Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)
1942-08-03 / 174. szám
\ 19*2 augusztus 3BU-EN7.CR 7é-cjk Jéz&cf; AmlMí écdem&S' A SZAPPANELO SZTÁS biztosítása jogos kívánsága a közönségnek. \z Ellenzék hasábjain javaslatot tataink, hogy egységes rendszerrel kell megoldani Kolozsvár szappaneHátárái. A kérdéssel az Erdélyi Párt részletesen foglalkozott és a külön- oözö erdélyi városokból beérkező jelentések alapján emlékiratot 'intézett a közellátási miniszterhez, amelyben azt kérte, hogy minden város számára központi irányítással, egy léteiben utalják ki a közönség szappanszükségletét. Az Erdélyi Párt azzal fejezte be a közellátás- iigyi miniszterhez intézett emlékiratát, hogy a szappanfejadagot a liszt, illetve cukorjegyekre adják ld, ami lehetővé teszi., hogy a közönség zökkenőmentesen azonnal hozzájusson szappanszükségletéhez, Budapesten hasonló kérések hangzottak el és ezeknek alapján a közeilátás- ügyi miniszter a fővárosban, már bevezette a szappanelosztás egységes rendszeréi. A miniszter úgy döntött, hogy a mosószapan és mosószerek gazdaságosabb feihasználá- ,a érdekében a főváros kéthavi mo- sószapan- és mosőszorellátmányát egyszerre adja ki. Ezért elrendelte, hogy augusztus és szeptember hónapokra a közellátási szelvény „C“ szelvényére együttesen 19 dkg, mo- éószappan és 25 dkg. mosószert kötelesek a kereskedők a közönség részére kiszolgáltatni. A budapesti közönség ilyenformán egyszerre hozzájut az augusztusi és szeptemberi szappanadaghoz.  miniszteri rendelet a vidéki szappantílcsztá^rU nptrnií.'-, -i-mu ;?n* ézkeáik. Hisszük azonban, hogy a budapesti mintára vmeís rendezik a szap- pancllátás kérdését, ami annál inkább szükséges, mert például Kolozsváron a legutóbbi napokban is- | mét nagyon sok jogos panasz hang- \ zott ei az egységes szappanelosztás ; hibái miatt. A közönségnek 10—2£S üzletei is végio kell járni, amig j ncgynehezen saegkaphatja a szap- pnnfejaclagot. Általános érdek, hogy ; ezeket a zökkenőket megszüntessék j és egységes rendelkezéssel biztosítsák, hogy a lakosság a hivatalosan l megállapított szappanfejadagot ide- | jében megkaphassák. * KÖLTŐN jflrtam a napokban Az ősi Te.- leki-kasiély, amelyben Teleki Sándor gróf meghívására, Petőfi Sándor mezesheteit töltene, jelenleg lakatlan. Remény van rá, hogy a kohói birtok a hozzátartozó ingatlanokkal együtt ismét visszakerül a Teleki-csatád tulajdonába A Petofi-rclikviákat a. birtok- átadásakor a NemzeiLMuzeumba szállították. A vadregényes parkban azonban most is ott. láthatják a látogatók a közel kétszáz esztendős somfát és alattit azt a kőasztalt, amelyen Petőfi Sándor a Szeptember végén-t irta. Kora délután látogattam el Nagybányáról a költői kastélyba. Köröskörül teljes pompájában érvényesül a természet szépsége. Jó volna órákat barangolni a parkban és gyönyörködni a csodálatos látványban, amely alkalmai ad rá. hogy elfelejtsük az élet minden gondját. Petőfi Sándor emléke elválaszthatatlanul összeforrott a költői kastéllyal, ahonnan a környező hegyek pompáját a költő ,,titánok sírjának“ látta. A nagybányai Szent István Héttel kapcsolatosan a magyarjáénak ismét alkalma nyílik arra> hogy leállássá kegyeletéi. A rendezőség tervei sze- -inl a Szent István Hét egyik délutánján ünnepséget rendeznek Költőn. Megmutatják a közösségnek a Teleki-kastélyt, a kohói parisat, a Petöfi-somfát és a köasztalt, ahol a. természet, szépségeitől megiltasult költő halhatatlan verseit irta. Legutóbb a román Imperium alatt rendezték az erdélyi magyar irodalmi és társadalmi egyesületek Petőfi- ünnepet Kohón. Sok akadállyal kelteit meg- huzdeni a rendezőségnek, mert az idegen uráliim csendőrsége árgusszemekkel figyelte az ünneplők minden mozdulatát. Kifogásolták a ■beszédeket és a:. emJókköszoru szalagjainak színé'. A ’em is engedlek meg, hogy a koszorú Lm ott iuic jók a Petöfi-ja alatt. A birtok tiszttartója Vr 'e magához, a koszorúkat, amelyeket azóta is ott őriz a lakásán. A virágok már régen elhmvadtak. a szalagok is megfakultak, de a felírások most is hirdetik, hagy az erdélyi magyarság kegyelete az idegen uralom éveiben sem. feledkezett meg Kol. tóról A Szent István IJét holtéi ünnepségén ezeket a régi koszorúkat is cl helyezik a l ®" tő fi-fa alatt. Bizonyos, hogy n Szent István Hét látogatóinak egyik legszebb élménye a kohói, kirándulás lesz. amely feledhetetlen élményt szerez mindazoknak, akik. elzarándokolnak a Teleki-birtokra, ahol Petőfi Sándor eleiének legboldogabb napjait töltötte A SZAMOSI!JVARI SZÉCHENYI KASZINÓ vezetőségéhez megszívlelendő és íigyelemre- raéitó beadvány érkezett a napokban. A beadványt a város társadalmának legtekintélyesebb vezetői írták alá, akik azt sürgetik, hogy a Kaszinó töltse be teljes mértékben azt a kulturális és nemzetneveíő feladatot, amelyet neveli tán Szamosujvar magyar társadalma és nemzetünk érdeke elvárhatna tőle. A beadvány mir.denekiilőtt megállapítja, hogy a Kaszinó csak három napilappal és öt időszaki sajtótermékkel rendelkezik. A kaszinó helyiségeiben egyetlen folyóirat sem található, tehát nélkülözi mindazokat a sajtószerveket, amelyekből ' a kaszinó tagiai a nemzeti, társadalmi, vagy irodalmi kérdésekről és ezeken keresztül az uj- j jáalakuló magvar életről tájékozást nyerhet- ; nek. A beadvány azt sürgeti, hogy a legna- ] gyebb magvar nevét viselő kaszinónak e!ső- I sorban a kultúrát kell szolgálnia és ezért sziik- I séges, hogy a tagok kulturális és politikai tá- ; jékozettságát biztosítsa. Kérik tehát, hogy sür- I gősen létesítsenek nagyobb és alkalmasabb ol- i vasótennet és legalább 80—100 személy befogadására alkalmas előadótermet. A vezetőség vOndrwikorijéti Árpi doge meg) fel elő száma u* ( mUp ós lolyóiral álljon a?, olvasók rend el lte- i zésére, Ezeknek a napilapoknak és folyóiratok- nők kiválasztását bízzák egy kiküklendő bizottságra, hogy az eddigiek kiegészítéséül megrendelendő lapok és folyóiratok a nein2cSi kultúra fejlesztését szolgálják. Találjon módot a kaszinó vezetősége, hogy a kaszinó kulturális Jellege erősebben domfoorodhassék ki és semmi olyan befolyás ne érvényesüljön, ami továbbra is azt a látszatot'keltené, hogy a kaszinó csak kár- tyázó és ivó helyiség. Gondoske ríjanak továbbá arról, hogy az őszi hónapoktól kezdődői eg legalább havonta egyszer a kaszinó nevével megbatározott szellemnek megfelelő kulturális előadásokat tartsanak. A szamositjvári kaszinóhoz intézett beadvány nem elszigetelt jelenség. Minden vidéki vúrn- sunkt'an általános a panasz, hogy a kaszinók nem felelnek meg a tagok kulturális igényeinek. Bátor és egészséges megmozdulás volt ez a beadvány a szamosujvári társadalom vezetőitől, amely mlndannyiunkat arra int, hogy gondolkozzunk