Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)
1942-08-01 / 173. szám
1 m2 auqus/lus 1. E L L r. N Z £ K ■■mm—«»ián in —iiMiiim inmrr~irrr“ ............ FIRENZEI KÉPEK FlRKNZt. • Htizu'ztits Sió (\/ Ellon/ek kiküldőit in«nk;ilar»;itul.) Olt al-lok a l’i ,//;t delhi S'ftiiorián. o FaUzzo N cehro (•- .1/ Öuili) deli \ r r 111 iM) \ Ill’ll »'lot1 -ill N vbral îtit'ţ •*' r!i;nd| napok s/iupoiiip»is torgatug«. unf!\ éppen itt liimlökölt :* lepszebbcn •*- leglenyűgözőbben az auiulo :chintei rlötl \z ünnepi zászlodé/t I« eredtek, a tribünöket, ahonnan a történél uű i.ibtf.tj.it«--kot. a X\ BJubsull>ől eredő .giuoeo d ’ c;deio“t nézőik csodálkozó «/.eunuci, niO't bontogatják, de amit b't titok, annak az euilekel nem lehel loiibe vLvwaveiun A regi. rina-enuento korabeli Firenze dicsősége újult meg kel órára ie JejjtheleMeaiU. Emilt, ú Palazzo Vecchio Fiazxára néző talán feszítettek ki a km esőket erő gobelineket. Iu>g\ nielto keie tét adjon ay. előtte korhű történeti iillöze Lekben felsorakozó firenzei udvarnak: ;t anácsuraknak, a tiszteknek, a lóságuk u-'k. a eéhmostereknek. Hél nag\ es ti/en- IIégy kisebb céhe --Arti maggiori <s ..Arii minori” volt «> régi Firenzének s ezeknek a zászlói mind elvonultak elől •!iink. Mnoit állt feszes rendekben Signoiki hamn bőrpáncélos, alabárdos őrsége.^ a másik oldalon a in'lieki kompániái, a 1 « azzo Vecehio-nál állították fel az ag\u»v kál -■ szuettv fakeréken gördült el elöl tünk s r&ésaögekke) volt kiverve amelynek ilördiilése jelezte a játék ke/de tét. S Ö6'Zee-o|»lak a játékosok, a hagvo mányoz es a nevüknek meglel, ló szinii ..dressz‘1 öltött ..vörösek” és ..teherek esybegoin.0ívodtak a börlabda körül, auie ivet nem ingtak, hanem dobóik egymásnak. hogv a végén vziiubólikiWin es tenv leg is a ..fehérek” győzlek... Tizenkét évvel ezelőtt elevenítették fel mini már irtani ezt a históriai labdajátékul. de a mostani ahogy egy olasz származású .svájci kollegám említette ennél is elvarázslóbb volt. A pályán és a tribünökön olyan izgalom parázslót! fel. mintha igozi. vugvis mai futballmérkőzés i játszódott volna le. Le v pillanatig se éreztem, hogv mindez csak játék, nem csupán azért, hogv y Signoria-tere méltón here** te/ip az egészet, hogy az öltözetek, zászlók. fegyverek ..valódink", több évszázadosak voltak, hanem elsősorban azért, mert élő volt a létek. Firenze lelke, az olasz géniusz, ameiv mindezt leniitavfolH. világháború közepette is őrzi és péhbiada sül megcsdlogtatja. \zi. hogy egy város történelmi telke és .hagyományai mit jelentenek. felesleges éppen ..kincses" Kolozsvár polgárainak magyarázni 1 A kongresszus ünnepnapjainak vége s most a pazar program után idő adódik ami is. hogy magáról a "Vörös Liliom városáról. a nemes és büszke Fiorenzó-ról v/Ó'diaszunk. Milyen a ..szép” Firenze 1942 világháborús nyarán? Azt, hogy a szellemi élet semmit se veszített it| -leven lüktetéséből, igazolja a ..Maggio Musicale“ <s most u kongresszus. Az olvasó azon- hfln, akit vágyak és feÜdéződötL emlékek kötnek Firenzéhez, még többet akar. Utaz gatni a mostani háborús világban nem nagyon lehet s talán egyesek a ..nem kell a szőlő, mert úgyis savanyú“ elve alapján azzal vigasztalódnak, hogv ..usrvis minden zárva van". Hát ez igaz. de csak félig. Az Olffijzi. a Palazzo Pit ti tényleg zárva, a Palazzo Vecchio termei szintén, de ki akar v"” várost és éppen Firenzét csak múzeumokból megismerni?! A fasiszta Olaszor- szjig páratlan anyagi áldozattal védi — a müveit emberiség érdekében is — felbecsülhet ellen értékű műkincseit a légitámadások ellen, de lehel-e egész Firenzét a Palazzo Vecchioval. dómjával és más templomaival, palotáival, patinás középkori utcáivnl együtt homokzsákok mögé eldugni?! Ami Firenzében szép és érték, abban ma is gyönyörködhetünk. Aki járt a vén l’onle Vecchion, jól emlékezhetik a hid régmúltból itmaradl barnaháltu ékszeres boltocskáira;, amelyeknek kirakatai csillog* mik -villognak a tűző napsugárban. S ta- *an nem felejtették él a hosszú fehérhaja ..maestro" t .sem', aki rozoga, vele talán egyidős Litografáló masináját ott ka.ttint- aatja el a Benvenuto Cellini bronz mellszobrának a közelében. Az Arno sárga v i* 7/' raédóságosari hömpölyög és mosogatja a balpart -árgás-barna magasbaszökkenő házainak a vízbe lenyúló talpát, némiképpen eiéfdcbe idézve a kolozsvári Szamos* partot. \ Imiről biele. a l»n!■//;« Si|íiiorisi \;>l ellentétes irányban, otf állunk nuir ;i szűk \ ia »lei Guiorardin» 11, iMaehiaveMi (fiskor! lakóháza «lőtt. Fürdetés. maga* hanvulo. keskeny liomlok/H1 u fpiilf' a/ oromzat tide merészén kiugio |‘ H< 'A/{ les firenzei telőve!'. Jómódú. bar »»cin a legelőkelőbbek közé lórii'/ó fir«*nx«*i P"l pari ha/, ahol lakúit és uiophaU Nii’olo \\ tehiavi Ik. ci Im n, I „Reapublica i- • zője. ..Cosa öve 'iss. *• '• n,üri ,li a""‘ 58 mesi 8 piorni 0” hirdeti a/ emlék tabló -/üvege, amely s/eriut ő(>. és éhen költözőit el a . Princip«*" világhírű szer zője. Abu van szellemi nagyság, akii az liléikor jobban félreismeri volna. mini ep pen öl. Mimién azóta végbement fejedelmi önkényességet. államférfiul rasu zko dá.'t a/ o számlájára írlak. ped:g esak az olasz nemzeti gondolat józanul es pari szempontok fölé emelkedő hirdetője sóit a m«iga korában. lati:' akárcsak korábban Danie a kisebb államokra S/é» osztódott és az európai hódi ók élv ágy á uak szabadon kiszolgűHalolI Italia sanyarú és szánalmas belyz tel. Az olasz fejedelmek közül egyik se olyan erős. bogy a másikkal tgyiuagálxMi megmérkőzzék. <z éri hatalmas szösetségesl keres » - talal etrs'ik is. másik is a/. Aipeseken Inl. \ esa , latér Dália földje, a szenvedő fel: I*aba népe. Meri a nags szövetsége- -k ezen ve s/ik meg a sepii ség béréi, C.'nizinu-I és s alláslalansagol i.s rt'áolvasnak M.icliiavel lire, ped.g ez inkább lal-zolítgos nalfl. A pápa vili^i'i hatalma gátoljo »zeriide az olasz, egvség megvalósulását, de mar ezen a véleményen volt nags es boldogtalan I1 ren zei polgártársa, es < lodp“. o kiilónlien szigorúan vallásos Dante is... Igen érdekes Machiavellinek a hadakozás művészétéről szóló, nálunk kevésbé ismert. kisebb munkája, amelvnek igo/Sagai ina a leginkább időszerűek. \.z a haj mondja bogs Itália népe elszokott a régi római ősök katonás erényeitől, ezért .szükség volna a kötelező le-tgyekorlásra. az ifjúság katonás nevelésére - nűlv<ni elégte* lel le't volna neki töhl». mint 100 ev után. ba .láthatta volna az ódon firenzei utcákon menetelni ínyt ázva Mussolini és az d ús/ fasizmus a tangnardt.s'áit haldiáit! és a /«uldo-os helyeket, ak k esak be ridé»1 küzdenek, az öntudatos hazafias ptdeárság ál »alános vedkütelezeMscgéri*. a ni'lieiárn. Firenze köztársaság az ö kezdeményezésére meg is valósból1;» az utóbbit ele ocak vövid i*löre. Jellemző Mach-» ve li univerzális szellemére, hogy — bár nem volt katona — inár akkor meslá'ki o gyalogságnak fontosságát a csata eldöntésében Talán sokat foglalkoztam Ma eliiavellivel és ezzel a .könyvével. de azt még megemlítem. hosrv ismerte már ezt a munkáiét zerrnvári Zrinvi Miklós, a ..Szigeti v evzedelr m'" szerző je. a török verő h d* vezér és köt*ő 9 er adott ö-z'önz.rst neki, hogy megír ja a ..Török Afium elleni or- vn-ság“ című munkáiát. amelyben a különálló magyar nemzeti hadsereg feláltUá* sát kívánja. „Fegyver. fegyver k ültetik nekünk és jó vi'ézi rezolue’ó" — rója kemény pennájával a papirosra. Ugyanezt az igazságot mondotta el előtte Machiavelli, de az olaszoknak... Sokai beszélnek ma á'talánosságban olasz—magyar barátságiók de kel!-e más a kapcsolatok bizonyítására, mint egyetlen ilyen tény?! Dantenak, a ..fehérek“ és ..feketék“ ádáz harcában száműzött másik nagy firenzeinek a szülőháza ott van a róla el- nevezeti utcában. A barna, szabályos koc* Icakkövekhőli megkonstruált középkori épü let különös nemes szépségére esak bizonyos idő múlva figyel fel az ember, any- nyira egybeolvad a környezettel. ,,Io fűi nato e cresciuto sopra il bel fiúmé d'Ar- no a 1'a gnan villa“... -— áll az egyik emlék- tábl én a .,Commedia“*ból, az ..Inferno“ XXIII; énekéből vett idézet. Ez a ház a valóságnak megfelelően ott emelkedik a „Szép folvó'4. az Arno fölött, mint 700 évvel1 ezelőtt és okkor is kivált a többi énül t közöl finom művészi vonalaival, főszomszédságában, a Via Dante Alíghie- ri c- a Piazza San Martino sarkán a ..Pen* nello“. a hires osteri *:. amelyet Mariot.lo Albertinél1!. a neves firenzei festő adpi- te't 1500-ban, félrev ágya az ecsetet, mert jobban csábította őt a bor és a jó társaság. De ha telte, nem cselekedte rosszul, mert olyasfajta vidám cimborák látóéul* tak ide elég sűrűn mint Benvenuto C*:l lin» Michelangelo Iluonarutn.. A Uo“ s»*m kivul, ■>*»« ",m <0I. H \ áltuzot! azóta. ' l’ircnze miivészetélK rí kivárniuk g\o iivörkinlu'? Itt mindjárt a kis piac atel |(;n).|)t.„ 1 ,.IJiioin<m»in »1» San Morliim Ungn gució nyiva levő homok iban Gliir landab*. Kottic«. Mi, Filippino I ipjfi freskó kát Ui ihat mik. A ,.San l.oren/o” és a .Ibitli.stcro" zárva, ile < 'időzhetünk :l domhau. a .-Santa 1 rinil » ' ódon tempi»* inában, elnézlu • j 1 ik Gapanna és mások freskóit. S a ..Santo Maria »lella Novella” templom Ginllo tói és ma klasszikusok tn| s/ai mázó freskói méltán kárpótolnak a bezárt muzeuuiokerl. y ., ..Santa Crocc,‘"-templom? Nemcsak Firenze s egében :,z olusz. nemzet njgvjal nak a Panlheoiija, hanem egyben miikiu c.-(‘k paialhin gyűjteménye i-. amely műid ni»,, clrejtNi- » szem elöl. (áotto, Della Hobbi a. Donatello. Ilbirlamlaio. \asuri akinek keskenv fakó niárványhip mutatja .1 11 ‘inpIoni bcsiippedt téglapadlójúii a vir j.i» rmueUei. Itt van eltemetve a inig>ok sorában Mii lielaugelo. Galilei* Galilei. Ma* chiavi-lli. \ ..Prineij*!*" síremlékén ott <»! \asbaljuk lóimul: ..Tmitp nomini niilJliiu per rlngiiiin". N agyis: ..Ilyen nagy név mt*11<*11 felesi; ges innidi u magasztala«”. Az egy kor? s/aiiiüziill Dante Haverinábau 11 \ ugs/.ik e »II mintegy «'iigesztelésül » jelképes gyönyörű márvány síremléke :i I ez7cd I felírással: ,,Onorate l'altis-imn Márton Gyula vízvezeték, csalom '• rási, W*zpordl f01/h ünJöberende/.éíd és villany /.érdemi vállalat. Munkát vidékre is vállalok. — Hartha Miklós-utca 0. Telefon ?f-*—'4. poéta!” Magyarul: ..Tiszteljélijk a l'gua gvobl* költőt!” S ilyen jelképes sírt áll: tolt a kegyelet l.eonardo da Vinerin k, Amerigo \ eSpiiec illek é- inasoknak 1 |)e nem maradnak ki a ..Santa Groce' ő-i isei alól az n|.j,z irredenta goodolat hőrn.i ni. I g\ 1 k oldalfülkéb*-n friss már sauytábláii Pasquale P.ioli neve cmH »n elénk, Bonoparte Napoleon kortáxsáé s Kt rzika szigetének linmz domborHii«* u térképe... A rnás.k emléktáblát tehér lepel takarja. l'YHebbentik róla egy pát nalra é- elolvasom a nevfct: ,.Fortulg»t(; Mizzi”. . lg fi, ForUuiülo Miz/.i íré és uj 'ágiró a máltai szabadsngmozgaloak bő*»-. .Neve annyira az ólai:/ .Mátla foju’mu. aminlliogy a magvar Kolozsvárt Reinenyik Sándor jeli ntette. . ,Alikor leplrnik b kérdezem Italien rí. Röviden f r|d: ..IK* po ia s »Hona. signore ! ‘ - ..Majd, ha pvőzünk!“ — s lelkesen felcsiMan a szeme. Így gondol Firenze és Olnszorstág idegen uralom alatt senyvedő testvéreire... Mihály László. Nemzetnevelés Szent peri e/.ci Jakab Jenő fiatal ka! •7>v;ui kiányvkoreákodü második kiadványaként Géléi József kolozsvári egyetemi tanár ezen a címen megjelent könyvecskéje a legégetőbb magyar kérdést, minden kérdések kéidését. :i nemzet nevelését akari.i egy lépéssel előbbre vinni. A magyarságnak a közeli múltban volt alkalma tapasztalni, hogy végeredményben minden fájó kérdés, még a Irggyakoi latibb természetű is. teljes egészében nevelési kérdés, megoldása és a rendezés mikéntje egé<z •merőben a nemzet történelmi nevelésének* függvénye. tielei József már megelőző könyvecskéjében, a ..Merre haladjunk?” ! c imüb ii i - ezt az alapkérdést feszegette. Mondhatni: már ott körvonalazta azokat a vezérgondolatokat, amelyek ebben a könyvecskében a nemzet nevelés alapelveivé tisztulnak és rendeződnek. A világháborúban anyagilag megrendített, erkölcsileg mélyen alányomott, bitében csalódott Európa megváltó- eszmével jelentkező szellemi vezető- egyéniségei mindig, mindenütt, minden nemzeti közösségen belül neveléssel kezdték el a munkát. A magyarság is ott kezdte. Határokon belül és határokon kívül, Csonka- Ál agyarországon és megszállásra iiélt országrészeken, aki felelősséget érzett népéért, papja és prófétája lett. tanított és jövendölt, példát dacát és példájával nevelt. Nevelt testben, nevelt lélekben, oktatott és szoktatott, hívták legyen leventein- tözménynek, cserkészmozgalomnak, tornaegyesületnek, vagy akár csak önképzőkörnek is azt a maroknyi ember tömürületét, amelyben szót. 1 elletett emelni, megróni és buzdítani ,versenyt lehetett csiholni az örök emberi tulajdonságból, a n-agyobbra- türekvésből. Nézzük csak meg jobban, hova vezet bennünket egy szürkéiddé]ti, vékonyka könyv, amely a dúsan virágzó magyar nemzet növelési irodalomban helyet készit a gyakorlati kivitolnek. Nem könnyű dolog ma egy üvegnyi tintával befutni azt a roppantul megnövekedett teret, amelyre a nemzetnevelésnek szükségképpen ki kell terjednie. Annyi ága-boga van a nemzet nevelésének, annyi irányban meg kell osztani a figyelmet, hogy csak helyes arány- érzékű ember vállalkozhat megoldására. Mivel kezdődik a nemzetnevelés? A nemzet testének nevelésével — feleli a könyv. Számszakértők szám tál anszor felmérték nemzetünk életerejét; számszerűen kimondták. ennyien vagyunk. De szemüket kissé tágabbra meresztve, összehasonlítottak biológiai környezetünkké] s ekkor azt mondták: nagyobb magyar népszaporulatra van szükségünk, különben az a veszély fenyeget, hogy minden politikai érettségünk és szellemi fölényünk elemire, ismét lassan, észrevétlenül körös-körül benyomjak a néptala- j'ink határait, szőkébb helyre szólítanak. nemzetünk alatt öaszébh- nyomják a tat tóoszlopot, a népet, l ehal; részben nagyobb szaporulattal. részben pedig mozgékonyabb és ha t é k o n y a bb egészségv ©dél e m mel haladéktalanul be kell avatkoznunk abba a hangtalan küzdelembe, mely ősfoglalásu területeink kitöltéeéérr folyik. Nemcsak szellemi javakkal, de néppel, emberanyaggal is ki kell töltenünk azt a földet, azt. a térséget, amelyet magunkénak mondunk, különben hova tovább, mind inkább elvitatják tőlünk. Ez azonban esurján egyik ága a nemzet testi nevelésének. Másik az egyedek sulygya- rapitása. Fajtánkban ne legyen többé nyomorban löpörödött, eltkinzástól aszott emberke. Ez életérdek, ke- dély érdeke, felfogás és szellem érdeke. de elsősorban a honvédéi ein érdeke. Itt kapcsolódik he a;Z anyaság és család védelme is a kérdésbe Továbbmehetünk a könyvön. 'A nemzeterő nevelése Katonás «szellemben, a nemzetegészség nevelése orvosi -megelőzéssel és felvilágosítássá!, az egyke legyőzésével, a nemzetszellem nevelése a tudás és erkölcs összetűzésével, a nemzethit nevelése a fajszeret eren és a faji erő adottságain, munkánk és nemzedékek sorozatának munkája mán elvárható eredmények arányában. Másik nagy kérdés, minden kiforrott nemzet igazi belső megújhodásra indító ereje a közösségtudaG A vérségi kapcsolaton alapuló biológiai közösségtudat, a nemzet tetterejének niegnyi 1 vánu 1 ásaibari érvé- n\ csülő teremtő közösségi udat minden társadalmi és történelmi viszontagság között is biztos összetartó erő. De ezt az erőt fokozni lehet, tehát fokozni kell. Hogyan? Neveléssel. Á könyv a továbbiakba!) arra ad részletes vázlatot, hogyan lehet megoldani a nemzet e sokirányú nevelésének gyakorlati megvalósítását. Ez szervezési kérdés ugyan, de igen jól beleillik a könyvbe. \jj n nemzetnevelés? A nevelők részéről szolgálat,a neveltek részéről viszont elemi kötelesség nemzetünk jövendő, nagysága érdekében. Ez elöl s-m egyiknek, sem másiknak nem lehet tisztességgel kitérnie.
