Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-28 / 219. szám

1942 szeptember 2 8. ellenzék »mamma Az marîogosiivânyokfeiüivizsaélaiá nmk nyomtatványai megérkeztük Kolozsvárra As iparkamara kolozsváriak részér® hét ión kszdl meg a nyomtatványok sx,éio$stá$át — Sx&rdát&l veszi át a ka­mara a kilo:tőit kérvényeket — A folyamodványok be* nyújtásénak határideje október 31 — A beadvány és mel­lékletei illetékmentesek Kolozsvár, szeptember 28. Az iparigazolvá- nyok felülvizsgálatáról szóló rendelet értelmé­ben az erdélyi iparüzők, iparosok és keres­kedők ez év október 31-ig kötelesek foglalko­zásuk további folytatásához az engedélyt megkérni. A kérelmezők folyamodásukat két nyomtat­ványon kell benyújtsák — egyik zöld szinü, másik fehér — mindkettőt egyforma szöveggel kell kitölteni. A kérvényürlapokat. csak az 1., 2. és 3. oldalon kell kiállítani és a 3-ik olda­lon egyszerűen aláirandók. Ezzel kapcsolat­ban a kamara mindenkit felkér, hogy a kér­vényeket olvashatóan és pontosan töltsék ki, mert a hiányosan kiállított kéréseket a kama­ra kell pótolja és az igy kiállított kérések el­intézésére később kerül sor. A nyomtatvá­nyokkal mindenki kap tájékoztatót. M vidékiek Qgwe A kolozsvári iparkamarához tartozó Kolozs, Szolnok-Doboka, Szilágy és Beszterce-Naszód megyékben lakók részére a kamara a nyom­tatványokat megfelelő mennyiségben fogja elküldeni az elsőfokú iparhatóságoknak, va­gyis a főszolgabírói hivataloknak és polgár­mesteri hivataloknak, ahol az iparüzők eze­ket díjtalanul beszerezhetik. K'-ym@k kérni spat­iOG&iiiványuk feiüívixu gélztét sţb.) a kijelölést tartalmazó hatósági végséít is kell eredetiben csatolják. A folyamodványok benyújtásával kapcso­latban a kamara a következőket közli. A kitöltött kérvények a kamarához külden­dők be. Benyújtható a kérés személyesen fo­gadási órák alatt, 11—1 óráig vagy postán (ajánlott levélben). A nyomtatványok szél ,osztása Kolozsvárt szeptember 28-án, hétfőn kezdődik meg, a kiállított nyomtatványok átvételét szerdán, 30-án kezdi meg a kamara. A benyújtás legvégső határideje október 31., tehát még öt hét áll az érdekeltek rendelke­zésére. Legjobb, ha az érdekeltek elsősorban iparjogositványukat készítik elő, ennek hiá­nyában ’ pedig a helyhatósági bizonyítványt szerzik be. A kiállítás előtt mindenki olvassa el figyelmesen a nyomtatott kérvényt és a tájékoztatót és csak aztán kezdje meg a ki­töltést, igy saját magát óvja meg kellemetlen­ségtől és a kamarát sok felesleges munkától. A beadványok és azok mellékletei illetékmen­tesek. A kamara rövidesen tájékoztatót ad még ki a kérvények kitöltésének módozatai­ról ée egyéb függő kérdésről. Szabályozták a kukorica forgalmát és felhasználását A felülvizsgálati rendelkezés alá tartoznak a keleti és erdélyi' országrészen a katonai köz- igazgatás megszűnte, azaz 1940. évi december 22. napja előtt kiadott ipaxjogositványok. E határidő után a magyar polgári köigazgatási hatóságok által kiadott iparjogositványok kö­zül csak azoknak az iparjogositványa esik felülvizsgálat alá, akik az előző román ipar- jogosítványukat időközben magyar iparjogo- sitványra már átcserélték. Nem tartoznak felülvizsgálat alá azok az iparüzők, akik uj ipart kezdtek és akik iparu­kat (kereskedésüket) 1940 december 22. után nyert magyar ipar jogosítvány alapján űzik. Ugyancsak nem tartoznak felülvizsgálat alá J azok sem, akik ezen dátum után magyar pol­gári köziua^gatási hatóságtól kaptak házalás! vagy vándoriparengedélyt. Felülvizsgálat alá tartoznak azok is, akik részére még a katonai hatóságok állítottak ki iparigazolványt vagy iparengedélyt, habár ezeknek az érvényét már előzőleg megszün­tette a polgári közigazgatás. Kérni kell a felülvizsgálatot azoknak is, alrik iparjogositványukat szüneteltették az 1922: XII, t. c. 72. §-a alapján, ha iparjogo- sitvánvukat 1940. XII. 22. előtt nyerték. Akik özvegyi jogon (1922: XII. í. c. 7. Ş.) a roman fobataloro idején, de 1940. év de­cember 22. napja előtt kiadott ipariogositvány alapján gyakorolnak valamilyen ipart (keres­kedést); azoknak is kérelmezniük kell az el­halt iparos iparjogositványának felülvizsgá­latát. Mii keli & íoíyam&dvá­nyokhox f A kérvényhez, amelyet két példányban (zöld és fehér ivén) kell kiállítani, csakis az ipar- jogosítványt (iparenaedádyt vagy iparigazoi- ványt, kamarai cégbejegyzést, stb.) kell mel­lékelni, amelynek a1 apján folyamodó az ipa­rát (kereskedését) gyakorolja. Ha a folyamo­dó iparjogositványát bemutatni nem tudja, helyhatóságától kért bizonyítvánnyal (községi elöljáróság! bizonyítvánnyal vagy elsőfokú iparhatcsági bizonyítvánnyal vagy polgármes­teri bizonyítvánnyal) kell igazolnia, hogy logialkozásat, ^ illetőleg a folytatni kívánt ipart mióta gyakorolja. Azonban a kérvény 17, pontjában meg kell indokolni, hogy iparjogo- sitványt a kérelmező'milyen okból nem tudja mellékelni. Ha a kérelmező iparjogositványa nincsen meg. úgy az indokláson és helyható­sági bizonyítványon kívül helyes, ha minden A- közellátási miniszternek szeptember 27-én rendelete jelent meg az 1942. évi termelésű kukorica forgalmának, felhasz­nálásának szabályozásáról. A. rendelet ha­tálybalépésétől kezdve kukoricáit forga­lomba hozni., felhasználni, vagy azzal I egyébként, rendelkezni csak a rendelet I korlátozásai között sazbad. A termelő a ! beszolgáltatandó kukoricát köteles 1942. j november 30-ig a körzetében működő va- I lamelyik Hombár bizományosnak egy í tételben megvételre felajánlani. A rende­let értelmében mindazok, akik az 1942. évben 800 négyszögölnél nagyabb terü­leten termeltek kukoricát és gabonalapot nem váltottak ki. kötelesek a kukoricával bevetett terület nagyságát október 15*ig a községi elöljáróságnál bejelenteni. Ipa­ri célokra, a szeszgyártást kivéve, csak a közellátási miniszter előzetes engedélye alapján szabad kukoricát feldolgozni. Vá­sárlási engedélyt 1942. november 30-ig a közellátási kormánybiztossok, vagy a m. kir közellátási hivatal állit ki. Ki­mondja a rendelet, hogy kukoricát vám- őrlésre átadni, illetőleg a malomnak át­venni csak a kenyérgabona jegy vámorlé- si szelvénye ellenében szabad. A kukori­ca darálására külön engedély nem szűk séges. A beszolgáltatási kötelezettség alól a közellátási miniszter egészben, vagy rész bon felmentést adhat annak a terme­lőnek, aki legalább tíz darab és egyen- ként legalább 145 kg. súlyú hízott sertés beszolgáltatására vállal kötelezettséget. A tíz darab sertés beszolgáltatására több termelő közösén is vállalhat kötelezettsé­get. Az a termelő, aki felmentést kapott az árpa beszolgáltatásának kötelezettsége alól, sertésenként 3.5 métérmázsa sze­meskukorica mentesítésére kérhet enge­délyt a közellátási minisztertől. (MTI.) m era>€EH89MRT HIR€I .■«esmmmimsmmgtmmämy*»* ßz Erőéit! Párt elnöke közbenjárt a roit CFR ngaidifasok érdeklőén i KOLOZSVÁR, szeptember 28. Az Er­délyi Párt vidéki tagozataitól szá­mos jelentés érkezeit a párt országos központjához, amelyek a volt CFR al­kalmazottak nyugdijsérelineit tették szó" vá. A volt CFR alkalmazottak arra kér­ték az Erdélyi Pártot, hogy a MÁV ve­zetőségénél járjon közbe jogos kéréseik rendezése érdekében. A román imperium alatt a magyar vasutasok nem haladhat­tak élőre, nyugdijaikat minimális összeg­ben állapították meg, a legutóbbi nyelv­vizsga alkalmával pedig nyugdíj és vég- kielégítés nélkül elbocsátották őket a szolgálatból azzal, hogy a vasút alkalma­zásában eltöltött éveikért csak 55. éves korukban igényelhetnek nyugdijat. A fel- szabadulás után a volt CFR alkalmazot­tak mindezekét a sérelmeket szóvátet- ték a MÁV-náh Illetéke® helyen beható tanulmányozás alá vették az ügyet, az egységes rendezés azonban még nem tör­tént meg. Nagy sérelme volt az is a volt CFR allkalmazottakuak, hogy nagyon .sok nyugdijkérést azon a címén utasítot­tak el, hogy a kérelmezők nem tudták eredeti okmányaikkal igazolni szolgálati viszonyukat. Az Erdélyi Párt a legnagyobb készség­gel magáévá tette a volt CFR nyugdija­tok kéréseit. Gróf Teleki Béla, az Erdé­lyi Párt országos elnöké, Ember Géze. aliélnökkel együtt felkereste a MÁV el­nökigazgatóját. Szóvátette a volt CFR al­kalmazottak uyugdijsérelmeit, valamint azt a panaszt, hogy a felszabadult, keleti és erdélyi részeken igen sok volt CFR alkalmazott nyugdijkérését elutasították a szolgálati viszonyt igazoló eredeti okmá­nyok hiánya miatt. A párt vezétősége Ígéretet kapott az eínökigazgatótól hogy a sérelmeket orvosolni fogja. Mindazok a nyugdíj jogosult ah, még abban az esetben is, ha nyugdijkéré- siiket Tiuit" elutasították, nyújtsák be újra kérésüket. hit élt érd emlő bizonyí­tékokkal, igazolva nyugdíj jogosul Ötá­gúkat. A MÁV elnökigazgatója ígéretet tett to­vábbá a nyugdijmegállapitásókkal kap­csolatos sérelmek orvoslására i«„ KOTTÁK Bdfig raktára az „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Parkettezésl munkálatokat jutányosa?) vállal Urinezi S Co„ Zápolya-utca 14. és Szentegy® (Sebők-cukrászda) AZ ERDÉLYI PÁRT NAGYVÁRADI ELNÖKI TANÁCSA ÁLLÁST FOG-- FAL A VÁROSI KÖLTSÉGVETÉS ÜGYÉBEN. Nagyvárad város vezetősége elkészítette jövő évi költségvetését, ame­lyet a hét közepén összeülő közgyűlés1 fog tárgyalni. A törvényhatósági bizott­ság tagjai körében mar is többen készül­nek felszólalásra a költségvetés tárgya­lása során. Kortsmáros László ország­gyűlési képviselő, az Erdélyi Párt nagy­váradi tagozatának elnöke, még a tör* vénybatósálgi közgyűlés előtt meg akarja ismertetni u város jövő évi költségveté­sét az Erdélyi Párt elnöki tanácsával. Az elnöki tanács a költségvetés megvita­tása után megállapítja, hogy a törvényha­tósági költségvetési tárgyalások során az Erdélyi Páírt részéről kik és milyen irányban szólalnak fel. A nagyfoutosságu értekezletet hétfőn délután 6 órakor tartják a nagyváradi Magyar Házban. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a legválasztékosabb kivitelig, legal» esőbban az „ELLENZÉK“ könyves­boltjában, Kolozsvár. Az összes iskolák tankönyven • haiia az »Ellenzék** könyvesboltban Királyiét Vidéki rendelésnél ianlié'nypjegyzék alapján « ház-utca í. * WU.OBŞ'&IS)3»33>3BIBS3 könyvek poni&s cimeit ieliünieini! d A iáin pénzellátásé A magyar népi életet éberen, h gyelő sajtónk, látva mezőgazda sági termelésből élő néprétegeink mindennapi gondjait, ismét sürge­ti annak a kérdésnek a megoldá­sát: miként lőhetne gyorsan, és megerőltetés nélkül, kishitelinté zetek sűrű létesítésével ellátni u magyar falut pénzzel? Ä gon dobit abból a felismerésből sarjadt, hogy a magyar falu pénzellátása időben egyenetlen. A pénz nem folyama­tosan, hanem hullámszerűen jut el a lakisi magyarságig. A pénz a mezőgazdasági termények és a tenyészállatok értékesítésekor öm­lik a falu leié. Ez az időszak kö­rülbelül augusztustól decemberig terjed. Az év további részében pe­dig pénzszűke van a tahiban, ami a legbeosztóbb gazda költségveté­sében is okozhat elő zavarokat. Végeredményben tehát az a hely­zet, hogy a kisgazda az év na­gyobb részében még nagy szükség esetén sem juthat könnyedén, megerőltetés és fölötte nagy koc­kázat nélkül pénzhez. így a falu. gazdasági élete ebben a pénzszü - kös időszakban korlátozott vállal­kozásokra van bénítva, Természe­tes, hogy a gazda csak a pénzbevé­tel idején rendezheti fizetnivalóit: ilyenkor járul hozzá a közterhek viseléséhez, ilyenkor gondolhat gazdasági beruházásokra, ilyenkor elégítheti ki családja egyéb termé­szetű szükségleteit is. Â városi tisztviselő sokkal rövídebh időkö­zönként, a hónap elsején, mindig hozzájut pénzéhez, tehát ő egyen­letesebben rendezheti életét: mind­össze legfeljebb egy hónapig él áruhitelből, Most az a nagy kérdés, hogy a magyar falunak üs biztosítsanak valamivel könnyebb ás gyorsabb pénzhiteMöheiőséget. Intézményes utón kell gondoskodni arról, hogy a magyar gazda — éppen <; mező­gazdasági termelés folyamatossá­ga érdekében — áldozatok nélkül átjusson a pénzben szükebb idő­szakon; ne kelljen, terményeit el* zálogosítania. Német- és Franciaországban a gondolat falusi k;l shíteliniézetek alakjában már meg is oldódott. A kézenfekvő példa egyben azt is igazolta, hegy a nagyobb pénzm- fezeteknek nem szabad féltéke­nyen tekinteniük apró falusi tár­saikra, mert azok nem lesznek, nem is lehetnek vetélytársak és ve­szélyesek számukra. A német és francia gazdák a maguk kis meg­takarított pénzéből teremtették meg ezeket a gyorskölcsönre be­rendezett. picurka. bankokat, ame­lyek gyorsan és könnyedén mű­ködnek; mozgékonyságuk etivsze- rti szervezetük révén biztosítva van. Most itt áll előttünk a feladat: a már kipróbált minta után itthon magunk is teremtsük meg a ma­gyar falvak népének ezt a nélkü- iűzhetetlen pénzellátási szervét, a magyar népi élet egyenletességé­nek biztosítására, az árverési dob­pergésben jelentkező veszedelem távoltartására. A magyar falnve- zetőknek kötelessége. Népünk el­ismeréssel fizet majd érette. MEGHALT TELEKI TIBOR GRÓF. Bu­dapestről jelentőik: Teleki Tibor gróf. in. kir- ti fik o da ii á es o s, koronaőr, szombatom reggel rihunyt!. Teleki Tibor gróf m. kir. titkos tanácsos elhunyta alkalmából a kormányzó és KóMay Miklós miniszterelnök részvétté-, iratát intézett ez elhunyt özvegyéhez. MEGÉRKEZETT FINNORSZÁGBÓL A MAGYAR NŐI KÜLDÖTTSÉG. Fanná Luuk- fktmen finn tábornokosszony meghívására háromhetes finnországi tanulmányutat tett magyar hölgyek vitéz Iveresztes-FLschfr Fo­ren cné elnök no vezetésével szombaton esie megérkeztek Budapestre. Az állomáson ün­nepélyesen fogadták őket. TŰZVÉSZ KÉT HALÁLOS ÁLDOZAT­TAL. A győrmegyei Nyúl községben Hor­gony Jáncsmé házánál ismeretlen okból tik keletkezett. A szélvihar következtében ti, ház sok melléképülettel leégett. A feom’ ■ tűzfal Pintér Imrét és Varsics Istvánra > agyonütötte. Váci Miklósáénak kfr 'áfát tö-Hc el ' írásos bizonyítékot beterjeszt jogosítványá­nak helyettesítésére, pl. ha iparjogositványat valahova be kellett nyújtsa, a beadás iktató- számát vagy elismervényt erről stb. Az iparjogositványon felül a kérelmezőnek más iratot nem keli csatolni, mint például születési anyakönyvi kivonatot vagy illető­ségi bizonyítványt. Azok az iparüzők (kereskedők), akik kö­tött forgalmú cikkek árusítására kijelöltettek (bőrtalpu lábbeli, cukor, liszt, szappan, rizs,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom