemzet színe »előtt a mai napokban nem történhet meg. tDe ilyenkor, az őszi hónapok jöttével nem lehet megakadályozni, hogy akár a felvidé­kiek, akár az erdélyi magyarok ne nézzenek mélyebbre önmagukban. Ezek a sorsváltó év­fordulók az északi és keleti perem-magyarokat csendes lelkiismeretvizsgálatra késztetik. Ilyenkor, ezekben a drága, felejthetetlen em­lékeket idéző őszi napokban a perem-magyarok egymásfelé fordul, egymást figyeli és egy­mástól várja a biztató jelt. t^k jelentik első­sorban a „láthatatlan arcvonalat", ahogyan ezt p szeltem! közöséget nagyon találóan elnevez- |e nemrég az „Ellenzék" egyik figyelemreméltó |rásáhan Zatbureczky Gyula. A következő sorokban egy felvidéki magyar végez csendes számvetést a felszabadulás kö­zelgő negyedik évfordulóján: mi maradt hát a nagy kisebbségi örökségből? Tudjuk-e még a leckét? Rólunk, vo(t csehszlovákiai magyarok­ról, az elmúlt két évtizedben az a vélemény alakult ki. hogy szemben a többi elszakított országrészek magyar népcsoportjaival, nálunk inkább a társadalmi szervezés és a népművelés terén történtek eredményes vállalkozások, bölcs reformok és egész országra ható nem- zetá*aiaki|tó kísérletek. Álliuk-e még a sarat, vitézkedünk-e ir.ég az öröklött javakkal? — kérdezhetik most tőlünk erdélyi testvéreink. Bizony, megfogyatkoztunk. Vidéki városká­inkban a kulturális élet lassan elhalkult; a valaha mozgalmas, annyi reformtörekvést fel­mutató Érsekújvár erjesztő ereje csökkent, Kassa talán most újra magára talál: a közeli hetekben az ottani Kazinczy Társaság, amely az elmúlt kisebbségi évek alatt igen jelentős munkát végzett, most fontos hézagpótló fóru­mot készül teremteni. Megindít egy folyóiratot, az „Uj Magvar Museum"-ot, amely Pozsonytól Máramarosszigetig óhajtja összefogni a Felvi­dék szellemi erőit és külön szlovák-rnszin- nyelvü füzeteivel a korsrvarü, helyes nemzeti­ségi szemléletet szeretné erősíteni az egész magyarságban. Él még az „Uj Élet", a nagy- muJtu felvidéki Prohászkás-mozgalom bátor folyóirata, él és harcol utolsó mohikánként a régi harcos időkből . . . A felvidéki magyar kettőre büszke, amit ma­gával hozott a kisebbségi éleUskolából. Az egvik a SzMXE, a Széchenyi Magyar Közmű­velődési Egyesület, s a másik a galántai Kanza szövetkezet. Mind a két intézmény, mikor tiz- tizeröt éve megalakult Komáromban és Ga- lántán, bizony múló kisebbségi céloknál örö- kebb feladatok szolgálatára vállalkozott. Az első: példát nyújtott arra, hogyan kell meg­szervezni a helyes és eredményes néomüvej lést magából a népből, a nép közreműködésé­vel, a népért és az egész nemzetért. Példásan népi szervezet: a nép vezetett benne és a nép­ért élt Igazán virágozni csak akkor kezdett, mikor a falusi nép és a városi munkás állott a művelődési munka élére. Alulról, a nép belső szükségleteiből jött létre ez a mozga­lom Talán az egész magyar életben nem volt rá példa, hogy a falusi és városi nép, értel­miségi és fizikai munkás, gazdag és szegény, földműves és tanár, ügyvéd és bányász oly harmonikus egységben ériette volna meg egy­mást. mint a felvidéki SzMKE-ben. Hatalmas formáló erste volt az egykori kisebbségi élei­ben és a felszabadulás után sem lanyhult el. Csendesen, az a Itelső aprómunka elvét kö­vetve végzi szívós szervező és népművelő te­vékenységét. Legutóbb, a nyár elején tartotta közgyűlését az ország fővárosában, a felvidéki falvak. tanyák és városkák kiküldötteinek réczvételével. / z eredmény a megváltozott időben is jelentős: megszerezte a lévai, ér- sekuivári és nerbenyiki népfőiskolát. Lanja,, a havonta megjelenő Magvar Vasárnap {Komá­rom) ma is a régi célok, szellemében fogja össze a legeredményesebben működő magyar ku,te’-S7erve7etet. A Széchenvi Magyar Köz­művelődési Egyesület nem holt, papiroson lé­tező szervezet. Ma is él, miként a kisebbségi korban. Megtanulta a leckét és nem akarja el­felejteni. A tel vidékiek másik büszkesége, a galántai központú Hanza-szövetkezet pedig azt bizo­nyította be, hogy a népi értékek okos össze­fogásával hogyan lehet a szövetkezeti szervez­kedést meghonosítani a magyar nép gazdasági javainak érdekében. A csallóközi Hanza-ma- gyarok jól tudják, minő pluszt jelentenek ők m« az egész magyar gazdasági éleiben, Amifi a csonka hazában arról folyt a vita, hogy haj­lamos fajía-e a magyar nép a kereskedelemre, azalatt a kisebbségi sors szárítójában a ga- lántaiak gyönyörű igenlő választ adtak. Tel­jesen a maguk elejéből, a csallóközi magyarok csodálatos hangyaszorgalmából született, meg a Hanza. Ebből a szövetkezetből hiányzik a hajsza, az a lelketlen hajsza, amely gyakran megroutója a jellemnek, s megfertőzi a köz­élet szellemét is. Ffllémyi állami és bankbéli támogatás nél­kül alakult meg tizenöt éve a galántai Hanza, s ma már a galántai központ a maga kétszáz- húsz tagszövetkezetével, félszázezer lelkes pa­raszti támogatásával, százkilencven saját székházával és száztiz kultúrtermével igen fontos gazdaság és társadalomformáló szerve­zete a magyar életnek. A íelszab'adulás ófa a fogyasztó szövetkezet mellé kiépítette a me­zőgazdasági termelő és értékesítő szövetkezeti hálózatot és baromfikeltető állomásokat létesí­tett. Lapja, a Hanza Szövetkezeti Újság, két­hetenként n&gyvenegyezer példányban jelenik meg, Uttörés ez is, uj hang, friss szellem a népi sajtószolgálat terén. Ez a lap elmondhat­ja magáról, hogy Lozzáíérkőzött a nép szivé­hez. A Hanzát már hívták Budapestre, de nem megy, mert úgy érzil, hogy csak ott, a vidé­ken, a néppel együtt élve tudja igazi hivatását kifejteni. Nagyobb, hatalmasabb monotpolsnar- vek megpróbálták erejét csökkenteni, esetleg felszívni, nem sikerült. A galántai Hanza való­ságos éltető szive a Mátyásföldnek és Csalló­köznek. Erről a vidékről Indult el az idegen uralom sorvasztó éveiben a reális népmentés sok, friss lendülete. Okos reformok, józan tervek, bá­tor kísérletek értek meg itt komoly valósággá. Talán ezért is tudott ez a nyugat-felvidéki rész leghamarabb, úgyszólván münden különö­sebb' zökkenő nélkül beilleszkedni az anyaor­szág vérkeringésébe, mert a kisebbségi életből úgyszólván sértetlenül mentette át kulturális és gazdasági intézményeit Sokat tanult és nem akar felejteni. Jobban is képes átvészelni a mai háborús időket. Húsz évig ostromlott vár­ban érezte magát, s már tud kitörni te. Most újra hősi kor kezdődik — mondotta nemrég a SzMKE egyik összejövetelén Schu­bert Tódor, a felvidéki magyarság kulturális életének régi, kipróbált vezetőegyénisége. — Ujabh' hősi kor! Azzal a kedvvel, erővel foly- tatják munkájukat a felvidékiek, legalább is a falvakban, — mert a városi kulturélettel, mint. az egész országban, nálunk Ls baj van! —- amellyel a fekete esztendők etején élőiről kellett elkezdeni... Mert az életiskolát, amelybe 1918 szomorú telén beiratkoztunk, tovább kell járni e zord időtrin is, újra meg újra ismétlődő vizsgákkal. Persze, vannak kö-' zöttünk sokan olyanok, akik már elbuktak. Akiket a befurakodó neobarokk társadalom szelleme, életformája magához hóditól!. Ezek a magyarok megmérettek és gyöngéknek talál­tattak. Eljön az idő, mikor majd kihullanak a rostán is. így élünk, mi hazatért felvidékiek, 1942 nosztalgikus szép őszén, a negyedik évforduló előtt. A fölös lázaktól, a mérges anyagoktól óvakodunk, s szeretnénk óvni a Hazát is. E sorok Íróját ugyan a sors a fővárosba helyezte a felszabadulás után, de úgy érzi, s büszkén érzi, hogy lélekben és szerepében továbbra is megmaradt felvidékinek. Kisebbséginek . . . Érzi azt is, hogy uj magyar nézőpont, társa­dalmi megújulás, uj magyar kultúra és euró­pai küldetés van kialakulóban; nemcsak ben- nünk, felvidékiekben, hanem szerte az egész országban már egyre több magyar lelkében él közös nevezőként a népi és nemzeti vágykép, anvelyért a kisebbségi esztendők alatt annyit küzdöttünk. A perem-magyarok, a láthatatlan arcvonal missziója az legyen, hogy kovászként hasson a nemzet testében. Észak, Kelet, Dél és Nyu­gat hazatért magyarjai, mint hatalmas szellemi vasgyürü vegye körül az országot: alakítsa ki a korszerű helyes nemzetiségi szemléletet és belsőleg készítse elő az egész társadalmat a szociális átalakulásra. Ahogyan arról pár esz­tendővel ezelőtt még a trianoni palánkon túl álmodoztunk­BUDAPEST, szeptember 4. (MTI.) Varga József kereskedelmi és közlekedés­ügyi miniszter a Közellátási Értesítőben nyilatkozott s egyebek között kijelentette, hogy a mezőgazdaság szerszámgépekkel való ellátása kielégítő. Petroleumellátá&ban njafcb korlátozásokat n£m kell elrendelni. Széntermelésünk több mint 30 százalék­kal megnagyobbodott- A fuvarozás meg­szervezése szükségesnek látszik. Biztosit­Kolozsvár, szeptember 4. Tegnap Kolozsvárra érkezett K. Halász Gyu­la, a budapesti rádió rendezője a ko­lozsvári honvéd kivánsághangver- seny előkészítésére- A Kolozsvárott rendezendő kivánsághangversenyt, Egvlpfomfean felperes öcsiafKoiűssel huszonöt ttütefőt megilleti íz angolok RÓMA, szeptember 4. (TP.) A Telegra pho jelentése szerint a frontról érkező hírek hellatfira a nyugtalanság és az incidensek sorozata annyira fokozódott, hogy a különbö­ző helységekben a brit hatóságodénak kellett beavatkoznia. A katonák több ízben hasz­nálták fegyverüket. A tüntetések folyamán huszonöt embert megöltek. A kairói királyi tiszti akadémia tantestületét szigorú ellenőrzés adá helyezték, mivel az a gyanú merült fel ellenük, hogy érintkezést tartanak fenn a tengelyhal cl makkal, i'agy legalább is ro­konszenveznek velük. A félhivatalos Giornale á'Italia csütörtök déli kiadása ezt a hirt kiegészíti azzal a jelentésseb hogy a britek erősebb nyomást fejtenek ki Faruk ki­rályra. hogy rábírják őt a királyi székhelyének Kairóból Chartunba való áthelyezésére. A kormány a királyi székhely átköltöztetésébe z hozzájárulna, de a király energikusan til~ takozik ez ellen a terv ellen és nem akarja elhagyni Kairót. A Pcpolo di Roma szerint az angol ellenes tüntetések Egyiptomban egyre in­kább elharapóznak. Az angol katonai hatóságok további letartóztatásokat végez­nék. A letartóztatottak között van■ az egy iptomi akadémia néhány tagja, akiket az­zal gyanúsítanak, hogy a tengelyhatalmakkal vannak kapcsolatban. A letartózta­tások ellenére tovább folynak az angolellenes tüntetések. Egy angol gépkocsira kőiteket dobtak, mire az angol katonák lo teh a dobólóhra. Eddigi jelentések sze­rint a tüntetésekben 25 ember hált meg és sokan megsebesültek. Funk birodalmi gazdaságügyi miniszter És a Reichsbank elnöke nagy kisérett s! Bukarestbe érkezett a üzenet gyermefcarcokon Újabb Korlátossá sole lesznek: a MÁV utasforgalmában Szeptember 27-én honvéd kívánság- hangversenyt rendez Kolozsváron a rádió amelyen a leg-kiválóbb fővárosi1 és kolozsvári művészek működnek kéz­re, szeptember 27-én, este 7 órai kez­dettel rendezik a kolozsvári Nemzeti Színházban, BERLIN, szeptember 4• (TP.) Dr. Val­ter FuDck birodalmi gazdaságügyi minisz­ter csütörtökön délelőtt 10 órakor kísé­retével együtt kiilünvonaton Bukarestbe érkezett, ahol három napig tartózkodik. A birodalmi gazdaságügyi miniszter va­sárnap utazik el Bukarestből, ahonnan Budapestre megy kíséretével együtt. Kí­séretének tagjai a következők: Púid, a Birodalmi Bank elnöke, Annecker gya­logsági tábornok, államtitkár, dr. Morits minisztériumi igazgató, dr. Clodius követ, gazdaságügyi rendkívüli megbízott, dr. Fischer, a birodalmi gazdaságügyi minisz­térium szakosztályvezetője, dr. Rí dolf Fischer, a birodalmi gazdaságügyi minisz­térium sajtóosztályának vezetője. Spedier, a Birodalmi Bank igazgatóba és Reinhardt miniszteri tanácsos­(11) Több mint ezer erdélyi gyermek nya­ralt most oz ország belsejében annak a r akciónak az eredményeként, melyet Hetiden 11 ét a gróf, s z obi ok dob aka vármegy ei főispuri in iiitott cl a budapesti református egyház vc~ zetököreinek és több mis, országos intéz­ménynek lelkes segítségére/. \ éznán, leg több esetben gyenge öltözetben, mezítlábasán is indultak, el ezek az erdélyi gyerekek• akiket a legszegényebb és legtöbbgyermekes családokból válogattak ki elő sorban és akik kisehb-nagyobb csoportokban, vagy egyen" kint kerültek szívesen fogadott kedves ven­dégként mindazokhoz, akik a , felhívásra je lent ke zve. vendégszeretetüket jel a jánlotlák Most érkeztek különvonaton vissza. A dér si állomáson a szülök serege várta őket. Az ország belsejéből, Budapestről, az Alföldről, a Dunántúlról, a Felvidékről, városokból é falvakból, a Balaton, a Duna és a Tisza vize mellől jöttek egyszerre, gondosan megszer­vezett felügyeletiéi, jókedvűen, a néhányheti vendégszeretet csodalévő átalakulásával. Uj ruha, pihent, kiírásait arcok, uj cipők, mindegyiken több kilónyi gyarapodás, ra jongó, lelkes kérkedés: kinek milyen mesébe- illő jó dolga volt, játékautók, lapdák, sport" felszerelések, könyvek, hasznos és szórakoz­tató ajándékok karácsonyi gazdag halmazá­val. Könnyes meghalódsággal látta a szülők tábora az ország minden tájékának gondos, áldozatkész, megható szeretőiét a szegény erdélyi gyérmeitekkel szemben. Az üzenet mit a hazatérő gyermekarc ok on az úgyne­vezett Anyaország küldött igy Erdély falvai“ la cs városaiba e szegény gyermekek szülei és egész erdélyi magyar életközösségünk fe­lé, megindilóan jól esik. A szereidet, mely nem színes szó pántlikákon, hanem a nyári vendéglátó családok cselekvő dédelgetőiében ily feltűnő, ily rendkívüli mértékben nyi­latkozott meg, felejthetetlen nyomot kapuit ezekben a leiizekben és mindnyájunkban. Az erdélyi gyermekek, kik a megszállás évei közben édesanyjuk és édesatyjulz esti mesélő szavából tudlak csak a szabad és boldog Magyarország értelméről, most e szép mesék valóságában erősilhették meg minden propa­gandánál hitelesebben boldog kapcsolatukat, ódat arí ozásukat ehhez a megtámadott, vá­gyott országhoz. Az üzenet, melyben most Erdély egyszerű, szegény magyar családinak Magyarország'. 'ily hatalmas hálával köszönte meg hűségét, kiszámíthatatlanul mély jelentőségű. Hatóc- sa immár a legelevenebb híredószerv~ezetért át gyümölcsözik az erős magyar együttérzési jövendőjévé: e boldog és soha «»i felejtő gyermeksereg Zengő vidámságán, alföldi és dunántúli nótákat daloló ajkán, háláira töl­tött szivén és az erős magyar társadalma együvétart ozás felemelő biztonságát ţ tuetmir ly esen hirdető értelmén. Óriási réazvát mellett temették cl ösv, Apponyl Albertnét BUDAPEST, szeptember 4. Csütörtö­kön délután temették el óriási részvét mellett a Farkasréti temetőben gróf Ap- ponyi Albertnét, néhai nagy miniszterünk özvegyét. A kormány részéről ott voltak vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügymi­niszter. Szinyei-Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter és bárcziházi Bárczy István miniszterelnökségi állam­titkár. Az egyházi szertartást gróf M'kes János címzetes érsek végezte fényes papi segédlettel. Gróf Apponyi Albertnét a szé­kesfőváros által adományozott díszsírhe­lyen helyezték örök nyugalomra. A sír­nál gróf Mikes János címzetes érsek mon­dott rövid imát. majd a megjelentek imá­ja közben elföldelték a nagyasszony földi maradványait- (MOT.) Rögtöabipáskodással védekezik Horvátország a pémhiptarjasztők ellen Zágráb, szeptember 4. (MTI.) Ä TvST. jelenti: A h orv át miniszterta­nács- a rémhír terjesztők re kiterjesz­tette a rögtönitéíő bíráskodást. A I zágrábi rögtönitéíő bíróság hamis hírek terjeszése miatt 10 személyi,' köztük 8 nőt, halálra ítélt. Nyolcat már agyon is lőttek. Ugyancsak ki­végeztek egy rendőrt., mert hanyag­sága lehetővé tette egy kommunista szökését. A Wesselényi Lövész egyesület felszólítja iö- vészkotelezett tagjait, hogy folyó év: szeptember hó utolsó vasárnapján az egyesü­let fedett lótérhelyiségében {Honvéd-utca 12., reggel 9 órakor foglalkozásra jelenjenek meg A fent megjelölt időig nincs foglalkozás. Őszi számweíés Irta: Vasa lásxlö ják a fuvarozók jószágainak abrakszük* séglctét. A közönségnek el kell készülnie arra, bogy ősszel, már szeptemberben újabb korlátozások lesznek a MÁV utas- forgalmában, Első a közszükségleti cikkek szállítása. A szénnel takarékoskodni kell. A háztartások fűtését illetően az eddigi tapasztalatok alapján nj1 rendelkezések kiadására kerül majd sor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom