Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)
1942-08-08 / 179. szám
f _ 6 ELLENZÉK mm 19 4 2 auyutiztuk 8. UMBRIA Minden cw/.uk iuús niá.- fényben «>s s/inln'ii rujtyoglitjti mej* Olas/ors/aijt la" .lit. almi a/ ember boldog kivancsisiigsb'l kol ki. ht»g> aztán megtaláljon mindent, it mi rí* .sóvárgiS lélekkel vágyódott. Sót még többek \ nrázserejt* van Olaszországnak : «*!ég. ha csők nevel ejtjük kr. már is jönnek lelkűnkből a képzetek: zene, nur végzet, szobrok, paloták, képtárak, iroda* lom. egészség, élet, szauadleri rzinpatlok imgvszerii eseményei, zenekari hungverse" nyék még fiiliiuhhee-eugü. halk akkordjai; aztán tengeri fürdőhelyek, — az Vdriáló] a Földközi-tengerig minden kicsi helység látása külön élményt jelent annak a boldog utasnak, ki itten kikötött. Mintha nem is a valóságos mindenna* p k szürke életét élné Olaszország népi', hanem télig a mesék, télig n valóság világa volna itten összekeveredve. Lehet, hogy azért van ez, mert a napfény mindent bearanyoz s. élettel, egészséggel tölti «-1 az embereket s ebből kifolyólag jókedvvel, derűlátással. Pedig Olaszország népe öntudatos, —- dolgos emberek, akik jövöbevetett bittel s akarattal mennek nagy céljuk fele. Háborúk, korlátozások c-ik pillanatnyi késedelmet jelentenek, de sohasem akadályt, sohasem gáncsol. A Poverello hazájába visz utunk. Uinbriábo. Olaszország i>g jámboraid» lakosú földjére, mely turista, művészeti és tunu'iuányi szempontból oly ‘"ok mondanivalót tartogat számunkra. Történelem. valóság, háborúk és bibin. békesség keverednek össze itten mindenütt, akar a régi utakon, akár o középkori templomokban járunk. Rómából indulunk: első állomásunk, ahol leszabunk, Térni. Ez a látszólag jelentéktelen vidéki városka nz olasz nehézipar és hadiipar egyik fontos központja. Meredek hegyek között fekszik, ércekben és vízesésekben gazdag vidéken. Milyen különbség vau Láft'rum és Luibria között! Látium vádékén néha \ égeláthataifamil tekint el a szem a mezőkön. inig itten állandóan meredek hegvek közölt halad a vonat, küszködve; — alig hagyjuk el Térni városát, szinle minden helység, városka a hegy tetején épült. Egyik ház a másikba kapaszkodik, mind régi, mind patinás, masszív falóik terméskővel van kirakva. Lenn a völgyben a lakosok szántói terülnek el vizek mentén. Aztán furcsa nevű helységek a hegytetőkön. Gubbio mellett elhaladva, eszünkbe jut szent Ferenc találkozása ■a helység vérengző farkasával, amelytől végül meghitt barátsággal válik el. Umbria egyik legszebb történeti városa az időkkel, bosszú századokkal dacoló Spoleto. Milyen bosszú 'burást kell erről a városról Írnunk. Rég eltűnt népek vívtak birtokáért heves harcokat s most csűrt án vastag falai, bástyák és kapuk tanúskodnak háborús múltjáról. Megfordultak benne a longobárdok is. sőt Hannibál seregei. A középkorban mi minden eseményen nem rnent kere-szliil Spoleto. mrg végű1 is n Sprdetoi berregek rezidenciája lett. Gyönyörű erődjét, mely egv dombon áll magányosan. Ailbernoz soanvol bibo- ros énitette. később a Bnrgiák vára lett. Lukrécia itten is vérrel irta be nevét a város eevik hires főnemesi családjának történetébe, tönkretevő .szerelmével Arin- go grófját. A kastély, mélyet Roccs néven hívnak 1 lakosok. — ma börtön. Megtekintése különös engedélyhez van kötve. Jókora ^éta. ha csak körüljárjuk hatalmas fa- Lib s elmegyünk a hires kőhidhoz, melyet Gflttapone építész lervezett a félelmetes mélység fölött, hogy kél hesry- o’dalt kössön ös=zp. Hatalmas ivekként épüllek a bid pillérei, végeláUia!atlnnul nvulnak fel a völgyből. Gvönvörii élmény. Egész nap régi mnem'.ékflc között járkáltunk Spo!efob°n: épen maradt római házban, földalatti épületekben, templomokban. restaurálás alatti dómjában, gazdag mnzenmáb°.n. Megnéztük n szinte száz meteres Tőrre deli nl!e.-f. mely szemtanúin volt a Trasimoni tónál lefolvt n.T'v e-snta u'űri menekülő ellenség futásának akikre a spoletóiok forró olajat zúdítottak! A Trasimeni tónál Hannibál állott szemben Flaminins római seregével Kr'sz- • us előtt 2!7*ben. Ez a békés, nagy, le- folvásnélkiili. sekélv tó ma?a is csoda- számba megy. Földalatti vizek nem tápláljak, csupán a lehulló csapadék, rendkívül nagy kilerjedc.-r van s eknrnierre utazunk Hndtriában. nem egv szer, de ‘többször is ITlhiikknn. Kb. 107 négyzetkilométer a kiterjedése, de melysége ólig haladja meg a hat métert. Nagyon szép a vidéke, békés, lágy, nőni m'»ga az iimhriai teinperaiueiruni; sokszor találkozunk vele n min«‘szi lben is. Az. umbriai nagy iskola hires festői gyakran basznál Iák hát törüli Nevezetes látnivalók vannak Spoleto környékén is. Kedvelt kirándulóhely a JMonlcluco hegy, |>ici kis s:vklabnrlangjá- ban a szájhagyomány szerint szent Ferenc imádkozott napokon keresztül. Toli városát meg kell tekintenie inin- di ikinek. aki a művészettörténetet szereli. \ középkori, az Istent exlázisig szerelő köFö. Iaeopone városában világhírű dóm s-épségében gyönv Örköt! he tünk. I mhria, de t'gész Olaszország legszeb- debb város i Assisi.» szent F -reuc szülőhelye. Keskeny, tekervénves, eseiuh's utcain járva egyre vártuk, mikor fogunk a PovercHoval tidálkoziű. Mimién túlzás nélkül: az egész várost annyira áthatja szelleme, mintha nem is lenne hét egész század, ami minket föle elválaszt. Az utcákon halkan beszélnek az emberek, sőt u gyerekek körében sem hallottunk egyetlen csetepatét sem. A hatalmas székesegyházat Giofto és Cim.ibue hn'halatlan festményei' díszítik. Tárgyuk a szent életéből veti jelenebb: milyen kicsi, igényiden volt a világ legnépszerűbb szentje! Szűrős, durva kámzsában, átszeli«’miilt arccal néz le ránk. \z óriási bazilika bárom «•indelcs. Van V földalatti része, hatalmas gól pillénkkel .v ebben a részben pihen a szent sok s rivargatásl szenveddt leste. A kél felső ré-sz.b« u gyönyörködünk «» világhírű falfestmény élvben, oltárképekben. Már délután négy óra s mi alig bírunk annyi lelkierővel, hogy kijöjjünk, p<-«lig már reggel óla járjuk képről képre a tempi«»' mol. Fájó szívvel nézünk vissza az árkád" M»r«>.s hatalmas térről, búcsút veszünk a ciprusokkal szegélyezeti leint tőiéit s be megyünk ai v árosba ebeddni. Drága, szelíd assisii inberek! A vendéglőben "/ép fiatal lány fogad s mondja, hogy sajnálja, hogy nem tud ebédet adni, mert n híz már kialudt. Elküldött «-gy másik vendéglőit«:, hátha olt több .szerencsével tudunk járni. Így is voJb Megnéztük a városka többi nevezetességét: egy től-egyig u PovercHoval van kapcsolatban; ül született, itt szedte ki titokban apja holtjából a azüvctckel, hogy kedvenc lempb>inát kijavíttassa, Hl volt látomása .. . Vásárolunk néhány emléket, könyvet, Assisi'varrottast. kepes' pol s tovább utazunk Perugia régi etruszk váro-ába. mely um I külföldi diákok egyik tanulmányi központja; nyári egyetemén évente, nagyszámú diákser« g hallgat előállásokat és részesül gvnkorl di nyelvoktatásban. Nevezetes a múzeum etruszk gviijle- ménye, mely egyik * a legga/d igabbakn ik. Gvönyörii múzeumában látjuk a legtöbb Perugino-képel. Nagy élmény volt umbri »i kirándulásunk. örökre lelkünk kedves emléke marad az otlon töliöll pár nap. Szem lér Ferenc: A délerdélyi írók feladata A Temesvárt megMlenő Déli Hírlap ankétot indított „Az írók íeladata" címen. Az ankéten elsőnek Szemlér Ferenc, a nagvtehet- ségii, fiatal író szól hozzá. Ciksét az alábbiakban szószerint közöljük : író számára, lakjék nálunk, vagy a Tüz- föblön, csupán egyetlen valorii fehulat adódik: az írás. Irodalmunkban persze mindig fehér holló volt az az iró, aki csupán ezzel a feladattal foglalkozóit. Kis- uépek irodalma nehezen, vagy egyáltalán nem tudja eltartani szellemi foglalkozású tagjait. Különösen akkor, ha az iro ko- molv emberek szemében még mindig egy kissé gyanús alaknak számit, valami középlénynek a vándorszínész és cigánvpri- niáj. között, akit meghallgatunk, tetszik is. de azzal igazán nem törődhetünk, hogy miből is fog megélni. Ezért kellett Íróinknak hivatásukon kivid mindig még valami más foglalkozási vállalniuk. Talán ebből következed, hogy a saját külön ir«’»i feladatuk mellett egy egész sereg egyéb dologgal is törődtek, például az egykével, a földtolón zsellérek helyzetével, vagy szövetkezetek alakításával. Joggal elvárhatta volna az iró. hogy mindezért cserébe saját népi közössége, ha nem is. élethossziglani eltartást, de valami figyelmet áldozzon neki. A román olvasóközönség és a román hivatalosság is saját íróit j? művészeit egyrészt írói teljesítményeik. másrészt polgári képzettségük mértékének megfelelő elhelyezkedéshez juttatta, követségeknél, konzulátusoknál. minisztériumokban és így tovább. írni csukákkor lehet, ha visszhang van rá I«« íróink számára az irás szinte a legutolsó feladattá hanyatlott. írni is csak akkor lehet, ha visszhang van rá. Visszhangot pedig nem támaszthatnak meg nem jelent müvek. Az iró! akármilyen közös- pégi munkába állítani csak akkor lehet, ha megadjuk számára azt a lehetőséget, hogy hangját is hallassa. A Romániai Magyar Népközülsség. amely egykor magárt vállalta szellemi szervezésünket is. állítsa össze az irók és hírlapírók jegyzékét és — a Német Népcsoport mintájára — létesítsen égy irólakberendezések. SzéksSy és Réti maresvásárhsiyi 1 Puíorgífár r. f. gyár manual: Sippán Gp a építész miniaferm^ben Kolozsvár, Szentegy ház-utca 2. szám. Tele on 24—33. A kérdés az. hogy mi nz iró feladata?... Minden és semmi. Minden, mert tudásánál és képzettségénél fogva népének sze'- imi v«‘/.etörétegélu*z tartozik, éredklődé- -i köréiH-k srélcaség- folytán pedig számtalan kérdésben tud szakszerűen megnyilatkozni. Ugyanakkor azonban ez a feladat a semmivel egyenlő, mert az, iró szel- { Inni befolyása saját népére legtöbbször ' irói eszközök utján érvényesül, viszont I irói eszközök mutogatásához — mód és lehetőség kell. Olvasóközönségünk szellemi felvevökepes- sége kor Iáim Nem lehet arra hivatkozni, hogy a szellemi megnyilvánulás lehetősége Íróink számára megvalósíthatatlan. Kö csönössé- gi alapon, korlátozásokkal, nehézségekkel, «le menni fcg. Azt sem lehet állítani, hogy bármily n kiadói válla kózás túlsó; gosan nagy kockázatot jelent. A kiadói tevékenység az olvasók felvevő képességén áll. vagy bukik. Minden jel arra mulat, hogy ebben a pillanatban olvasóközönségünk szellemi felvevő képessége korlátlan. Olv betüéhség uralkodik, hogy a legelemibb kereskedői' képeSvScgekkcl rendelkező kiadói vállalkozás is a tehető legnagyobb sikert, anyagi sikert tudná elérni, Ez a betüéhség ugyanis é! fogja érni az olvasónál azt, amit a bőség éveiben a legtökéletesebb hírverés sem tudóit eterni: a szűkös kereset egyrészének szellemi táplálékra való fordítását. Ezzel pedig: a kiadói vállalkozás sikere biztosítva van. Véleményem szerint tehát Íróinkat először is be kell kapcsolni a közösségbe, hogy nemzetnevelő és alkotó munkáját kifejthesse. Gyakorlatilag ennek kettős utón kell történnie. szakmát, vagy irószak ox/lályf. A ka mar a vagy szakosztály megs/ri v< /.« ■»«•/e küldi« nek ki «*gy embert, lehetőleg iro*. A 4.“ inamba, való ludépé- legyen k«»t<*i«zö. Lzy ilyen in'ikamara biztonságot a«l u/ *d«li;' teljesen rmigúrnli a gyalult Írónak es 1u«k<* 11>SitjiI benne a népéticz v;il<’i 1 arto/á-l. Ezzel egyidejűleg akár a Népközös«ég Mek, akár magánváll ilkozánnak biztosit1 nia kell így bármilyen szerény keretek közt mozgó kiadói tevékenység megindít lá-át. Ezt a vállalkozást talán már a szer* vezt's alatt álló irói kamura, vagy szakosztály is munkába veheti. A kiadói vállalkozás lermészeb-sen nem szorítkoznék csupán az ittélő irók kiadására, h inein forgalomba hozna olyan müveket is. amely« kneh hiányát olva-óküzönségiink már I égót a érzi. Nagy siker volna például Petőfi válogatott verMŰnek olcsó kiadása. Az írónak mindkét munkából ki kell vennie részét. L«*gelgő feladata az. hogy megkeresse » Saját Ilépi kö/össégélmz vaze tő utat. DR. MAMIN MARGIT. Az ausztráliai püspök az ausztráliai nők és az amerikai ketonák közötti házasságkötések ellen Egy Ausztráliában ólő olasz újságíró. Giovanni Dooalzo. ónJokes cikkben számol 1 >o az egyik milánói, lapban az Ausztráliában fellángolt Arnoi ika-ollonos mozgalomról. A mozgalmat lamos Dühig Brisbano-i püspök indította ol, aki megtagadta az ausztráliai nők és a kontinensre érkező amerikai katonák közötti házasságkötés megáldását. A püspök szerint Ausztráliának sajátságos szelleme, munkás polgárai és tisztult erkölcse van és semmi szükség arra, hogy Amerika felhőkarcolós, modern, léha és pénzéhes világának morálját és gondolkodásm«»dját behurcolják erre a még tiszta terűiéire. Épp ezért, nem tartja kívánatosnak, hogy amerikai katonák ausztráliai nőket vegyenek feleségül. James Dühig köztiszteletben álló egyházi vezetőember, aki sohasem politizált és nem áll semmiféle propaganda szolgálatában. Éppen ezért van <>i iási súlya a püspök inditoíta mozgalomnak, különösen egy olyan országban, mint Ausztrália. 171. számú feladvány. Haoemann W.-től. Wffií -S' >' TtL ; w W?" mim, a O C a 0 : ! Világos: Ka2, Vh6, Be4 és h4. Fd3 He* 2 * * * * * * 9 és ! f6. (7 drb.) Sötét: Kf5, Vg3, Ba4 és fS, Fc8, He5 és h3. gy: a3, c6, d3. e6. (11 drb.) Matt 2 lépésben. A július 5-én közölt 166. sz. feladvány fMass- raann) megfejtése: 1. h3—h4. Le'velezési versenyjátszma. Világos: Dr. Meyer. Sötét: Svensson. (Németország.) (Svédország.) (Szláv védelmü elhárított vezétre!.) 1 «14, dó. 2. c4, c6. 3. Hf3 Hf6. 4. Hc3, e6. (Itt szokásos dxc4, Ff5-el kapcsolatban.) 5. e3, Hd7. 6. Fd3, dxc4. 7. Fxc4, b5. 8. Fd3, b4. 9. He4, Fe7. 10, 0—0, 0—0. 11, Ve2, có. 12. dxc5, Hxcó, 13. Hvcó. Fxcó. 14. e4, Fe7. (Jobb volt itt ehelyett Fb7, pld. 15. Fg5, Vb6! stb.) 15. eó, Hd5. 16. Ve4, g6. 17. Fh6. Be8. 18. h4! (Világos ügyesen vezeti a támadást.) 18. . . . Va5, 19. hó, Fa6. 20. hxg6. hxg6. (Talán fxg6 ajánlatosabb v*ol! ) ■»! Fxa6, Vxa6. 22. Hg5, Ff8 (?) (Ez csak vijágoe malmára hajtja a vizet, mert a b6 futár csak útjában áll a tervezett támadá-nak n-vont* Ion. Jobb volt Ba—c8 a fuláriépés Felvett' 23. Vh4, Ve2. (Jobb védelem volna 23. Fe/O 24. Fxí8, Kxf8. 25. Vh7! és sötét felsőin-