felette. Sajnos, az utóbbi időben a legtöbb kaszinó valóban csak szórakozásra szolgál. Ellentétbe kerülünk azzal a szellemmel, amelynek jegyében a legnagyobb magyar az első magyar kaszinót életrehavia. Nemcsak Szamos«jváron van szükség arra, hogy egészséges, uj irányt szabjanak a kaszinóélet fejlődésének, hanem országszerte ujja kell szervezni a kaszinók intézményét. Különösen fontos ez a klsel'.'b vidéki városokban, ahol a kaszinó az egyet'en hely, ahol alkalom nyílik az őszinte- és bensőséges eszmecserére. ELSZOMORÍTÓ nz a nyilatkozat, amelyet Vitéz István tlr. egyelem'; magántanár telt az erdélyi borvizforrásokról. A kor máuv megbízottja beható tanulmanyoko’ folytatóit annak megállapítására, hogy borvizeink kellően foglaltak-e é- megfelel Ivf kijl* At < z■ t-o" ■ • 'ío f nyéknek.. to vábbá ta eiy < k • ■■ • ■’ »v ■> ■■■'■A. ve tó> és melyik nem. A szakértő meráiía,- tolta, hogy a borvizTorráüok, amelyek 1 Székelyföld jövőjét é# gazdasági fei.virág zását jelentik- csekély kivét öllel tói,csert elhanyagolt áilr.pothan vonnak, Hig'éni;i ról beszélni sem lehet. Legtöbb nincs - lefedve, úgyhogy áÜat és ember egyii!1 iszik belőle. Más borvizek vi.-zon': clro hadi, egészségileg ár-t alums bürke-alban vannak. Nem egv helyen közvetlenül ;» horviz. mellett trágya domb van. holott a borvizek helyes és tiszta foglalása a lég fontosabb. A szakértő megjegyező, hog;. az emberek nem itudják, mekkora érté kék vannak a lábuk, előtt. Elmennek mO lettó. é.szrc sem veszik, holott ne raze ‘; ér • lek földünk ásványv izkincseinek feltárása és gazdasági hasznosítása, hogy roméi több székely ember jusson kenyérhez. „Közömbösen megyünk el kincseink rael lelt, holott mindenképpen nagyobb értó kék állnak rendelkezésünkre, mint Svájc hím és Ausztriában, mégis ezeket a kin csekel csak most kezdjük felfedezni' mondotta a szakértő. Ez a nyilatkozat mindennél beszédesebben igazolja azt az álláspontunkat, hogy a székelyföldi bor vizek kihasználása: érdekében a legsürgősebb intézkedésekre van szükség. Nem engedhetjük meg, hogy a Székelyföld kincsei a nemtörődömség miatt kárba vessze • nek. Nemzeti érdekünk, hogy helyes és célirányos gazdálkodással értékesítsük a székelyföldi borvizeket, amelyek a- széke Ivek ezreinek megélhetését biztosíthatják. Hfvatóláftan hirtelen meé italt Síiül Erii űr. iörvftigszftfi tanácselnök j BUDAPEST, augusztus 3. (MOT.) Szombaton este futótűzként terjedt el a ; magyar jogásztársadalomban egy tragikus bír: megh It Scliadl Ernő clr. törvéuyszé - ki tanácselnök. Scliadl Ernő dr. türvény- j széki tanácselnök szombaton délután r.s j hivatalában dolgozott. Fél 3 óra tájban fejfájásról panaszkodott, de azért bont ma I radt hivatalában. A késő délutáni órák- I ban, 7 óra tájban, egyik törvényszéki a! ! tiszt benyitott a tanácselnök szobájába és 1 megdöbbenéssel látta, hogy- Schnell Ernő az : asztalra borulva mozdulatlanul ül székó- I ben. Hozzátépett és élesztgetni próbálta. Mentőkért telefonál? s o rendőrséget is ! érlesríette. A szomszédból odasiető men j főorvos már csak a beállott halált állapította meg és azt. hogy a híres jogászt szív szélhiidés öltó meg. Scliadl Ernő 1885-ben szülelelt Győrött. Jogi tanulmányait a ko lozsvári egyetemen végezte és Ur avatták u jogtudományok doktorává1. Végigharcol* ta a világháborút, megsebesült, majd orosz fogságba került. Csak 1920-ban került vi.sz- sza a fogságból. Már 1924-ben tanácsve zetéssel bizlák meg, majd törvényszéki ta nácseluök Jeti. Hosszú esztendőkön át ő tárgyalta a legkomplikáltald) politikai ős sajtópereket. O vezette annakidején a fo les,éggyilkossággal vádol? Erdélyi Béla bünperének betekig tartó tárgyalásál. Bírói és ügyvédi körökben közismert volt alapos jogi felkészültsége, hatalmas munkabírása. Scliadl Errtő tanácselnök hirte len halála nagy feltűnést és őszinte rész vétet keltett a magyar bírói és ügyvédi karban. Temetéséről még nem történt intézkedés. i sivatagi iiáirnry parancsnokai, m?nt szürke katonák élnek együtt az afrikai karcok névtelen hőseivel A Duce lapjának Afrikába küldött tudósítója legutóbb igen érdekes cikkben számol be az afrikai front izgalmas életéről. Carlo Fettarappa Sandának, a libiai tudósitónak színes cikke magyar fordításban a következő: J Ebben a különös háborúban — írja az olasz j tudósító —, amelynek sem meghatározott < hontja, sem biztos közlekedési utjai nincse- j ne'k, színesen izgalmas az ólet. És itt a tűző j afrikai nap alatt a tábornokok is ugyanolyan I kockázatos és veszélyes életet élnek, mint a : legutolsó közlegény. A parancsnok itt egyszerű katona a katonák között, a harciszellem és a lélekero példaképe. fi parancsnak szállása Az. egyik hires olasz parancsnok szállása mindjárt a legelső vonalban van. A szállás összelőtt angol harckocsik maradványaiból van i /összetákolva és anyaga nagyszerűen véd a trópusi nap melege ellen. A gyönyörű Gadames oázis közelében lőtték ki csapataink ezeket a tankokat, melyeknek vázszerü részei oltalmazzák most a hadsereg egyik vezetőjét. Sok.cal ,,előkelőbb" szállás azonban néhánv más generálisé, akik zsákmányolt teherkocsikban laknak. Sajnos, egyik szállás sem véd meg a rettenetes, csontig hatoló: éjszakai nedvesség ellen, ami az afrikai háború legkellemetlenebb cs legidegesitőbb valósága. Mindenféle alkal- mi függönnyel védekeznek ez ellen, sajnos, eredménytelenül. De a tehergépokcsi még fejedelmi , szállás, mert legtöbben a csillagos ég alatt alszanak, a szabad sivatagban. (A parancsnokok együtt élnek a katonákkal, resztvesznek mindabban a szenvedésben, ve- szede;embcn és harci, dicsőségben, ami a háborút jelenti. Azonban ez a közös élet csak fnég jobban megerősíti a fegyelmezettséget, a feltétlen engedelmességet, az igazi katona erényeit. Bajtársias szellem és fegyelem — ez itt a jelszó, s nincs megrenditőbb és szebb látvány, amikor, tiszt és közlegény, tábornok és egyszerű közkatona együtt imádkoznak az idegen, forró ég alatt a hazáért, A parancsnokok Afrikában tehát, a legegyszerűbb közlegény életét élik. Az élet semmilyen vonatkozásában sem tesznek kivétel önmagukkal. És ezek a parancsnokok hisznek katonáikban, mint ahogy a katonák hisznek ő bennük. Csodálatos a katonák bátorsága és fegyelmezettsége. Megtörténik, hogy a műszaki emberek a legnagyobb ellenséges tűzben mennek vonal- javitsára, a távbeszélő és táviróhüzal rendbeszedésére. Legutóbb angol támadás alatt végezték el ezt a nehéz munkát, a legnagyobb tűz közepette. Valóságos hős a rádiós is, aki inkább meghal, de teljesiti feladatát. Ez érthető is, na tudjuk, hogy a sivatagban egyetlen pillanatig sem élhetnek csapataink rádióösszeköttetés nélkül. Hap, széf, ham®k A sivatagi .harcban főszerepet játszó gépesített osztagokról külön könyvet lehetne irni. füzeknek a csapatoknak megvan a maguk tradíciója, s megvannak a maguk módszerei. Az ilyen katona — mint a régi mondás tanítja — ,nem lesz, hanem születik. Valóban, a legtökéletesebb idegrendszerre és technikai tudásra van szüksége valamennyinek, s csakugyan a legkiválóbb és legerősebb fizikumú emberanyagból válogatják ki őket. Távoli századokban talán hőskölteményt Írnak például a Vasosztagnak nevezett, gépesített osztagunkról, amely elképesztő bravúrral és haláltmegveíő bátorsággal győzött Bir el Tamarnál, a hatszoros angol túlerővel szemben. Nap, szél, homok és por a sivatag katonájának legnagyobb ellenségei. Az élet nehéz és fáradságos, s minden nap újabb küzdelem ezen' a végeláthatatlan sivatagon. Nincs pihenés, nincs szótakozás. Csák harc, szüntelen harc és erőfeszítés. Gvakrán kell kilort!étóreket gyalogolni n sivatagban, mert ez a gvalo- gas sorsa, aki a sivatagban is gyalogos. Ilyenkor a katona minden csomagját és felszerelését a hátán hordja. Gyakran éri őket ellenséges légitámadás, mert az angolok előszeretettel bombázzák menetelő oszlopainkat. De gyalogosaink tovább mennek -és mennek gépesített osztagaink, előre, mindig csak előre a győzelem felé — fejezi be cikkét az olasz újságíró. 1—-) a rokkhítíőü Fejesleges szavakat egymuskoz fűzni. Felesleges magyarázni, és indokolni. A rokkantnak, különösképpen a hadirokkantnak joga.- van embertársa i részéről megkülönböztetett, elbánásra. Szinte hihetetlen, hogy ezt egyáltalán szóvá kelt még tenni. Vannak azonban olyanok, akiknek emberi és közösségi érzését erélyes eszközökkel kell felébresztem. Megdöbbentő eset jutott tudomásunkra, amelynek lényege Kolozsvár polgármesteréhez intézett beadvány szerint a következő: „Szerdán este 9 óra előtt a Mátyás király-téren felszállt az egyes szánni autóbuszra egy hadirokkant, akinek a téli hadjáratban mindkét lába el fagyott és két botra támaszkodva vánszorog. A kalauznő előbb le akarta szállítani, mert a kocsi megtelt, mire a tülekedő felszállók után utolsónak feljutott a kocsira, miután előbb már kettőre sikertelenül próbált felkapaszkodni. Amikor pedig alulírott, aki szintén állottam, halkan és udvariasan arra kértem a kalauznőt, gondoskodjék róla, hogy valamelyik fiatalabb utas átadja, helyét. a hadirokkantnak, rideg hangon utasított el azzal, hogy: „Az az utas is ugynugy megfizette a vitel- dijat, nem kelthet fel senkit a helyéről, még hadirokkant, kedvéért sem.“ A közelben ülő tizéve-s leánykában több jóérzés volt: szó nélkül átadta helyét a hadirokkantnak, aki csendes, de elkeseredett hangon méltatlankodott a kalauznő eljárásán. Szomorú, hogy akadt az utasok között egy „minő“ — legalább is öltözete szerint annak látszott — aki a kalauznőne]; adott igazat _és azt vitatta, hogy a hadirokkantnak sincs több joga az ülőhelyhez, mim más utasnak és különben is igazol nia kellene, hogy hadirokkant, ha kivételes elbánásra tart igényt-“ Koledy Tibor polgármester minden bizonnyal megjelelő intézkedéseket fog tenni a kala.uznövc-l szemben és gondoskodik arról, hogy a: autóbuszokon többé hasonló eset ne fordulhasson elő. De ha netán bárhol még egy ilyen eset előfordulna, mi is eleget teszünk kötél ess égünk nek és legyen az bárki, aki nem tartja tiszteletben a rokkant jogát - kíméletlenül kipelÎengérezxuk. II
