Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-28 / 194. szám

.. nţ §<î%* T.Tm Molyam IU- színt. B? isi ii PÉNTEK, 1§42 augusztus 28. ^szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, IÎ P I Î Ü T Î fi * .Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÓVAILA1A.T* Jfókai-u. 18., Lem. Telel.: 11—09. Nyomda: Egye- <• ^ « - m » &M 9 El I fó O RL Kolo2Svăr- Előfizetési árak: 1 hóra 2.70 P, tem-a. 8. az. Telei.: 2^—23. Csekkszámla 72056 3 fi li 1 Ü fi M I K L II b »sgyedévre 8 P.. félévre 16 P.. egész évre 32 f. Örök nyugalomra helyezték a Herfhy-család ősi sirholf jahon a korményzéhelyeffest I Az ifjú vitéz leszállóit most már íaz ősi sírboltba, ahol elődei nyugosz- aak, az idő termékeny aratásának nemes hirdetői. Örök nyughelyére, mint a közhit állitja, mert az örök­kévalóság fogalmai szerint gondol­kozunk. A milliók letörlik ilyenkor könnyűiket és hozzálátnak a további harcnak és a köznapi munkának, mert hivatásunk most a háború és mindenkor kötelességünk a munka. Úgy érezzük, most még tettebb lé­leknek és ennek a léleknek tisztább szenvedélyeivel történik minden, mint eddig. Mert a nagy tragédíiák, a nagy halottak, a nagy megdicsőü­lések, gazdagságok, erőtöbbletek, el­szántságot öntenek belénk. Ez az utolsó rendeltetésük. Ha lefut egy csillag az égről, megbüvöl a föld, Ă kihunyó napsugár a fény gyarapo­dását jelenti az emberiség számára. Az idő állandóan szántja, terméke­nyíti, áldásra kényszeríti az ősiele- vényí. Minden egyes nemzedék hoz­zátesz valamit az örök életnek, az élen álló kiválóság hallhatóan és lát­hatóan cselekszik ebben az irányban. Régi tanítás, hogy minden élet, de főleg az erő, igazság és szépség, min­dig fájdalomból születik, ha embe­rünk méltónak bizonyul nemes ha­tások átélésének. Azért hisszük, hogy a Kormányzó a hadsereg és a nemzet csodálatosan erős, igaz, szép fájdalmából, az általános lelki meg­gazdagodás körülményei közt fensé­ges eredmények fognak születni. Amelyek alkalmasak a sebek beíor- rasztására, veszteség pótlására s egy boldog béke gyors kicsikarására, melybe istenesül az apák és fhik ki­ontott vére és megdicsőül feláldozott életük. Most, mikor a drága, szép, lelkes, jó Horthy István a „halottak élén“ ... hatalmasan lángrakap ben­nünk a hit, hogy a Kormányzó még szilárdabban és bölcsebben fog a jé kibontakozásba vezetni, mert ezzel fájdalmát megnemesiti, Fia emlékét külön is szolgálja. Egy léiében bizto­sított és a virágzás útjára indított ország örök hálával fogja majd ösz- ssefüzni Apa és Fia nevét. Minden segítséget meg kell adnunk fölmaga- sult Kormányzónknak, akit a legtö­kéletesebb népszeretet, kint a világ­ban pedig példátlanul nagy tisztelet övez. Elsősorban meg kell adnunk neki a mü folytonosságát biztositó személyi és tárgyi támasztékot. Ezen a ponton óhajtását vakon kell kö­vetnünk és telj esi teul minden köve­telését az áldozatok dolgában, a bá­bom és munka területén. Az ország, állam, nép nemzetfogalmában rejlő minden célnak és minden erőnek a legtökéletesebben kell érvényesülni. Kockán mindegyik és mindenünk. Ka igy tudunk szeretni, gyászolni, temetni, akkor igy kell harcolnunk és dolgoznunk is. Igazán, a szólás­ul cndások szellemében „az utolsó csepp vériig“ harcolni és „gyújtástól vakulásig“ dolgozni Minden lehető­séget a végletekig kell feszíteni és föiajzani. A végletek népe kell me­gint legyünk. Ezt kéri a sok ifjú Ha­lott és ezt követeli a sok ártatlan Gyermek, A szó szoros értelmében vett Apa vezet bennünket, legyünk mind apák, méltók Kossuth apánk­hoz és a világélet örök atyatipusá- hoz* A vér és verejték hőseinek hív­nak el bennünket. Ha fegyelmezet­ten adjuk a magunk vérét és a mi vé­reinket, adjuk oda minden véres ve­rejtékünket is. Hősiséy és munka most a magyar tengely két sarka, mely körül a magyar élet, a magyar jövendő forog. Most a nagy temetés megneinesitett és megerősített ben­nünket. Ne herdáljunk el ebből a hangulatból szikrányit sem. Akkor tudunk majd szükségszerűen küzdeni és szükségszerűen dolgozni. Akkor be­hegednek a sebek, szép emlékezet fogja táplálni a nagy Halottat, aráig szerettei mind hozzá nem érkeznek, dicső eredménnyel végetér a háború, újra nemesíteni fog a munka s na­gyobb és boldogabb lesz az Ember és a Magyar Ember. Mint a hamvai­ból megéledetf főnix ... A kovmáay^ó helyettes temetése BUDAPEST, augusztus 28. (MTI.) Az egész ország fájdalomtól megtört szívvé! és a külföld részvétének megnyi'atkozá- sávai kisérte csütörtökön utolsó útjára hősi halá't halt Fcméltóságo Kormányzó- helyettes urunkat­Az Országház kupolacsarnokábao. folyt le az ünnepélyes gyászszertartás a Főmcl- tóságu kormányzói pár, Kormányzóhelyet­tes urunk özvegye, a gyászoló rokonság, a külföldi államfők kéipviselői, vaiamint az urtzág egyházi, polgári és katonai mél­tóságainak jelenlétében. Az Országhoz lépcsöfeljáratától, az oroszlános főkapun át. egész a ravatalig, fekete szőnyeg bo- lilotia, kétoldalt hatalmas áldozati lán­gok égtek és végig a lépcsősort koszorúk segélyezték. A képviselőház őrségének a’al árdjain végigcsillant az áldozati lan* g' k fénye. A többezerfőnyi töm're már a reggeli órákban gyülekezni kezdett. A fő- bejáiatnál helyezték el az ötlénesősoros ravatalt a koporsóval. rA koporsón helyezték el a Főméit ót ágú Púinak koszorúját, amelyet a gödöllői kastély parkfának virágjaiból a h Isi halott éldesemuja, maga a F őméJtóságu Asszony állított össze. A koporsó elölt van az özvegy és a kisfiú vir os-fehér rózsából font koszorúja. A rokonok koszorúi mellett, kötetlenül a koporsó előtt van Hitler birodalmi ve­zér és kancellár, Viktor Emánuel olasz ki­rály és császár koszorúja és ott sorakoz­nak a japán császár, a bolgár király, a finn és a horvát államfők. Tiso elnök ko­szorúi, továbbá József királyi hercegnek, a magyar kormánynak, a Felsőháznak és íkepviseilőháznak, Mussolinţnek, Goring- rek, Ribbentropmk, Cianonuk, a japán és a mandzsu kormánynak és még sok külföldi vezető államférfiunak koszorúi. A gyászszertartásra érkező előkelősége­ket bárczihúzi Bárczy István miniszterel­nökségi államtitkár, valamint Teleki Gyula gróf követségi tanácsos fogadta. A ravataltól jobboldalt helyeztek cl há­rom karosszéket, a Fóméltóságu Kor­mányzói Pár és a Fóméltóságu özvegy ré­szére. Közvetlenül a koporsó mellett fog­lalt helyet a rokonság: Károlyi Gyula gróf, Edelsheim Gyulai fjpót gróf felesége, ifj. Horthy Miklóstié leányaival, Horthy Zsó- fiával és Nicolettevel, a következő sor­ban vitéz Purgly Emii és felesége, báró Urban Péterné, Melczer László és felesé­ge. Horthy Jenő és felesége, Lázár Ká- rotyné, báró Urbán Gáspár és felesége, vitéz Lukács Béla és felesége, Hunkár Antal és felesége és Urbán Pál báró. A gyászoló rokonság között volt még Graefl Károly, Darányi György és fele­sége, Hardy Kálmán és felesége. Kenye­res János és felesége, Kendeffy Adóm gróf és felesége, Esterházy József gróf és felesége, Fáy VOdorné és Czerrün Ar- thurné. A Kormányzói Párnak fenntartott szé­kek mögött ült Kállay Mihlós miniszter- elnök, a gyengélkedő Széchenyi Bért Lan gróf felsőházi elnök képviseletében Rad- vánszky Albert báró, a Felsőház alelnöke és Tas nádi-Nagy András, a képvbielőház elnöke. A jobb első sorban foglalt helyet FJbbenlrop külügyminiszter, Hitler kép­viselője, Ciano gróf külügyminiszter, az olasz uralkodó képviselője, Okubo buda­pesti japán követ, a japán császár meghí­zottja, Mihov hadügyminiszter, a bolgár király képviselője, Artukovics belügymi­niszter, a horvát államfő és Vuorimaa, budapesti finn követ, a finn államfő kép­viselője. A mögöttük lévő széksorban ül­tek a miniszterek, továbbá vitéz Littay András vezérezredes, a honvédelmi minisz­ter állandó helyettese és vitéz Hajnóczy József vezéreszrede«, a honvédvezérkar fő­nökének helyettese, a külföldi államfők képviselői, mögöttük pedig a külföldről érkezett küldöttségek tágját A képvíseíüház tagjai, pártkiilönbségTe való tekintet nélkül, csaknem teljes szám­ban megjelentek a gyászszertartáson és részben a képviselőházi oldalon lévő szék­sorok, részben pedig a felsőházi oldalon lévő széksorok mögöt helyezkedtek el. A ravataltól balra, vagyis a kupolacsarnok felsőházi oldalán, közvetlenül a koporsó előtt elhelyezet székeken ült vitéz József kir. herceg tábornagy, Albrecht kir. her­ceg, vitéz József Ferenc kir. herceg, Se- rédi Jusztimán bíboros hercegprímás és báró Percnyi Zsigmond koronaőr. Mögöttük foglaltak helyet a közületek vezelői és az állami főtisztviselők. A kupolacsarnok páholyai is mind zsúfolásig megteltek előkelőségekkel. 10 óra előtt néhány perccel felhangzott a térről a Kormányzó Ur érkezését jelző kürtszó és a gyászoló gyülekezet hosszú percekig a legteljesebb csendben várta a kormánvzói család bevonulását. A Kormányzó Ur Öfő- méltóságát. a Fóméltóságu Asszonyt és a Kormányzóheiyettes Ur Fóméltóságu öz­vegyét az Országház főkapujánál gróf Szapáry Lajos a Felsőház, Putnoky Mó­ric a képviselőház háznagya, a kupola- csarnok bejárata előtt pedig Kállcv \fi!c- lós miniszterelnök, báró Petényi Zsig­mondi a Felsőház alelnöke és Tasnád'• Nagy András a képviselőház elnöke fo­gadta. Amikor a kormányzói család elfoglalta helyét, megkezdődött a gyászszertartás. Az. Operaház énekkara Huber Károlv „Halálnak éjszakája4' cimii gyászdalát éne­kelte, majd Ravasz László püspök imád kozott és gyászbeszédet mondott. „Megújul a Te ifjúságod, mint a saséi“ A püspök a következő zsoltáridézettel kezdte beszédét: „Megújul ct te ifjúságod, mint a sasé A magyar nemzet ezer év alatt sok ne­héz idol ért meg és sok nagy feladat előtt állott. de nehezebbet nem látott és na­gyobbat nem várt, mint az összeomlástól a most folvó háború végéig. Uj hazát keU foglalnunk. át kell alakulnunk, ki kell vívjuk helyiinkát az uj világban, a régi összetöri Magyarországból újat kell terem­tenünk. Akire Isten rábízta munkáját, a vezér­Í séget és roppant feladatok teljesítését, attól olyan nagyot kivan, hogy csak kü­lönös kegyelmének csodálatos segítségé­vel lehet elvégezni. A leghathatósabb se­gítségét pedig az idők eljöttével nyújtja: rendel met-é méltó munkatársat, aki ifjú kittel és erős szívvel mellette ált. „Megújul a te ifjúságod, mint a sasé-“ — suhant át az ihlés a magyar Orsztigház törvényalkotóinak lelkén és Íme: ott áll I az ifjú sas apja mellett. Ki felejti el azt a jelenetet, amikor az ifjú kormányzó­helyettes Magyarország kormányzójának hűséget esküdött. Ugyanaz a vér: ezer­éves, tiszta, magyar. Ugyanaz a lélek: bátor és lovaglás, gyengéd és erős. Ugyan­az a tartás: sudár, szilárd, nyugodt. Ugyanaz a kemény derék, büszke tartás- a halálba vigyázó magyar katona fejiar tára, csak egy' más, az uj emberöltőben, az örök magyar a huszadik század máso­dik felében. Milyen nyugodtan nézett az apa fiára. Biz'os remény és győzelmi tu dat fénylett a nézésében. Milyen megér­téssel, fiúi hódolatai nézett a fiú afijára. Nézése csupa lélek, fennsőbbséges nvuga-

Next

/
Oldalképek
Tartalom