Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-21 / 213. szám

Ellenzék 1 H k 2 Rzeptember 21 2 VfaU Jázttf; AmízMétdtmu tini».. ÜLT NYELVEN JELENIK MEG ismét legújabb számától kezdve a Néptanítók Lapja* Hetvenöteszten- dós már hazánk néptanítóinak lap­ja, amelyet annakidején Eötvös Jó­zsef alapított. A nagy Írót és állam­férfit az az elgondolás vezette, .ami­kor a néptanítók hivatalos lap jvát bet nyelven adta ki, ltogy a hazánk­ban élő összes nemzetiségek népne­velői saját anyanyelvtikön értesül­hessenek a pedagógia legújabb vív­mányairól. Magyarország nemzeti­ségi politikájának leghübb tükörké­pe ez a lap, amelyet abban az idő­ben alapított a kultuszkormányzat, .amikor a nemzetiségi kérdés körül a kiegyezés után a legtöbb vita zaj­lott le a parlamentben. Ekkor szüle­tett meg az 3S88:ik t. c., az u. n. nemzetiségi törvény, amely a ha­zánkban élő összes nemzetiségek számára egyenlő állampolgári jogo­kat és szabad nyelvhasználatot biz­tosit. A Néptanítók Lapja minden­kor legfényesebb bizonysága volt an­nak, hogy a nemzetiségi törvény nemcsak írott tétel, hanem a gya­korlatban is az abban foglalt elvek irányítják a kormány politikáját. Szinyei-Merse Jenő dr. kultuszmi­niszter az eötvösi szellem jegyében újra hét nyelven megjelenő lap ve­zető cikkében a következő szózatot intézte a tanítókhoz: „Tanítóink láthatják, érezhetik, hogy ebben a hazában tiszteletben tartjuk, meg­becsüljük egymás anyanyelvét, ha a lélek, a szív, mely a szót az ajkak­ra adja, hűséges az ezeréves magyar hazához, amely sohasem nézte azt, hogy ki hogyan beszél, hanem csak azt, hogyan érez, hogyan cselek­szik. ‘ Magyarország nemzetiségi politi­kájának leggyönyörűbb hitvallása ez a kultuszminiszteri szózat. A hét nyelven megjelenő Néptanitók Lap­ja ugyanekkor bizonyítja, hogy a magyar kormányzat nemcsak tisz­teletben tartja a nemzetiségek ál­lampolgári jogait, hanem a maga részér«! minden eszközzel elősegíti az itt élő nemzetiségek közötti test­véri megértést. * KOLOZSVÁR VAROS PARLAMENT­JÉNEK ARCULATA a múlt időlihöz vi­szonyítva nagyon megváltozott. A városi /■közgyűlések és az azt megelőző bizottsági tárgyalások sokszor az egész kolozsi-ári közönséget izgalomba hozták. A legjclen- féktelenebb javaslat is vitát támasztott. A politikai szenvedélyek ki robbantás ára minden alkalmat felhasználták a külön­böző pártállásu városi tanácstagok és a városi tanács éppen olyan hü tükörképe volt az átkos politikai széthúzásnak, mint a törvényhozás és közéletünk számos más vezető fórumai. Két esztendővel a felsza­badulás után örömmel állapíthatjuk meg, hogy a mai városi tanács felülemelkedett á személyeskedéseken és a kicsinyes po­litikai ellentéteken. A városi tanácsosokat az összpolgárság érdekének és jólétének szem.pontjcá vezetik. Legutóbb alkalmunk volt végighallgatni a városi törvényható­ság szakbizottságainak ülését. Városveze­tésünk legfőbb dicséretére legyen mond­va: a hivatalos előterjesztésekhez a ta­nácstagok részéről alig van hozzátenni való. A város ügyeinek irányítói g. legap­rólékosabb részletességgel dolgozzák ki a különböző szabályzatokat, költségvetési tételeket és mindazokat a kérdéseket, amelyekről a közigazgatási törvény ren­delkezéseinek értei méhen a városi tanács­nak kell dönteni. Ugyanilyen szellem hal­ja át a hozzászólásokat is. Szakszerű meg­jegyzések és indítványok hangzanak el az egyes felszólalók részéről, amelyek mind azt bizonyítják, hogu Kolozsvár városa a mai rendkívüli időkben a legszigorúbb tárgyilagosság jepjében egy akarattal és tisztán a közérdeket tartva szem előtt, intézi a város ügyeit. Ellenérvként könnyen fel lehetne hoz­ni, hogy az egészséges ellenzéki hang a parlamentarizmus elengedhetetlen kelé­he. Qlyfluph iş, akadnak, akik a vitámén­tcs