Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-05 / 176. szám

■ I I — 2 ELL £N ZÄK Erdélyi képviselők a Ironien KOLOZSVÁR, augusztus ő. Albrecht Dezső országgyűlési képi iselö, az Lrdchi Párt ügyijeiö al elnöke, dr. Szilagyi Olivér es dr. I áró (.yörgy ors~ággyiile a képviselők, augusztus elsejével, mint had apródőrincsterek. illet re zászlósok into imi szolgálattételre jelentkeztek és kiút őzt ok a fronton leijeiül t állomáshr lyiikrc, ti magsar baza iránit bfiségfibei hangoztatták a csúffal járás román Iokóf KOLOZSVÁR. augusztus 5. Array Ár­pád országgyűlési képviselő az elmúlt un* pókban a cséffai járásban tartott luxszá" móló körutat. A képviselőt köruljan Szé~ hely Sándor főszolgabíró és Markai i;s Kálmán földbirtokos is elkísérték. A kép­viselő első beszámolóját Cséffa községben tartotta meg, ahol Székely Sándor főszol­gabíró üdvözölte. Árvay Árpád megkö­szönte az üdvözlő szavakat és bosszúsan elbeszélgetett a község magyar es roman lakosaival, akiket tájékoztatott a politikai helyzetről, majd panasznapot tartott. A beszámoló körnt következő állomása Oláhszenbnrktós volt. ahol Omaca Simon községi bíró magyarnyelvű beszéddel üd­vözölte a vendégeket. Biztosította a képviselőt a román lakos­ság ál l amh őségéről. Mivel az egybegyűltek között a román lakosság nagyobb számban volt jelén, Ar- ? ay Árpád románnyelvii beszédben köszön­te meg a fAu bírójának üdvözlő szarait. majd előbb magyar, azután román nyel­ven vázolta a belső front kötelességeit s hűségre, kitartásra buzdította- a község népét. Feisőbarakony községben a falu bírája román nyelven mondott üdvözlő beszédei,, {ri'üy Árpád ugyancsak román nyelven mondotta el politikai tájé közt ni óját. Me“ zőbikás községben Behucker Ferenc róni. lí*>:h. lelkész mondott üdvözlő beszédet, rattvd Árvay Árpád megtartotta beszá­molóját. „MI LOJÁLIS ÉS HŰSÉGES ÁLLAMPOLGÁRAI AKA­RUNK LENNI MAGYAROR­SZÁGNAK“ Gyapjú község lakossága a községháza előtt sorakozott fel a vendégek fogadásá­ra. A kocsin érkező vendégeket Gavra Ti­vadar községi biró üdvözölte, aki beszé­dének befejezésében a következőket mon­dotta: „Mi lojális és hii állampolgárai óhaj­tunk lenni Magyarországnak, ahol a nem­zetiségek ugyanazon jogokat élvezik, mint a többségi magyar nép. Éljen Magyaror­szág, éljen az országgyarapitó Kormányzó Frankkal, vitéz nagybányai Horthy Mik­lóssal! Szebb jövőt!“ Az üdvözlő beszed után Árvay Árpád a községháza udvarán megtartott tépes értekezne ten előbb mag,3«, majd román nyelven vázolta a polit kai helyzetet, is­mertetve a falu lakosságai J-k kövességét. — Nem politizálni és nem a pártpoli­tika kártyák keverni jöttem ide, — mon­dotta a képviselő — hanem a kötelesség szólított ide hozzátok, hogy megismerjük egymást s kicseréljük egymás gondoláiéit. Mi nein szavazó gépnek tekintjük a falmi embert, hanem dolgozó embernek, amely­nek társadalmi rétege az állam maradan­dó alapját ke!], hogy «alkossa. Ebben a te­kintet ben nem teszünk nemzetiségi különbséget, fűteni o szentistváni eszme alapion ál­lunk. amely a magyar haza minden be­csülete* gondolkozása és az álbnneszmé- hez hii polgára számára szabadságot, jogokat és mindennapi kenyeret biztosit. „A MAGYARSÁG ÉS ROMÁN­SÁG ÉVSZÁZADOKON ÁT BÉKESSÉGBEN ÉLT EGY­MÁS MELLETT“ — A magyarság és románság évszáza­dokon át zavartalanul és békében éh egy­más mellett. Ezt a békét csak felelőtlen «Szilók zavarták meg néh<a*néha. De mi mindig hittünk abban, hogy maga a román nép mindig józan volt s csak azok akarták tévútra vezetni és a magyarság ellen hangolni, akik a népet önző érdekeik játékának tekiintettéh és önző céljai leró kizsákmányolták. ^ issza ke.l állítanunk a lelkekben a tél" i8* bizalmat az állam, annak vezetői és a veletek élő magyarság iránt. A magyar haza melegen a keblére tudja ölelni min­den nyelvű fiait, ha azok részéről hűséget, odaadást és becsületes munkát tapasztal De ez a haza büntetni is tud, lm embersé­ges jóságáért valaki hálátlansággal és alat­tomos aknamunkával tizet. Mindnyájatok“ nah meg kell érteni, hagy a magyarság és románság olyan közös küzdelemre Lény szerűit. amelyben a kis ci vakod ásóknál .okkal magasabb érd ideal nej.-, jut »terep. E harcnak szolgálatúba ^ kell aüiUounk minden < rönkéi, hogy Európa rlJonsrgea ellen kivívjuk a végső győzelmet. A képviselő befejezésül n kormány uj mezőuzd.isági programját m az rgymilliár ,1ns mezőgazdasági hitelakciót ismertette. A img> lelkesedéssel fogadott képvise­lői hes/ámoló hatasa akiit lie.can lAviusz, ;i község görögkeleti lelkésze, megillető" dött hangon mondott köszönetét a kerii let képviselőjének, hogy mindenkihez azon a nyelven szólt, amelyet az a legjob­ban megért. Emelkedett szavakkal bizto­sította arról, hogy a cséffai járás románsága teljes hűség­gel és őszinte, becsületes ér Ássd kí­vánja szolgálni a magyar haza érdekeit. A képviselő beszámoló körútját Inán- don fejezte be, almi a község magyar és román lakossága ugyancsak nagy számban, gyűlt egybe. Itt Markovits Kálmán mon­dott beszédet, maid Árvay Árpád magya­rul és románul elbeszélgetett az egybe­gyűltekkel, feljegyezte j igo.s panaszaikat és Ígéretet lelt kéréseik teljesítésére. fRegnsiltb ajra a gsergjóalfaM polgárt iskola NAGYVARAD, augusztus 5. Tudósítónk jelenti: Bodnár Sándor országgyűlési kép­viselő az Erdélyi Párt több helyi vezető­ségi tagjával meglátogatta a margittai já­rás egész, sor községét. Felkeresték Ved- resábrány, jM o nos to r p et ri, Poklostelck, Érábrány és Mugyarkész községeket és mindenütt beszámoló gyűlést tartottak a párt helyi tagozatának választmányi tag­jainak. Bodnár Sándor képviselőt a kör­útra a vármegyei központ részéről dr. Si'r dv Tibor, székelyhídi kir. közjegyző, alel- nök és Gönczy Sándor mérnök, járási tit­kár kísérte el. Valamennyi gyűlés rész - vésői lelkesen ünnepelték a Kormányzó I rat és hitet tettek a magyar egység mel­lett. A választmányi tagok ragaszkodásuk­ról és bizalmukról biztosították az Erdélyi Párt vezetőit és azokat a férfiakat, akik 22 éves áldozatos munkásságukat folytat­ják most is a bihari nép javára. Bodnár Sándor képviselő és a megyei tagozat ki­küldöttei minden községben részletesen Ismertették a belső és külső arcvonal fon­tosságát, valamint az Erdélyi Párt és a Magyar Élet Pártja közötti megállapodást, amelynek értelmében a két tevékeny párt nem egymás ellen, hanem egymás mellett igyekszik megvalósítani az egységes ma­gvar frontot, mint a jobb jövő zálogát. Bodnár Sándor képviselő mindenütt meg­hallgatta a panaszokat és Ígéretet tett or­voslásukra A párt kiküldöttei azokon a helyeken, ahol eddig még nem választot­tak meg az Erdélyi Párt vezetőit, most vezetőséget állítottak az ideiglenes bizott­ságok helyére Bodnár Sándor képviselő kőrntia a marginal Járásban Bizonyára nagy örömet fog kelteni a gyergyói székelyek között a hir. bogy a gyergyóalfalvi polgári iskola, —- melynek falai közül annyi derék faluvezető, vas­utas. postás, csendőr, kis tisztviselő, ki­váló kereskedő és iparos indult e] a ma­gyar életbe, — dr. Gaál Alajos erdélyi párti képviselő ismételt kérése és közben­járására a kultuszkormányzat elhatározá- eábó’l' a liáboruokozta nehézségek dacára is megnyílik. Az alfalvi polgári eredetileg gazdasági iskola volt. Alapitása a régi békeidőkre nyúlik vissza. Gyergyóalfaíu község fel­állításakor hatalmas anyagi áldozatot ho* zott. Szántó és kaszáló birtokokat, eme­letes iskola építéséhez telket, fuvart, fát stb. adott S fenntartásához mindvégig ál­dozatos szívvel hozzájárult. Az iskola, •— mikor a két község, Al­fáin és Csomafnlva gyermekserege oda­szaporodott és általánosabb jellegű neAre~ lést követelt, — polgári iskolává alakult s igy tette kötelességét zavartalanul az impériumváUozásig. Á fizetés nélkül éveken át küzdő tanári kar. Gaál Tamás plébános és Ágoston Má­riával az élükön, 1930-ig védelmezték az ott élő 13.000 testvérünk magyar nyelvű iskoláját, amely azonban ekkor a román iskolatörvény áldozatául esett. Gaál Alajos képviselő, karöltve az ér­dekelt községek vezetőségével, emlékira­tot adott át Kállay miniszterelnöknek, az erdélyi párti képviselőkkel kihallgatáson jelent meg Szinyei-Merse kultuszminisz­ternél, ismételten megtárgvaMa a kérdést, az ügyet mindvégig szeretettel és nagy megértéssel kezelő Balassa, Damjanovich m. osztályfőnökökkel, gróf Kuhn István kultuszminiszteri és liicze Péter minisz­terelnökségi m. tanácsosokkal, mig az au­gusztus l"i tanácskozás eredményeként közölhette az Erdélyi Part vezetőségével és az érdekelt községekkel, hogy az alfalvi iskola első osztálya szeptemberben újra megnyílik és a beiratások megkezdődnek. Tofwffofeal Ítélt el á törvényszék Kolozsvár, augusztus 5. (Az Ellenzék mun­katársától. A kolozsvári törvényszék szüneti tanácsa Leliner Richard dr. törvényszéki ta­nácselnök elnöklésével tárgyalta tegnap Pén­tek János kispetrii lakos bűnügyét, aki ellen az ügyészség többrendbeli betöréses lopás bün­tette miatt emelt vádat. A vádirat szerint Pén­tek János 1941 október havában egy éjszaka betört Kozma István kispetrii cipész műhelyé­be s onnan mintegy húsz pár lábbelire való, több mint 500 pengő értékű bőranyagot ello­pott. Ez év április havában Bánffyhunyadon betört Reisz Ignác vegyeskereskedő üzletébe és onnan ezer pengő értékű árut ellopott. Június­ban Kispetriben a Hangya szövetkezet üzlet- helyiségét törte fel és onnan élelmiszereket és készpénzt lopott. A türvénvszéki tárgyaláson a vádlott beis­merte bűnösségét A bíróság Péntek Jánost egy­évi börtörbüntetésre és politikai1 jogainak négyévi felfüggesztésére Ítélte. Az Ítélet jog­erős. Bállá Jánosné Arűelean Mária, Kalános-utca 48. szám alatt lakó, többszörösen büntetett munkásasszony egyrendbe'i lopás vétsége mi­att került a törvényszék szüneti tanácsa elé, mert mult hó végén Herskovifs Manőné Ru- bins'eii MaH’d. czer>t Ts‘vár.-nl 13. szám a'art levő lakásából ellopott egy kisebb értékű felső­jkabátot. A bíróság a vádlottat négyhónapi fogházra és háromévi politikai jogvesztésre ítélte. Az jtélet jogerős. Papp József szintén visszaeső bűnöző ugyan­csak besurranó tolvajlás miatt került a tör­vényszék elé, mert juüus 23-án Nagy Erzsé­bet, Zöldkert-utca 27. szám alatt levő lakásá­ból egy pokrócot és élelmiszerjegyeket lopott. A törvényszéki tárgyaláson a vádlott be­ismerő vallomása után a biróság Papp Józsefet háromhónapi fogházra és háromévi jogvesztés­be itéPe. Az Ítélet jogerős. Rézműves Csukur, szomordoki cígánylegény azért került a törvényszék elé, mert julius 31-én Horváth András falujabcli gazda abla­kán bemászott és ellopott két kenyeret, vala­mint 12 pengő készpénzt. Horváth András a lopást észrevette és szomszédjával, Brndász Gáborral, a cigánv'eoénv után szaiadt, akit Magycrszenlpálon elfogtak. A cígánylegény. amikor a két gazdát köze­ledni látta, fejszét emelt rájuk, de vasviiiával lefogy vet űztél: és a csendőrsogre vitték. A törvényszéki tárgyaláson a bíróság Rézmü- yes Csuknrt, büntetlen előéletére való tekin­tettel. kéthőnapi fogházra é9 háromévi jog­vesztésre Kelte. Az Ítélet jogerő«* 1142 fcttgafxtiii 1. A küzellúiús problémui háborún dfetuaknok kéU^ghlvul legtobn Mon­dót okozó kérdési köze terlozniűt. A *»"/ ellátási kormányzat lupról'unpia / lo*/.Kénekéi lírsz abból « célból, hogy « vezé» lehelő legMUíélet**s*bt>c tctelévH -íz éJi'IIrniiiarliíbor mulhul.illuaul «/ók fejadagokat az ország mhidt-u l-Ao:,« wá rnáia zavartalanul blzloiithain«. A IHarmt egy álla Ján irrm könnyű, küKmósr-n, ba mm egyetlen bázlurlá». hanem orv/ágor, varon , latban gondolkozunk. A jelenben folyó h ború a kü/.ellátá.v szempontjától a felelős , vezetőkre nem kevésbé súlyos »cl.idoion.ji tó, mint az első világháború, Mégis. ha nr akkori viszonyokat a maival egybeveti' i az összehasonlítás feltétlenül a inai köztöia- > t-is javára dől 12Í. Mindez a nagyobbfoku körültekintőbb szervezésnek tulajdonítható főrészt, de nem kis részben köszönhető a/ ország lakossága túlnyomó részének emel- , kedettebb öntudatában és nagyobb fegyelme- . zettségétTn. , A korlátozások és adagolások l.evez- '/•>■ nélkülözhetetlen intézkedés h4bonts ic i-r , s végeredményben és teljességében a köz ség érdekében történik. Célja ez. hog. a megtevő készleteket igazságosan osszák»: , az. elsőrendű szükségiotek kielégítését r.iín- y denki szamara lehetővé tegyék. Az éle'mi cikkeknek egyenletes eloszlása viszont hoz­zájárni a meglevő készlcVrk állandó nyil­vántartásával és a vele való számvetésbe! r!/ ámrejtegetésnek és felhalmozásnak me t- k dályozásához is. Az 'dei közellátás megsziorvezésénél, P|. . ve a fejadagok megszabásánál lermészele'-.en es kcnyszerüleg szerepet (Átszőtt az a b r , s hogy a tavalyi rossz lakarmánvtermő«* \>-- • I^,"Jc.en csökkenlet’rí a közvet<*Tt módon e oá’litott takarmányok mennyisége!, lgr a korpá*, ami viszont nehézségeket okozó lü I ' etkezménnyel járt az üllatter.yé<zt69 és !:!/- lalás terén. A háborús nehézségek lehr'et- lenné teszik a Tossz termés i,ve!kMelé''Ri előálló hiányoknak behozatal • ..:-n való ; l- lását s igv az országnak tisztán önpfe uta’va kell megküzdenie a természet csaoj- sa va] Is. A takarmányhiány köveikeziné- nyelkenl előállott sertés, illetve zsírhiáDyr.n segítendő, a kormány számos intézkedést ho­zott a sertésáPománv kímélésének érdekéi)-’- Ezért korlátozták a fogyasztásra szán! ser­tések levágását. Ezek az intézkedések \ I- szont lehe'ővé tették a zsirellútásnak za­vartalanságát. M'nt a fonti példa is mutatja, a közön* g számára talán mindig egyszerűek és kör,v- nyen láthatóak egyes közellátási intézkei sek indító okai. A modem közgazdaság b- - nyolult, eredői sokfelé ágaznak Minden ecr;i- b'en azonban az a lényeg, hogy a kormán v- zat teljes erejéből igyekszik körülieké-.lő gondossággal megoldani a közellátás neh- z- ségeit és ßbben a munkájában csupán az oi- szág ícgyasztóközönségéuek érdekeit farija szem előtt. Megakadályozza egyesek tobzó­dását, azért, hogy életfenntartását mindenki számára biztosíthassa. A kenyéradagnak leg­utóbbi felemelése is bizonyítja azt, hogy a kormányzat, — amelynek a közelláfás terén mindig a leberóségekkel és az adott helyzet­tel kell számolnia, — rugekonyan oldja meg feladatát és mindig a lehetőségekhez képest szabja szőkébbre vagv bővebbre az adago­kat. Éppen ezért a kormányzat is elvárja, hogy a közönség kellő megértést tanusit a íoganatositott intézkedések iránt, azokat kiálló fegyelmezettséggel fogadja és a nem- zeti közösség éntekéhen végre is hajtja. A» az ország és iövendőio énlekében hozott — más országokhoz képest aránviag csekély — áldozatokról van szó. s a hivata'ns rendel- kozéseknek minél pontosabb és lelkiismerete­sebb betartása csökkenti az áldozatok mér­tékét __________ _____ A bulgáriai ZSIDÓTÖRVÉNY MEGSZIGORÍTÁSA SZÓFIA, augusztus 5. (TP.) A holgór belügyminiszter legaljább rendeleté szerint azokat a személyeket is zsidóknak k^ll tekinteni, kiknek egyik szülejük, vagv nagyszülejük zsidó származású és azok 1 is, akik keresztény bitre tértek, továbbá azokat, akik zsidóvallásra tértek át. Az eddig előnvben részesített zsidók elvesz­tik előjogaikat és szintén a niiniszlerta- nác« azon rendelkezéseinek hatályossága alá tartoznak, amiket a zsidókérdés ren­dezésére hoz. háromévi börtönre ítélték A MAROSVÁSÁRHELYT MAGYAR RENDŐRSÉG ELSŐ FOGLYÁT Marosvásárhely, augusztus 5. Tudósi tónk je­lenti: A törvényszék tegnap délelőtt Ítélkezett Sipos Albert rovottmultu belörő léiéit. Sipos jnég a bécsi döntés előtti időkben is több be', rést követett el, amelyekért 3 évi börtönr* Ítélték. A felszabadulás után. 1940 okíóbc ' ben újabb betöréseket bajtett végre s 6 \ ' az első betörő Marosvásárhelyen, akit a ma­gyar rendőrség őrizeífce vett. Ogyót néhány hónappal ezelőtt már táigyal'.ái és a tői vényszék akkor 5 évi börtönre ítélte. Felébbe- zéa révén az ügy az Ítélőtábla elé került amely alaki okok miatt uj tótárgyolást ren- *delt el. A tegnapi tárgyaláson a törvényszék jogereßen 3 évi böitc-are ítélte a vádlottat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom