Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-22 / 214. szám

ELLENZÉK MMWPIWWMI mmmtmo* EGYIPTOM UJRI RZ ELŐTÉRBEN P7ámos jel arra. vall* hogy Észak­aink ti ban Ismét nagy hadmuvölötök kezdődtök. London határozottan ni* met-olasz támadásról bőszül, sőt. arról is beszámol, hogy az ellenség: bizonyos kezdeti sikereket, ért el, bar azt mondja, még nem lehet tisz­tán látni, hogy a harcok megélénkít iese valóban nagy offenziva beveze- ;öj-e-o. Boriin természetesen nem iun Íja el szándékait. Azt a feltevést, hogy Hammel és Bastico csapatai of fenzivát kezdtek, a birodalmi fővá­rosban nem cáfolják, de nein is erő­sítik meg. Lehet — mondják—, hogy a tengely csapatok nem törekednek a britek egész közel- keleti ha d ál 1 á-srem 1 - szerének felgöngyö­lítésére, hanem csak az el-alameini állás áttörésére. Mint­hogy azonban ehhez hozzáteszik, hogy fül Álaméin az egész N iln svölgy h adásza­id sarkköve, min­dent egy beveive v a- j 1 ó s zi n ü, 1 m gy E gyip - j tómban most való­ban sorsdöntő küz­delem kezdődött. Elméletileg elkép­zelhető, hogy a ten­gelyhatalmak fel­lépése csak ke­véssel előzte meg a britek ós ameri­kai segítőtársaik támadását. Ka igy is van, ez nem változtat azon, hogy a kezdeményezés előnyeit ismét a tengelyhatalmak biztosították ma­guknak s nagy kérdés, hogy sikerül­het-e a „szövetségeseknek“ később kiragadniok a kezdeményezést a ten­gelycsaptok kezéből. Mindén jel arra vall azonban, hogy' a britek most nem óhajtottak kezdeményezni ko­moly összecsapást Egyiptomban. Igaz, Churchill moszkvai útja során Kairóba is ellátogatott, megbeszélést tartott a közel- és középkeleti ^szö­vetséges“ tábornokokkal és fontos személycseréket foganatosított. Igaz az is, hogy' Smuts délafrikai minisz­terelnök, aki szintén tárgyalt Chur- cbille! Kairóban, kevéssel utóbb ki­jelentette, hog\- a „szövetségesek­nek“ döntő csapást kell mérniük el­lenfeleikre Északafinkában. Azt azon­ban, hogy mikorra várható ez a nagy vállalkozás, Smuts nem mondta meg pontosan. Churchill útja után hallat­szottak ugyan olyan hangok, hogy valami készül, de a legtöbb meg­jegyzés nem a Közel-, hanem. Közép­keltre utalt. Érthető is volna, ha a németek kaukázusi előretörése első­sorban erre a vidékre terelné az an­golszászok figyelmét. A „szövetsége­sek“ a Vörös Hadsereggel vállvetve akarnak küzdeni, mihelyt, a Szovjet­uniónak a Kaukázustól délre fekvő részei kerülnek veszélybe. Moszkva azonban, mint Washingtonban most hivatalosan közük, elutasította azt az ajánlatot, hogy az amerikai csa­patok harchalépjenek a szóvjetí'ron­tom Mindamellett valószínű, bogy amit az angolszászok a Közel- és Közép- keletre tudnak küldeni, azt elsősor­ban iraki és perzsiai csapataik erő­sítésére fordították, nem pedig egyip" .tömi offenziva előkészítésére. I-Iiszen utánpótlási lehetőségeik korántsem korlátlanok. A legrövidebb utánpót­lási ütjük a Földközi-tengeren át ve­zet, ez az ut azonban rendkívül koc= kázatos, már-már alig járható. Erről a legutóbbi légi és vizi csaták lefo­lyása kétségkívül meggyőzte Lon­dont és Washingtont. Az Afrikát nyugat-keleti irányban átszelő ut repülőgépszálliltásra számbajöhet ugyan, más hadianyagnak azonban hosszú és körülményes. A másik vizi ut a Vörös-tengeren és a Perzsa-öb­lön át vezet, megkerüli egész Dóla,f= bikát, tehát szintén nagyon hosszú és ennélfogva erősen igénybe veszi a ^szövetségesek“ hajóterét. Viszont n tengely csapatok után­pótlása csaknem tökéletes zavarta­lansággal működik a Délolaszország és Északaírika közötti rövid tenger­szakaszon. Hogy .Máltáról ne hábor­gathassák a britek, a szigetet erősen, bombázzák. Valószínű, hogy Bastieo cs Rommel csapatai most már meg­kapták mindazt az erősítést,, árnál a tengelyiül!álmák hadvezetősége sz.uk séges nők tartott ahhoz, hogy a kö­zel,mull bn.n lezajlott kemény harcok után a német-olasz haderő ismét ere­jének teljében álljon Északafrikában. Ezl nagyon megkönnyítette az is, hogy Tobruk kikötője most már a tengely kezén van; onnan nincs messze keletre El Álaméin. A legel- viselhetetlenebb hőség ideje elmúlt. S ha az angolszászok most. szeretnék a Középkeletre összpontosítani fi­gyelmüket, ez alighanem egy okkal több Berlin és Róma számára, hogy erőteljesen magához ragadja a kato­nai kezdeményezést Egyiptomban. Lehet, hogy a britek mindennek el­lenére nem tartják reménytelennek el-alameini helyzetüket, úgy tűnik azonban, hogy mindenestre készül­nek a számukra kedvezőtlenebb es­hetőségre is. Hír szerint arra akar­ják rávenni az egyiptomi állam mél­tóságait, hogy vész esetén tegyék át kormányzatuk székhelyét Kairóból Khartumba. Ez a terv politikai szem­pont hói is: érdekes. Khartum agyán is Szudán fővárosa. .Szudán valamikor Egyiptomé volt, később az angolok elragadták tőle. majd afféle kondo­mba uniót. csináltak és az országot ugv nevezték el, hogy „Angol-Egyip­tomi Szudán“. Jla az egyiptomi kor mány Szudánba teszi át székhelyét, ez azt jelentheti, hogy többé nem is marul le róla. A brit kívánság tehát egyben ajánlat is. Az erről érkezett jelentések szerint azonban Faruk ki­rály hallani sem akar arról, hogy elhagyja Kairót, akármi történik is; vi-zont \al 1 asz pa:«a, Iîpviptorn w.afd- miniszterelnöke hajlandó kö­vein i a britekrt Szudánba. A szudá- iii nációnál isták vészt neszeitek: kö­vetelik a teljes függetlenséget — Egyiptommal szemben is. Most, a legkritikusabb napokban érkezett. Kairóba Roosevelt küldöttje, Wendell Willkie. Nagy körúton van: beutazta a Közel- és Középkeletet, ellátogatott Kínába és Moszkvába is, ahol átnyújtotta Sztálinnak Roosevelti levelét. Nem tudni, hogy mi ennek a. körutazásnak a valóságos célja. Bu­mm nyilatkozat óban Willkie azt mond­ta, hogy adatokat akar közölni az illetékesekkel az amerikai fegyver­kezés eredményeiről, el akar oszlat­ni bizonyos tévedéseket, amelyek az VSl\ háborús erőfeszítéseiről elter­jedtek. Elképzelhető, hogy vannak olyan tények, amelyeket Amerika eddig nem közölt a nyilvánossággal, de nem nagyon hihető, hogy az ame­rikai külpolitikának olyan f ő cinbe- rét, amivé Willkie, Roosevelt egy­kori eJnük-ellenjeiöltje vált, csak azért küldik sokezer kilométeres út­ra, hogy néhány termelési adatot közöljön. Valószínűbb, hogy . Roose­velt titkos politikai és katonai ter­vét akarja megbeszélni a kairói, csungkingi és moszkvai illetékesek­kel. Lobet, bogy — éppúgy, mint Churchillnek — számára is az a leg­alkalmasabb és legkényelmesebb út­irány. amelynek első fontos állomá­sa Kairó, de talán politikai vagy ha­dászati értelme is van annak, hogy most Willkie útja szintén a Földközi- tenger medencéje felé irányítja a fi­gyelmet. Meglátjuk, hogy az, ami kairói megbeszélései alatt — Faruk királynál és Nah asz pasánál máris volt kihallgatáson Roosevelt küldött­je — a közeli harctereken történik, milyen befolyással lesz arra, amit Willkie majd Csamgkingbaai és Moszkvában mondhat. v. e, MIM ■MMB3BBP——QMM Hz erdélyi maqgar ajságirők böídőfísége gróf teleki Ellánál KOLOZSVÁR, szeptember 22. Az er­délyi magyar ujságirók néhány hetié! ez­előtt emlékiratot intéztek gróf Teleki Bé­lához. az Erdélyi Párt országos elnökéhez, amelyben arra kérték, hogy jáirjon közbe az Elet ékes kormánytényezőknél az, újság­írók tusnádi villája ügyében. A tusnádi üdülőházat az erdélyi magyar ujságirók a kisebbségi sors legnehezebb éveiben azzal a rendeltetéssel építették, hogv az erdélyi magyar sajtó munkásai a nyári szezonban teljesen ingyenesen vagy lényeges kedvez­mények mellett itt pihenhessék ki fára­dalmaikat. A felszabadulás után jogi vita keletkezett a villa tulajdonjoga körűt, amelynek következtében a tusnádi üdülő- házat birói zár alá helyezték. Két eszten­dő óta nem sikerült eldönteni a villa tu­lajdonjogának és használatának iigvét, aminek következtében egyetlen erdélyi magyar újságíró sem élvezhette azokat a kedvezményeket, amelyek miatt annakide­jén az üdülőházat életrehivták. Az erdé­lyi magyar ujságirók arra kérték gróf Te­leki Bélát, az Erdélyi Párt országos elnö­két, hogy tegye szóvá a kormányzatnál ezt az áldatlan állapotot és eszközölje ki, hogy a vil’a használata felet! az erdélyi magyar újságírók szociális képviselete, a Ma^var Újságírók Fsrvesiíletének Erdély- részi Tagozata, rendelkezhessék. Gróf Teleki Béla a legnagyobb készség­gel magáévá) tette az erdé vi magvar új­ságírók kérését és közbenjárt az illetékes kormánytényezőknél a tusnádi újságíró" üdülőház ügyének rendezése érdekében. Az Erdélyi Párt országos elnöke közben­járásának eredményeképpen remény van arra, hogy a villa használatára való in­tézkedés jogát rövidesen az erdélyi ma­gyar ujságirók kapják meg. A Magyar Új­ságíró Egyesület Erdélyrészi Tagozatának képviseletében Zethureczky Gyula, a ta­gozat elnöke, Végh József, ügyvezető al* e'ínök és Bíró László főtitkár felkeresték az Erdélyi Párt országos elnökét és kö­szönetét mondottak közbenjárásáért. Egy­ben arra kérték, hogy a továbbiakban is támogassa az erdélyi magyar ujságirók jo­gos kérését, mert az erdélyi magyar sajtó szempontjából az a fontos, hogy a villa használatának kedvezményeiben csak­ugyan részesülhessenek az erdélyi magyar ujságirók. Az Erdélyi Párt országos elnö­ke kijelentette, hogy mindenkor a legna­gyobb örömmel áll az erdélyi magyar sajtó rendelkezésére, a továbbiakban : figyelemmel kiséri a tusnádi üdülőház sorsat és az i iletékes kormánytényezőket a legsürgősebb intézkedésre fogja kérni. » SZABÓ JÁNOS ORSZÁGGYŰLÉSI KÉFVXeTWó A. NAGYBÁNYAI Mü N KAS E ÉT KÉSEKET TANUL­MÁNYOZTA. KOLOZSVÁR, szeptember 22. Szabó János országgyűlési képviselő, Nagybánya város képviselője, bárom napot töltött Nagybányán, ahol részletese® tájékozódott újt összes időszerű kór dóikról. - *-|jt< ív. her l.i ró part irodájában panic/.napol lartotl. Jb án Szent pótery Antnl tagozati titkár kíséretében megtekintette a Forrás ligetben épülő levcntfotíhon -i <’-* üdii’ö telop építésének rrmnl irtait. A rcigys/a hám épük ezé1 .ekln •a «-./iö ■ <'•?/ .• telket «'••• az onnan kitermelendő fa és kőanyagot az állami erdőkincstár adományozta. Há­rom gyönyörű e:n.el< les és minden kényei met biztosító — fürdőszobával, játék- é* társa ligó tere mm el rendelkező otthont építenek, amelyek úgy télen, mint nyáron, a vendégek rendelkezésére állanak. I)r- Szabó MiLfós. Nagybánya polgárrm'de* semmi fáradságot nem kiméi, hogy az építkezések rnég ebben az évben befőj' zést nyerjenek. 5(7 építő és fafaragó műn kás dolgozik állandóan a helyszínen. A/ építkezéshez szükséges és a helyszínen kitermelendő kőanyag robbantását az ál­lami ércbányászat bárom lövőmestere, végzi. Szabó János képviselő szeptember 16-án résztvett a nagybányai városháza tanár termében megtartott NMK vezetőség: ér­tekezleten. Az értekezleten dr. Szabó Miklós. Nagybánya város poIgármeste-e és a NMK nagybányai helyi szervezet,'te'A elnöke elnökölt. Az érteke?,leteD, amelven a helyi szervezet csoportjának vezetőin kiv-iil az aÍiSÓfemezelyí NMK csoport ki­küldöttei is resztvettek, az összes idős/ — rii munkaAkérdésekről tájékoztatták Szabó János képviselőt, 17-én délután az Erdélyi Párt Nagybá­nya városi és járási tagozata a párt újon­nan berendezett, gyönyörű, központi fek­vésű, tágas helyiségében intézőbizoifsáéi ülést tartottak, amelyen Szabó Ján-'s or­szággyűlési képviselő is résztvett. Az in­tézőbizottsági ülésen dr. StoL László ügy­vezető alelnök elnökölt. aki szereiét:,] üdvözölte Nagybánya képviselőjét. Szabó János kénviselő részletesen tájékoztatta az intézőbizottságot az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. Elmondotta, ho: v az iparén sédéi vek revíziója nasvm< r- téhben elő fogja segíteni az ipar árja i- tását. Arra leérte a megjelent iparoso­kat és kereskedőket, hogy a lőrvénves rendeli; ezé sebet mindenben tartsák / Összetartásra és testvéri egységre hirtă 1 fel a párttagokat, mert a ma! rendkí­vüli Ülőkben súlyos veszedelmet jelent minden, széthúzás. A képviselői beszámolóhoz dr. Sióit László, Oláh Sándor járási elnök. Barid József és Szentpétery Antal szólották horzá Dr. Stoll László zárószava* után az íntézobízoltsagi ülés véget ért. 1 9 < 2 szeptember 2 2. AZ OROSZHEGYI TÜZXÁROSTJLTAKÍPI. Erdély magyar társadalma megértő áldozat- készséggel sietett az oroszhegyi tüzkárosoU székely gazdák segítségére. Nap-nap után ér­keznek az adományok az Erdélyi Párt orszá­gos központjához, annak jeléül, hogy a ma­gyar társadalom testvéri együttérzéssel kíván segíteni az oroszhegyi íűzkárosulíakon. Leg­utóbb a háromszéki Angyalos község erdélvj- párti tagozata ÍO pengőt, a Szoiyor községi tagozat pedig 24 pengőt küldött az oroszhegyi íü/károsultak javára. Kimutatás az Erdélyi Párt szolnokdoboka- megyei tagozatának munkájáról. Most készült el az Erdélyi Párt szo-lnckdobokamegyei tago­zatának 1942. évben végzett munkájáról szóló kimutatás. A tagozathoz 393 ügvdarab érke­zett: mindeniket elintézték, részint a tagozat, részint a kolozsvári központ utján. A közér­dekű ügyek elintézése érdekében javarészében az országgyűlési kép-viselők jártak közbon, A tagozat elintézte és kisürgette több köte­gelő, uti-aaritási munkálat stb. megoldását. Nyugdíjügyekben szintén eredménnyel járt cl a tagozat. A magyarlakta községekben a dési központ megszervezte a vidéki tagozatokat. A tagozat vezetősége több ízben meglátogatta a megye magyar pontjait, ahol a közéidekü pa­naszokat is mind’g meghallgatták és eljártak az elintézés érdekében. ess ücéláFug^árbem KOLOZSVÁR, szeptember 22. (Az El­lenzék munkatársától.) Súlyos baleset Lörténl hétfőn a déli órákban a kolozs­vári Acélárugyárban. Bardócz János gyári munkás többedmagával dolgozott az egyik nagy teremben s munka közben egy5 va­gonajtó rázuhant ballábára. A nagy fá’da lomtól Bardócz János elveszítette eszmé­letét és a helyszínre kihívott mentőorv,>- sok részesítették segélyben. Megállapítot­ták, hogy lábcsonttörést szenvedeti, s ezenkívül még több beíven megsérült. A* ostvosí segélynyújtás után a szerencsét lep nül járt munkást beszállították a kliniká­ra. A baleset ügyében megindult a vizsgá­lat. a felelősség kérdésének megállapitá sár*. J

Next

/
Oldalképek
Tartalom