Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-25 / 191. szám

elleniéit IU A 2 Íiuqiisr. tut 2 » ...............................-......-.....—-----------­A svéd semlegesség szovjet veszélyben Ko’lontáj fi cxarrira, a világ gIsrS nG-dípluritali író- nyitja a Szowjet stockholmi aknamunkáját Irta; Körösi Sándor A semlegességét gondosan őrző Svédország és a szorultságában mind vadabbul hauoná- i 6 Szovjetunió között már szinte a patta­násig feszül a húr. Egy szovjet tengera’att- járó a közelmúlt napodban ismét megsértette a svéd semlegességet, még pedig az előző eseteknél is kihivóbban, mert ez alkalommal egy svéd hadihajók biztosította hajókaravan- ból lőtt ki egy svéd gőzöst. Valósággal harcba szállt tehát a «svéd haditengerészettel: a kí­sérő svéd hadihajók elhárító vizibombázása közben lőtt egymásután két torpedót a 8 és (élezer tonnás „C. F. Liljevalch" nevű teher­szállító hajóba, amely 25 másodperc alatt el- siT.yedt s így 40 főnyi legénységének három­negyedrésze is elpusztult. Mindez pedig Svéd­ország fenségvizem történt. Érthető ezek után, hogy a stockholmi kormány a legerélyesebb tiltakozást jelentette be. Ez a svéd tiltakozás korántsem az első, hi­szen az utóbbi időben a szovjet tengeralatt­járók már több svéd hajót megtorpedóztak és ojsü'.yesztettek, nyilván abban az igyekezetük­ben. hogy a Németországnak való svéd érc- szállitást zavarják és sújtsák. Ezenkívül egy ■zben a szovjet légi haderő is megsértette a svéd semlegességet, amikor egy dél svédországi helységre több bombát dobott és azokkal meglehetős károkat okozott ismételt támadások és kémkedés így aztán érthető, ha a svéd sajtó már arról ir, hogy a két ország között tulajdonképpen be. következett a hadláUapot, hiszen a svéd hajó­zás védelmére hadihajókat kellett kivezényel­ik ezeknek pedig a l^guţobbi esetben fel kellett venniök a harcot a támadó szovjet bu- várnaszáddél. A svéd vizek folyton ellenséges fenyegetés alatt állanak, a svéd semlegessé­get fegyveres erővel kell védeni a szovjet- támadások. eilen, ráadásul pedig a szovjet kormány csak mellébeszéléssel válaszolt ed­digi tiltakozásokra, — nem érkezett hát el az Ideje annak, hogy Svédország visszahívja moszkvai, helyesebben kujbisevi követét és szakítson a Szovjetuni>óvaj?l — teszi fel a kér­dést több vezető svéd lap. Valóban, a két állam közötti diplomáciai kapcsodat napról-napra terhesebbé és egyolda­libbá válik, amennyiben csak a Szovjetunió- J nak jelent előnyöket, Svédországnak viszont csupán kájokat és fokozódó veszélyeket Hogy ez mennyire igy van, mutatják nemcsak az egyre vakmerőbbé váló tengeralattjáró táma­dások, hanem a stockholmi szovjetképvisele- tek tevékenységének a megnyilvánulásai is. Amint ismeretes, a svéd kormány minden szigorú semlegessége és béketüré&e ellenére kénytelen volt a napokban letartáztattatni az ottani szovjet kereskedelmi képviselet két veit alkalmazottját, Katz Mihályt és fiát, akikről bebizonyosodott, hogy^kétségtelénül a szovjet követség szolgálatában kémkedjM űztek és titkos rádióállomást tartottak fenn. S a Katz- család kémkedése nemcsak a Németországba menő ércszállitmányak jelzésére szorítkozott, hanem kiterjedt magának Svédországnak ka­tonai jellegű védelmi intézkedésére is. Mert ezek eem közönyösek Moszkva számára. Ha tekintetbe vesszük, hogy a Kaukázus el­foglalása következtében délen majdnem telje­sen lehetetlenné válik a Szovjetunióba való angolszász badianyagszállitás s hogy ennél­fogva legközelebbi útként csak az északon, Murmanszkon át való segítségnyújtás lehető- j sége maradt meg, indokoltnak találjuk a svéd katonai szakértők aggodalmait azt iile- I tőleg, hogy Svédország semlegességét foko- i zott veszély fenyegeti. Mert ki tudja, nem : vetemednek-e a szövetségesek arra, hogy j Svédország északi partjain próbáljanak tá- j maszpontokat szerezni szállítmányaik biztosi- J tására, kivált miután a Jeges-tengeren át ha­ladó hajókséreteiket a németek a tulhosszu utón egyre gyakrabban szétverik és jórészt elpusztítják. Svédországnak készen kell lennie minden elKézelhető eshetőségre, különösen most, armkor a habom a legádázabb szaka­széba lép, nehogy a nagyhatalmak bir­kózása kirántsa féltve őrzött semlegességéből és belesodorja a hadakozásba, hadszíntérré ce- gye. Semlegességét eddig csak angol és szov- ' jet részről érte támadás; Németországnak nem f erdeke azt veszélyeztetni, hiszen ha összeüt­közésbe kerülne Svédországgá! elesnék a svéd érctől, ame’y ugyan nem pótolhatatlan szá­mára, de a legjobb minőségileg és közelségé­nél fogva a lego’csobb is. Jelen7eg mindenesetre az a helyzet, hegy Svédországnak mindenekelőtt a Szovjettel szembeu kell semlegességét védelmeznie, mert a vele va'ó kapcsolata a legveszélyesebb. Hogy mennyire veszélyes, nem csupán a ten­geralattjáró támadások mutatják, hanem még az a figye1 emreméltó körülmény is, hogy a ! Szovjetuniót Stockholmban nem más, mint a ■ világ minden hájjal megkent első nő-dipto- matája, Kollontaj. Alexandra Michájlovna 1 képviseli. ciája'^ihsras múlttá Kollontaj né, a , .vörös őkegyelmessége", *75rt e§Yik-e ci világ legveszedelmesebb köve* .tőinek, mert nem sokkal a mostani háború kitörése előtt, 1938 elején ,r hajszálon mull., hogy u trockitsta pörök során ki nem végez­ek őt is. ö is kegyvesztett lett akkor Moszkvában s hir szerint csak Litvinov párt­fogása mentett« meg attól, hogy egykor szép és szédítő fejébe golyót ne kapjon. Azóta fo- kozott ambícióval kell dolgoznia, minden más szovjotdiploanatánál több eredményt és sikert kell Sztálinnak felmutatnia, hogy fe­ledtesse Trockij-bnrát múltját és rászolgáljon könyörületből meghagyott életére é*> állására. Mert „a szép Alexandra", aki most már het­venedik életévét tapossa, viharos torrada’- márkodása folyamán minden egyéb volt, csak sztálinista nem, pedig ő is georgiai származáau, mint a „vörös cár”. Nem árt feleleveníteni élete történetet, I annyival is inkább, mert nagyon valószínű, j hogy stockholmi működésével kapcsolatban egyre többet fogunk hallani róla a kö/.eljö­I vőben. j . A „vörös őexcellenciája" Domontovios Mi- ! hály tábornok, a cár főszárnysegéde leánvn- j ként 1872-ben született, ugv, hogy eredet: • neve Domouitovics Alexandra Michájlovna j (vagyis magyarosan Doraontovics Mihály leá- í nya, Alexandra). Apja már lö éves korában TJirUhbc küldte tanulni, olt azonban. Inunoxo- «an o:or. ..orii! lon.idalnÁrok körébe é* hu Ultin alá került a ezek elvtáraakéal tért vissza I’( 'orvaira, .diói a többszörös milliomom Kollontáj VosziHj lvánovics nngyhhtokoH bo­londul beleszeretett. Ezen senki nem citodál- ko/ott, mert Alexandra Michájlovna elragadó .szépségű nő volt s nznniH „lenyűgöző tüzével" és temper.ímerutumával irrtndenkit elhódított. Kel lont áj 1894-1x0» feleségül vette, de nem sokáig éltek együtt, mert Alexandra továbbra is résztvett. a íellorgntó tevékenységben és lérje pénzét lehetőleg a forradalmi mozgalom támogatására használta lel. Amikor helyzete otthon tar‘.hatat Ionná vált, ismét külföldre ment, ahol az orosz szocialista mozgalom TrocklJ vezette csoportjához csatlakozott. Nemcsak Svájcban tartózkodott huzamosabb ideig, hanem Parisban és Amerikában is. Közben lérje Oroszországban meghalt s va­gyona Jórészét a tüzesszemü Alexandra örö­költe. Már az else» világháborút is Svédor­szágban töltötte. Akkor összekötő szerepet játszott a Svájcban lévő Leninek es az orosz­országi szocialisták között, majd amikor 1917 tavaszán kitört a forradalom, sictvo hazament os reszt vett a bolsevisták harcaiban. A Ke- n nszkij-komiány őt is letartóztatta többek közölt. Amikor aztán 1917 novemberében a bolsevik ok ragadták magukhoz a hatalmat, Kolloniáj Alexandra lett a népjóléti néjibiz- tosság egyik vezetője, majd ő dolgozta ki a Szovjet-rendszer házassági Jogát a szabad sze­relem elve alapján, amelynek nem csupán eszmei apostola, hanem gyakorlati megvalósí­tója is volt. „A szerelem utjai" cimü könyve világszerte feltűnést keltett, meri a teljesen kötetlen házasságot magasztalta benne. Tör­vényeit, amelyek a szabad magzatelhajtást is biztosították, a később uralomra jutott Sztalin- klikk nagyrészt hatályon kívül helyezte vagy megszigorította, mert a család is a családi er­kölcsök teljes szctzüUeszté6ére vezettek. Oslóban, Mexikóban és Stockholmban Amikor Sztálinok megkezdték a trockisták ellen a harcot, Kollontáj Alexandrát 1924 ószén Csicserin akkori külügyi népbiztos uor- végiai követnek neveztette ki s igy ő lett a világ első n «ó-diploma táj a. Az elbűvölő ha'ásu és mindig igen elegáns asszony Oslóban csak­hamar nagy sikert ért el, amennyiben már egy év imi'va ' előnyös kereskedelmi szerződést ütött nyélbe a norvég kormánnyal. Ezután ha­zahívták és 1926 őszén Mexikóba küldték ugyancsak követként. Ott botrányok közép­pontjába került úgyhogy^ alig egy év múlva vissza kellett helyezni Oslóba. Emlékezetes, hogy akkor az USA-kormány megtagadta tó­ié az átutazás; engedélyt ázzál az indokolás­sal, hogy a szabad szerelemnek egy ilyen ügynöknője még átmenetileg sem teheti lábát az Egyesült-Államok földjére, most ellenben a stockholmi USA-követnek mindennapos ven­dége. Változnak a/ idők s közben Kollontájná bizony 70 eszten.lős lett... Most van éppen 17. éve, hogy Osióbol Stock­holmi.'? '.eiyezték át, ahoi 193* novemberei rn foglalta el hivatalát. Azóta többször hazaren­delték jelentéstételre, 1938 januárjában azon­ban, a nagy trock:a‘,a-per idején, amikor is­mét hazaparancsolták, jobbnak Inda beteget jelenteni ég rumi rr int haza. Akkor ugvanis második férje*, Dybenkő fölött is Ítélkeztek Is ízi" a. halálra !téMé* éí ki is végezték Dybenkóval Kolloutájné 1917 nyarán, a pé- teivári forradalmi f arcok során ismeiked-dt meg Ó6 karja ba hullort nz izmos inati óznak, ak. a bolsevikok hatalomraiutasa után a (eke- tetengeri szövielflolta lengemac-vi. kéaőhb pedig főállamügyész cs igazságügyi népbiztos lett. Dybenkó 'lelkes hive volt Trocxijnak, akárcsak Alexandra, s a perben az volt el’e- ne a vád, hogy mint gazdaságügyii népbiztos és főállamügyész nem járt el kellő szigorral a trockizmus üldözésében és leküzdésében A még mindig szép, de már öregedő Alexandia 1925-ben elvált ugyan tóle, külföldi megbíza­tásúra való tekintettel, de továbbra is kapcso­latban maradtak egymá«-al e ezért került ó is gyanúba. Viszont máig is rejtély, hogyan tudta a nagv moszkvai pert még Litvinov se­gítségével is megúszni és állásit megtartani? A hetvenéves Kollontáj Alexandra bizeny sokat tapasztalt félévszázados és nagyrészt külföldi forradalmároskodása alatt, jó*. kita- r ulta a bolsevi&ta módszereket s ez a magya­rázata, hogy Svédországnak minden oka meg­van félni na^y műveltsége és a női ravaszság tökélye möge rejtett aknamunkájától. A bi i- 6evifitává lett nagyvilági dáma mo>t, öreg kó­lában, veszedelmesebb, mint valaha . . Szalmás kepéi továbbra is íeri&ászsíbsn 6eJ ítzeíai KOLOZSVÁR, augusztus 25. Erdélyben ősi szokás szerint — mint köztudomású — a legtöbb faluban természetben, az ugyr- nevezett gabona keire utján fizetik a hí­vek a keresztárig lelkészek járandó"ágát. A gabona beszolgáltatást kötelezettséggel kapcsolatos rendeleiek a kepe fizetéssel kapcsolatosan számos félreértésre és téves magyarázatra adtak alkalmat. A keresz­tény egyházak lelkészei az Érdélen Párt országos központjához fordultak és arra kérték, hogy a kepe fizetés eddigi rend­szerének fenntartása erdeijében járjon közben az illetékes kormánytényezőknél. Gróf Teleki Béla, az Erdélyi Párt orszá­gos elnöke részletesen tájékoztatta az er-’ délyi helyzetről a közellát ás ügyi minisz­tert, aki utasítást adott a központi köz­élelmezési hivatal vezetőinek a kérdés részletes tanulmányozására* A miniszter rendelkezése alapján az illetékes hivata­los tényezők felülvizsgálták a rendeletét és a közeljövőben a minisztérium pót ren­deletben szabályozza a kepe járandóság fi­zetéséi. Ráduly Lajos országgyűlési kép­viselő a napokban ismét felkereste Los- sonczy István közeliátásiígyi minisztert, edd közölte az Erdélyi Párt képviselőjé­vel, hogy egy-két napon belül megjelenik u pótrendelet, amelynek alapján a szal­más buzáu,nk kepe járandó Ságként törté­nő természetbeni fizetéséhez a miniszter rium megadja az engedélyt. A szemes ke­pére vonatkozólag semmilyen körülmé­nyek között nem adhatnak engedélyt, mert a szemes kepe kiszolgáltatásának el­lenőrzési lehetőségére nincsen mód. Ez oreszhegxl íaz&droseffa&árf „., KOLOZSVÁR, augusztus 25. Húszon- J nyolc ház lelt a tűz martaléka a közel­múltban a székelyföldi Oroszhegy község­ben és ugyanannyi székely család vált egyik napról a másikra hajléktalanná. Az Erdélyi Párt országos központja felhívást intézett a párt vidéki tagozataihoz, amely­ben felhívta a magyar társadalom figyel­met az oroszhegyi tiizkárosultak szomorú helyzetére és készséggel vállalta az ön­kéntes adományok továbbítását. A felhí­vás hatása alatt az erdélyi magyar társa­dalom megható módon igyekezett segíteni a székelv gazdákon. Szováta fürdőn a nya­ralók Török Mihály plébános és fíuzeila Ödön hírlapíró kezdeményezésére hang' versenyt rendeztek’a tűzvész által sújtott székely község javára* A hangverseny tel­je« sikerrel zajlott le a kaszinó nagyter­mében. amelyet zsúfolásig megtöltött a közönség. A hangverseny szép összeget eredményezett a gyűjtéshez. A marosvásárhelyi Székely Szó szerkesz­tőségébe a Marosvásárhelyi Takarékpénz­tár 250 pengőt küldött he a hajléktalan székely gazdák részére. Feljegyzésre mél­tó, hogy a maros vásárhelyi Sorház-utcai gyermekek műsoros előadást rendeztek a tüzkárosultak javára. A közönség a meg­hívott vendégekből rokonokból és isme' tamammmmmaaammmmmmuammemmmur.. * I résükből került ki. Szabályos heléplidnat «xedtek, személyenk- nt ütveu fiUért. 0 r- szftweri 26 pengő 51) fillér folyt l»o. :i/ • o odú.; jövőd* Iliiéből. IV dójukat követté! a köve 'domin gyermekek is. akii. 12 |»' t gyűjtőiPk öísszc a rokonoktól. Ktr.nl megható példák bizonyára zéh-s küiuk ben követésre találnak és a magyar t sadaloru testvéri együttér/éro lehetővé l- szí, hogy a székely gazdák ismét felépít­hessék elpusztult otthonaikat Az Erdélyi Párt nagyváradi tagozata nak réti körzete legutóbbi válaszlmányí gyűlésén szintén foglalkozott az oroszhe­gyi tüzkárosultak helyzetével* Fcloha 'alc az országos központ körlevelét és a vá­lasztmány mélységes te-tvéri érzéséről biztosította a tiizkárosul.t székely családo­kat. Elhatározták, hogy a párttagokat adakozásra hívják fel s a tiizkáro ull k teb egelyi z«5sére üiinepélyt rendeznek. Szeptember (> an, a honvédcsapatok igv Váradra történt hevouulásáttak második évfordulóján szintén alkalmat találnak arra, hogy az egybegyúrt közönség ( itt ismertessék az oroszhegyi tüzkárosultak helyzetét. * AZ ERDÉLYI PÁRT UDVARHELYI TAGO­ZATÁNAK tőbe vezetőjét nemzetvé­delmi KERESZTTEL TÜNTETTÉK KI SZENT ISTVÁN NAPJÁN. A Szent István napja ar:.l:n!- maból megtartott székelyudvarhelyi Nemz védelmi Ünnepségek során az Erdélyi Párt ud­varhelyi tagozatának, tisztikarából az alábbiak! kapták meg a Nemzetvédelmi Keresztet: r'r. Nagy Lajos kir. közjegyző, tagozati alelnök, I SzaJcáts Zoltán EMGE kirendeltségvezető. !a- I gozati főtitkár, dr. Boross Ferenc Éanár, e'n’< , tanácstag és Ha ár. F. Rezső tanár, a város: ta* ! gozat alelnöke. Dr. BÁLINT JÓZSEF ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISEL^ SZÉKELYFT(LDI KÓRirTJ.A. Dr. Bálint József crszáogyülési képviselő és az Tr- delvi Pirt i.dvőjr+* Jvmepvei tagozata most ál- ! lapitotia meg a képviselő beszámoló körút iá I nak részletes programtervét. A képviselő I S7enfember 13-án Küküllőkcményfalva. Zeie- laka, Székeiyvarság. Zsigmondtelep és Fenvéd ' Községeket látogatja meg. Szeptember 14-én Székelvszentkirétv és Oroszhegv községei'*t. ! 16-án SzékelvDálíalva éo Farka-slaka. 17 cn 1 Tibiid *'s Betö'í-níalva. 19-én Székelvszentlélek, ! 20-én Madéfalva. Képolnásfaliu Szertegvhá- • zasfalu. Szentkereszthápva ps Tövéte községe­ket látogat la meg. A kéoviselőt kőrútján Sza­kit« Zoltán íőtitkár és Nagy Ferenc titkár kí­sérik cl. BODNÁR SÁNDOR KÉPVISELŐ BESZÁMO­LÓ KÖRÚTJA. Bodnár Sándor országgyűlési kéDV’se'ő legutóbb O'*monvban és Szaténon tartott beszámotöt Mindkét községben le’kes ünneDléshcn rész pc'tét'ék ez Érdé’vi Párt 1; pazda.Vépvioe’őj't. aki e’őször a kük és be’ politikai kérdésekről adó": tájékoztatót, maid a mezőgazdaság időszerű kérdéseit ismertette. Fe'hiv+a a Ha'lga^óság fgve'mét arra. hogy a mai rendkívüli időkben minden erőnkkp! meg ke1* őrizni a ms^varsá? eoveóóét KöröHe váhbá. horrv az F t‘í‘3 é' v i Párt köbben járására a földművelmüi'sto->r rerdeifáérel azon­nal mei-kenEk. a? Émjejl-rk szaHáivo'rácát. Fn- nek következtében százezer katasztralis he'd vá"k ismét tormőíerii'efté a rianoni részen lévő pocs^itól Kraexnam’há'vfa'váig, azon a részen, ahol a legjobb mezőgazdasági fö'dek vannak. Az első kilométeren már rövidesen megindul a munka, amelynek költségeit a föld­művelésügyi kormányzat biztositia. A lakos­ság nagy örömmel és lelkesedéssel fogadta a hirt és hosszasan ünnenelte az Erdélyi Párt vezetős-gét A képviselői beszámo'ó után Bed­nar Sándor országgyűlési képviselő mindkét községben panasznapot tartott és megígérte közbenjárását a jogos kérések teljesítése ir- i dekében. meg hazánkat! Uj bővített kiadásban jelent meg: Prinz Gyula. földrajza A máj kor követelményeinek felel meg Prinz üyula, a kiváló magyar tudós munkája. Könyvéből az egész magyar haza arcképe tekint ránk. Erre a könyvre szüksége van a jogásznak. poliliÜkusmak, közgazdásznak, bankárnak» gyárosnak, kereskedőnek. ka*!ona- tisz*tnek. köztisztviselőnek, minden komolyabb diáknak, minden újságolvasónak —. és egvál­talában minden értelmesen gondolkodó magyarnak. diszkó lésben 9.40 peagő, Kapható az „Ellenzék“ könyvesboltban I Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. áékre utánvéttel is azonnal i Utiuk., Ti­szai-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom