Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-01 / 173. szám

1942 augusztus 1

ELLENZÉK

&

a

Augusztus hatodikén nagyarányú ünnepség keretében örökítik meg a visszatért területek vértanúinak nevét

Kolozsvár vértanúja zeykfalvy Zeyk József

s«-|ö végétté és jelentése alapján» Kun Bélát is 11:11 üggesz tették álln,sálul felettesei. Ezért fţ*w»»lo 11ák sokan, hogy Zeyk József Kun Béila személyt * boss zujáruik esett. Volna áldozatául.

Másuk szerint a tarta'-ékos főhadnagy ha oálát. az .jilvkori napok lázongó, fosztogató csőcselékének valamelyik részeg lag ja okoz- ta, aki talán vaktában sütőt’:« e) fegyveréit, amikor a gyilkos egy ártatlan embert talált cl útjában.

KOLOZSVÁR, augusztus I. Néhány náp múlva magasztos emlékünnepet iil .majd or »vágunk magyarsága. Országszerle megrendezik a nemzet vértanúinak emlékünnepét, amelyen a kegyelete» utódok szivük szerint, áldoznak a, hazáért és magyarságukért mártírhalált halt őseik emlékének. Az emlékünnepek kiemelkedő része az augusztus 6 ón Budapesten megrendezendő ünnepség lesz. amelyet a Fehérház Bajtársi Egyesület a vértanuk emlékműve előtt csütörtökön esti hírt órai kezdettel tart meg.

Az ünnepség során örök emlékül bevésik az emlékmiire az erdélyi és délvidéki vérfca- j nuk neveit, akik a* 19] 8-as forradalmi idők és az ezt követő megszállás ideje alatt vérükkel áldoztak magyarságukért.

Több mint 50 név kerül fel ezúttal az emlékműre, melyeknek egykori viselői jórészt erdélyiek voltak és az 1918-as forradalmi időkben, vagy a 1 levonuló román csapatokkal folytatott csatározásokban vesztet- j ték életüket.

A vértanuk névsora

Abafája községből: Bartha József, Alsó- lúgosról Bika Lőrinc, Apátfalvöról: Antal József, Baka G. József. Boda Péter, Farkas István, Gaudi István, Gyenge Mátyás, Her- czeg István, Horváth János- Juhász István. Jura esek István, Kardos Antal, Kerekes Befuáí, Kerekes B. József, Sipos István, Sóki István, Sóki G. Pál. Szentesi János, Varga József és Varga Mátyás; Bereck-ről: Fórizs József; Bagdándbó1;; Maksai Albert. Domokosból; Balázs Sámuel; Bilakról: j üoseher Mihály; Bordosból: Bedőbázv j László; Felsőbányáról: Kocsis Imre; Hadad- j ró!; Erdőközi István', Édler Jakab, Fekete Ferenc, Hocz András, Kulcsár Miklós, Löser András, Loser M. András, Nagy András, Rácz András, Rácz Andrásné, Rácz Mi- hályné, Sánta F. I. András, Somogyi Miklós, [ Szabó István; Kolozsvárról: Zeykfahi 7.pyk József; Mikóujl’aluról: Barlhos György;

Bájból: Tamás János; Szenlegyházasfa iiról: Tankó Dénes; Szamosujvárróí: Marosán György. Szőke János; T-ardoskeddről: Vincze Károly: korondról: Baiázs Mihály: Nyárád- remetéről: Kovács Imre; Sóváradról: Farkas Dénes és Szentháromságról: Sánta Albert.

Örök titok teái Jteyk József haláléi

A nevek között egyetlen kolozsvári szerepel, amelyre viszont Kolozsvár összes régi lakói emlékeznek.

Vo’t tűzharcos társai, barátai, ismerősei és Kolozsvár összes régi magyar polgárai - emlékezetében világosan él még annak a daliás termetű, szélesvállu, jellegzetesen ma- i gyár arcú huszárfőhadnagynak a képe, aki ■ a forradalmi idők pokoli kavargásában sok : más névtelen sorstársával együtt, életével t fizetett a fékevesztett emberi szenvedély ! pusztító dühének.

Zeykfalvy Zeyk József földbirtokos, tartn- l lékos huszárfőhadnagy volt az ii'i'ető, (akii 1918 december 20-án Kolozsvár magyarsága iáltalános részvéttel kisért utolsó útjára.

zeykfalvi Zeyk József, akkori bankfőtis/tv'- ujapitatták, lioigy Kun Béla. mielőtt a ^politika“ útjára lépett volna, a kötözsvuri niunká.sl.iztositó pénztárnak volt je eutekte- !.tu tisztviselője és hivat a |nokoskodá»:i uh" jón nagyarányú sikkasztási ügyei lepleztek Je a munkásbiztositónál, amelyben közvetlen szerepe volt a későbbi kommun'stávezérnek Is. A sikkasztás ügyében indított vizsgálatot

Maguk az elimnyt családtagjai sem tudtak semmi bizonyosa1!. Megdöbbenve 'állottak a tr gikus halál eset mellett, ahol szintén csak

találgatásokra voltak ufialva.

V mostani MussoünJ-ut 28. számú liázá- nak. <'gyik földszintes szobájában történt a szúrnom eset, ahol. most a tragikus idők emlékeinek útjaid járjuk.

Hoswan történi a irmáéul®

Az áldozat húga, özv. báró Kemény Ák.os- né, zeykfalvi Zeyk Cecilia, a Zeyk család utolsó éleiben levő tagja, akit megkérdeztünk testvérbátyja halálesetére vonatkozólag közel 25 esztendő távlatából i» könnyes szemmel, megrendült (lélekkel mesélte el a rettenetes nap ieiej.hetel.en eseményeit.

— Méhkashoz hasonlított akkoriban Kolozsvár — kezdte elbeszélését a báróné — az utcákon a visszavonuló székely katonák rerdezett, vagy rendezetlen csoportjai járkáltak és már napokkal azció t összetűzések keletkeztek a székelyek és a hazatérő román nemzetiségű katona között, akik a román csapatok közeledtének hírére szervezkedni, csoportosulni kezdtek ésj -megpróbálták magukhoz ragadni a Kolozsvár feletti hatalmat. Szinte óránként voltak összetűzések a nagyobbrészt ittas katonák között és Kolozsvár területén heteken keresztül nem szünetelt a fegvverrropogás.

— Testvárbátyám néhány nappal azelőtt tért haza a frontról és december J8án kapta meg a leszerelési parancsát Aznap este mar polgári ruhában vett részt közös vacsoránkon, majd fél 11-kor földszinten levő szobájába mén!1 és lefeküdt. Mi — folytatta elbeszélését özv, Keméuyné — férjemmel még sokáig fennmaradtunk és hallgattuk az utcákról felhallatszó lövöldözések zaját. TI óra tájban élesebb dörrenésre lettünk figyelmesek. amelyről megalapítottuk. hogy körülbelül a vármegyeház táján hangzott el Később második, harmadik és negyedik dörrenést, hall,ettünk nrnd közelebbről, tehát a lövéseket olyan egyén adu le, aki a vármegyeház felől 1 elénk közeledett. Pontosan li óra lebe lett, amikor a fold színiről ablak : á ha nyikorgását, majd utána élesen felhang *ó dön: - nést hallottunk. Azután mélységes csend következett. Ugylátszd: — mondotta férjem — az illető kilétté utolsó patronját is, most hazamegy és kisTussza mámorát.

— Nyugodtan lefeküdtünk és elaludtunk. Reggel kétségbeesett, feldúlt arccal a -átüti: be a szobalányom és a rémülettől dadogva jelentette, hogy nagy baj történt. Azonnal az eszembe ötlött az esti puskalövések /ajáu: k és az abla,kláb>lta becsapódásának emléke s csak annyit bírtam' mondata: a báty ám...

í megölték.,,

— A szobaleány némán bólintott s elindultunk a földszinti szoba felé, ahol borzalmas kép tárult szemünk ele. Az ablak előtt prémig bekeccsel, a vállán, de egyébként csak hálóingben feküdt a földön lesi vérbátyáin holtteste. Arcát szinte felismerbetelienné szaggatta a robbanó lövedék'.

A rendőrség azonnal vizsgálatot indítóit az ügyben, ile világosságul nem tudtak deríteni az eseire. Csak annyit lehetett megállapítani, j hogy az áldozat valószínűleg a puskalövések okára volt kiváncsi és azért lépett az ablakhoz, hogy kitekintsen az ideára, foirtosnu, í mikor az ablakot kinyitotta, érhetett az ismeretlen merénylő az utca túlsó oldalára és vaktában ráemelte fegyverét. Szerencsétlenségre bátyám ég,ve haig.yta éjjeliszekrényén a viilanylámpát s a, megvilágítón: ablakban kitűnő célpontot nyújtott. A robbanó lövedék uz egész balarcát leszakította é-s sgyát •teljesen szét roncsolta. Majd a sarokban álló cserépkáÍv ha széléből tört le jókora darabot a golyó s onnan a falra pattant, ahol széjjel- zuzott egy porcellántálat. Aztán a földre hüllőit a lövedék, amelyről kétségei kizárólag megállapították, hogy dum-dumgojyó volt.

„Én nem leszek romén!”

A temetés december 20-án,, u város nagy részvéte mellel! folyt le. Akkoriban már rain- I den mp várták a román csapatok bevomi- j ilását, amely csak később. 24-én, karácsony j szombatjának esléjéu tör1 ént meg. Mege]ő- ; zőleg azonban az a Idr járta, hogy már 19-én j bejönnék az első reguláris csapatok. Erről a ! m gy izgalmat kellő eseményről beszélgettünk. 18-án este. a gyilkosság előtti órákban is. Mikor szegény bátyám fél Ti-kor szobájába j indul', még utána szóltam: tehát holnaptól I kezdve már románok leszünk. 0 visszafordult és csak annyit mondott: Én aztán soha! Ez volt sz utolsó szó, amely ajkáról elrepült.-— Igazat mondott. Félóra, múlva már hal olt volt és vele 48 éves korában a Zeyk család utolsó férfi tagja szállott sírba.

(a, k.)

A Biti €§ a MKi also Ifşlfăsiiiâl elterülő csiiütenMii§i mth iiciSgaiiísági icicüiségc

A közszeretetbe» álló férfi tragikus halála ömmélységesen megdöbbentette Kolozsvár egész emmagyar társadalmát. Akkoriban százféle szó- sodbeszéd és mende-monda járta városszerte, msf.melyek más és más színezetet adtak az esetlennek. Egyesek szerint maga Kun Béla, a szórj mm oru forradalmi Idők hírhedt, politikai ku- nßiiandora volt zeykfalvi Zeyk József halál'á- isxmak közvetlea okozója. Ezt a feltevést arra

R ÍTakereskedők! Fatermeiők!

Figyelem! Foatosí

oilróasztalán soha ne hiányozzanak:

Farendeletek Tára 1942. évi kötet

siXiadja a Magyar Fatermeiők, Fakereskedők é3 î Faiparosok Országos Egyesülete főtitkára.

P. 16

__

Tüzeiőanyagrende- letek Gyűjteménye 1942. évi kötet

P. 16

__

oWem kell egész éven át a hivataJos lapot [jtongésznie. Ebben a két kötetben a szakmára oTonatkozó minden rendeletet megkap és az vv folyamán megjelent lendeleteket pótlólag emegküldjük. Kaphatók az

„Ellenzék“ könyvesboltban

►Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vicékre utánvéttelis azonnal szállítjuk.

BERLIN, augusztus 1. (TP.) Eddig fő- | leg gyáripari és közlekedéstechiEkai szem* j pontból méltatlak annak a területnek jelentőségét, amelyet nyugaton a Fekete- tenger és az AzovHenger, nem különben ( kr-ajna, keleten a Volga és Kaspi-tenger, délen pedig a Kaukázus haltáról, amelyen jelenleg diadalmasan nyomulnak előre a német és a szövetséges csapatok. Dr. Wa-adz „Mezőgazdaság a Don és a Kaukázus között“ címen megjelent tanulmányában hangsúlyozza az emlitelt vidék nem csekély gazdasági jeleni őségét. Kiterjedésében (megközelítőiéig 493.300 négyzetkilométer) az 1939 előtti Ukrajnával hasonlítható össze (445.700 négyzetkilométer).

Miközben Ukrajna lakosainak szánni, az 1939 január 17-én megejtő»I népszámlálás adatai szerint 31 milliót Lett ki, vagyis egy- négyzetkilométeren állag 69.5 ember élt!, az említett területen ugyanebben «•/ időben csupán 10.5 millió ember élt, vagyis egy négyzetkilométerre állag 21.3 ember julptt. A népsűrűség Üt csupán Ukrajna népsűrűségének ogyharmadát: te szí ki. A terület legnépesebb városa Rosz- lov, itt él a lakosság 43.6 százaléka, arr- főleg a város gyáripari jellegére vezethető vissza. Más városokhoz viszonyítva Krasznoilar áll népsűrűség tekintetében első helyen, ill ugyanis a népsűrűség 39.7 főt lesz ki négyzetkilomélerenkinf, A. város vidéke mezőgazdasági szempontból rendkívül gazdag. Népsűrűség tekintetében a legszegényebb terület a Kalmük

Assr. Ili csupán, bárom ember jut: egy négyzet kilo mól erre.

1938-ban ezen a terül eiten, azaz 15.79 millió hektáron, gabona 11.5 millió hektáron, technikai növények 1.66 millió hektáron, burgonyu, zöldség és dinnye 0.59 millió hektáron, takarmánynövény pedig 2 03 millió hektáron termeli. A szovjet- kormány igyekezett kiterjeszteni a téli gabonával bevetett területeket a nyári vetések rovására. A nyári buza, amely azelőtt a búzatermelés terén vezető szerepet játszott, jelenleg utolsó helyen áll. Az ipari növények, mint például u kender, gyopoí, napraforgó. Szójabab, ricinus, stb. igen fontosak voltak a gyáripar számára. Napraforgó szójabab és ricinus termelésre mindenekelőtt krusznodar vidéke rendkívül alkalmas, mivel itt adva vannak a természetes előfeltételek. Különösen feltűnő a cukorrépaternielés, amely 1 <3.200 hektáron folyik.

Az 1938-as .ţlohânylermeles pedig csaknem kivé’el nélkül Krasznodflr vidékéről származik (27.100 hektár). V Don Alsó Volga', északi Kaukázus térségében 213 ezer 300 hektárnyi területen folyi a gya- pollérméié». A terület fele (125.500 hektár) Ürdsonikidse környékén fekszik. A lemernielés központja’ Sztálingrád. Ezen a vidéken termelik a legtöbb lent, összesen 51.300 hektáron. Mustárt is termelnek még ezenkívül nagv menn) őségben Sztálin grádban. K msznqdar vidékén 62.000 hektárnyi területen folyik -m zöldségtermelés.-V ■■ ........ : .«r. '

5

HÍRNEVES 0NG0RATERMÉ »«mÍVuMOS CS^SZÁRÚTöá

ŰqUűÁa áQiTMemézilu£Í

Rosztov környékén főleg a dinmetermelés virágzik (58.500 hektáron), Sztálingrád vidékén pedig 91.400 hektáron.

A ruházati é.s a fogyasztási cikkek rendkívül kezdetlegesek voltak a Szovjetunióban. A középső és az alsó Volga vidékén 1937-ben a föld hozama hektáronkint a következőképpen alakult: Egy hektáron átlag 12.4 mázsa rozs, 12.4 téli búza, 9.4 mázsa nyári búza és 11.6 mázsa árpa termett. I

Kettős búcsú

'A Tiszántúl, Keletmagyarország Üel)~ recánben megjelent tekintélyes napilapja két évvel ezelőtt alakult, nyolc hónappal ezelőtt népi vonalra váltott, a „népi Magyarország független- napilapjai“' lett, most meg —- a félig kivívott ' diadal válságos időpontján — kölcsönös megállapodással beolvadt a Debreceni Ujság-Hajduföld című napilapba.

A változás nem ért készületlenül, mégis meglepeti. A Tiszántúl neve az egész országban, de- különösen Erdély- ben mély visszhangot keltett a gondolkozva olvasók lelkében, mert annak az élei jel fogásnak lett egyik tartóoszlopa, amelyet ma igaz magyar ügynek ismernek mindenütt, ahol magyarok töprengenek sorsunk fölött. A beolvadás egy küzdelmet számolt fel, még mielőtt teljes sikerét biztosíthattuk volna. Ügy érezzük: a legkomolyabb bajtárs telte te a fegyvert. Bucsiicikkében a láp megy állapítja, hogy két évvel ezelőtt kitűzött és nyolc hónappal ezelőtt felülvizsgál1 célkitűzéseit elérté. S ha elérte, akkor most szolgálnia kellene továblrra is. Az utolsó számban Simándy Pál, a lap főszerkesztője ezt mondja: „Nyolc hónappal ezelőtt a népi írók megbízásából és képviseletében vettem át a Tiszántúl szerkesztését... Az uj helyzetben visszaadom megbízásomat azoknak, öleik engem erre a munkára idekiildtek"... Meg-, rendítő szaruk, hu arra gondolunk, hogy a Simándy Pál megbizólci'elének visszanyujtása a magyar népiseg szellemi mozgalmának térvesztése: o,gy őrtorony zárul be, honnan az uj Magyarország létalapját tartották szemmel, egy hang hal el, amely a legnagyobb magyar ügyet szolgálta. !

Mi a rokont, testvéri, hajlársal, jegy-' verbarátot veszítettük cl benne. Azt kell nélkülöznünk ezután. aki mindjárt, minden magyarázkodás nélkül megértette a szál. anuali mélyebb értelmét, a célt. amelyet: ki lehet mondani s azä is, amelyet nem lehet kimondani.

4 Tiszántúl elbúcsúzott olvasói!ól. is búcsúzunk tőle s benne Ag\ megi abisul ható igéreti öl.

A gyakorlati élet tankönyve!

Psrcenkint mindenkinek egy kávéskanálnyi ötlet?

Werner Géza:

A siker receptkönyve

Vállalatok kereskedők, iparosok, anvagbeszer- zők, eladók, reklámmal foglalkozók stb. számára nélkülözhetetlen kézikönyv. — Haszon és szórakozás ennek a könyvnek olvasás >'

Ára fűzve 6.40, kötve 9.- pengő

Kapható az

ELLENZÉK KÖNYVESBOLTBAN

Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre utánvéttel is azonnal megküldjük