Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-01 / 173. szám

1942 augusztus 1 ELLENZÉK & a Augusztus hatodikén nagyarányú ün­nepség keretében örökítik meg a vissza­tért területek vértanúinak nevét Kolozsvár vértanúja zeykfalvy Zeyk József s«-|ö végétté és jelentése alapján» Kun Bélát is 11:11 üggesz tették álln,sálul felettesei. Ezért fţ*w»»lo 11ák sokan, hogy Zeyk József Kun Béila személyt * boss zujáruik esett. Volna áldozatául. Másuk szerint a tarta'-ékos főhadnagy ha oálát. az .jilvkori napok lázongó, fosztogató csőcselékének valamelyik részeg lag ja okoz- ta, aki talán vaktában sütőt’:« e) fegyveréit, amikor a gyilkos egy ártatlan embert talált cl útjában. KOLOZSVÁR, augusztus I. Néhány náp múlva magasztos emlékünnepet iil .majd or »vágunk magyarsága. Országszerle megren­dezik a nemzet vértanúinak emlékünnepét, amelyen a kegyelete» utódok szivük szerint, áldoznak a, hazáért és magyarságukért már­tírhalált halt őseik emlékének. Az emlékün­nepek kiemelkedő része az augusztus 6 ón Budapesten megrendezendő ünnepség lesz. amelyet a Fehérház Bajtársi Egyesület a vér­tanuk emlékműve előtt csütörtökön esti hírt órai kezdettel tart meg. Az ünnepség során örök emlékül bevésik az emlékmiire az erdélyi és délvidéki vérfca- j nuk neveit, akik a* 19] 8-as forradalmi idők és az ezt követő megszállás ideje alatt vé­rükkel áldoztak magyarságukért. Több mint 50 név kerül fel ezúttal az emlékműre, melyeknek egykori viselői jó­részt erdélyiek voltak és az 1918-as forra­dalmi időkben, vagy a 1 levonuló román csa­patokkal folytatott csatározásokban vesztet- j ték életüket. A vértanuk névsora Abafája községből: Bartha József, Alsó- lúgosról Bika Lőrinc, Apátfalvöról: Antal József, Baka G. József. Boda Péter, Farkas István, Gaudi István, Gyenge Mátyás, Her- czeg István, Horváth János- Juhász István. Jura esek István, Kardos Antal, Kerekes Befuáí, Kerekes B. József, Sipos István, Sóki István, Sóki G. Pál. Szentesi János, Varga József és Varga Mátyás; Bereck-ről: Fórizs József; Bagdándbó1;; Maksai Albert. Domokosból; Balázs Sámuel; Bilakról: j üoseher Mihály; Bordosból: Bedőbázv j László; Felsőbányáról: Kocsis Imre; Hadad- j ró!; Erdőközi István', Édler Jakab, Fekete Ferenc, Hocz András, Kulcsár Miklós, Löser András, Loser M. András, Nagy András, Rácz András, Rácz Andrásné, Rácz Mi- hályné, Sánta F. I. András, Somogyi Miklós, [ Szabó István; Kolozsvárról: Zeykfahi 7.pyk József; Mikóujl’aluról: Barlhos György; Bájból: Tamás János; Szenlegyházasfa iiról: Tankó Dénes; Szamosujvárróí: Marosán György. Szőke János; T-ardoskeddről: Vincze Károly: korondról: Baiázs Mihály: Nyárád- remetéről: Kovács Imre; Sóváradról: Farkas Dénes és Szentháromságról: Sánta Albert. Örök titok teái Jteyk József haláléi A nevek között egyetlen kolozsvári szere­pel, amelyre viszont Kolozsvár összes régi lakói emlékeznek. Vo’t tűzharcos társai, barátai, ismerősei és Kolozsvár összes régi magyar polgárai - emlékezetében világosan él még annak a da­liás termetű, szélesvállu, jellegzetesen ma- i gyár arcú huszárfőhadnagynak a képe, aki ■ a forradalmi idők pokoli kavargásában sok : más névtelen sorstársával együtt, életével t fizetett a fékevesztett emberi szenvedély ! pusztító dühének. Zeykfalvy Zeyk József földbirtokos, tartn- l lékos huszárfőhadnagy volt az ii'i'ető, (akii 1918 december 20-án Kolozsvár magyarsága iáltalános részvéttel kisért utolsó útjára. zeykfalvi Zeyk József, akkori bankfőtis/tv'- ujapitatták, lioigy Kun Béla. mielőtt a ^po­litika“ útjára lépett volna, a kötözsvuri niunká.sl.iztositó pénztárnak volt je eutekte- !.tu tisztviselője és hivat a |nokoskodá»:i uh" jón nagyarányú sikkasztási ügyei lepleztek Je a munkásbiztositónál, amelyben közvetlen szerepe volt a későbbi kommun'stávezérnek Is. A sikkasztás ügyében indított vizsgálatot Maguk az elimnyt családtagjai sem tudtak semmi bizonyosa1!. Megdöbbenve 'állottak a tr gikus halál eset mellett, ahol szintén csak találgatásokra voltak ufialva. V mostani MussoünJ-ut 28. számú liázá- nak. <'gyik földszintes szobájában történt a szúrnom eset, ahol. most a tragikus idők em­lékeinek útjaid járjuk. Hoswan történi a irmáéul® Az áldozat húga, özv. báró Kemény Ák.os- né, zeykfalvi Zeyk Cecilia, a Zeyk család utolsó éleiben levő tagja, akit megkérdeztünk testvérbátyja halálesetére vonatkozólag kö­zel 25 esztendő távlatából i» könnyes szem­mel, megrendült (lélekkel mesélte el a rette­netes nap ieiej.hetel.en eseményeit. — Méhkashoz hasonlított akkoriban Ko­lozsvár — kezdte elbeszélését a báróné — az utcákon a visszavonuló székely katonák rerdezett, vagy rendezetlen csoportjai jár­káltak és már napokkal azció t összetűzések keletkeztek a székelyek és a hazatérő román nemzetiségű katona között, akik a román csapatok közeledtének hírére szervezkedni, csoportosulni kezdtek ésj -megpróbálták ma­gukhoz ragadni a Kolozsvár feletti hatalmat. Szinte óránként voltak összetűzések a na­gyobbrészt ittas katonák között és Kolozsvár területén heteken keresztül nem szünetelt a fegvverrropogás. — Testvárbátyám néhány nappal azelőtt tért haza a frontról és december J8án kap­ta meg a leszerelési parancsát Aznap este mar polgári ruhában vett részt közös vacso­ránkon, majd fél 11-kor földszinten levő szo­bájába mén!1 és lefeküdt. Mi — folytatta elbe­szélését özv, Keméuyné — férjemmel még sokáig fennmaradtunk és hallgattuk az ut­cákról felhallatszó lövöldözések zaját. TI óra tájban élesebb dörrenésre lettünk figyelme­sek. amelyről megalapítottuk. hogy körülbe­lül a vármegyeház táján hangzott el Később második, harmadik és negyedik dörrenést, hall,ettünk nrnd közelebbről, tehát a lövése­ket olyan egyén adu le, aki a vármegyeház felől 1 elénk közeledett. Pontosan li óra le­be lett, amikor a fold színiről ablak : á ha nyi­korgását, majd utána élesen felhang *ó dön: - nést hallottunk. Azután mélységes csend kö­vetkezett. Ugylátszd: — mondotta férjem — az illető kilétté utolsó patronját is, most ha­zamegy és kisTussza mámorát. — Nyugodtan lefeküdtünk és elaludtunk. Reggel kétségbeesett, feldúlt arccal a -átüti: be a szobalányom és a rémülettől dadogva jelentette, hogy nagy baj történt. Azonnal az eszembe ötlött az esti puskalövések /ajá­u: k és az abla,kláb>lta becsapódásának emléke s csak annyit bírtam' mondata: a báty ám... í megölték.,, — A szobaleány némán bólintott s elin­dultunk a földszinti szoba felé, ahol borzal­mas kép tárult szemünk ele. Az ablak előtt prémig bekeccsel, a vállán, de egyébként csak hálóingben feküdt a földön lesi vérbátyáin holtteste. Arcát szinte felismerbetelienné szaggatta a robbanó lövedék'. A rendőrség azonnal vizsgálatot indítóit az ügyben, ile világosságul nem tudtak deríteni az eseire. Csak annyit lehetett megállapítani, j hogy az áldozat valószínűleg a puskalövések okára volt kiváncsi és azért lépett az ablak­hoz, hogy kitekintsen az ideára, foirtosnu, í mikor az ablakot kinyitotta, érhetett az is­meretlen merénylő az utca túlsó oldalára és vaktában ráemelte fegyverét. Szerencsétlen­ségre bátyám ég,ve haig.yta éjjeliszekrényén a viilanylámpát s a, megvilágítón: ablakban kitűnő célpontot nyújtott. A robbanó löve­dék uz egész balarcát leszakította é-s sgyát •teljesen szét roncsolta. Majd a sarokban álló cserépkáÍv ha széléből tört le jókora darabot a golyó s onnan a falra pattant, ahol széjjel- zuzott egy porcellántálat. Aztán a földre hül­lőit a lövedék, amelyről kétségei kizárólag megállapították, hogy dum-dumgojyó volt. „Én nem leszek romén!” A temetés december 20-án,, u város nagy részvéte mellel! folyt le. Akkoriban már rain- I den mp várták a román csapatok bevomi- j ilását, amely csak később. 24-én, karácsony j szombatjának esléjéu tör1 ént meg. Mege]ő- ; zőleg azonban az a Idr járta, hogy már 19-én j bejönnék az első reguláris csapatok. Erről a ! m gy izgalmat kellő eseményről beszélgettünk. 18-án este. a gyilkosság előtti órákban is. Mikor szegény bátyám fél Ti-kor szobájába j indul', még utána szóltam: tehát holnaptól I kezdve már románok leszünk. 0 visszafordult és csak annyit mondott: Én aztán soha! Ez volt sz utolsó szó, amely ajkáról elrepült.-— Igazat mondott. Félóra, múlva már hal olt volt és vele 48 éves korában a Zeyk család utolsó férfi tagja szállott sírba. (a, k.) A Biti €§ a MKi also Ifşlfăsiiiâl elterülő csiiütenMii§i mth iiciSgaiiísági icicüiségc A közszeretetbe» álló férfi tragikus halála ömmélységesen megdöbbentette Kolozsvár egész emmagyar társadalmát. Akkoriban százféle szó- sodbeszéd és mende-monda járta városszerte, msf.melyek más és más színezetet adtak az eset­lennek. Egyesek szerint maga Kun Béla, a szó­rj mm oru forradalmi Idők hírhedt, politikai ku- nßiiandora volt zeykfalvi Zeyk József halál'á- isxmak közvetlea okozója. Ezt a feltevést arra R ÍTakereskedők! Fatermeiők! Figyelem! Foatosí oilróasztalán soha ne hiányozzanak: Farendeletek Tára 1942. évi kötet siXiadja a Magyar Fatermeiők, Fakereskedők é3 î Faiparosok Országos Egyesülete főtitkára. P. 16 __ Tüzeiőanyagrende- letek Gyűjteménye 1942. évi kötet P. 16 __ oWem kell egész éven át a hivataJos lapot [jtongésznie. Ebben a két kötetben a szakmára oTonatkozó minden rendeletet megkap és az vv folyamán megjelent lendeleteket pótlólag emegküldjük. Kaphatók az „Ellenzék“ könyvesboltban ►Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vi­cékre utánvéttelis azonnal szál­lítjuk. BERLIN, augusztus 1. (TP.) Eddig fő- | leg gyáripari és közlekedéstechiEkai szem* j pontból méltatlak annak a területnek je­lentőségét, amelyet nyugaton a Fekete- tenger és az AzovHenger, nem különben ( kr-ajna, keleten a Volga és Kaspi-tenger, délen pedig a Kaukázus haltáról, amelyen jelenleg diadalmasan nyomulnak előre a német és a szövetséges csapatok. Dr. Wa-adz „Mezőgazdaság a Don és a Kauká­zus között“ címen megjelent tanulmányá­ban hangsúlyozza az emlitelt vidék nem csekély gazdasági jeleni őségét. Kiterjedé­sében (megközelítőiéig 493.300 négyzetki­lométer) az 1939 előtti Ukrajnával hason­lítható össze (445.700 négyzetkilométer). Miközben Ukrajna lakosainak szánni, az 1939 január 17-én megejtő»I népszámlálás adatai szerint 31 milliót Lett ki, vagyis egy- négyzetkilométeren állag 69.5 ember élt!, az említett területen ugyanebben «•/ időben csupán 10.5 millió ember élt, vagyis egy négyzetkilométerre állag 21.3 ember julptt. A népsűrűség Üt csupán Ukrajna népsűrűségének ogyharmadát: te szí ki. A terület legnépesebb városa Rosz- lov, itt él a lakosság 43.6 százaléka, arr- főleg a város gyáripari jellegére vezethe­tő vissza. Más városokhoz viszonyítva Krasznoilar áll népsűrűség tekintetében első helyen, ill ugyanis a népsűrűség 39.7 főt lesz ki négyzetkilomélerenkinf, A. vá­ros vidéke mezőgazdasági szempontból rendkívül gazdag. Népsűrűség tekinteté­ben a legszegényebb terület a Kalmük Assr. Ili csupán, bárom ember jut: egy négyzet kilo mól erre. 1938-ban ezen a terül eiten, azaz 15.79 millió hektáron, gabona 11.5 millió hek­táron, technikai növények 1.66 millió hek­táron, burgonyu, zöldség és dinnye 0.59 millió hektáron, takarmánynövény pedig 2 03 millió hektáron termeli. A szovjet- kormány igyekezett kiterjeszteni a téli ga­bonával bevetett területeket a nyári veté­sek rovására. A nyári buza, amely azelőtt a búzatermelés terén vezető szerepet ját­szott, jelenleg utolsó helyen áll. Az ipari növények, mint például u kender, gyopoí, napraforgó. Szójabab, ricinus, stb. igen fontosak voltak a gyáripar számára. Nap­raforgó szójabab és ricinus termelésre mindenekelőtt krusznodar vidéke rendkí­vül alkalmas, mivel itt adva vannak a ter­mészetes előfeltételek. Különösen feltűnő a cukorrépaternielés, amely 1 <3.200 hektá­ron folyik. Az 1938-as .ţlohânylermeles pedig csak­nem kivé’el nélkül Krasznodflr vidékéről származik (27.100 hektár). V Don Alsó Volga', északi Kaukázus térségében 213 ezer 300 hektárnyi területen folyi a gya- pollérméié». A terület fele (125.500 hek­tár) Ürdsonikidse környékén fekszik. A lemernielés központja’ Sztálingrád. Ezen a vidéken termelik a legtöbb lent, összesen 51.300 hektáron. Mustárt is termelnek még ezenkívül nagv menn) őségben Sztálin grádban. K msznqdar vidékén 62.000 hek­tárnyi területen folyik -m zöldségtermelés.-V ■■ ........ : .«r. ' 5 HÍRNEVES 0NG0RATERMÉ »«mÍVuMOS CS^SZÁRÚTöá ŰqUűÁa áQiTMemézilu£Í Rosztov környékén főleg a dinmetermelés virágzik (58.500 hektáron), Sztálingrád vidékén pedig 91.400 hektáron. A ruházati é.s a fogyasztási cikkek rend­kívül kezdetlegesek voltak a Szovjetunió­ban. A középső és az alsó Volga vidékén 1937-ben a föld hozama hektáronkint a következőképpen alakult: Egy hektáron átlag 12.4 mázsa rozs, 12.4 téli búza, 9.4 mázsa nyári búza és 11.6 mázsa árpa ter­mett. I Kettős búcsú 'A Tiszántúl, Keletmagyarország Üel)~ recánben megjelent tekintélyes napilap­ja két évvel ezelőtt alakult, nyolc hó­nappal ezelőtt népi vonalra váltott, a „népi Magyarország független- napilap­jai“' lett, most meg —- a félig kivívott ' diadal válságos időpontján — kölcsö­nös megállapodással beolvadt a Debre­ceni Ujság-Hajduföld című napilapba. A változás nem ért készületlenül, mégis meglepeti. A Tiszántúl neve az egész országban, de- különösen Erdély- ben mély visszhangot keltett a gondol­kozva olvasók lelkében, mert annak az élei jel fogásnak lett egyik tartóoszlopa, amelyet ma igaz magyar ügynek ismer­nek mindenütt, ahol magyarok töpren­genek sorsunk fölött. A beolvadás egy küzdelmet számolt fel, még mielőtt tel­jes sikerét biztosíthattuk volna. Ügy érezzük: a legkomolyabb bajtárs telte te a fegyvert. Bucsiicikkében a láp megy állapítja, hogy két évvel ezelőtt kitűzött és nyolc hónappal ezelőtt felülvizsgál1 célkitűzéseit elérté. S ha elérte, akkor most szolgálnia kellene továblrra is. Az utolsó számban Simándy Pál, a lap fő­szerkesztője ezt mondja: „Nyolc hónap­pal ezelőtt a népi írók megbízásából és képviseletében vettem át a Tiszántúl szerkesztését... Az uj helyzetben vissza­adom megbízásomat azoknak, öleik en­gem erre a munkára idekiildtek"... Meg-, rendítő szaruk, hu arra gondolunk, hogy a Simándy Pál megbizólci'elének visszanyujtása a magyar népiseg szelle­mi mozgalmának térvesztése: o,gy őrto­rony zárul be, honnan az uj Magyaror­szág létalapját tartották szemmel, egy hang hal el, amely a legnagyobb ma­gyar ügyet szolgálta. ! Mi a rokont, testvéri, hajlársal, jegy-' verbarátot veszítettük cl benne. Azt kell nélkülöznünk ezután. aki mindjárt, min­den magyarázkodás nélkül megértette a szál. anuali mélyebb értelmét, a célt. amelyet: ki lehet mondani s azä is, ame­lyet nem lehet kimondani. 4 Tiszántúl elbúcsúzott olvasói!ól. is búcsúzunk tőle s benne Ag\ megi abi­sul ható igéreti öl. A gyakorlati élet tankönyve! Psrcenkint mindenkinek egy kávéskanálnyi ötlet? Werner Géza: A siker receptkönyve Vállalatok kereskedők, iparosok, anvagbeszer- zők, eladók, reklámmal foglalkozók stb. szá­mára nélkülözhetetlen kézikönyv. — Haszon és szórakozás ennek a könyvnek olvasás >' Ára fűzve 6.40, kötve 9.- pengő Kapható az ELLENZÉK KÖNYVESBOLTBAN Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre után­véttel is azonnal megküldjük

Next

/
Oldalképek
Tartalom