Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)
1942-09-16 / 209. szám
.. 2 ELLENZÉK' 18*2 B /. • jé t e m b « r li. aan testkén és léleHbin egészséges nép tad csak boldogulni Magyarország biológiai megújhodását fsienti Erdély Xizzé:ette a kolozsvári közegészségügyi vezérfelügyelíség részletes jelentését az erdélyi születési és halálozási arányszímrói zások arányszáma. Ezzel szemben a születések száma hatalmas mértékben fogyott. Ez a fogyás egészen katasztrofális arányokat vett fel a csonkaorszúg területén Itt 1926 ban még 229481 gyermek született. 1936-ban, tíz évvel később már csak 183.369. Hu a régi békeéveket vcsz- szük alapul, úgy az 1911. évi születésekhez képest is 1938-ban 79.169 magyar gyermekkel kevesebb indult a magyar élet szolgálatára. A születések ily nagyfokú csökkenése természetesen nem tudja pótolni még a halálozások javulása DU llett sem a nép szükségletéit. Ezért nyert különös jelentőséget az elszakított népegységek természetes szaporulata. Erdély mint ősmagyar erőforrás Tekintsünk már most vissza arra, hogy milyen nehéz biológiai csatát kellett megvívnia az erdélyi magyarságnak az uralmon levő románsággal. Románia természetes szaporulata 1929—1938 átlagában! 12.3 ezrelék, míg Csonkainagyarországé ; 6-8 ezrelék. A születések száma 1929— 1938 között Romániában 6,085.800, inig a csonkaországban 1,973 394. Azaz ezer lélekre ezámitva, a tiz év átlagában a csonkaországban a születések arányszáma 22-3, Romániában 32 5 volt. Különösen nagyjelentőségű, hogy a szín magyar székely vármegyék születési tevékenysége megközelíti, sőt egyes részeken túl is haladta a szinromán megyék születésének arányszáméi. Erre vonatkozólag is beszédes adatokat tartalmaz a kolozsvári közegészségügyi vezérfe’iigvelőség kimutatása. Eszerint ezer leiekre számítva, Csik. Udvarhely és Háromszék megyékben, tehát a szinmagyar részeken 1934-ben 25.5 volt a születések arány- száma, s ez megmaradt még 1938-ban is. Ezzel szemben a halálozási arány-szára 1934-ben 18.2 volt és 1938-ban már 163-re apadt- Örvendetes adatot mutat a természetes szaporulat arányszáma isQvaríz lámpáhaf havibér mellett kSIcsünziinli Dr. Szenihitátyi orvosi műszerek szaküzlete, Mátyás-u. 5 TELEFON: 32-41 Eszoriut 1934-ben a természeti* szaporulat a szinmugyar erdélyi megyékben 7.3 volt, H 1937 ben már 9.7 el mutat s 19311 bari is majdnem elérte a 9.2-et. Ugyanalt kor a szinromán megyék (Alflófehér, Hányád) születési arány,szúrna és fermészo* trs szaporulata jóval kisebb, mint a magyar megyéké. 1 lasonlrtsuk össze továbbá az 1931 38 közötti évek természetes szaporulatát a esonkaországban és a bárom erdélyi székely vármegyében. Míg Udvarhely, Csik és H á rom szék megy ék- ben 7-3tő1 p természetes szaporulat 1938 bún 9.2-re is felszökött, addig a csonkái rs/ág természetes szaporulata az enditett öl év alatt 7-4 rol 5.7*re apadt le. Ez az összehasonlítás mindennél világosabban mutalja az erdélyi magyarság s közelebbről az egy lömben élő székely- ség biológiai jelentőségét. A megszállott erdélyi terület születési tevékenysége, főleg a szimnagyar székely megyékben, lényegesen magasabb a csonkaországénál, sajnos, azonban a halálozási arányszám magas. De ha csak annyira fog csökkenni Erdélyben is a halálozási arányszám, mint az anyaországban, úgy rövidesen hatalmas lesz a természetes szaporulata. A szinma- gyar székely megyék, amint az előbb vá- ao'l kimutatásból kitűnik, a »kisebbségi sors ezer nehézsége közepette is oly magas születési tevékenységet mutattak, ami valóban örvendetes volt, s csak az a kár, hogy a magas halálozási arányszám rontotta le. Erdély mindenesetre biológiai megújhodása lebet az egész országnak, ha itt is Ugyanúgy, mint az utóbbi két évtized alatt, a csonka országi; an mindent elkövet a kormányzat a társadalommal karöltve a népegészségügy terén. Következő közleményünkben a csecsemőhalálozásokról és a különböző népbetegségek pusztításáról számolunk be. Azok az adaték 13 mindennél beszédesebben igazolják, hogy miiven nagy, milyen mérhetetlenül nagy szükség van uj egészség- há^kra. A kormányzat jóvoltából a felszabadult területen inári9 45 egész'séghaz épül, egymillió pengőt meghaladó költséggel. Milliókra megv az az összeg is, ainí a tej és cukorakcióval a felszabadult területre beáranrik. De mindez kevés. A kormány egészsévnigvi irányítóinak munkáját gyorsabbá kell tegve támogatásával maga a felszabadult erdélyi terület társadalma is. (g. a.) «magsam. Dr. Bálint 3őzseí országagOIésí képviselő beszámoló kömí]a Utiv trít :fg megyében (Első közlemény.) KOLOZSVÁR, szeptember 16. (Az Ellenzék munkatársától.) A felszabadulás kétéves évfordulójával kapcsolatban birt adtunk arról a nagyszabású s valóban legnemesebb célt szolgáló mozgalomról, amely emlék -egészségházak építésére irá-* nvult. Mivel is lehelne nemesebb, értékesebb, vagy fontosabb emlékkel megörökíteni Kolozsvár és lsszak-Erdély felszabadulásának gyönyörű ünnepét, mint olyan valamivel, amely a népegészségügyet és ezen keresztül az egész nemzet boldogulását szolgálja. Ha a nemzet jövőjét biológiailag meg akarjuk menteni, nyugodtan állíthatjuk, hogy nincs még egy olyan probléma, amely fontosságában felérne a népegészségiigynek a gyors feljavításával. Az. hogy egy szobor, egy, vagy két évvel hamarabb, vagy később kerül leleplezésre, itt vagy ott, a nemzet jövője szempontjából nem bir jelentőséggel, de az idejében meg nem mentett magyar életek többé semmiképpen sem pótolhatók és a nemzet jövője szempontjából valóban pótolhatatlan veszteséget jelentenek. Előző híradásunkban említettük már, hogy mindenekelőtt testben és lélekben egészsége» magyar nép tud csak boldogulni a Kárpátok medencéjében. Ennek bárom feltétele van. Az, hogy a születések magas száma, ami a felszabadult területen e pillanatban jó. ne csökkenjen. Továbbá, hogy a világra született gyermekek felnőj- jenek, s végül, hogy a halált okozó betegségek közül kiküszöböljük azokat, amelyek az orvosi tudomány mai állása és az egészségügyi kultúra terjesztése folytán kiküszöbölhetők. Ha e három feltételnek eleget tenni nem tudunk, ugv a gazdasági megerősödés, vagy a kultúra egymagában nem elegendő a nemzet fennmaradásához. Éppen ezért legégetőbb tennivalója az államhatalomnak s a társadalomnak egyaránt az, hogy a népegészségügy terén mindazt megtegye, ami emberileg és a tudomány mii állása szerint megtehető. MieSégitö az ertfélvi nép- szaporulat slaüsztika Ha a felszabadult terület statisztikáját nézzük a népszaporulat tekintetében olyan örvendetes adatokat találunk, amelyek a jövőre vonatkozóan a legjobb reménységgel tökhetnének el. De ott áll az ellenkező oldalon a csecsemőhalandóság és a népbetegségeknek a pusztítása. Az egész országban 19 ezer ember pusztul el évente gümőkorban, amiből a felszabadult erdélyi területre 4.100 halálozás esik. Az őstermelők között 100 férjes nőre 400-on felüli gyermek jut ugyan, de mindez mit ér, ha például 100 megszületett gyermek közül a napszámos csak 57 gyermeket tud felnevelni. Az idegen megszállás idején kimutathatóan elterjedt Térbaj következményei a magasabb halálozási arányszámon és a terméketlen házasságokon felül a fogyatékosok számának megnövekedését is eredményezi. Nem érdektelen visszapillantást vetni i régi megszállott erdélyi terület közegészségügyi viszonyaira. Az idegen uralom abá került népegységek népmozgalmi tevékenysége két szempontból nagyjelentőségű. Egyrészt a magyarság szaporodási tevékenységének gyöngülése miatt, másrészt pedig azért, hogy áttekinthessük, milyen kemény biológiai csatát kellett megvívnia az erdélyi magyarságnak az uralma téliességében levő románsággal, amely tudvalevőleg- a szláv népek mellett Európa Jegszaporább népe. Mig az 1891—1895. évek átlagában ezer •lakosra számítva, az élveszületések száma 41-6. a halálozás száma 3U6. a természetes szaporulat pedig 10.0 volt. Erős biológiai tevékenységű fiatal nénre jellemző adatok ezek. A magas születési arányszámot a magas halálozás rontja, de a természetes szaporulat mégis határozottan pozitiv iránvu. A halálozások száma a szociális és közegészségügyi munka eredményeként állandóan javult. Az 1901 -es évék átlagában már csak 26.2 ezrelék, 1940- ben pedig már csak 14 ezrelék a haláloKOLOZSVÁR. szeptember 16. Dr. Bálint József országgyűlési képviselő kéthetes beszámoló körutat tart udvarhely- megyei kerü letében. A képviselő szeptember 13_án kezdte meg körútját Küküllő- keményfalva községben. A templom előtt köz-el 200 főnyi tömeg várta a képviselőt Kedves Péter plébános vezetésével. A tagozati gyűlést és a képviselői beszámolót a falu római katolikus iskolájának helyiségében tartották meg. Kedves Péter plébános üdvözlő szavai után dr. Bálint József országgyűlési képviselő egvórás beszédben ismertette az Érdé yi Párt programját és célkitűzéseit. Megindokolta, hogy miért van szükség az Erdélyi Pártra és ki-fejtétte a párt munkáját nagv vonalaiban és részleteiben. Végül ismertette hazánk helyzetét az uj világháborúban és az állampolgári kötelességek fokozott mértékben való teljesítésére buzdította a lakosságot. A képviselői beszámoló után Nagy Ferenc, az Erdélyi Párt udvarhelymegyei tagozati irodájának vezetője fel világosi táSt adott a vármegyét érintő kérdésekről és közölte, hogy Udvarhelyen tagozati iroda áll a székely gazdák rendelkezéséré. — Incze Álltért kiiküllőkeményfalvai gazda, a község párttas-ozatának elnöke, meleg szavakban megköszönte a képviselőnek és kísérőinek látogatását. Bálint József dr. országgyűlési képviselő ezután a 6000 lelket számláló Zete- laka. tiszta székely községet látogatta meg. Körülbelül 2000 ember vett részt a tagozati gyűlésen, ahol Hadnagy János plébános üdvözölte a képviselői és kísérőit. Beszédében rámutatott arra. hogv miiven fontos az erdélyi magyarság összetartása* Ezután Bálint József országgyűlési képviselő tartotta meg beszámolóját, amelynek keretében rámutatott Zetelaka különleges helyzetére és fontosságára. Biró István, zete’aki tagozati elnök megköszönte a kiküldöttek látogatását, Jakócs Imre községi biró pédrg a lakosság különös figyelmébe ajánlotta a kerületi képviselő szavait. , Székelyvarságon a kul-turházban tartották meg a tagozati gyűlést és a képviselői beszámolót. Vágási Domokos üdvözölte a tagozat nevében a kiküldötteket és a gyűlés résztvevőit. Hangsúlyozta, hogy Bálint József képviselő a Székelyföld szülötte, aki tulajdonképpen hazajött. Ezután ä képviselő beszámolója következett, majd György István, varsági székely gazda a helybeli közérdekű panaszokat és kívánságokat adta elő. A gyűlést id. Tamás Sándor tagozati elnök zárószavai fejezték be. Zéteváralja községben ugyancsak több- száz ember jelent meg az Erdélyi Párt tagozati értekezletén és a képviselői beszámolón. A gyűlést Lőrincz János székely gazda és kereskedő-vendéglős, vendéglőjének nagytermében tartották meg. Bálint József dr. képviselő itt is részletesen ismertette az Erdélyi Párt munkáját és az ■•lőszerü kid- és belpolitikai kérdéseket. a gyűlést Lőrincz János zárószavat fejezték be. Dr. Bálint József képviselő mindenütt meghallgatta a székely gazdakö-önség p 1 nászúit és Ígéretet tett a jogos ke éscic teljesítésére. A BESZTERCEI IPAROSOK AZ OROSZHEGYI TÜZKÁROSTJL- TAJKÉRT ’Az Erdélyi Párt beszterccnaszód vár megyei központjának kezdeményezésére besztercei magyar iparosegylet az oro1/ hegyi tűzkárodultak javára kerti ürme; séget rendezett. Az ünnepségen nagyszil mu közönség gyiilt egybe. Beke Odón országgyűlési képviselő megnyitó beszédében a magyar sport fontosságára hivla fel a figyelmet. Sigmond János ref. lelkész 1 • magyarság erdélyi múltjára vetett vissza- pillantást és az iparosok sportegyletének ifjú csapatát ugyanarra az önzetlen, á dozatkész munkára buzdította, amivel az elnyomatás ideje alatt is áldoztak a magyar ügynek. Az előadást Bónis László gimnáziumi tornatanárnak, a sportegylet titkárának beszámoló jelentése fejezte be. A kerti ünnepség tiszta jövedelmét, 100 pengőt, az oroszhegyi tüzkárosultak javára adományozta az iparosegylet. TAGOZATI ÉRTEKEZLETET TARTOTT SZÁSZRÉGENBEN AZ ERDÉLYI PÁRT Az Erdélyi Párt szászrégeni tagozata most tartotta rendes havi értekezletét. Bálint Endre elnök kegyelete« szavakkal emlékezett meg a kermányzóhelyettes hősi haláláról. A párt tagjai néma felállás sál hódoltak a hősi halált halt kormányzó helyettes emlékének. Az elnöki megnyitó megemlékezett a honvédcsapatok két év előtti diadalmas bevonulásáról s az akkor tett fogadalmakra figyelmeztetett minden igaz magyar embert. Ma a tettek mezején tanúságot kell tennünk arról, hogy ezeket az ígéreteket maradéktalannl beváltjuk. Bálint Endre ismertette továbbá az rparrevizióval kapcsolatos teendőket, majd beszámolt a Marosvásárhelyen tartott megyei értekezletről. Részletesen tájékoztatta a szászíégeni tagozat tagjait a megyei értekezlet tárgysorozatáról, gróf Teleki Béla országos elnök belpolitikai expozéjáról és a kisebbségi kérdéssel kapcsolatos fejtegetéseiről. Felhívta a figyelmet a felekezeti iskolák fontosságára, az időszerű munkásvédelmi kérdésekre, valamint a társadalmi egyesületek összefogásának nagy jelentőségére. Egvben bejelentette, hogy az országos elnöknél közbenjárt a székelyföldi villanyszerelők és szücsiparosok sérelme ügyében a közszál- litási munkálatoknál történt mellőzésük miatt. Magyari Kálmán titkár beszámolóra után Szász Sámuel Menvei Jenő,' Dauda István és Zrínyi Gerő szólaltak fel, majd Schmidt Imre polgármester zárószavaival a gyűlés végétért. AZ OROSZHEGYI TÜZKÁROSUL- TAKÉRT Az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatához eddig befolyt összeg az oroszhegyi tűzkárostul tak javára 1129 P. Fekete László vendéglős 10 P. Összesen: 1139 P SZERENCSÉS SZÁMOK. Az. Osztálysorsjáték tegnapi húzásán 20.000 pengőt nyert a 91 999-es. 10.000 pengőt a 82-634- es, 5000 pengőt a 89.843-as, 4000 pengőt a 66-944-es, 2000 pengőt a 4835, a 10.433. a 30.408, az 52.910, az 59.800 és a 81-316-os számú sorsjegy. Felelősség nélkül.
