Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)
1942-09-26 / 218. szám
BtlJ SÖi JUSR Síd SS CET”» iorl tű [ifi lés üa JÄ ist ne Jegyző lönvvlien örökítette meg Kolozsvár város közgyűlése a hősi halált fialt kormányzáhelyettes emlékét KOLOZSVÁR, szeptember 26. Kolozsvár város törvényhatósági bizottsága szeptember havi közgyűlését tegnap dél után 5 órakor tartotta meg a városház közgyűlési termében dr. InczédyJoksman Ödön főispán elnökletével. Az ülésen a szakbizottságok és a kisgyülés által már letárgyalt ügyeket vitatták meg. A leg' napi közgyűlés jelentőségét az emelte ki a szokásos közgyűlések sorozatából hogy az elnöklő főispán megindító szavakkal emlékezett meg a kormányzóhelyettes hősi haláláról és a nemzetet ért csapás nagyságát hangsúlyozva, kegyelete« szavakkal vett hucsut a nemzet nagy7 halottjától A közgyűlésen a magyar Hiszekegy el mondása után Inczedy-Joksnucm Ödön dr. főispán üdvözölte a közgyűlésén először megjelenő Ijaráth Béla dr., belvárosi rom- kát. plébánost és dr. Papp József tiszteletbeli törvényhatósági bizottsági tagot, a fölszabadult Kolozsvár kormánybiztosét, aki ä város ügyei iránti meleg érdeklődésének mindig újabb és újabb tanujelét adja. Ezután a közgyűlés tagjai felemelkedve helyükről, mély csendben hallgat' iák meg a főispán alábbi kegy elet es megemlékezését. A FŐISPÁN SMLÉKBESZÉDS magyar nemzet legnagyobb és lép. szebb ünnepén, Szent István király napián, olyan csapás érte nemzetünket, amelyhez hasonlót a történelem cdig tud felmutatni. Egy nemzet, mely ér ős és nagy összetételénél fogva a reá mért csapást az egyénnél talán könnyebben viseli el, de nem igy azok, akikéi a legszentebb vérségi közösség fűzött a hősi halotthoz: szülők, feleség, gyermeki Vitéz nagybányai Horthy István IC orm ányzóh elyettes Ur Ö főméit ósága emlékét idézem! Látom öt, az ifjút, ki komoly és nehéz tudományok elsajátítására adja mar gát. Egy idegen világrészben tökéletesíti tudását, melynek rendjén nagy szociális érzékről tesz tanúbizonyságot, ezt tökéletesíti további élete folyamán és gyakorolja az egyszerű munkással, az elesett szegénnyel szemben. E férfiúi erényéi:, rendkívüli szaktudás, predesztinálják öt a magyar államvasutak vezetésére az elnöki székbem És jön 1942 február 19-e, mikor a magyar törvényhozás két házű, látörö lelkesedéssel választja meg őt Kor. mányzó Urunk helyettesévé. A megnyugvás érzése lesz úrrá a nemzeten, hogy a Kormányzó Ur Őfőméltósága saját vérében kaphatta meg a támogatót és azzal oszthatta meg a kormány- zás nehéz gondjait. Ezt a megnyugvást csakhamar az ag. gódás váltotta fel, mikor az ifjú kormányzóhelyettes hazája iránti köteles- ségérzetéböl kifolyólag a harctérre megy és ott ezer veszély közepette, repül oszol gálától teljesít, fól tudja, hogy életével játszik, számol annak elveszte, sével. de részt kivan magánul: a haza védelméből. Szent István király ünnepén pedig hősi halálaiul gyászba borítja rajongásig szeretett övéit és nemzetét. Ez az ifjú élet, ez az elmúlás azonban — és ez lehet egyetlen iágasztolásunk — tani ţ minket valamire. Tónit arra, hogy a rettenetes háború idején szó nélkül viseljük el a szenvedéseket, a nélkülözéseket, gyakorid juh a jótékonyság nemes cselekedeteit, hogy ezekkel másokon segítsünk Tarnt arra, hogy jól jegyezzük meg magunknak a nagy költő szavait: , honnal bitang ember, ki must, ha kell. halni nem mer, kinek drágább rongy élete, mint a haza becsülete!“ Tanít arra, hogy ha n megdícsöült *Jetében, megválasztásában egységesek rolturűi, akkor a nagy veszteségben érezzük megacélozottnak ezt az egységet és maradjunk is egységesek a reánk mért csapásban az élet további küzdelmeiben egyaránt. Ezektől a gondolatoktól és érzésektől áthatva, indítványozom: mondja hi Kolozsvár szabad királyi város törvénybe* tósági bizottsága, hogy a Kor.nán-yzó- helyetles Ur Őfőméhósága hősi háláld felett érzett fájdalmának a mai közgyűlés jegyzőkönyvében méltó módon ad kifejezést. A főispán indítványát a közgyűlés meg iíietődve, egyhangúlag elfogadta. ELNÖKI BEJELENTÉSEK Az elnöki bejelentések során dr Folyo. tick János főjegyző ismertette a magyar fronton elhalt Bellim i Doni síé hősi halálának körülményeit, indítványozta, hogy o magyar nemzet, érdekében kifejtett munkásságának elismeréséül a város köz* gyűlése emlékét vegye jegyzőkönyvbe, S gyászoló családjának a részvétét fejezze ki. Bejelentette, hogy a Ferenc József Tudományegyetem Kovrig Béla dr.-1 választotta rektorának és igy a törvényhatósági bizottságnak hivatalból tagja. Beje* Icntetle továbbá), hogy Veress Ernő pápai kamarás, h, plébános, lemondott tör- vényhatósági bizottsági tagságáról, helyét hivatalból Barátli Béla plébános foglalta el. Közölte, hogy Kassa város testvéri szeretető és őszinte rokonszenve jeléül zászlót küldött Kolozsvárnak, javasolta, hogy a közgyűlés hallás szívvel köszönje meg. Az elnöki bejelentéseket ä közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. A NAPIREND A napirend tárgyalása során dr. Vásárhelyi László polgármesterhelyettes felolvasta az 1941. évi költségvetés jóváhagyására vonatkozó belügyminiszteri leiratot, amely megállapítja, hogy7 a város KÉSZÜLTSÉG IDE3EN HASZNOS SZOLGÁLATOT TESZ ÖNNEK ÉS CSALÁDJÁNAK^ törvényhatóságának joga van a pótadó megáilapitására. Letárgyalták ezután az 1940 és 1941. évi zárszámadást, a folyó évi pótköltségvetést, a négymilliós közellátási kölcsön felvételére vonatkozó, nemkülönben a városi közellátási beszerzési iimm létesítésére vonatkozó polgármesteri előterjesztést, a gyámpénztári pénzek elhelyezését célzó javaslatot. A szemétki- hordási szabályrendelet tárgyalásánál dr. Bartka Ignác törvényhatósági lrsottsági tag kifogásolta azt, hogy a szemétkihor' dási illetéket az eddigi két százalék helyeit három százalékra emelték fel Felvilágosításul Vásárhelyi László dr. polgármester helyettes bejelentette, hogy erre az emelésre azért volt szükség, mert a köztisztasági üzem felszerelései elavultak, lóállománya elpusztult, s újabb beszerzésről kellett gondoskodni. A közgyűlés végén F'elyovich János főjegyző a szaru ónk érő szék jelentését terjesztette elő. Ä magyar csapatok fegyvertényei bármely hadsereg dicséretére válnának Budapest, szeptember 2.6. (MTI.) Vitéz Szombathelyi Ferenc vezérezredes, <a honvédvezérkar fönöké hoisz- szabb időt töltött a keleti harctéren küzdő magyar csapatok között. Szemleutja alkalmával módját ejtett!©, hogy harcoló honvédőink küzdelmének és életének minden részébe betekintsen és a hadvezetés menetéről személyesen szerezzen tapasztalatokat. iSizemleutja végeztével fogadta a honvéd, haditudósító század kiküldött újságíróit és nyilatkozott előttük látogatásának benyomásairól. — A magyar katona a Don mentén keményen harcol — kezdte nyilatkozatát vitéz Szombathelyi Ferenc vezérezredes. — Rövid és lendületes előretörés után a .Don folyó mentén kell helytállnia, 'ahol. makacs védelmi harcokat vívnak. Ez a védelmi harc nemcsak passzív ellenállásban mutatkozik, hanem csapások és ellencsapások .sorozatából áll. A védelmi ellenállásban ellenlökések és ellentámadások kisérik egymást. A ■magyar katona minden képessége próbára van téve ezekben a kemény küzdelmekben. A magyar honvéd megállta a próbát és harcedizett lett. A magyar katona telj ősit menye különösen kidomborodik akkor, ha meggondoljuk, hogy a trianoni pasz— mondotta? cs harctésrest a haditudósító munkatársainak nyilatkozatában vitéz Szombathelyi Ferenc vezérezredes, a honvéd vezérkar Ionoké óktól er 5-én es'e 7 órakor a szonáta is műsoron van Dehiténfi—ZeiStinrecakY hangversenyén. — Jegyelővétel ; „IBUSZ“ menetjegyirodában. szí vitás, kényelmesség gondolatköréből és érzelmi világából s bár fegyveres, de harcok nélküli meg-- szállás látszólag könnyű katonai sikereiből kellett háborúba lépni a világ legjobban feif egy vérzett és legelszántabb ellensége ellen. — Ezt a harcot édes hazánktól mintegy kétezer kilométeres távolságban kell megvívnunk, tisztán ideális javakért, A magyar katona nem marad el senki mögött — mondotta a vezérkari főnök. — A honvédcsapatok a szövetséges csapatokkal a legjobb bajtársi viszonyban együttműködve, olyan nagyszerű önálló fegyvertényeket hajtottak végre, amelyek bármely hadseregnek dicséretére válnának. Az egyes fegyvernemek, a gyalogság, a repülők, a páncélosok, a tüzérek és műszakiak vállvetve küzdenek egymás mellett. Emellett a,z egyéni teljesit- mény is kiváló. Bőven volt. alkalmam honvédeket és tiszteseket kitüntetésben részesíteni, akik ,szinte naponta kelnek át a Donon a túlsó partra, ah onnan fegyvereket és hadifoglyokat hoznak. Az ellátás kielégítő. 'Sok helyen nagyon jó. Kitűnő magyaros kosztol kompnak katonáink. — Az elmúlt világháború, és á mostani világháború közti különbség főként a fegyverekben domborodik ki. Az első világháborúban mind a páncélos, mind a légi fegyvernem, amely ma döntő jelentőségű, még csak csirájában volt meg. A világháborúban is alkalmazták ezeket a fegyvereket, de ez csak hatalmas kísérlet és tapasztalatszerzés volt. A gépesített háborúban is érvényesült az egyéni hősiesség, sőt elsősorban egyéniségekre van szükség. Ma a katona repülőgépen és harckocsiban teljesen magára van hagyatva. Minden harckocsi, minden repülőgép zárt egység, amelynek vezetője s minden egyes katonája is kell hogy egyéniség legyen. Ebben a .háborúban egyéniségekre van szükség. Éppen ezért a magyar ember a korszerű harcokban tökéletesen megállja a helyét. Legfeljebb az a baja, hogy mint lovas nép, könnyen elsieti a dolgok Nincs elég türelme: szeretne mielőbb nekirolianni az ellenségnek, ami persze a inai viszonyok között súlyos veszteségeket okozhat a páncélosoknál és repülőknél. A magyar katona a vele született ügyességénél és leleményességénél fogva teljes mértékben megállja helyét. A németek, akik a páncélosoknál a kiképzést irányították, nagyon dicsérőleg nyilatkoztak a magyar katona teljesítményéről és külön kiemelték lökés zségéi., amely a harctéren is kiválóan érvényesül *— A német repülők ugyancsak nagy elismeréssel nyilatkoztak repülőink teljesítményéről, különösen távolfelderitöinkről, akik mind a felderítő munkában, mind harcban egészen kiválót teljesítettek. — A jövő katonáinak, a magyar ifjúságnak keménynek kell lennie a nemzetek és népek kemény és keserves harcaiban, mert ma csak olyan nemzet viheti zászlóit győzelemre, amelynek ifjúsága kemény, kötelességtudó. Ma nincs helye a szentimentái i zmusnak. Ma cse l ekedetekre van szükség. A bátor, ha- táíroziQtt és erélyes nemzeteké a jövő.
