Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)
1942-09-04 / 200. szám
PÉNTEK, 1942 szeptember L IJEDI. évfolyam, 2öö. számM16 ntlfk Wwf w rs Jm^KJSlamÁWMzmSLgSâ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jókai-u. 16, L em. Telef.; 11—09. Nyomda: Egye- tem-u. 8. sz. Telei.; 29—23. Csekkszámla 72056 1L1PII0ITI: BIRTHA MIKLÓS , Kiadótulajdonos: „PAULAS SAJTÓV ÁLLAL A-T* B.L Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hora 2.?0 P« negyedévre 8 P., félévre 16 P., egétz évre 32 P. Halottak élén ismét kegyetlenül suhintoít kaszájával a halál. Bfju életek hullottak porba és hagytak maguk mögött tá’ iongó űrt. Mint mély döbbenet íutott végig az országon a hir, hogy ííjab- bik gróf Károlyi Gyula, a Kormányzó XJr veje, társával, Tasnády Nagy Lászlóval repülőhalált halt. Haláluk titkát még a Duna hullámai fedik, de a beteljesedett végzet kérlelhetetlen bizonyosságként áll előttünk. A tragédia súlyos óráiban a nemzet féltő szeretettel fordul Kormányzónk felé. Csak most helyezte a kender esi kriptába örök nyugovóra felmagasztosult fiának földi maradványait. Csak apák érezhetik, hogy mi mindent zárt le számára és életéből az a koporsófedél. És ime, most ácsolják a második koporsót a Hor- thy-családban, Ikarusz megvalósult álmai mérték reája a második csapást. A szeretett vő, akiken a kedves elhunyt leány életének egy darabját látták, nincs többéi Riasztó és félelmetes a csapások ilyen gyors egymásutánja. Nehéz a megnyugvás benne és erős kell legyen a lélek, hogy alázattal fogadja a Mindenható akaratát. De Istennek hála, tudjuk, hogy erős az a lélek, amely az ország megpróbáltatásainak súlyos esztendejében és véres küzdelmeinek mai óráiban a legsúlyosabb egyéni megpróbáltatásokat is bátran hordozza. Hisszük, hogy a Kormányzó ,Ur szeretete, amelyet övéi iránt érzett, a nemzetre tárul ki, amelyet mindenek fölött szeret. A sors csapása erőt ád a férfiúnak. A halál nemcsak a halottat magasztosulja fel, hanem megtisztulást hoz és felemelkedést a gyászolóknak is. Mégis szorongva kérdezzük, nem sok-e ennyi megpróbáltatás? De kifürkészhetetlen az Isten akarata és mélységes ős oka van mindennek, ami körülöttünk és bennünk történik. A halálban néha nagyobbat cselekszünk, mist az életen át és holtan adjuk meg néha életünk értelmét. Parányi részek va= gyünk a mindenségben, de mégis részek vagyunk és hatunk az egészre. Semmi sem felesleges, kell a jó és rossz, az öröm és fájdalom, az erény és a bűn egyaránt. Véges emberi eszünkkel, gyarló képességeinkkel a nagy igazságokat megközelíteni sem tudjuk. De érezzük magunkon az Ur kezét, sújtva és simogatva egyaránt. Ez ad számunkra bizonyosságot és erőt az életre és a halálra. Ifjabb gróf Károlyi Gyulát alig ismerte az ország. Visszavonultan, szerényen élt és teljesítette mindenütt kötelességét, lelke most eljutott hitveséhez, akit mindenek fölött szeretett. Vajh, ki tud a túlvilág titkaiba pillantani? A földön alig vitt közszereplést, de bizonyára el fog érkezni az idő, amikor halálával hatni fog a közre. Az ország dermedő lélekkel teszi fel a kérdést: hogy történhetett? Tudjuk, a repülők minden percben játszanak a halállal. De megdöbbentő azoknak a névsora, akik szinte érthetetlen körülmények között haliak repülőhalált. Balbo, Mussolini Bruno, Udett, Todt, Mölders, a kent! herceg, Horthy István és most ifjabb gróf Károlyi Gyula. Véletlen szerencsétlenség áldozata mind. Eötelessé- $jük teljesítése közben értő őket a halál, olyan pillanatban, amJLkor senki sem számított rá, holott életük ezer pillanatában játszottak és versenyeztek vele, felelősséggel, a legteljesebb felelősséggel a köz és önmaguk iránt. A hadseregparancsnokok biztos távolban szoktak rejtőzni, ma már a székhelyet is álcázzák e szóval: valahol Oroszországban, mlint ahogy a tüzérségi helyeket zöld ágakkal „markirozzák“. Sőt a régi háborúkban is már szokás volt, hogy a magasabb parancsnokságokat válogatott védő alakulatokkal, törzsszázadokkal, tábori csend őrséggel, gárdaczredekkel, tostőrhadse- reggel „fedezik“. Ezért esik meg ritkán, hogy megsebesül, vagy hősi halált hal egy vezérezredes, vagy tábornagy. E fajta területen csak a baleset szolgálja ki a halált hizel- kedve. Ami pedig az államfőket és utódaikat illeti, azokat ki sem engedik ma már a veszedelmes övezetekbe. Amikor Horthy István önként kiment, ez a küldetései felelősség és kötelesség végtelen hatványra emelt magassága volt, mely minden valószínűség szerint pusztulásban végződik. Hiába Vigyáznak az ilyen hősre, hiába nyergelheti meg a legmegbízhatóbb gépmadarat, hiába szerzi meg eleve a legtökéletesebb kiképzést, az örök pilótasorstól aligha me- nekedhet meg, mint ahogy az első harcvcnalban is minden egyes honvéd kivétel nélkül jegyese a hősi halálnak. Az igazi vitézeket azonban ez nem riasztja el. Ezért mennek a rideg tárgyilagosságra és a legnagyobb személyes óvatosságra kötelezett Jányak egész előre, mert a magyar honvédnek mindig jutó végzetes helyeken jelenlétére okvetlen szükség van. De itt a magyar honvéd együttérzéséről, bajtársíasságáról, sorsközös- ségéről is szó van. Együtt az életben, együtt a halál felé! Ez dobog a szivekben mindig „halottak élén“. Az a Jány, aki oly fenkölt és meleg szavakat bir mondani a honvéd vitézségéről, életrevalóságáról, leleményéről, jószívűségéről, de ha kell, vakmerő haiálkereséséről és szilárd büntető' erejéről, tudatosságáról, miért folyik a háború, már azért is elmegy olykor a halált vagy sebesülést megizlelni, hadd érezze meg őbenne minden, egyes közhonvéd a bajtársi és a sorsközösséget, a csak halál előtt és a halálban érvényesülő igazi egyenlőség fenségét- Horthy Xstván hősi halálában is ezekből az elemekből fonódik a legenda és ragyog ki az eszme. A kiömlő vér közös és egyenlő jellegének pecsétje a legnagyobb — ez a háború — teljesítmények záradékára. A Horthy Istvánok zálogul adják minden hős bajtársukkal együtt a sorsnak, hadd nyisson végre piros ünnepi fejezetet a magyar jövendő részére. Jól esett hallani, hogy a sebesült vitéz Jány jeles nyilatkozatát vele kezdi meg; ... ebben a küzdelemben az első szó Horthy István repülőfőhadnagyé kell hogy legyen. Csak azt mondhatom, hogy sohasem találkoztam olyan katonával, aki nála pontosabban, becsületesebben teljesítette volna kötelességét Lelkiismeretesebb, bátrabb, kötelességtudóbb nem lehetett senki nála. Szellemi és fizikai téren egyaránt példamutató katona volt Vitézek vitéze! Moszkv« Jelenti: Sztálingrádnál jelentősen suKyesbodett a szovjet* csépeltek helyzete Berlin, szeptember 4. (MTI.) Â Német Távirati Iroda jelenti: Â Taman-féIszigeten és & Sztálingrádnál folyó sikeres harcokról a véderő főparancsnoksága még a következőket közli: Német és román csapatok a szerdai napon is tovább nyomultak előre a Taman-félszigeten. Ä Novo- rosszijszkba vezető utón további tért nyertek. A Sztálingrád körüli nagy erődgyürti szerdán sem tudta a német támadást feltartóztatni. A német páncélos kötelékek lendületes támadással elfoglaltak egy fontos magaslatot Sztálingrádtól délre- A nyomukban előretörő gyalogság ezt a magaslati állást megerősített támaszpontnak építette ki. A magaslat visszafoglalásáért indított ellenséges rohamok nehéz gyalogsági fegyverek füzében összeomlottak és az ellenség nagy és véres veszteségeket szenvedett. Sztálingrádtól északra a támadó német gyalogság átkelt két kisebb folyón és birtokába vett egy magaslati terepet. A német élcsapatok zárt egységben támadhatták tovább Sztálingrád erődmüveit. Egymást követő légi támadások érték a város területét is. A város körül haladó körvasút sínéit nehéz bombákkal sok. helyen megszakították. A nagyki- terjedésü iparváros több pályaudvara és ipartelepe kigyulladt. A moszkvai rádió csütörtöki híradása szerint Sztálingrád körül jelentős mértékben súlyosbodott a szovjetcsapatok helyzete. Mint a véderő főparancsnoksága közli, a bolsevisták szerdán a Ladoga-tót ól délre fekvő, tavakkal és erdőkkel borított vidéken ismét támadásokat intéztek. Szívós harcok után a támadások összeomlottak, miközben az ellenség emberben és anyagban súlyos veszteségeket szenvedett. A Néva mentén 'meghiúsult az ellenségnek busz bárkával megkísérelt partraszállási vállalkozása. A kísérletet a német fegyverek összpontosított bűzével verték vissza. Az ellenség négy bárkát vesztett. Egy újabb átkelési kísérlet visszaverése során egy bárkát elsüllyesztettünk, kettőt súlyosan megrongáltunk. Leningrad előtt a bolsevisták pergottízszerü tüzérségi előkészület után megkísérelték, hogy páncélos harckocsikkal és harci repülőkkel betörjenek a német állásokba. A légi haderő hatékony támogatásával az ellenség valamennyi támadását visszavertük. Sztálin lapja kiáltványt intézett a kaukázusi néptörzsekhez BERLIN, szeptember 4. (TP.) Tekintettel a Szovjet kritikus kaukázusi helyzetére, a Pravda. Sztálin lapja kiáltványt intéz a kaukázusi néptörzsekhez, amelyben emlékezteti őket ősi hagyományaira és felszólítja őket, hogy a végső győzelembe vetett hittél védjenek meg minden dombot, minden kunyhót, minden hegyet és minden darab Ica erdői. A kiáltvány a következő szavakkal zánd: „Viharfelhők sötétítik el az eget Észtíkkaukázus felett, amelyet borzasztó veszély fenyeget, Éppen ezért vessétek be életeteket hazátok és népetek védelmébeEz az átlátszó, célzatos. nacionalizmustól csepegő felhívás világos fényt vet a déli fronton uralkodó katasztrofális helyzetre. Sztálin lapja nem álalja tipikus bolsevista ravaszsággal a hazaszeretetre, az ősök tiszteletére és a nemzeti érzésekre hivatkozni, vagyis olyan eszmékre, amelyeket eddig lábbal tiporta!c a Pravda sajtóirói. A honvédség vonalain általában nyugalom van BUDAPEST, szeptember 4. A Magyar Távirati Iroda katonai helyről nyert értesülése szerint a keleti hadszíntéren küzdő szövetséges erők a Kuban vidékén ismét kibővítették sikereiket és újabb fontos pontokat vettek birtokukba. A magyar hadsereg arcvcnalán helyi jellegű harcok mellett, amelyekben salát csapataink értek el sikereket, általában nyugalom van és a szembenálló felek főként tüzérségi és aknavető tevékenységre szorítkoznak. Az ellenség ismét állásaik műszaki megerősítésén dolgozik.