Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)
1942-08-03 / 174. szám
ELLENZÉK fi szebb jövő:fi viselni keil a korlátozásaiét és géikiiizéssket is — mandotta a deíirecsni saióírlekezleíen Ltisscrcií István Höze^IáYásügyi miniszter 19 4 2 a u ij u s z t u OKMM DEBRECEN, aug. 3. (MTI ) I.oss«nc:\/ l\'.r án kö/ellátásügy i miniszter vaainap délelőtt a tiszántúli politikai és hetilapok képviselőit tájékoztatta n közi-'látás idős/rrü Léidésv'iről. A sajtóértekezleten megjelent . tez Kolost'ilry Borosa Mihály, a Sajtoka ui.ira elnöke, Gáspár Jenő, a Sajtókamara i. :izgató főtitkára és a helyi hatósápok tobi» ve*etői. — Mióta u küzcllátas irányítását ránihU- ak, — mondotta a miniszter — egyik A'gfc.ntosubb feladatomnak tartom, hogy a í-aj ó utján felvilágoai-ísuk a közönséget, ne te gyünk beválthatatlan Ígéreteket, ne kecscg- 'essiik reményekkel, de becsületesen, ősziu- léri tarjuk lel a való helyzetet. Ezután a kenyérellátás átmeneti nehézsé eeit ismertette, majd diesércr.el emlékezett meg a közönség példás fegj’e mez.eclsegéról. — Rendkívül fontos, — mondotta — hogy a közönség és a kormányzat között a bizalom fennálljon. A bizalom meg eremtrsebon I sajtó igen nagy segítséget nyújthat. A vidéki sajtóm',k is .egfontosobb feladata a inai viszonyok között töretlenül megőrizni min denkiben a hitei a jobb és szebb magyar jövőben és ugy anakkor lankadni lanul hirdetni, hogy ezért a szebb jövőért mindent ítiiWn cl kell viselni, a korlátozást, a zu - l.i’Jözést is, mert a Irgk'isebb áldozat is meg hozza a maga gyümölcsét' Igyekezni fogok a- közellátási jobbat enni. Ez nem annyi:- jelent, hogy többet adni, hanoin jobban, zavartalanabbal és simábbon. Igyekezni fogok, hogy élelemből es; az elsőrendű közszükségleii cikkekből az elliátáa elégséges legyen.- A miniszter ezután megerulékezett a csaIánpyüjtésröl, amelynek fe|b'a-s/.iiúlasavul e, nyvgesen megjavíthatja a napyközün.', - ni* bae'\lá:ását, majd hangsúlyozta az ócd.a, holmik és hulladékok gyűjtésének fontosságért. Ezután iá mutatott arra, hogy rengeteg szó hangzik el u lábbeliollátás hiányossá:.*« ról, ugyanakkor n közönség nem tanúsít semmi érdeklődést a poranyagok iránt, [ledig u mii,apus Lilibe’í viselésével nagy mértékben kímélni lehetne a bőrtalpú cipőket. A továhhiakban vázolta azokat a szempon tokát, amelyeket a inai háborús helyzetben a vidéki sajtónak a közellátási kérdések ismertetésénél mindig szem előtt kc ţ Uirtania. Megállapította, hogy if:jnVüsiitOs jelenség a rémhiir terjesztése. Budapesten hónapokon kérész iil terjesztették a ruhat-pontrendszer I t ve/: lésének hiré-t. Az utóbbi időben So mogv vármegyéix*n azt h,Tesztelték, hogy akinek 10 kacsája van., annak nem sz. hod sertést hizlalnia. Az ilyen lurok megmételyezik az ország közhangu'atnt. Végül röviden vázolta az árpolMikit legidőszerűbb kér dóséi' és hangsúlyozta, lássa he végre u nagyközönség. hogy háborúban vagyunk, a háború minden terhét vise ni kell. Szükség j van arra. hogy küzdjünk. mert n^m lehet, 1 hogy 191S még egyszer megismétlődjék, A nagy tetszéssel fogadott tájékozlatásért : a saj'.ó képviselőinek nevében vitéz Kolos- j váry Bőre* i Mihály, a Sajtókamara elnöke ţ mondott köszönetét. | Hangoztatta, hogy a sajtó pártállásra való j tekintet né'bűi 'ámogutja a mJnísztert, aki j nemcsak c’mélcU felkészültséggel. hanem kiváló gyakorlati érzékkel is tölti be a inai nehéz időkben a legnehezebb őrbe vei. jjyöfceir- tehát t.ern « •..’.yaglak hiány* b/in rejtik, hanem óbban, hogy a mai fiatal magyar házasok őzért nem okainak uyeraie- ket mert ez nieyzctvorná a modern életstílust. Ezekkel és máslélc 1 i to Iáit elméletekkel pert,, könnyen el lehet játszani n magyer hivu* iá-- Hzek ,t hozások elfordultak Krlszustól, mert nem bírják el törvényeit. így lesznek napúkul ke,észtényeknek nevező magyarok pogány ok ki, sőt pogány gyilkosokká. Megkezdődi!;. ,i földindulás, kicsik lábunk alól a talaj, mert a székely megyékkel ellentétben, az alföldi és dunántúli inegyék, ahol Kodolán? i darabja lejátszódik, eyyözcrüon kivonni lúí- ezanak magukat a magyar nép szaporításából, jov azt kell, h *gy állítsuk, hogy magyarságunknak jövőjét a Székelyföld hordozza i magi szapora, szintisztii rnagyaiságáva!. Miután a magyarirtás kit forrásból s/árma- zik; a nagy családot lehetetlenné tevő anyagi hiányból és a Krisztus nétkiüi lelki beállitott- sígból, a megoldásnak is kétirányúnak k> . lennie: családvédelmi reformokkal n kellő anyagi alap megteremtése es lelki tnepujho* dácsái az életszolgalat hősi vállalása, bálin á. .p /u-t. > >t. mindkét megoldáfcra v ,• /e-< e majd leszögezte végső követ'e/W iéi i. brr inán,ik az az akarata, hogy bűnök inait • '• gyermekkel m- szulte-aé keve-ef f .-nőnek. pedig u. uv. okai at«, nogy <••• miatt év* n bűnök ,'irár, egy rn. ->>■-,rral .<* v/ lessé K kevesebb. Bálint Józbf-I képviselő úgy ’< tá/éssei fok dóit bcüzéde után megkezdődött j í öidlndui i előadas-i. 0«zinte elismeréssel adózunk •>. 1 (Jéivi Part műkedvelő csoportja minden tagj-. n,.k, mind a Bioi magyar kérdések legégetőt lét a tiszta irodalom eszközéivé felvető d r ’ kiválafiztásáért, mind pedig ■ '.ért a u-!k i munkáért, amellyel minden igyeu. -zetiiket b * bavetve, azinrehozták Kodolányi János c . ját. Különösen kiemeljük Kántor János nie, - ^úját, Király Józsefet, Szabó Ducit, mi.-* i bék Juli és Kiss Lasziót, mint bobén So;..’i megszemélyesítőjét. De kivalé-an mükfxlti közre a darab többi szereplői: Bara Sándor- ^letzné, Fábián Irma, Potyí Mária, Bara S"r ^*,r, Udvarhelyi Józsefné és Kletz Is'ván t\ műkedvelő csoport ezóp és élvezetei elő c ' «át Dálnoky István tanította br: és rc-ndr ■' Hetyzetielentés ör Ökör szagról Pit Erdélyi Párt közbenjárására II] szsraélgvonaí Közlekedik Szaímdr és Raggkároíg közöli KOLOZSVÁR, augusztus 3. Szalmáinak, IS agyi. á roh; nah és környékének régi kivon- súgd ment teljesülésbe Domohidy István. az Erdély,- I art szót mai megijt i Lépiisc.öjen sikeres közbenjárása folytán. arncnnijiben a heicsLcüelemiigyi miniszter Domidiidy István kér tűére augusztus 3 led kezdődően engedélyezte egy személyszállítássá! közlekedő teher- vcr.ae beéillitását, amelynek felhasználásával Szatmárrá: Nagykároly fél nap alatt kényelmesen megjárható. A vonat reggel 8 órakor indul Szczitrtíirról és 10 óra körül érkezik \-'gykár< tybn, c.hor.ncm a kora délutáni órákban indul vissza Szatműfra. Hid3Tmisen, IRagţforpaîatkdn és Vajda- kamaráson mondott beszámolót Vita Sándor országggíilési képviselő KOLOZS\ ÁR, augusztus 3. Nemrégiben i jelentettük rnár, hogy az Erdélyi Párl- elnök.- sége megállapítóíta a képviselők kerületeit. Ennek következtében Vita Sándor ország- j gVÜ'ési képviselő szombaton és vasárnap kerületének löbb kolozsmegyei helyiségét Iá togatta meg. Szombaton délután Lázár Ferenc központi előadó és Botos János tagozati főtitkár társaságában Hidalmásra lá.ogatott el, ahol *z egybegyü't magyarságnak tájékoztatót adott az ország bel és külpolitikai helyzetéről. "V asárnap délelőtt Magyarpalatka község meglátogatására került sor. Tőkés András rcf. leikész lelkes bevezető szavai után T’ífa Sándor szólalt fel, majd Demeter Béla főszerkesztő beszélt ítz. időszerű gazdasági kérdésekről. Pásztor János kisgazda a falu megoldásra váró kérdései; telte szóvá. Délután négy órára viszont a \ ajdakamarási felekezeti iskola termét töltötték meg zsúfolásig a helybeli gazdák. Itt Kertész Márton ref. lelkész mondót rövid üdvözlőbeszédet. vita Sándor ílt is, heszámo'ót tartott. Botos János a mai idők kötelességeire figyclmez tette a ha’lgalóságot, mig Demeter Béla a falu gaudatági kérdéseivel íoglalkozo,tt. Az értekezleten ifjabb Farkas Dániel és Varró Miklós ismertették a község fontosabb kérdéseit. Lssz-3 baszmllliós magyarság ? ih. Bű in’ lóísel otsiággyülési l<épví*:e ő S»ev#*zsíő Kss?ét2e az fcváé.yí P fi Iío oísvépí is; ii . ecSteíoinelc e őacksűvt Kolozsvár, augusztus 3. Az Erdélyi Párt kolozsvári tagozata kulturális szakosztályának műkedvelő csoportja szombaton és vasárnap Kodolányi János ,.Földindulás' 'cimü szinmü- ’> ét mutatta be a Színkörben. A vasárnap délutáni előadás előtt Bálint József dr. ország- gyűlési képviselő mondott a darab szándékával -s irányával egybehangzó beszédet. ,,Lesz-e húszmillió magyar?" címen. Beszédében elmondotta Bálint képviselő, hogy a gyermek századát éljük cs mégis sohasem követtek el annyi bűnt a gyermek cs nálunk, különösképpen nálunk, a magyar gyermek ellen, mint ma. Húszmilliós magyarságról álmodozunk és soha, idegen zsarnok alatt se fo’yt olyan rr,agyarirtás, mint amilyent napiaméról a tö:lénelem bizonyára feljegyez. Pe- dig az egvke kérdéséiben egy súlyos magyar kc-rd'-s előtt állunk. Az előző világháború ö\o cszázezer magyar életet oltott ki. A gyer- mLV:,irö'.,s staEsztrkája azonban ennél sokkal szörnyűbb számokat mutathat, fel. Számolnunk kell tehát azza:, hogy északról, délről, keletről, a magyarság testére a szomszédos bősza- poraságu népek hatalmas expanzív erővel feszülnek rá, amit csak aktiv állami és társa- da'mi népesedéspolitikával lehet ellensúlyozni. Természetesen ez nemcsak magyar probléma A felelőtlen életmegakadályozás és cletkioítás nemcsak a magyarság, de a kereszténység nehéz problémája is. Ezek a pokoli tanácsot adó anyósok a föd!kapzsi szülők egyformán kikapcsoljak életükből Krisztust, s ezzel a kereszténységet, de az igazi magyarságot is. Az életmegakadályozás jogosságának elméletei közül — folytatta beszédét Bálint dr. képviselő — leggyakrabban az anyagiakat hangoztatják. Igaz, hogy fizetési rendszerünk rossz, de vájjon csak az anyagiak az oka az élelmegakadáíyozásnak. Hiszen palotaházakban j gyakran nem találni gyermeket, ellenben ki- I csiny fize’ésü, szegény tanítóknál vagy a szegény magyar munkás egy-két szobás lakásában hét, nyolc gyermeket is találta*. a ISZTANBEI,, augusztus 3. (TP.) Bvluljet Húz, az uj törölt kereskedelemügyi miniszter nem sokáig várt a hivatala átvétele után be- jelcnteU gazdasági reformokkal. Az elmúl* béé >égen fe!függesztették csaknem az. ösz- pzf-s étolniiszorkereskedelemre vonatkozó addigi korlátozásodbat. .Vz áredlenőrző bizotlsápokai fcloszlo:l-tá& és hczáetÁk ;» tartományok közellátási hiwita’ai:. A jövőben nem Pzal.ad zárolni élohuiszcr« kot. Az édelm szci «di.-*- vete! tehát ezután szabad le^z. TtfruiesZcescn mindmiellett szülísegesnek tflxtotiak megf- kvően gondolkodni az uzsora és a csempész- kereskedelem megakadályozásáról. Mivel mindez főleg n varosokban dívik, le^»üzdé- síikkel a városok elő’járóságait bízták meg. A neinzi véde.ini törvény is érvényben marad, hatáskörébe tartoznak az államérdekeket veszélyeztető gazdasági természetű kihágások is, mint például az áremelés és a tartalékok eltitkolása. A jövőben azonban m/ndeíételt a városi e. oljnrosapok fognak őrködni, nem pedig az állam. Ugyancsak feloszlatták -i gazdasági fcliigx-elő hivatalok szervezetét is, amelynek az vo’f a feladata, hogy a kormány mezőgazdasági természetű iirau\\'ona a n'->k betartását ellenőrizze. Ezt n bizottságot a iel- liecslő bizottságok sál torták fel. A háborús természetű hivatalok ' tűn ek h"gy uj biviţ- ta’oknak adjanak helyet, ameye-khen valószínűleg ugyanazok a hivalalnókok fognak ü ni. Ez tulajdonképpen kompromisszumos megoldás, amely minden esetre nagyobb szabadságot ;id lőrokország belső gazdasági életének. A kormány nyiVán igyekszik újból szabaddá tenni a nép kezdeményező készségét amely az utóbbi idők bürokratizmusától sokat szenvedett. A földművesnél: fokozot abban érdekében áll. hogy lehetőleg nagy területet műveljen meg és a ilegitim é elmiszerke- reskcde'cm feladata az lesz. hogy újból visz- szakapva szabad működési terét, elejét vegye, vagy legalább is mérsékelje a cstmpészkeres- kede’.me'. A tőrök kereskedelemügyi miniszter nydtan kijelentette, hogy az idei termés kifogástalan s ennek következtében kekó mennyiségű élelmiszer vau az országban. A kereskedelemügyi miniszter s a -örök puhlioiszt ka felfogása szerin , természetesen előfeltétel, hogyr a földművelő- cs a kereskedőtársadoJoin támogatja a kormány törekvéseit. Így fontos szerepet játszik a török pénz értékébe vetett bizalom, amely, mén- azt az arany áraik emelkedése és sok más jei is világosan mutatta, az utóbbi időkben bizonyos mértékig megrendü lt. Ettől a két faktortól fiigg, hogy az elrendelt engedmények eredményre vezetnek-e, vagV pedig később kény e enek lesznek kedvezőtlenebb körülményeik között visz- szatérni a szigorú íiilami irányítás rendszeréhez. Egyelőre inog errevonatkozólag a várakozás álláspontjára kell helyezkednünk. A kedvező és a kedvezőtlen e. őjc.ck egyelőre még kiegyensúlyozzák a mérleget. Jódként emlitiiető meg. hogy uz uratív ára 33 íorok fontról néhány napon belül 28 török fontra esett vissza, ami arra enged következtetni, hogy a k ereskedőtársacki lom felhalmozott aranytartalékának egy' részélő! szabadulni igyekszik, hogy készpénzre vegyen szeri', rea- kií kercskede’mi üzletek ébonyoiitá-vára. Meg a jelenlegi aranyár is megg m-Iolásra méltó, hiszen a háború kitörésekor az aranyfont árfolyama csupán 15.2 papirfontot tett ki. Jókai' beszélnek arról ü, hogy néhány ele,mi- szer ára csökkenni fig, Így mindeneke.lwt a rizs és o vaj ára, A magánkereskedelem ezzel szemben a cukor árának emelését követeli az/el az indokolással, hogy az eddig nur megkétszerezett cukorárral sern találj?» n■ számlását. A drágulás egyelőre teliét inkább tovább tart, sini mint csökken. Az is kér«’ egyelőre, hogy a búzaár 50 százaiékor i emelése ösztönzőleg hat-e majd a termei. ( . hogy terményeit gyorsan piacra vigye. I < - kint ve, hogy a gyáripari cikkek, amelyekre a termo őnek szüksége van, nem 50 százai»' k 1. hanem töLlnszáz százalékkal drágu’l aligha várható liogy a paraszt igyekezni f< >r, megszabadulni a gabonától. Viszont az cg. -z gazdasági terv .sikere ettől függ. «mely végeredményben arra törekszik, hogy az. erős M- naiat gj'tal újból észszerű áiakat érjen e! V városi iakosság, amely az utóbbi időben számos csalódást ért m g. nem hajlandó « r : könnyen felhagyni az áruhalmozás rendszeré-1 vei A kcnyéár ára 60. sót 80 százalékkal em> 1 kedett 6 ennek követkéz főben egy kistisztviselő, ükinck többtagú családj.1 van, fizetésének egyhatod részét csupán kenyérre kén»- e.len kiadni. Tehát nem oknélküi szemle »J többen aggálSyal az uj helyzetet, jóllehet, . - Ismerik, hogy az nj kereskedelmi miniszter kísérlete merész, de örvendetes. A török »- pok vezércikkei minden esetre barátság is fogadtatásban részesítették ezeket a reform - kot és figyelmeztelik a lakosságot, tegy 'n meg minden lőle te’hetőt a siker érdekéi- -n. R Soídmővslésugsí miniszter j az orosztzeg^i íüz£aro:n taíurr KOLOZSVÁR. augusztus 3. Ismcreics az a berza inas tűzvész, ami Oroszbegy község magyar lakosságát sújtotta. A lakosság jóformán még magához sem tér: a ezörn'ü I tragédiából, amikor báró Bánffy Dáuio! I földművelésügyi miniszter a gazdák megse- 1 gitésére aieLc-t., L'Lasitotta a földművelés ügyi minisztérium erdélyi kirendeltségét, hogy a legsúlyosabb helyzeibc jutott és gazdasági fdszereíes nélkül maradt 22 gazdának az oroszhegyi domborzati viszonyoknak meg-, felelő váltó-eke! szerezzen be és osvszon kJ A kirendeltség 22 drb. váltóekét már Orosz hegy községbe azonnal e is szó láttatott és azokat a napokban kiosztja. Az ekék juttatása csak egyik mozzanata annak a nagyarányú segítésnek, amellyel a födmiivelés ügyi miniszter a szerencsétlenül járt gazdák ügyét felkarolni kívánja. A földművelésügyi minisztérium erdélyi kirendeltsége most állítja össze egész pontosan a tűzvész által okozott kár nagyságát, amelynek alapján I >- vakatot tesz a leghathatósabb segítség nyuj. tasénak módjára. Ismeretes, hegy Oroszluz1’ egyik legszegényebb székely fa!u, ameíyn-’k szorgalmas és becsületes lakossága köréből 32 családnak hajléka pusztult el. A m g- nyil.vánult gyors segítség átmeneti mcgcld.i.-. az általános és mélyre hatoló segítség m 's- szervezése. alapos munká’ást igénye), ameiv boj a földművelésügyi miniszter jelen ős részt kivan magjának. A földmüveiésüryi miniszter ez azonnali, valamint az rzu'án még kiutalandó támogatásai m-vtó kisé-öje annak az éppen most tető alá került törvénynek, -amely beláthatatlan lehetőségek'5* tár fel a mezőgazdaság fejlődése elő.t és - hete séget teremt a magyar gazdaközön-é megerősödésére. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől rt legválasziékosabb kivitelig, ler olcsóbban az „ELLENZÉK“ könyvesboltjában, Kolozsvár, aöaüozzuhk a 33,000 şl csekkläpss a téli / : í
