Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)
1942-09-16 / 209. szám
1142 szeptember If. Hl.LEN7.fi« ' I ß$#ai Mads PmcIU ICocnétto* Bul^úuszk^ £iita, BtaUa- JUiţza, í%wss# (fáb&í istncceikh- levelei A mult s*zímú>é Mfyty s&űié&zcih&k e KOLOZSVÁR, szeptember 16. (Az Ellenzik tudósiiójátólj Csóka Józsefnek, a kolozsvári Nemzeti Színház neves jellemszineszének otthonában muzeális értékű kincseket rejteget együk barna antik, faberaikásos szép kicsi szekrény. A múlt emlékei pihennek itt. Színészeiknek levelei, fényképei, sürgönyei, ami ma már színházt örténelem. S itt vannak azok a babérkoszorúk és nemzeti színű szalagok, amelyeket Csóka József édesapja, édesanyja és a művész kapott. Az egyik há- romszinü széles selyemiszalag, amely Csóka József édesapjáé volt, „1884 Budapest'* felírással, húsz óink ét évig pihent elásva a inára- marosszigeti családi ház kertjében. A felszabaduláskor fedték fel 22 esztendős sir jóból. S most itt pihen a többi drága emlék között. Albumokban lapozunk, kazettákat nyitunk fel. Fakult levelek, szakadt szélű táviratok, régi fényképek kerülnek ölő. Egyik díszes, kétrészes barna bőralbumot Jászai Mari ajándékozta Csóka József édesanyjának, AlmáSsy Júliának, aki Magyarország egyik leghíresebb drámai hősnője volt. Csóka József édesapja. Csóka Sándor ugyancsak mint szinéstz kezdte pályafutását, de később színigazgató lett. Társulatával szerepelt az ország csaknem minden jelentősebb városában a igy ismerkedett meg korának legnagyobb színészeivel. A ma már legendás nevű színészieknek Írásaiból adunk közre most egynéhányat. Érdekesek, kedvesek és .jellemzőek Kiderül c sorokból, bogy a történelemmé nev&sedctt mű vész is ember, sőt nagyon is hiú ember — „sztár“ — volt a szó legelemibb értelmében. Fontos volt, miiképpen szedik nevét a plakáton. Legfontosabb azonban mindig és mindenkor -— a gázsi, Merthát emberek és színészek vcitak valamennyien. t'jfy szeivádés és nékánty fáftpkéfr MA F^EMiÉR A CORVIN-ban (VOLT RoYAM $ iiétoííág íjiiftáiös | raíiíRiiiiiíála áraö felénk a __ ___ ADtTSZERELEM cimü uj magyar filmből. Főszerepben: mavfgiiij v„ âsîiîcîi mr u, Ariiád mmt mmúii o bor, Pa Oku Jenő, v, öesiäiö Oq Mlítá?*li trap, SoitLii ívuiiliL Piahiáry Zoltán UGYANEZEN MŰSORBAN BEMUTATJUK ICaráá^ Katalin iMta'íwas tüobiMsát Valahol Oroszországban De Fries Károly zenéjével, Kovács Kálmán költeményéből készült filmremek — Előadások kezdete mindennap fél 4, fél 6, tél 8 és fél 10 órakor — Vasárnap Lélelőtt 11 órakor matiné, számozott helyekkel — Nagyothallók részére díjtalan fejhallgató 1 — jegyelővétel „Budapest, 1896 december 11 krajcáros sürgöny által, mikor kezdhetném íme Góka Sándor 1871-ben Íveli bizonyítványa, amelyhez hasonlót akkoriban v«dt szokásos a színészek számára kiállítani. Az ölvenkrajcáros bélyeggel felszerelt bizonyít- vány szövege a tkövetkező: „Bizonyítvány. AT álirt hitelesen bizonyítom, hogy Csóka Sándor mint színész. a mnlt 1870-diik évi szeptember hó 22-diké- től színtársulatomnál működvén, magái mindenben kitüntette, a becsület utján, a színi pályán mint pontos és rendszerető egyén kötelességének a leghívebben megfelelő. Kelt Kiis Kunhalason 1871 március 12-én. Szuper Károí'y szinigazg’ató“. És itt van egy régi szerződés, amely köttetett Kantay Teréz és Csóka igazgató köszött,' arra vonatkozólag, hogy az „operette, népszínműéneke sn5 (t. í. az operettében az alt és a komik a szerepek és mindennemű burleszk komikánék) a reá- bízandó népszínmű, vígjáték és Operette szerepekben, díszelőadások alkalmával allegóriákban az igazgatóság vagy megbízottja utasításai szerint köteles résztvenni és a kitűzött próbákon pontosan megjelenni“. A szerződés köttetett 1883. évben s benne az „avól'irobt színigazgató kötelezi magát, hogy Kantay Teréz asszonynak nyáron, azaz 1883. év május 5-tőli október 1-ig 70, azaz hetven forint, télen, azaz 1883. év október 1-sőtől, 1884. évi virágvasárnapig 80, azaz nyolcvan forint havi dijat minden hó első és tizenhatán egyenlő részletekben, utólagosan a szerződés tartalma alatt egyenlő félhavi részletekben levonandó harmincöt frt. előleget, tíz frí. uíóköltség kárpótlást és két fél juta! eni játékot bérletszünetben fizetni, illetőleg kiszolgáltatná, jutái ma zoiíitat a szokásos költségek levonása után fennmaradó összes beveted fele illetvén. Az igazgató halála, ország« szerencsétlenség, vagy a használt színház leégése a szerződési minden nonitiában felbontja“ A Debrecenben kötött szerződés érdekesebb pontja még a következő: „A szerződött nő kötelezi magát a szerepei által igényelt öltözékkel, a férfi pedig a jó'enkori polgári és salon öltözékkel, nyak- fodrokkal, kesztyűvel, fehér, fekete és test- szin trikóval, s'árga és fekete csizmával, cipőkkel, toliakkal és arc fest ékkel ellátni és a rendező utasítása szerint mindig tisztán ötözni“. A. nagy albumban lapozunk mostan. Egy kedves, mosolygós Jókai-képen ez az ajánlás: Csóka Sándornak 1399, Dr. Jókai Mór. Prielle Kornélia igy dedikálta képét: „A nagy és kis Csókáknak emléldit a Nagymama előadásakor; Prielle Krnéfia Szerdahelyinél 1892 december 26“. Itt sorakoznak Blaha Lujza, Jászai Mari, Pá'lmay Ilka, Tapolczay Dezső, Ferenczy Károly és még sok an-sok an, akiknek neve elég volt a színpadon, hogy megtöltse a régi színházak csillogó nézőterét. Csóka Sándornak egy régi fiatalkori képén ez a fe'irás: „Csóka Sándor, született 1841- ben Beádon.' Zarándmegyében, 1869-ben szí nész lett} 1871-ben pedig mint. színigazgató, társulatot szervezettA kép hátlapján ennek a társulalmaik névsora. Csókáné Pozsonyi Júliáról1 (ez volt az igazgató első felesége) ezt Írják: Csókáné Pozsonyi Julia szende (A színészetnél született). Jellemző, hogy a társulat minden egyes tagjáról, beleértve a hölgyeket is, könyörtelenül kiírják, hogy mélyéit évben szülöttek. Egyedül a direktor né kivétek a^i a „Színészetnél született'1 titokzatos mondatával intézi el születése időpontjának kérdését. Érdekes a színészek foglalkozási ágának meghatározása. Szabó Károly neve mellett ez áll: „szerelmes jegyző“. Szenesi (ívolman) István: apa, Nyéki (Beinrohr) János komikus, festő, ügyelő. Kalicsáné Vukalovics Paulina: anya és másodszende (szüléiéit 1870Kor,! Édes jó Juliska! Fogadja szívből eredő jókívánságomat ez régen óhajtott szent frigyhez, melytől fiai nyugalma és önérzete függött. Hála a min- , denhaló jó Istennek, hogy ezt megérnünk engedte. Meglátja édesem, miilyen más szemmel fogja ezentúl nézni a világot. Milyen nyugodt lesz a lelke- Adja a jo Isten, akihez ne mulassza cl naponként föífo- bászkodni, meglátja, Ő meghallgatja kegyedet és ei'segf'ti oda, ahová a kegyed tiszta lelke mindig törekedett: a becsület legfényesebb altjára. De ne feledje el Édes, bőgj" ez áldozást nélkül lehetetlen. Áldás legyen frigyükön, édesem. Kívánja régi híve: Jászai Mari. Más irás, más levél', más emlék. Szentesre írja Prielle Kornélia: 1893 december 15-én. Kedves, édes Csókám! Hát már ki hinné, hogy maga is a M. Színházhoz címezte nekem leveleit, ahol eztán az olimposi istenek (kik már nem gondolnak a földre) gondoskodnak felőle, s egy ilyen levél csak annak jut a kezébe, aki turkálni szokott ama levelek közt. A kis György Ilona hozta el nekem, mondván: „No csak elhoztam, mert egy néhány napja látom ott hányódni, s tudom, hogy mostan nincs dolga a színháznál“. Eszerint bocsánatot sem kérek édes jó Csókám. S ami levelét illeti, arra csak ennyit; Nem sikerül már nekem semmi, nincs énnekem semmi befolyásom . . Keserű, kiábrándult hangulatban irta ezt a: levelet a nagy színésznő. Egy másik 'Sevele már vidámabb. Ebben arról ir, hogy „Holnap reggel megyünk a bukovinai határra, egy fürdő megtekintésére, leányom is ott van, vidám társasággal, de én már csak pihenni akarok“. Bulyovszky Lilla, a hires hősnő, kinek nevét ma is alapítvány őrzi a Mária Valéria ileány- árvaházbam, ezt irja Csókának Békéscsabáról: „Tisztelt Igazgató Ur! Bajkay ur nekem azt irá. hogy e hó 21-ikén léphetek fel. Levelet öntől itt nem kapván, kérem legyen szives velem posta- fordultával tudatni, vagy mégjobb: egy 30 meg vendégszereplésemet s mely darabokat választ ká Ön? Pakkomat szeretném előre- küldeni. Kaméliás hölgy jegyen az első darab, második és harmadik fellépésem tárgyát válassza ki Ön a következő darabokból: Stuart Mária. Veszedelmes néni. Messalina, Veborch. Felemelt árak melleit 25 forint, napi költség levonása után a fele jövedelem. Szolnok ugyan nem Vehet jé» város, de mert Ön ott igazgató, -szíveset» megállók.* Éu itt 20-lkán befejezem. Csa-' ba sem. Nyíregyháza, de még Már amar országét sem; Lakásom: Omarila Jisephnénéi, de a színháznál is megkapom.. Üdvözli Bülycvszky Lilla. Egressy Gábor, korának legnagyobb szerelmes színésze, maga ajánlkozik vendégjátékra. A Szabadkára irt sürgönye igy hangzik; Elfogadhat bárom vendégjátékra? Hol nap kezdeném Brankoviccsal, sürgönyöz zöu rögtön: Egressy Budán. Etikára szálloda“. Pálmay Ilka Becsből, a Grand Hotelből irja: Én orvosom tikii'ma dacára utazom vasárnap! (Ő csak hétfőn engedne.) Igen kérem, gondoskodjék számomra a lehető leg- nagyobb nyugalomról! Nem szeretem a sok beszédet, viziteket nem fogadok. 250 forintot kérek minden levonás nélkül. A szinlapra ne jöjjön, hogy gróf Kinskyné. csak Pálmay Ilka. Az újságokba kérem ki- tétetru. hogy ez a bucsuf eltép é&®r», s hogy nem a magain, de férjem kívánságára vonulok vissza“. Cskornyás betűk, ötágú koronás mono- gramos levélpapírok, holt szavak, amelyek valaha szivdoboglató színházi eseményt jelentettek. Sok-sok levél és nagy név: Csikv Gergely, Vidor Pa1, Helvey Laura, Hegyi Aranka. Csillag Teréz, Fáy Szeréna, Rákosi Szidi .. . Nem lehet őket mind felsorolni, leveleiket közzé tenni, Valamennyi érdekes dokumentuma a kornak, annak a réei világnak, amelynek ezek a művészek hírességei voltak M'a még élnek sokan, akik látták, emlékeznek rájuk. Néhány év és eltűnik, porrá omlik a róluk való eleven emlékezés. És akkor nein marad más, mint ezek a képek és ezek a hetük, emlékei a múltnak, makor a színpad bűvös négyszögében rég ej porladt istenadta tehetségek gyönyörködtették a szépségre szomj jas magyar közönségei . .. . * MARTON LILI. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET Herms Niei professzor és a birodalmi Munkaszolgálat i. zenekarának hangversenye KOLOZSVÁR, szeptember 16. Sikerült Herms Niel professzort, az ismert zeneszerzőt, az „England-Lied" szerzőjét Magyarországon is hangversenykörutra lekötni. Herms Niel professzor a Birodalmi Munkaszolgálat 63 tagbí? álló I. főzenekarával szeptember 20-án este 8 órakor a Nyári Színkörben Kolozsváron is hangversenyez. örömmel üdvözöljük Herms Niel profesz- szórt, mint az uj német „Induló-dal" alkotóját é© a Birodalmi Munkaszolgálat embereit is. Számtalanok ismerik cs éneklik vidám indulóit és ütemes dalait. Hányszor hallottuk a rádióban szerzeményeinek magával ragadó dallamait. Ki ne ismerné az „England", a „Frankreich“, a „Balkan-Lied", az „Erika", az „Annemarie", az „Antje, mein blondes Kind", az „Edelweiss" behízelgő melódiáit? A dalok népszerűségének nyitja abban is rejlik, hogy Herms Niel legtöbb szerzeményének szövegírója is. Számtalan külföldön adott hangversenyeivel a Birodalom határain kivid us hírnevet szerzett. Már 1906-ban szülővárosában, Potsdambr: a gárdaezred zeneszerzője lett és ebbeli működését az első világháború után is folytatta, amikor kénytelen volt a. pénzügyi hivatalnál tisztviselői hivatalt vállalni. Érdemeinek-teljes elismerését azonban csak 1933-ban nyerhette el. Ebben az évben, mint a Birodalmi Munka- szoilgílat zenekarának vezetője lett megld- vatva, amiből később a I. Birodalmi Főzenekor alakult (Reichsmusikzug). Zeneszerzői érdemeinek elismerésében akkor részesült, mikor a Vezér 1941. IV. 20-án őt a tanári'cimrnel meg jutalmazta. Feszült várakozással nézünk a hirdetett nagy hangverseny elé. Ajánlható mindenkinek kellő időben jegyekről gondoskodni. A hang verseny jegyelővétele a Nemzeti Szinkdr n • v péntáránál már megkezdődött. Városunkban a hangversenyt a Német i - dományos Intézet fiókintézete és Nőnmöve- lési Bizottság együttesen rendezi. t/A {dtííekUíí Ken* szükséges* - Z5Ő pentäftoihb'4 Blaha Lujza írja Szegedről Szabadkára S381-bem; ndes Csóka! Én hétfőn délben akarok indulni, azt hiszem este érkezem. Kedden megkezdjük, már aztáu nekem mindegy, hogy hogyan osztja be. hogy nem lesz-e sok öt előadás; ezt ön jobban tudja. Onnét Ungvárra megyünk le, aztán nekem okvetlenül haza kell jönnöm 10.-n, mert ami:nt azt a múlt levelemben megírtam. Zalaba rendeznek egy nagyszabású hangversenyt, ezt megígértem, amikor a fiamat ideválasztották szolgaib Írónak, hogy a szegények javára énekelni fogok, ezt okvetlen be kell tartanom, mert az egész megye nagyban készül a hangversenyre. 17-én újból megkezdhetjük pályafutásunkat, igy talán őzt majd megbeszélhetjük, Édes Csóka lelkem, annyit játszom, amennyit az egészségem megenged, előre hencegni nem akarok, mert ember tervez, Isten végez. Nem vagyunk már húsz évesek, hja ha azok volnánk! Tehát a mostani két városon kívül gondolkozzék még két jo városon, ha aztán azt látjuk, hogy még birja az egészség, hát megtoldják, de előre mondom, nem merek ígérni sokat épp azért, mert tudom, hogy az ilyen dolog mennyi sok bajjial jár. Ruhát viszek még Tündérlakira, ezzel a darabbal nyitottam meg az uj színházat műkedvelőkkel, Ujhelyben lehet talán ezzel végezni. Azt hiszem, vendéglőben nem igein j lehet ott válogatni, tehát ké,t egymáshaj nyíló szobát kóréit, ük ár mii yen egyszerűt, csak az ágy legyen tiszta. A Szobalányommal megyeik. A feltételeket nem szükséges megírnom, azt. hiszem ön már tudja, nein felejtette el: 250 forint. A viszontlátásig üdvözli: Splényíimé Blaha Lujza“. Egy másik levelében arról értesíti Bliaháné Csókát, ■ (akinél sűrűn vendégszerepelt, hogy a vendégjátékot Kiiry Kiária betegsége másak ej kell halasztani, de ha megy, visz ruhát a I öröshoju és a Parasztkisasszony című darabokhoz is. E kusza, nehezen olvasható irás után vesz- szük kézbe Jászai Mari férfiasam komoly, de mégis fimom vonásokkal rajzolt, tiszta irá- su sorait. Pontosan dátumozza Heveiét, nem ágy, miint Bílaháné, aki nem ir se várost se keltezést s csak a postabélyegzőről silabi- záljuk ki, honnan és mikor irta leveleit. A Jászai -levélnek története van. Csóka Sándor első felesége Pozsonyi Juha, nem akart elválni férjétől, bár Sándor évekig szerelmes volt Aim áss y Júliába, akit csak éveikig tartó, idegekre menő küzdelem után vehetett feleségül. Ezt az akkor nagy feltűnést keltő esetet ismerte az egész hon színházi világa. S mikor végre elvehetie Csóka társulatának hősnőjét, elsőnek a régi barátnő és kartárs- nő. Jászai Mari gratulál!.1. Leveléből visszatükröződik komolysága, vallásos lelke, egész egyénisége, de valami ódon, a kor Ízlésének megfelelő levendulaiillaitp kedvességgel ezt irja ebből az alkalomból Jászai Mari:
