Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-29 / 195. szám

fiLLElTZl!*' 1942 (iűü usiiuii 2 • „CSEHSZLOVÁKOK A SZOVJETFRONTON" Hogyan segítette meg a csehszlovák légió Kerenszki, és Kolcsák uralmát az orosz polgárháborúban ? Irta: 14ör'isi Sá. dcr Az egiriz világsajtói Lejárta a minap lr.gr Szergej a11ii 1 .orna^gynak, Bencs Londonban tengő-tengő „csehszlovák1’ ái nyekkeni! anya úgynevezett hadügyminiszterének a/, ti nyilal- kozata, amely szériát az egész ,,csehszlovák hadsereg" is rövidesen harcba száll a szovjet- t’routou, persze a vörös haderő oldalán. Mi több. egyes híradások szerint lr.gr akii nem­régiben tért vissza a Szovjetunióból Lon~ Honba, kijelentette, hogy cselt csapótól- már­is kurírnek a bolsevista Imdcrő kötelékében, részük ti kommunistákhoz, csatlakozott. a többi polka harácsolva és vonat iáit védelmez­ve az áltakíiiois zűrzavarban tovább mentette az irháját kelet fe.lé. Jöttek a hres-flito-i'Szki béhctárgyalások s ezek ismét rémülettel töltötték el ;i ,,hü és hős" cseheket. Most attól féltek, hogy a szovietkorniftiiiy a hadifogoly-kicserélés kere­ti bei, kiadja őket a iii<Hiare;ánjk s megla­kolnak hűtlenségükért.. Alkudozni kezdtek Mi s/kvivil s elérték, hogy a Kreml efvo- utiLnsi jogot kizitosiíott nekik azzal a f<*lté_ tellel, hogy vagononkémt csak égy fegyvert tarthatnak meg s vonatjatik csupán- 30<J - 300 kilométeres távolságokban követhetik egy­mást a VIndivosztok felé vezető útvonalon, nehogy valahol töinóriilhesecnek. Az egyez­mény végrehajtás» meg is kezdődött, de a Kreml éppúgy póruljárt n csehekkel, mint előbb Kerenszkij \ csehszlovák légii az án- Cántmis-sziok utasításira és közvetítésével ti­tokban összcszövefkezet az cllenforradnimá- rokkal s 191b májusára úgy rendezte vonat­ja'! vonulását, hogy a központi oroszország- beli Pénzűtől egészén 3 szibéáriai B ajkai- tó g a vasúti fővonal minden gócpontján vesztegelt egy-egy cseh különítmény & ezek a helyi cllenforrackihnarokkal egyiilimuköd­mcgpejtg angol egycnfuhuban, de szovjet“ felszereléssel s hősiességükkel értékes szol- gálátot tesznek a szövetségesek közös iigyé~ nck. Reszkess Európa! — mondhat nők a ..cseh­szlovák" hadügyminiszter o világrengető be­jelentésére; a boseviikok Európa elleni har- cába mögt a ..hős csehek* is Lekapcsolódtak s ez a szenzációs körülmény 'nyilván sors­döntő fordulatot hoz. Sztalmék, sőt szövet­ségeseik. Anglia és Amerika, egyszerre ..kint vannak az összes vizekből“, ahogy pesti jassz-kifejezéssol mondani szokták. Sztálin megelégedetten dörzsölheti a k*zéi s ezért nem is követeli tovább a ..második frontot'4, hiszen a ,.hü és hős" csehek sorompóba áll­nak s> minden bizonnyal kihúzzák a csává­ból. \égtére a bolsevikek jó-1 isroenik a cse­heket még az orosz polgárháború idejéből s ^lég csuk visszaemlékezniük akkori szerepük­re, hogy rögtön kellő módon értékeünj tud­ják harcba szállásuk jelentőségét és bordere­iét... Emlékezzünk hát vissza mi is egy kicsit, elevenítsük fel nagyjában az oroszországi csehszlovák légió történetét, amelyről Benes hajdani Csehszlovákiájában annyi dicső hős­költeményt zengtek — hogy ne mondjuk: ha­zudtak — össze. Amikor a ,,hű csehek“ ezer­számra adták meg magukat Az köztudomású, hogy az első világháború elején milyen volt a „hű csehek" magatar­tása. Ki ne emlékeznék nálunk arra. hogy az orosz iránion tömegestül, gyakorta ezred- -Szamra adták meg magukat, többnyire egyet­len puskalövés nélkül. Oroszországban aztán ezen az alapon kiváltságokat Igényelitek ma* gukmak, vezetők pedig megkezdték az ak­ciót, hogy külön hadsereget szerveznek belő­lük s í>z ént int oldalán harcba állítsák a köz­ponti hatalmak ellen. A cári kormáiuy azon­ban Párás és London nyomása ellenére sem engedte meg ezt, egyrészt mert ragaszkodni akcit ahhoz a nemzetközi egyezményhez, amely szerint hadifoglyok nem használhatók lel harcosokként, másrészt meg. mert az volt az álláspontja. hogy árulókból jő katonák amúgy sem lehetnek. Szinte azt ‘lehet mon­daná, hogy a cári kormány is megvetette a cseheket s a csehszlovák nemzeti komáié köz­benjárására csak annyiban kedvezett nekik, hogy* külön táborokban helyezte el és a töb­bi hadfogiy&kmái szabadabbá tette eket. Ké­sőbb még ahhoz is hozzájárult, hogy úgy­nevezett „dnizsinákba4“, osztagokba szervez­kedjenek. de fegyvert nem adott a kezükbe. Méltóságán alulinak tartotta, hogy .a csehek felajánlott fegyveres szolgálatait igénybe vegye. így aztán az oroszországi csehszlovák lé“ gió hivalulosan csak a cárizmus bukása után, a Kerenszkijrkormány idején alakulhatott meg 1917 tavaszán. Kerenszkdj, az antant utolsó oroszországi reménysége, alkalmat adott ia cseheknek, hogy állítólagos harci ked­vüket kiélhessék s minthogy maga az orosz hadsereg a bolsevista lazítás következtében akkor már amugyis erősen bomLadozott, fő­leg a közben megszervezett és friss ántánt fegyverekkel kitünően felszerelt csehszlovák légióra épitete nevezetes júliusi oífeuzivá- ját a galiciaii harctéren. Pórul is járt vele; a támadás csúfos vereségbe fűlt s végleg meg~ rendítette a Kcrenszkij~uraIom helyzetét. A csehek ugyanis joggal rettegtek a fogságba eséstől, amsi számukra a hadi jog értelmében a hazaár ulóknalk kijáró aka&ztófát jelentette, az ántánt ügyéért viszont hősi halált halni lehetőleg nem iolaíkodtűk, Ők a légiósdit is úgy képzelték el. mint az osztrák hadsereg­ben való ,.hii csehes kedést41: csak előnyöket, csak jó pozíciókat, de ezek fejében semmi áldozatot. Ä csehek ás a Kreml A csúfos galiciaii kudarc után Sietve sor­sára hagyták a frontot, Ukrajnába húzódtak vissza s vonatokat szerezve maguknak, el­kezdték a Szibéria, illetőleg a Távolkelet felé való „hősies“ takarod ást. Amikor pedig 19i 7 őszén kitört a bolsevik forradalom- egy Figyolcm ! Figyelem Î Okvetlenül nézze mep Ön is a „S É T a T É R I KIOSZK" 1942 augusztus 29, szombat és 30-án, vasárnap este 9 órakor tartandó jótékonycélu nyári revüjét Fellépnek: KiSHONTHY JÓZSní'. a népszerű rádió és operaér,ékes. RIMÓCZY VIOLÄ és S7ÄBOHRY ZOLTÁN. a kolozsvári Nemzeti Színház szólótáncosai. SZALAY LÁSZLÓ, a rádió népszerű énekese. KORMENDY LAJOS ót SÁNTA DEZSŐ, a népszerű komikusok. (Rccege és Ticege.) Rendező: KÖR ENDY LAJOS. ve, magukhoz ragadták a hatalmai tie akkor még gyenpe .szovjetektől. Ezzel k.itönt az el­lenforradalom 8 nemsokára megalnlkußt ,Dél- oroszorsizágban Denyikin tábornok, Szibériá­ban pedig Kolcsák tengernagy ellenforra­dalmi kormánya és hadserege. Többnyire páncélos vonat,jnikra é-s elsőrangú ón ránt felszerelésükre támaszkodva kétségtelenül a ceehek egyengették az ellenforradalom útját, de — amint később kiderült — ez esetben sem az ántánt ügyéért való lelkesedésből és önfeláldozásból, hatnem csupán önzésből. A Kremllel kötött megállapodás ellenére gyá~ íróságukban továbbra is tartottak attól, hogy a szovjetkormány a központi hatalmak nyr mására mégis kiszolgáltatja őket. A légió cserben hagyja az ellenforradalmat is Kezdetét vette a fehérek és vörösök ádáz háborúskodása Déloroszországban és >* Vol­ga mentén. A csehszlovákok eleinte, amig a vörösök össze -nein szedték magukat, tehát a küzdelem könnyű volt, még resztvettek ben­ne. de mihelyt a bolsevrkok úgy kezdték vás-z- Szakiildcni a légió elfogott tisztjeit, hogy vállaltba annyi nagy szöget vertek, ahány cs.'Magot angolos egyenruhájuk vállpántjaiin viseltek, jobbnak láttak ismét „angolosan“ távozná a frontról. Erről beszédesen tanús­kodik a volgai, uráli és későbbi &z bériai vo- rös-febér harc egész irodalma, a többi kö­zött Kmssnow tábornok könyvei és Egon Erich Duingernek, a nagy német írónak Zwisc.hen Bot und tyeiss“ cimü megrázó regénye, amely « Kolcsák-haderő küzdeleméi­nek valóságos eposza. De tudja ezt minden volt hadifogoly is, aki annakidején Szibériá­ban tengődött. A vcr.'á osztrák hadseregbeli tartalékos had- apród jelöltből akkoriban egyszerre tábornok­ká előléptetett Gajdéi mindjárt a polgárhá­ború első hónapjai után, teháí 1918 őszén, kivonta a légiót a harcvonalból egyrészt az­zal az 'mdoko!assail, hogy már megtették kö­telességüket, másrészt pedig a november Il­ikén Compiégne-hen bekövetkezett fegyver­szünetre való hivatkozással. Ekkortól kezdve a csehszlovák légió „harci“ tevékenysége a szibériai városok kifosztásában, az ottani magyar és német hadifoglyok sanyargatásá­ban és a harácsolt kincsekkel való gyors ha- zavonulás előkészítésében menüit ki. Mert tudni kell. hogy a cseh légiónak sikerült Ka­zán városában megkaparintania az orosz kincstár egész aranykészletét s azt gondosan menekítette magával a Távolkeletre. A cseh példára persze a ,,jug>o»zlávak“ és a romá­nok Ls légiót szerveztek, hiszen finom án- tánt-felszereléssel, busás zsolddal é.% harács*»* lási lehetőségekkel tetszésük szerint garázdál­kodhattak Szibériában, máközben Kclcsák fehér hadserege vérzett az Uraiban, majd pedig 1919-ben ö68zeroppant. Ehhez a lé­giók is nagy mértekben hozzájárultak azzal, hogy ..hősies“ harfácso-1 ásídkkal a mögöttes országrészben gvülöltié tették az ellenforra­dalmi rendszert és növelték a vörös partizá­nok amugyis folyton gyarapodó táboiút. A fehérek frontja 1919 őszén az Uraiban összeomlott s megkezdődött a Kolcsák-baid- sere’g kálváriája: a szüntelen téli visszavon u­lás Szibériában. Elsőnek persze ez alkalommal ie a „divső‘e csehszlovák légió oldott kereket, vonaljáé azoidtóffi Irkutszknál, a BajLál~tó előtt el­akadtak: ott meglepte őket egy nagy bolsevik partizáncsapat. de alkuval ismét kivágták magúkat:^ rabolt arany egy részét átadták a bolsevikoknak a szabad elvonulásért s t a~ lóban tovéibb is engedték őket. A csehek új­ból árulást követtek el: Kolcsák tengerna­gyot, kormányát és vezérkarát cserben hagy­ták, odadoblak a bobevikiok prédájául, akik rögtön Irkutszkban ki is végezték őket. A csehszlovák légió pedig (s vele a többi isi Vlladivosztokon át szépen hazahajokázott s — amint ismeretes — Oroszország nranvfe“ dezelénel: elharácsolt részéből megállapította Prágában a Benesmféle Csehszlovákia egyik leghatalmasabb bankját, a Legionská Bánhat, amely a vo-lit legonistáknak továbbra is kivé­teles jólétet biztosított,., így érdemes volt légiósdizni! Elölről az egész — Sztálin mellett? Úgy látszik, most ez a „magasztos“ lé­gióhagyomány éled fel újra ,amikor a „cseh­szlovákok“4 megint Inadba szállnak4' Orosz­országban, ezúttal azonban a bolsevikok mel­lett. Elképzelhető, milyen érzelmekkel fogid- ta Sztálin, akii jólismeri a csehek polgár- hábornheü szerepét, szövetségeseinek ezt a nagylelkű segítségét. És ha valóban igénybe ás vette, az sokatmondó jelle annak a vál­ságos »állapotnak, amelyben leledzik. Mert az ismét angol egyenruhában, de orosz fegy­verzettel harcoló ,,csehszlovákok“ őt is csak úgy segíthetik meg, mint annakidején Ke­rens z'tdt és KolcSákot s csupán úgy lartbatr jók be a Kremllel kötött megállapodásukat, miint 1918-ban. Hiszen azok •a „csehszlovár kok“ vagy amint Ingr mondta: az <a „cseh­szlovák hadsereg“, akiket az angolszász tá­borból valahogy összeszedtek, csak a 25 év­vel ezelőttá légionáriusokból és utódaikból állhat s tehetnek-e azok mást, mint ami — lényegük, mint amit egy negyed évszázad­dal ezelőtt ás tettek? „Hősiességükkel“ most is biztosan közre fognak működni támogatottjuk vesztében, mindenesetre azonban azzal a különbséggel, hogy lopott aranyból nem létesíthetnek majd uj Legzotnská Bankát. A bolsev:koknak már vannak vpiliik bő tapasztalataik. vigyázna fognak a körmükre — de meg egyáltalában rájuk is érvényes a régi magyar közmon­dás: esni: egyszer volt Budán kutyavásár... Rendezik tg váró s fégi KÖLOZSVÁR, augusztus 29, Rendezi! a város régi levéltárát s ezáltal a város ház udvarán rövid időre megelevenedett a mult. Dohos pincék homályos zugaiból napvilágra kerültek 1751-től a város múltjának sok érdekes eseményéről be­szélő iratcsomók, s a penészes akták, me­lyeket már kikezdett az idő vasfoga, a földre kiterítve, a nap verőfényében élet- rekelive beszélni kezdenek. Uj helyiségbe kerülnek azok az iratok, amelyek éddig a városháza alatti pincékben voltak elte­metve, s amelyek legértékesebb anyagát a román megszállás alatt Bukarestbe cszáV liloíták. A most napvilágra kerülő akták főkép város történeti szempontokból érde­kesek, mert egy-egy olyan mozzanatról számolnak be, amelyeknek a város törté­netében még sok évszázadokig nyoma lesz. Az egymás mellett földre teri tett aklák 1 bori tékái maguk helyett beszélnek. Vz egyik akta csomón I- Ferenc József király és császár 1896-ban történt látogatása van megörökítve. Nagy esemény volt ez Ko­lozsvár életében s az aktacsomóban a ki­rály fogadtatását előkészítő közgyűlési határozatok, felhívások, a fogadtatáson elhangzott beszédek vannak feljegyezve. A most nanvilágra került iratok közül ta­lán legérdekesebb az, amelynek borítékján a felírás a következő: ..Az 1876 április 22-i tüzeset.“ A mult században 1876-bau volt a legnagyobb tűz Kolozeváron. A még nia is élő öreg kolozsvári émber-k elbeszélései szerint akkor leégett a Itel- magyar, jelenleg Kossuth Lajos-utca egész sora, leégett a régi Szappan-utca, sőt a tűzoltó torony is, úgyhogy a toronyban őrszolgálatot végző tűzoltó is csak súlyos égési sebekkel menekülhetett meg a ha-i lálos veszedelemből. A száradó akták kö-j zott van a -Polgári lövészegylet és 1 ö-j völdc‘‘ megalakításának és építésének ak«1 tája is- A nyolcvanas években Kolozsvá­ron sok hive volt a céllövészetnek. Ezért lövészcgyletet alapítottak, s a sportte'ep mai helyén hatalmas, félig fából, félte téglából épült úgynevezett „Lövölde“ volt. Akkoriban a nyári mulatságokat a JLövöl- dében rendezték s ezeken a mulatságok un kötött ismeretségeket az akkori fiötakság. Persze, voltak összetűzések is, gyakran került bicskázásra a sor. ezért később a Lövölde hírneve mind jobban romlott és lebontották. Egy másik iratcsomónak ez a cime: „Gyiijtőiv Kolozsvár város d'sz- bandériuma, diszászlójának fedezésére.1 1896.“ Ebben az aktában. I. Ferenc József látogatásával kapcsolatos diszbandérium megalakításának részletei vannak felje­gyezve. s névsora azoknak a polgárok nak, akik a dkszzászló előállitá'áboz pénz beli adomáuya’kkal hozzájárultak. A Má­tyás király-szobor felállításának iratai i= ott sütkéreznek a penészes akták között. Sok a város gazdasági ügyeivel foglalkozó régi írás. Egy aktán ez a felárás: „A vá­ros követelése srróf Bánffy György csőd­tömege ellen 1837—1860.“ Erre az ügyre a ma élő kolozsvári polgárok már nem emlékeznek vissza. Jó sokáig húzódhatott, mert 1838-tól 1860-ig 23 év folyt le. ennyi idő kellett ahhoz, hogy a vitás ügy végetérjen. Megörökítették az egyik irat­ban a főtéri, óvári és KaroUna-téri kis- piacok rendezését- Az írat évszáma 1831 —1871. Akkoriban a főtéri templom kö­rül üzletek voltak, s az óvárban a Karo- Kna-téren vásáros sátrak. Itt tartották az országa,, vásárokat, s az itt levő üzlete­ket és bódékat csak a kilencvenes évek­ben távoli *ták el. Egy másik iratcso* mókán a Red ^* épületének átalakítását jegyezték fel. 1877-ben történt az átala­kítás és a munka öt évig tartott. Van n snk között egy iratcsomó, amelyben Ká­dár Gvörgy és Koltsár János kolozsvári lakosoknak tiltott kártyajáték miatti meg­büntetését tartalmazza. A nevezetes eset 1898-ban történt, a büntetés körül sok írásbeli vita folyhatott le, mert az akta bizony kitesz jó pár kilót. A pincék mélyéből napról-uapra újabb Öreg iratcsomók kerülnek elő, ezekről majd csak akkor lehet számot adni, ha a irattárat végleg rendezik, ez a munka azonban több hónapot vesz igénybe. UfaEás a változó életmód zavarja a rences emésztést. Ez émelygést, fejfájást ) 0 okoz. Ne felejtőe_ hogy utazáshoz r szűk senes a seges a jó hashgjtó^ sím

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom