Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)
1942-09-15 / 208. szám
1§Í2 szepIefeSfcf 19. mumm béCenzék. ii-winiiiin ii !> ii uium—ííinmwiii i iihiiihu'hh un i > ~ »un ...................................... ilegyam leltei virágzóvá lentin a Szilágyság gazdasági és kereskeJelmi éleiéi? Bíró Braiinecker Änial ovstóggyüiési képviselő «yilaíktzaia Siíjágymegye ««loss©*** kérdéseiről — Megkezdődlek a loiyőszabályozó munkálaíok — Álfám« iáinosiaíísban részeseik m szSÜős«gaidákaí w tmum Anta.1 országgyűlési képviselő a Szilágyság időszerű kérdéseit Az Erdélyi Pár* mindezekben a kérdésekben el j írt bz illc tékes kormány tényezőknél, mert a Szilágyság lakóinak kérése nemcsak a vármegye jólétét kívánja biztosítani, hanem a nem zetí vagyon tekintélyes részének megmentését és a nemzeti iövedelera foflcozásáf h jelenti. Végh József. ÉRSZAKÁCSI, szeptember 15. (Az Ellenzék kiküldött munkatársától.) Azzal szokták jellemezni a Szilágyságot, bogy itt van Erdély kapuja. Innen vezet az ut az Alföldre és itt nyílik meg a bejárat az erdélyi bércék közé. Érszakácsi határvonalat képez a tulajdonképpeni Szilágyság és az Alföldbe nyúló Érmellék© között. Báró Braunecker Antal országgyűlést képviselőt kerestem itt fel otthonában. A Szilágyság időszerű kérdéseiről beszélgetünk. Olyan problémákról, amelyeknek mégoldá'sa nemcsak Szilágymegye1 lakóinak szorosan vett érdeke, hanem fejlődést és haladást jelent a nemzet egyetemének nézőszögéből is. Legfontosabb kérdés a vázszabályozás. Az elmúlt évben óriási károkat okoztak a Szilágyságban az áradások. A legtermékenyebb földek a folyamok mentén terülnek el- Állandó ár- vizveszedelemnek vannak kitéve ezek a földek és báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter erdélyi körútja alkalmával személyesen győződött meg arról, hogy a legsürgősebb szükség van a folyamok szabályozására. A Krasznának, Berettyónak, a Zilah-pataknak, a Szilágy-pataknak, valamint a megye alsó részén, mely a vármegye érmellóki része, az Ér szabályozására már elkészültek a tervek. MI KÉSLELTETI A SZILÁGYSÁG! UTAK MEGJAVÍTÁSÁT? Létfontosságú kérdés a közlekedési viszonyok megjavítása is. A román impé- rium idejében az utakat teljesen elhanyagolták. A megyét átszelő állami utak javítására már megtörténtek az intézkedések, a törvényhatósági utak azonban még mindig elhanyagolt állapotban vannak, emellett pedig nagy feladat a korszerű, uj bekötőutak építése. Braunecker Antal báró elmondotta, hogy mi késlelteti a szilágysági utak kijavítását. — A megye nagy szerencsétlensége, hogy nincs útépítésre alkalmas köve — mondotta. — A Szilágyságban található kövek mészkövek, amelyek nem alkalmasak tartós utak építésére. A román impé- rium alatt a még elég jó karban levő utak is súlyom megrongálódtak. A felszabadulás első évében, amikor még a vasút szálütóképes volt, a szomszédos megyék, amelyek rendelkeznek kőbányákkal, elsősorban saját útjaikat javíttatták meg és igy a Szilágyságnak nem szállíthattak követ. Most a szállítási korlátozások késleltetik, hogy az útépítő munkálatok teljes erővel meginduljanak. MEGKEZDŐDÖTT  ÉRÁSZ- NA SZABÁLYOZÁSA — A vizszabályozási munkálatok közül a Kraszna szabályozása már megkezdődött. Bánffy Dániel báró, földművelésügyi miniszter intézkedésére közvetlenül az ár- vizveszedelem után megtörténtek a viz- szabályozási felvételezések a munkálatok beindítására. Ebben az évben Szil ágy Somlyónál szabályozták a Krasznál, ahol az árvíz 170 házat rombolt össze. A Szilágyság lakói megnyugvással fogadták a kormányzat intézkedéseit, amelyek biztató kiindulópontot jelentenek. Remélhető, Hogy közelebbről megtörténik az egész vízrendszer szabályozása és rendbehozása. Ezek a szabályozási munkálatok 40— 60.000 hold legtermékenyebb területet fognak ismét átadni a zökkenőmentes termelésnek. SÚLYOS GAZDASÁGI KÁROKAT OKOZTAK A MOSTOHA IDŐJÁRÁS VISZONYOK A Szilágyság általános gazdasági helyzetéről beszélünk a továbbiakban. Az utóbbi évek szélsőséges időjárása I Szilágyság lakóinak gazdasági helyzetét erősen sújtotta. A vármegye gazdasági viszonyai a következőképpen oszlanak meg: A gazdatársadalom egyrésze állattenyésztő, a megye alsó részében alföldi jellegi- leg mag termelő, ezenkívül igen élénk a szölőkulturája é& kifejlődött gyümölcs- kultúrája van. — Mindezeknek a termelési ágait nalt I rendkívüli lehanyatlását eredményezték az elmúlt mestoha esztendők — folytatta nyilatkozatát báró Braunecker képviselő. — Ha elemezzük, hogy az állattenyésztésnek a rendkívül csapadékos időjárás legelőit, kaszálóit pusztította el, továbbá, hogy a nedves legelők métellyel fertőzték meg úgy a szarvasmarha, mint a juh állományát, meg kell állapítanunk, hogy a mostoha viszonyok következtében az állatállomány megtizedelődött, ami a jövedelmezőséget a minimálisra csökkentette. Magtermelési vonalon ugyancsak a rengeteg árvízkár, a rövid és hideg nyarak, késői tavaszodás és korai tél beállta folytán oly mértékben csőkként a termelés, hogy az egykor magterményekben felesleggel rendelkező, exportvármegye évek óta önellátónak sem mondhatóf sőt tekintélyes behozatalra szorul. Különösen kenyérmagvak és abrak takarmány tekintetében volt szükség behozatalra. ülést lombtf le m sziíáafsági bortermelés ? lehel me§&-Jani a $iifá§y$ég villamesiiáséi ? Hatalmas lendülettel indulná meg a gazdasági helyzet virágzása, ha megtörténne a megye villamosítása. Erre minden lehetőség adva van. — A vármegye lakossága azt reméli, hogy az iparügyi kormányzat lehetővé teszi olyan vilianyerőcenfcralé létesítéséi, amely a földrajzilag központi fekvésű Szilágy vármegyén keresztül hivatott négy vármegye elektrifikálását ellátni és elsősorban Szilágy vármegye iparosítását biztosítani. Ezekben foglalta össze báró Braunecker Személyes bevásárlással sikerült Solingenben egy nagyobb tétel finom zsebkést, ollót és borotvát beszereznem és igy azon kellemes helyzetben vagyok, hogy még egy ideig igen tisztelt vevőim legkényesebb igényeit is kielégíthetem. uw rums m Kolozsvár, Kossuth Lajos-utca 1. { Munkáslakásokat épít a Nagybányai Hungária Iparvállalat NAGYBÁNYA, szeptember 15. A napokban egy több tagból álló magasrangu ipari szakcsoport érkezett Nagybányára, hogy a helyi Hungária iparvállalat álla' felépítendő munkáslakások kérdését a helyszínen tanulmányozzák. A vendégek között volt Bornemisza Géza v. ip. miniszter, a Hungária vállalat elnöke, Te- Iegdy-Róth államtitkár, miniszteri oszt. főnök, Magyar Elemér, a magyar Nemzeti Bank főfelügyelője, valamint több szakember, akiket dr. Ötvös Dániel, a Hun gátria ipartelepek nagybányái gyárvezető igazgatója kalauzolt. Változások a vasúti me*» netrendhen szatmárnémetit viszonylatban A AGYBÁNYA, szeptember 15. Szeptember 9-től. szerdán 0.00 órától vonalainkon az alábbi vonatkorláíozások, illetve vonalcserék .