városi tanácskozásokat azzal indokol falc, hegv nem választott, hanem leintve zeit vezetőség oH Kolozsvár városának érén. Ezt az érvelést már cin é megdönti oz a tény, hogy a kolozsvári városi taná­csosokat nem politikai szem pont,)!: sze­rint válogatták össze, hanem kormányzó tünk arra törekedett. Iiogv a polgárság minden rétege képviselethez jusson a ta­nácsban. \<l emén i fel tér és e l ma is felme­rülnél:. de ezeket sohasem, diktálja sze rnélyi ellentét, hanton az az elgondolás, hogy minél jobban és minél tőkédet esőb­ben meg ke l oldani az időszerű kérdési ■- kei. Köszönet és elismerés illeti meg ezért a szellemért dr. Kcledy Tibort, Kolozsvár város polgármesterét, dr. \ ás ár helyi László polgárrnesterhelyettest és nuinJca- j téír sóikul. 11ivataibalépécsiek é/tti szarufa tnr j szór bebizonyították, hogy szivvel-lélckke/ I a város fejlődése érdekében dolgoznak. I Az clfoguhitlcn és lelkes tnuukéilkiuíéts a ttírgyilagosságmtk olyan szellemét honosí­totta meg a kolozsvári városházon, amely magéit él értetődően száműzte a személyes­kedő politikai villongásokat és példakép­pen állhat minden magyar közéletünk' é.s társadalmi intézményünk dőlt. * MI TETSZETT ÉS MI NEM TETSZETT VELENCÉBEN? Ezen a címen bciysziui megfigyelése^ alapján Tóth László, a A emzet ; l jság főszerkesztője cikksorozatot iri lapja*- Lan. A cikksorozat nemcsak abból a nézó- szö&ből érdekes, hogy k'lünő szemű újságáét tapasztalatai alapján isimrleli y v IcnceJ fvluivcrseuy eredményei;, liánéin azért mert a magyar filmgyártás egyik legkomo­lyabb és 'egtúrgyilagosobb bírálata. Sok„t vitatkoztunk már a sajtóban, előadiLoú kér: • tőben és a magánéletben a magyar f hűekről. Azt is tudjuk, hogy hazai filmgyártásunk le~ bet őségéi világviszonylatban niég nagyon szerények. Két-»égi.: Ívül jogos volt a/onlun az a vélemény, hogy a magyar fb mgyárk;s első éveiben filmjeink művészi értékét nagyon lerontotta, hogy a filmszakma vállalkozói legnagyobb részben zsidó tőkések voltaik, akik miutleut a .gyors meggazdagodás vágyának j üzleties szemüvegén keresztül néztek. A gaz- j dasági át »Vitás száműzte ugyan a zsidókat i a filmgyártás területéről, de még mindig I nagyon nagy utal kell megtenni, sínig az iga- j zán művészi széliemig eljutunk. Zilany I.a- J jós példája mutatja, hogy az íróiak mennyi ! mindent kel'ett elszenvednie, amíg annyira • megiuudorodott a filmvilág üzlete* világától. 1 hegy saját vállalkozásában hozta ki film- I jeit. Az az átütő siker, amely a Zi'laby fik 1 rucket kisérte, egyszer s mindenkorra rr.rg- i oi fújta azt a tévhitet, hogy a színvonalas és j tisztán művészi szempontok szerint készített filmek nem felének meg .» tömeg Ízlésnek. Tóth László védencei beszámolójában meg- indokolja, hogy a Nyárő-fi'm miért nyerte meg az első dijat a külföldi filmek között. A legnevesebb európai írókból, művészeikből es kritikusokból álló velencei közönség első­sorban azt a tiszta költészetet, nemesveretü művészi felépítési és az emberi lélek legTCj- tettebb tkukáit is beszédes erővel kifejező rendezést méltányolta, ame’y az ,.Emberek a hu csőn“ minden jelenetéből kiérződik. Fel­említi Tóth László cifkike, hogy a film sikeréi az a jelenet döntötte el, amikor a f 'szereplő Székely halott feleségét hazaviszi a falujába. Az utasok rádöbbennek arra, hogy halottal utaznak együtt. De amikor látják a kétség- beesett férj vergődését, megértik, i.Ogy mii • jelent a havasi székelynek, ha a harmad­osztályú jegy árán viheti haza a halottját szü őföldjére. Érzésben, fájdalomban össze- kapcsolódik a h£rmadosztá/'yu kocsi műiden utasa. Azután jön a kalauz. Drámai pi’dana- lok következnek. Ó is felfedezi, hogy halot­tat visznek az utasok között. De ránéz a ha­vasi ember aröára és körös-körül könnyes tekintetekkel, hangtalanul kérő testvéri fáj-' dalommal! találkozik. Nem szó], nem vitatko­zik és nem magyaráz, hanem mind a két je­gyet átlyukasztja. A jelenet után a nézőtéren tomboló tapsvihar hangzott el. És mély ro~ konszeuvvel találkozott a velencei fiira verse­nyen a székely havasak viliága és mindaz, amit a székely lélek kisugárzik. A müvétszi erő és az írói fantázia Erdély népét is meg­szerettették a velencei bírál ókkal. Nagyon érdekes, hogy a Sziriusz filmjével kapcsola­tosan Tóth László ősz nte bírálatot mond Ka- rády Katalánról, a legnépszerűbb magyar filmszinésznőrcíl. Készségesen elismeri színé­szi képességeit, megállapítja azonban, hogy arcának alig van játéka, az érzelmek, indu­latok megjeleni lésére nem képes, s a fiám helj'zetemek változásait majd mindig ugyan­azzal >az egy, úgyszólván soha semmit sem változó arckifejezésekkel éli végig. A velen­cei fiilmversenye.n ez a vélemény lepíezetle- nül visszatükröződik. I Komoly «-itAkcti rneguyóalkozá-i Tóth l.u.szlo fő(*z<rkcszító vlcucei bc»zauioloju. Bi­zonyos, hogy illetékes helyen is fel fagy eh »ók rá, ami tri mészi tszerüleg a magyar film­gyártás módszereinek gyökere» megválto'/tu tá»á' vonja mag I utiim * MAGYAF. ÜNNEP színhelye volt vasárnap a kolozsvári unitáriusok Ősi temploma. A rendes víisárnapi Isten-tisztelet után Kolozsváron ke­resztelték meg a 8 éves Hegyi Aran­kát, aki messze idegenben, Belgium­ban született és a kormány gondos­kodása folytán sokezer gyermektár- sával együtt került most magyar íöldre. Hosszú évtizedek bűneit tesz- szük jóvá, amikor felkutatjuk a kül­földön élő magyarokat, akiknek leg­nagyobb részét a mostoha megélhe­tési viszonyok kényszeritették arra, hogy kivándoroljanak a hazai föld­ről. Kormányzatunk a magyar jö­vendőre vigyázott íéliő gonddal, amikor hazamentette a kis Hegyi Arankákat, hogy itthon a nemzet testvéri közösségében érezzék a test­véri szeretet melegét és aggódó gon­doskodását. Az unitárius templom­ban történt keresztelő nemcsak egy­házi szertartást jelentett, hanem azt is jelképezte, hoqy ezután nem Je ledkezünk meg magyar véreinkről és a magyar hazában minden ma­gyar léleknek otthonra beit találnia. Ferenc/. József budapesti unitárius lelkész keresztel le meg Hegyi Aran­kát. Megrázó erővel idézte fel a múl­tat, amikor a gyermek édesapja, n lupényi bányász, Belgiumba kény­szerült kivándorolni, hogy családjá­nak megélhetést biztosítson. Külföl­di útja során itt találkozott az ide­genbeszakadt magyar családdal. A fiatal lelkész azóta is állandó leve­lezésben állott Hegyi Aranka édes­apjával és a kormány hnzatelepitési akciója során gondoskodott a kis­lány hazahozataláról. A szülök csak akkor térbeInek vissza magyar föld­re1, amikor lejárt külföldi munka­szerződésük. Addig Hegyi! Aranká­ról és kis társairól a nemzet összes­sége gondoskodik, amely a 24-ik órában rádöbbent arra, hogy a ma­gyar nemzetnek egyetlen magyar« lelket sem szabad elvesztenie. „nta összefogó és egységes munkára van szükség" Árvay Árpád országgyűlési képviselő beszámoló körútja kerületében NAGYVÁR W, szeptember 21. Árvay Árpád országgyűlési képviselő, Dctroczi Kiss Lajos, a/ Erdélyi Fáit biharuiegyei tagozatának főtitkára és Szabó Lajos tit­kár kíséretében vasárnap délelőtt és dél­után a közeli Szentandrás, Köröstarján és Ejpalota községben tartott beszámo'ót. Szentantkás községben választmányi értekezlet volt, milyen Sehnejf András igazgatótanitó megnyíló beszéde után Ar­ray Árpád képviselő ismertei le a km- és belpolitikai helyzetet és a mai háborús vi­szonyokra való tekintetlel fokozott össze­ír: fásra és kötelességteljesilésre buzditcp 1a az Erdélyi Párt híveit. L tana Daróczi Kiss Lajos, majd Szabó Lajos mondott beszédet. Utóbbi hangoztatta a tanácsadó Î Szerv szerepét