Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)
1942-08-01 / 173. szám
1942 augusztus 1. ■mm—ni I'um uw ELLENZÉK Vitéz EflffyíK RTfíi Horthy Hlffelőg: Igére®, hogs fl székel^sS érdekeli mindig szivemen viselem és egy percre sem feledkezem meg róluk átcdldk az erdSvidéki székéinek a kormányzónak czí a fctfpn.*, finely alett honvédőink hevonri.íak a Székelyföldre KENDERES, augusztus i. (MTI.) A kormányzó kenderesi knriáján csütörtökön délután megkapó, bensőséges ünnepségen add át az Erdővidék székelységének küldöttsége azt a székely kaput, amelyet még a román uralom utolsó napjaiban ácsoltak és amely alatt honvédségünk bevonult a Székelyföld szivébe. A székely hegyeik 'tölgyfáiból készült hatalmas kaput a fa kiszáradása után a legügyesebb székely fafaragók székely diszitések- kdv faragásokkal látták el. Azután a Főmél- tóságu ur engedélyével a kenderes! kutiáti állították fel>. A teteje faragó1'! cserépzsindelyek alatt a kapu egész hosszában galamb* ház. A kormányzó azt tervezi, hogy bár a kúrián már van egy nagy galambház. ide más, nemesfajta galambokat telepit. Messziről látszik már a kis bejáró felélt a székelyek íiranyszinben játszó címere. Eredeti tervek szerint száz székely legény szándékozott a kaput Kenderesen átadni és a fáin népe már őrömmel készült a szekeOyoiv fogadtatására. azonban a háborús viszonyok miatt lemond'ak erről a csoportos utazásról és c Székelyek vezetőinek kisebb küldöttsége jelent csak meg Kenderesen. Vitéz Jiiró István felsőházi tagi a székelység nevében hódo'Üatta] és hálával megköszönte a Főmél- íóságu Ur engedélyét, hogy a SzékejyFöídön készült kaput itt, a Nagy-Magyar Alföld szivében, minden magyar szent zarándokhelyén felállíthatták. — Amikor Főméillóságod ezt a szerény hódolati ajándékot a székelyektől átveszi, —- mondotta — minden székely ember szívben Kenderesen van és együtt ünnepei a sok- százezres lelkes székely nép. —• Az ország viss®aszerzésreindulás ó'a uj szint kaptak 1500 esztendős hősi mitho- szaink. Lelkünk biztató reménysége aj Csaba ki rá ly fi alakjait vetítette a Hadak útjára. A No var a bőse, boldog büszkeségünkre hősi kiváló székely nemesség! legendás sarja, vágtatott felénk uj honfoglalásra fehér paripáján. Hétszázezer székely imádkozik hegyeinkben, völgyeinkben, hogy nagybányai vitéz Horthy Miklóst, Magyarország Főméttó- ságu Kormányzó urát, minden székelyek hatalmas ispánját, az Isten sokáig éltesse. A megjelentek percekig határt nem ismerő lelkesedéssel ünnepelték a kormányzót, aki az üdvözlésre agy válaszolt: — Hálásan köszönöm az elhangzott kedves szavakat. Éppen olyan hálásan köszönöm ezt a gyönyörű ajándékot, amit ide hoztak. Természetesen az első perctől úgy tekintet, tem, hogy ez a székely ségnek a ragaszkodását akarja kijelezni. Ezt a ragaszkodást szeretettel viszonozom. ígérem, hogy a székelnek érdekeit, miként eddig, ezután is minLászló Dezső: Bartha Miklós remekműve A Keleti-pályaudvar újságárus bódéja előtt úti olvasmány után nézek. A már halálra Ítéli, de még ki nem végzett ponyvái engeteg közútit khsai aku kötet húzódik meg. Cimeután régi ismerősöm: Bartha Miklós: Kazárföldön. Négy pengőt adok érte s azzal a tudattal szállók fel a vonatra, hogy az egész pályaudvaron található összes könyvek közül a leg- derekahbat és mondhatom azt is, a legmodernebbet vásároltam meg. Ez a példány a könyv harmadik kiadásából való. A Stádium bocsátotta közre a közelmúltban. Bartha Miklós remekművének második kiadása „díszes, nagy emléksorozatba fojtva, ünneplőben, albumszerüen, zárt példányszámban“ jutott az olvasók kezébe s lm, a harmadik kiadást már á ponyva közül lehet megvásárolni. Ebben iis van valami csodálatos jel arra nézve, hogy az idők változnak a magyar glóbuson. Mire a vonat Kolozsvárra érkezik, a harmadfélszázlapos könyvön keresztül elém ujul Bartha Miklós századfordulói nagy élménye, a Keleti Kárpátokban tett felfedező utjának minden tapasztalata. Ezt a könyvet még születése közben — mialatt az Ellenzék hasábjain cikksorozatban futott — úgy fogadták, mint a magyar antiszemitizmus úttörőjét. Pedig írójának felfogása szerint egyáltalán nem az. Bartha Miklós öntudatosan nevezi a Galíciából beszivárgott, a ruthén nép vérét szívó szörnyű zsidókat kazároknak, hogy még az árnyékát is elkerülje annak, hogy ő egy vallás hívei ellen izgat. Könyvében ismét és ismét kéri a magyar nyelven beszélő zsidókat — akiket ő magyaroknak tart —, hogy álljanak arnel- lé a mentő mozgalom mellé, amely a ruthcnul beszélő magyarokat a kazárok kizsákmányolásától akarja megmenteni. Ő azért tárja fel a kazárveszedelmet, mivel abban olyan gazdasági és társadalmi törekvést lát, amelynek folytán az ország legszegényebb népe, a ruthén teljes gazdasági és erkölcsi megsemmisülésbe sülyed. A kazároknak neim az a bűnük, hogy zsidók, hanem az, hogy szörnyű eszközökkel, vérszopó élősdiek módjára szegényembereket pusztítanak el. A könyv azonban Bartha Miklós igyekezete ellenére is megmutatja, hogy milyen erős ösz- szeköttetés van a kazárok és a madig szivemen viselem mindenben és egy percre sem fogok róla meg feledkezni. Ezt a szép kaput itt, szülőföldemen• otthonomban állították fel és szeretettel fogom gondozni, ómig élek. Utánam pedig utódaim, örököseim ugyanolyan szeretettel őrzik nuijd meg, tekintettel fajunk legrégibb vitéz törzsére, amely a világháborúban is mindig bebizonyította nagy értékét. harcra való készségét és bátorságát' amellyel örökre elválaszthatatlanul egyek vagyunk. Lelkes éljenzés fogadta a Főméit óságu Ur szavait, akit a falu népe újra, meg újra hódolattal éltetett. Ezután Öfőméltósága a kapu készítőihez lépett és mindegyikkel kedvesen elbeszélgetett. Külön is megköszönte nekik tí szép kaput és köszönetének látható jeléül kitüntetéseket nyújtott át. Sütő Béla a Magyar Ezüst Érdemkere3ztet, Nagy Fábián, Ferenc Lajos és Jakab László a Magyar Ezüst Érdemrendet, ifj. Niaigy Fábián pedig a Magyar Bronz Érdemérmet kapta. A Kormányzó Ur a székely küldöttség tagjainak aláírásával ellátott fényképét ajándékozta. A Főméltóságu Pár végül hösz- szabb ideig szívesen elbeszélgetett a falu vezetőivel és a falu népével és közelebbrőll is együtt nézték meg a székely nép ajándékát. A Főméltóságu Párt távozásaikor újra örömujjongó lelkesedéssel ünnepelitek. szervező munkát nem a jóindulatú emberek kis csoportja, vagy a ne- mescélu egyesületek, hanem a minden hatalom birtokában lévő állam végezheti. Bizonyságát adja annak, hogy a magyar kormányzatnak is van ereje ilyen munkát végezni, óikkor, amikor a munka élére igazi szakember kerül s az állam annak nemcsak a kereteit állitja föl, hanem a keretek megtöltéséhez élő erőt is nyújt. Hol volna ma a magyar nép — kérdezi az olvasó —- ha egyetemeissé válik a magyar kormányzat ruthének között végzett szintetikus társadalmi és gazdasági munkája?! Egán Ede társadalomszervező munkája egy elszegényedett, a nagybirtok és zsidóság kettős kizsákmányolása áltál minden tekintetben lezüllesztett, emberi mivoltából kivetkőzött, a szó szoros értelmében földhöz ragadt nép között indult el és jutott jelentős megoldásokig. Mi volt ennek a munkának a menete? A ruthén nép csakis a földből élhetett meg. Mezőgazdaságra alkalmas szántóföldje alig van. A rengeteg erdők nem adnak famunkát, azokban főúri kedvteléseket szolgáló, különös védelemben részesülő dúvadák laknak. Az erdei legelőket zsidók bérlik a föklesurtól s adják tovább három-négyszeres béren a parasztoknak. A paraszt a kazár állatait tartja felibe, lényegében rabszolgamódon minden haszon nélkül. A kisember a zsidó nyújtotta hitelből él, úgyhogy minden kölcsön után négy-ötszáz százalékos kamatot fizet. Az állami közmunkát a kargyarul beszélő zsidók között. Kéthetes nyári vakációja alatt azért ment a Kazárföldi'e, hogy ott, a helyszínen megismerje azt a népmentő állami munkát, amely Darányi Ignác, földművelésügyi miniszter megbízásából Egán Ede, miniszteri biztos vezetése alatt folyt. Nem a nép helyzetét, hanem a kormányzat mentő munkáját akarta megismerni és megismertetni. Természetes, hogy a ruthén népet pusztító kazár kizsákmányolás tényeit is meg kellett látnia, mialatt az ellene való komoly küzdelmet mérte fel. Ezt a könyvet nyugodtan nevezhetjük az első modern magyar társadalomrajznak, nemcsak a társadalmi jelenségele megdöbbentően őszinte feltárásáért, hanem azért az összefoglaló látási módért is, amely az egész könyvből kiragyog. Csodálatosan látja a társadalmi jelenségek mély összefüggéseit, gazdasági és művelődési vonatkozásait. Első megfogalmazója a társadalmi síkból kiinduló totális, vagy szintetikus nemzetszemlóletnek: „Á népélet organikus fogalom. Nyomortól, elnyomástól, kizsákmányolástól egy nép- életet megmenteni s erkölcsileg és vagyoni lag azt úgy állítani helyre, hogy többé vissza ne sülyedjen: ez olyan feladat, amely csak úgy oldható meg, ha az organ,izmus minden idegszála egész izom- és osiont- rend'szere, vérkeringése, és valamennyi életnyilvánulása komoly és alapos munkába vétetik. A vagyoni és erkölcsi élet között a kapcsolatok egész sorozata áll fenn. Ezek a kapcsok mind tekintetbe veendők az öntudatos és tervszerű programm- nál.‘‘ — És végül azért is módéra ez a társad alomrajz, mivel leküzdhetetlen érővel késztet uj, egészséges társadalmi munkára. Annak, aki ezt a könyvet elolvassa, állást kell foglalnia egy teljesebb társadalmi élet kialákitása mellett. A mii igazi nagy értéke azonban még ezeken is felül van. És ebben a legértékesebb vonathozásában megitéli századunk mindenik magyar társadalmi rajzát, Bartha Miklós társadalomrajza nemcsak hiányokat láttat, hanem erőteljesen felmutatja azt a széleskörű állami társadul omszervező munkát, amelyet a kormányzat megbízásából Egán Ede végzett. Volt szeme annak felismerésére, hogy az igazi társadalmi zár vállalja föl s adja ki ruthén ral szolgájának, igen gyakran term' • szélben! ezolgálmányként. övé 1 korcsma is. Ö adja a büféiéit.Ö italt s tartja az italon keresztü 1 gazdaság ■ • szellemi és erkölcsi rabságban a ruthént, akinek minden ingó és ingatlan vagyona pénz formájába n Végül is a kaftán zsebébe vándorol. Ezen a teljesen szisztematikusan, ik iíép it e 11 ki zsá km á n yoí á son re n d«z ■ • - rés egészet alkotó, organikus módúit segített Egán törekvése. Állami bérletbe vette a havasi legelőket s olcsón juttatta a szegények rendelkezésére. ötesztendős törlesztésre a vi déknek megfelelő marhákat hozatott és osztott szét közöttük, hogy igy az államilag bérelt legelő ne a zsidók feles marháját, hanem valóban a ruthén ekét tartsa el. Hitelszövetkezetei segítségévei kiragadta a népet a zsidó hitelezők polipkarjai közül s a fogyasztási szövetkezetek segítségével a napi kontó gondjaitól is megszabadította gondozottjait. Végül abba is belement, hogy a fogyasztási szövetkezet korlátolt, mennyiségben italt is árusítson, begy igy még a zsidó korcsma bűvköréből is kivonja ruszinjait. Állami' munkaközvetités és munkavállalás nem jutott többé kazárkézbe s ettől! kezdve régi bérének három-négyszeresét kereste a paraszt. Kevés magyar könyvben lehet ilyen világos ábrázolását találni annak, hogy miképpen kell a társadalmi szervező munkában a fonál végét megtalálni s azt egészen a másik végéig felgombolyítani. A társadalom organikusan felépülő zárt egész, amelyben mindén tényező belső kapcsolatban van a másikkal 3 ebben a szövevényben csak az tud győzelmet aratni, aki ezeket a tényezőket belső egységükben látja s egyetlen kézbe tudja ragadni. Ma kevés köziró ir Bartha Miklós tömör magyarságával. Ha valaki majd megírja a „nyelvújítás“ béklyóitól felszabadult uj magyar' stilus történetét, müvében kénytelen lesz előkelő helyet biztosítani Bariba Miklósnak. Az uj magyar kézírásnak nemcsak tárgyi meglátásban és földolgozásban, hanem iróii kifejezésben is ő a megindítója. Korának magyarjai közül kevesen emelkedtek fel látásainak szántjére. Ellenségeink azonban már akkor felismerték, hogy látásmódjának, egyetemessé válása, számukra halálos itéiet. Ezért indítottak ellene s remekműve ellen kemény, ádáz harcot. Hosszú évtizedekig volt ez a könyv eltemetve. Most kikelt a sírjából s maga köré gyűjti azokat,' akik szintetikusan, organikus egészben látják a magyar nép s Magyar- ország életét. S akik nemcsak meglátják a szomorú magyar bajokat, de azok leküzdésére építő munkába is állanak. Ez a könyv azoknak nagy ösztönzője, akik hisznek abban, hogy a magyar embei\ a magyar nemzet és a magyar állam alkalmas a legteljesebb társadalmi építésre s akiknek egy a céljuk: közös munkára összefogni ezt a barom nagy hatalmat. Uj keresztény üzletekI iparosok! Ö/IJÖUIÍÁT JEfoÖ Figyelem] vaskereskedés, Széchenyi-íér 9. Vas, edény, háztartási cikkek, ép'ilet és butorvasalások nagy választékban. Iparosoknak ÉrCílJJeÖlIlŐSllJ! Ragé Kálmán műszerész. Kerékpár, motorkei ékpár, varrógép raktára és javítóműhely, Horthy-ut 34. szán. Bsiléss F®í#ne textil, kötött és lövidárukereskedés, Széc’nenv í-fér 9. Telefon' 31—71 Gyám! Károly rádiólaboratórium és v llamosSági szaküzlet, Hör!h/-itf 94. Telelőn 32—78. Nemzeti Önállósi'ási Alapból létesült M«atfycsr Forenc Hfog-afiai-müiníézet Kolozsvár, Unió-utca 22. Telefon 16—ö8