éplek. életbe: Királyház.,—Máramarossziiget köpött meg- szüntették az 1714. és 1715. számú vonatok' közlekedéséi. Az 1714-cs Királyházáról 19.09 órakor înduri és Máramarosszigetro 21.25 órakor érkezeit. Az 1715-Ö« Máramarossvi- getről 3 óra 55-kor indult, Fenti Két vonat helyett Királyházától—*. Maramureş, zigetig az 1760. számú gyors te- hervonatot személy szállítással közlekedtetik.: Királyházáról indul 21 óra 14 perckor és Mára mavosézigetre 0 óra 10 perckor érkezik Fék c v •; es ma r ton. Rákászon. Székiemén és Be Jő házán ez a vonat ara ói] meg. Vjgz- szafe-é megmarad továbbra ia a Máramarós- bzigctrol t* óia 4-6 perckor induló 1759. számú, személyszállítással közlekedő gyors tehervonat. A stahnatcémeiii—nagybányai vonalon be- szü ítélték E SzatrnárncnaeLU-51 9 óra 30 perikor induló 7'<22-es és a Szatmárnémetiét? 15. tő-kor érkező 7725. számú vonatok köz íekdését. A Visóvölgy—Borsa között közlekedő 8044. és 8045. számú vonatok közlekedését szintén n'fpvvntették. ® Szatmárnémeti—Szatmár Lipo t — Szalmái- negyipi ic--FT t’őd vonalrészea beszüntették a Kossuth-'kerttől 8 óra, 37 perckor induló 7337-es és a Kossuth-kertre 13.11 órakor érkező 7332-es számú személyvonatokat. Tilos m méwés nélküli áfusltás KOLOZSVÁR, szeptember 15. Kolozsvár város polgármestere hivatkozással az Aj ellenzőrzés Országos Kormánybiztosának 125-000—942. Á. K. sz, körrendeletére. a nyílt piacokon, üzletekben, kereskedésekben a mérés nélküli (szemre való) árusítást megtiltotta és elrendelte, hogy az eddigi mérés nélküli árusítás helyett az érdekelt kereskedők, árusok a súly szerinti árusítást vezessék be. Hasonlóképpen tilos a tejen, szeszes italokon, szörpökön, eceten, valamint egyéb folyadékokon kiviil bármilyen fo gyasztási cikknek üríneTtékben történő eladása. A polgármesteri határozatot a vásár felügyelőség a piacokon kifüggeszti és ellenőrzi annak betartását. ! ISKOLA- KÖTTÖK nagy raktára c az „Ellenzék“ Könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 0 LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a legválasztékosabb kivitelig, legol csóbban az „ELLENZÉK“ könwes- i boltjában, Kolozsvár. A szőlő és gyümölcstermelés, amelyet joggal lehetett virágzónak nevezni (17.000 hold szőlőterület van a megyében), három borvidékre oszlik: a szilágyságé hegyvidéki, Szilágyság gyöngye, a szilágysomlyói magurai borvidékre és a megye alsó részében az érmelléki borvidékre. A román megszállás a szőlőtermelésre halálos csapást mért. Az idegen uralom ugyanis szisztematikusan arra törekedett, bogy a 90 százalékban magyar kézen levő szőlő- kulturát elpusztítsa. így a regáti tömegboroknak a?: n c vn a vezeti teraszhornknak dömpingszerű behozatalával az arakat annyira leszorították, hogy az elérhető bor és szőlőérlékesités nívója a termelési költségeket sem fedezte. A szőlősgazdák tehát a szükséges karbantartási és természetes felújítási munkálatokat sem végezhették eb A pótlásokat nagy7 százalékban a káros, de igen olcsó direkt-termőkkel eszközöltek, Mindezekhez járult, még, hogy a mostoha idoviszonyok elősegítették a peronoszpóra pusztítását, valamint a talajvizek fo’vtán a tőkék kihaltak. Ax állam m giíJll segítségére sie# Ezen a téren a gazdasági helyzet feljavítása úgy képzelhető el, hogy kellő állami szőlőoltvány télepek létesítésével a gazdáknak megfelelő minőségű,, mennyiségű és olcsó áru oltványok álljanak rendelkezésére, (miivel a szőlőket felújítva} ezt a virágzó és a lakosság tekintélyes részének megélhetési lehetőséget biztositó művelési ágat a nádihoz hasonló nívóra emelhessék. Szilágymegye gyüipölcskultúrája igen hires. A szilágycsehi, zsU»ói és zilahi vidék közsmert, kitűnő minőségű és izes erdélyi jellegű alma termesztésére különöséé alkalmas, a megye többi részében erősen kifejlődött a szilvatermelés. A régi Szent ístváni határok között az országban a szerémségi szilvórium után következett a közismert márkája szilágyság! szilvórium. Itt is komoly tennivalókra van szükség: faiskolák létesitése> a gazdák kellő számú és minőségű facsemetékkel való ellátása, valamint gyümölcskezelési tanfolyamoknak minél nagyobb számban való felújítása, Ezekkel az intézkedésekkel a helyes gazdasági nevelés eszközeivel a gazdákat az igen visszamaradt gyümölcskultúra korszerűvé tételére lehet vezetni. A földművelésügyi miniszter megértő gondossága máris nagy reményekkel tölti e1; o. vármegye lakosságát. Legutóbb Nyiry Károly, miniszteri tanácsos, a földművelésügyi minisztérium szőlészeti és borászati osztályának vezetője kiszállott Szilágysomlyóra, a minisztériumból kiküldött bizottság élén Szilágysomlyón a város által adományozandó 30 kát. hold magurai szőlőterületen szölőmunkásképző iskolát, állami olt vány telepet ,é$ egy ál-ami bor- pincészet létesítését vették tervbe. Á megye lakossága azt reméli, hogy ezeknek a terveknek megvalósitása megoldja ezt a kérdést, amely már-már teljes pusztulásnak indult, de a korábbi időkben a megye jólétét biztosító magas gazdasági kultúra helyreállítását teszi majd lebe tővé. Zsidókérdés m Sziláircs ágban Mint mindenütt, úgy á Szilágyságban is súlyos gondokat okoz a zsidókérdés megoldása. Ezzel kapcsolatban báró Brau- necker Antal a következőket mondotta: — A vármegye kereskedelmi centru • maiban nagy számban helyezkedtek el a részben Galíciából beözönlött zsidók. Ká- tették kezüket a megye egész lüktető gazdasági életére és ismert módon magukhoz ragadták mindazt, amit a ve rejtek es munka árán teremtett a magyar társadalom. A legutóbbi időben az volt a helyzet, hogy a szil ágy sági magyarság kincseinek jövedelmét a zsidók szipoly ózták ki. A szomorú statisztikában első helyen Szi- lágysomlyó megyei város vezet, majd Tásnád, Zsibó és Szil ágyc-seh, ahol még ma is az a helyzet, hogy legalább 50 szá zalékban a zsidók maradtak benn a gaz dasági életben, ami a városok üzleteinél elosztottsága, a kereskedelmi A-áHalatol tulajdonosainak felfedése után könnyei megállapítható. A közhangulat sürgős in tézkedést követel ebben a kérdésben. Még szomorúbb statisztikai adat, bog per cent ualiter legnagyobb számban Szí lágymegyében található fel a zsidó nagybirtok. Itt a megye lakossága reméli, hogy i 1942-es zsidó-hirtoktörvény és a helye telepítési politika segítségével a zsid kézen levő ősi magyar földet visszajuttat ják azoknak a magyar kisgazdáknak, aki' egyedül jogosultak erre.