betöltő Erdélyi Párt szük­ségességét. Árvay Árpád képviselő és kísérői innen ’ Köröstarjánba mentek át. ahol Tóth Kál­mán esperes plébános üdvözölte a ven­dégeket, akik a fe’lobogózott falu főut­cáján haladtak végig oz iskolaépületig, ahol értekezletet tartottak. Array Árpád képviselő hosszabb beszédben ismertette az Erdélyi Párt szerepét, utalva arra, hogy az Erdélyi Párt a Magyar Pártnak a foIjT- tatása, annak a Magyar Pártnak, amely a 22 éves idegen megszállás alatt a magyar­ság érdekeit képviselte­Ebben az országban ma összefogó és egységes munkára von szükség, ezt min­denkinek szem előtt kelt tartania, mert a harc most a magyar jövendőért j folyik — mondotta. Daróczi Kiss Lajos, Szabó Lajos és Schneff József felszólalása után Tóth Kálmán esperes mondott nagyhatású h> szedet, megköszönve Árvay képviselő lá­togatását. A késő délutáni órákban a nagyobbá; ! német lakosságú Ljpalotára mentek át, ahol Szabó Frigyes dr. szentszéki tanács.>- fogadta Árvay képviselőt és kíséretét. A nagyrészt németajkú hallgatóság részvé­telével tartott pártértekezleten Árvay képviselő beszédet mondott, többszőr idézve Hitler Mein Kampf című könyvé- ből. Utalt arra, hogy- Magyarország és Németország vállvetve küzd azért, begy megmentse a bolsevizmustól Európát. A Magyarországon élő németségnek jó sor­sa van és együtt kell küzdenie a magyar­sággal mind a külső, mind a belső fron­ton, hogy bizlositsák a végső győzelmet. Árvay képviselő beszédét a hallgatóság nagy lelkesedéssel fogadta. Utána felszó lalt még Szabó Lajos és Daróczi Kiss La- jos- A népes értekezlet Szabó Frigyes dr. • szentszéke tanácsos zárószavaival éri vé­! Set­ti Rémet Birodalmi IEunkaszoígálaf zenekarának disziianaversenge (Z) A Német Birodalmi Munkaszolgá­lat Kolozsváron tartózkodó zenekara va­sárnap délután 6 órai kezdettel prof. Herms Niel főzenéigazgató vezényletével díszhangversenyt adott. A Nyári Színkör zsúfolásig megtelt az érdeklődő közönség­gel, amely szűnni nem akaró tapssall üd­vözölte a nagyhírű professzort és zeneka­rát. A hangverseny a potsdami fanfárok és a Birodalmi Munkaszolgálat elsőszámú indulójával kezdődött. A 64 tagú zenekar csodálatos fegyelmezettséggel és olyan hangtisztasággal és finom modulációval játszott, ami tekintettel arra, hogy kizá­róan fúvós hangszerek voltak, a legma- gasabbrendü zenei teljesítményt jelenti. A magyar és német Himnuszok után Ri­chard Strauss Királyindu’Jóját, Richard Wagner Rienzi-nyitányát, Kari Maria v. Weber, Felhívás a keringő re és Johann Strauss Perpetuum mobile müveit adták elő. A hangverseny első részének legki­emelkedőbb része a Potsdami fanfárok című induló volt. A Magyarországon isme­retién hangszer bemutatása mély élményt jelentett mindenki számára. _ A magyar Himnuszt páratlanul szép felfogásban ját­szotta a zenekar, a Rákóczi-indulót pedig oly tökéllyel és tűzzel, amire példát a leg­jobb magyar katonazenekaroknál is rit­kán találunk. A hangverseny második része Herrn- Niel indulóiból! és dalaiból állt. Herms Niel a zenébeu is a népi elemet hangsú­lyozzál ki, bájos dalai fülbebászóak és magukkal ragadják a közönséget. Végte­lenül' kedves volt, amikor a professzor több dalt együtt énekeltetett a közönség­gel, úgyhogy az este feledhetetlen élmény maradt mindenki számára. Zenei szem pontból különös figyelmet érdemelt Bn- chorini menüettje, amelyet a katonai fir vószenekar olyan finoman és halkan adott elő, hogy az ember behunyt szem­mel hallgatva az előadást, önkéntelenül arra gondolt, hogy szimfonikus zenekar játssza ezt a páratlanul bájos müvet. A rendkívül rae’eg, hangulatit estét a világ­hírű England dal pezsditő ütemei fejez­ték be, a közönség tomboló tetszésnyiívá- íiHása mellett,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom