Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)
1942-08-18 / 186. szám
A NEMZETKÖZI Titkos szüpp«mgYör«t lepleztek le Marosvásárhelyeit Marosvásárhely) augusztus 18- A rendőrség bűnügyi osztályának tudom ius ára joiüott, hogy Markoviit» Mór zsidó ügynök lakásán nagyobb mennyiségű mosószappan van felhalmozva. Detektívek szálltak ki Atarkó v its lakására, ahol „Porcellán“ feliratai cukros ládákba rejtve száz kiló szappant találtak. -Markovit» ki- halilgatitsakor elmondotta, hogy a mintegy négyszázötven-ötszáz darab szappan nem az övé, hanem néhány nappal ezelőtt Pollák Mózes maros- fváiSárhelyi Lakos vitte a ládákat a lakására, azzal a megokol ássál, hogy nincs hol tartania azokat. Hangoz- tatíta, hogy a ládák tartalmáról nem tudott. A detektívek előállitótták Pol- iákot is, akiről kiderült, hogy öccsével, Pollák Jakab talmudist ával valóságos kis vegykonyhát tartott lenn, ahol nemcsak zsiradékból állított elő szappant, hanem pótanya- gok előállításával is kísérletezett. A Markovit» lakásán talált szappan vegy elemzése k or1 meg állapi tot - ták, hogy annak 25—30 százalék zsiradék-tatalma. van. Megállapították azt iis, hogy a Pollák fivérek a zsiradékot hatósági árcn felül az egyik maros- vásárhelyi mészárostól vásárolták. A nyomozás megállapítása szerint az üzelmekbcn Markovit snak is része volit;, mert az lett volna a szerepe, hogy a Poklák élet ól kapott szappant továbbadja, természetesen megfelelő haszonnal. A Píollákiék lakásán végzett' szemle alkalmával kiderült, hogy a talmud isitia vegyészek pót anyagokból is állítottak elő szappant. A Poklák ék vegykonyháján j( „Budai föíd‘‘ és „Bécsi fehér“ jelzésű porokat találtak, amelyekből a fivérek szappant akartak gyártani, hogy ezt valódi áruként hozzák forgalomba. A lakásukon talált vegyi anyagokait, úgyszintén a Marko vitán ál talált 100 kg. szappant lefoglalták. A szappanügy valamennyi szereplőit őrizetbe vették és eljárást indítottak mind annyink ellen. Ugyancsak eljárás indult a mészáros ellen is, akitől a Pollák fivérek a zsiradékot vették. Ha a talmisdista a vegyészeti*©;* is éri Áüandósíiotíák a nagybányai „Széni István“ feslődijaí liiérá nem oszfolááií fkí a Széni fsáván-liéí összes pályadllaiá I FeEje^zések Hagy kánya ünnepnapiéiról vári-dijat állandósítják. Minden érben pályázatot hirdetnek különböző kötött~ tárgyú témákra és ugyanakkor szab'ldlár- gyu kiállítás keretében is megjutalmazzák a legjobb festményeket. Az a mozgalom tehát, amelyet Bereutes Lászlós ^ Munkás- főiskola fáradhatatlan vezetője, indított, mégis teljes sikerrel járt. A nagybányai festődrj az ország harmadik állandó festődija lesz és évről-évre növelni fogja a nagybányai művészétét jelentőségét, fír. Szabó Miklós' Nagybánya polgármestere, a főispánnal egyetértőlég Ígéretet tett arra, hogy o festödijai a költségvetés tételei közé is laktatják. Nagy kár, hogy "áz irodalmi pályázat sem vezetett eredményre. A beérkezett 36 pályamunka közül egyetlen egyet sem érdemesített pénzjutalomra a bizottság. Annakidején, amikór néhány héttel ezelőtt Nagybányáin jártam, annak a véleményemnek adtam kifejezést, hogy tulnagy az aránytalanság az irodalmi éss lestészel: pál vádi jak' között Nyilvánvaló volt, hogy az aránylag szerén-,- irodalmi dijak nem ke^enek olyan érdeklődést, mint az egésze szokatlanul magas festői pályadijak és jutalmak. A Munkásfőiskola vezetői ezt a különbséget azzal indokollak, hogy el sós őri* ttl a finita! irónemzedék pályamunkáira számi tanuk. Ugv látszik azonban. hogy ez az elgondolás mégsem volt helyes, mert nem kerülhetett sor a pályadijak kiosztására. Ig->- tollát megismételik a pályázatot és előreláthatólag felemelik a jutalmak összegé*. A Szent István-héttei kapcsolatos kép- kiálliíás igazi élmény. Szebbnél-szebb f stmények gyönyörködtetik a nézőt. Az országszerte ismert festőművészeken Livii1 nagyon komolv ígéret Pirk János, a második díj nyertese. Néhány egészen kiforrott festménnyel! szerepel a kiállításon. Egyik képét Budapest székesfőváros vásárolta meg. Szntnuy Sándor is küldött két képe? a kiállításra. ..Készülő műcsarnok“ című festménye különleges feltűnést ke’ilett. Eredeti, friss színezésével felhívja a figyelmet. A kiállítás egyik legértékesebb alkotása. Hosszadalmas volna seregszemlét tartani a három kiál itási teremben. Hivatott képzőművészeti kritikus tollára méltó az ilyenfajta megemlékezés. Laikus .szemmel azt lehet megállapítani, hogy a Szent Islván-hét legjelentősebb eseménye a ki-áMitás, amely órákhossz U leköti a közönség szereld teljes érdeklődését. NAGYBÁNYA, augusztus 18. (Az Ellenzék kiküldött munkatái’sátólt) Gazdag és változatos a nagybányai Szent Istváu- hét műsora. A Szent Islván-hét rendezősége lelkes és fáradságos munkával az ország közvéleményének figyelmét arra kívánta felhívni, hogy a város kulturális és gazdasági szempontból egyairánt nagyfon- tosságu szerepet töh be a magyar életben. Idegenforgalmi szem pontból, különösen nyár idején, Nagybányának nincs szüksége külön reklámra. A gyönyörű v’dék már eddig is sokszáz látogatót vonzott Hle ezen a nyáron. Nemcsak a festők keresik fel előszeretettel Nagybányát, hanem az ország minden részéből érkeznek vendégek, akik vagy a festőtelepet, vagy az aranybányákat akarják megtekinteni. A Szent István-hét megrendezés© általános nemzeti szempontból is dicséretes és szerencsés gondolat volt. „Ismerjük meg egymást, mert a megismerésen keresztül még bensőségesebbé lesznek a szeretet kapcsolatai.“ Huszonkét esztendő alatt nagyon sok változás történt úgy a trianoni Magyarország belső életében, mint az elszakított területeken. Feltétlenül fontos tehát, hogy a ro’gyar tömegék közelebbről megismerhessek az egyes országrészek éleiét, nevezetességeit és az igv nyert tapasztalatok alapján együttes erővel dolgozzanak a jövendő újjáépítő munkáján. Nagybánya jogosan szerepel a köztudatban, mint a festők é*s a bányászok városa. Úgy művészeti, mint gazdasági szempontból' hatalmas fejlődési lehetőségek előtt áll, amelyeknek szerencsés kiaknázására a városvezetőség és a társadalmi egyesületek lelkes munkája megteremti a kiinduló á.lomást. A Szent Istyán-hét műsorának összeállításánál is az a vezérelv uralkodott, hogy Nagybánya vendegei megismerjék a miivésztelep életét éf betekintést nyerjenek a sokezer nagybányai bányamunkás sorskérdéseibe. Kétségkívül nehéz témát tűzött ki a Munkás főiskola, amikor „Munkáján keresztül becsüld az embert14 cimen hirdetett kötött pályázatot. Az elgondolás, nemes és tiszteletreméltó. Az egészséges, uj életfelfogás szerint csak azt lehet hasznos állampolgárnak tekinteni, aki munkajá-- val a közösség érdekeit szolgálja. ,.Mindenki annyit ér, amennyit dől gozik.‘‘ Ez az alapja az uj európai világfeifogasnak és kormányzatunk vezetői számtalanszor bebizonyították, hogy a fizikai munkát ép pen úgy megbecsülik, mini a szellem harcosait. Ennek a gondolatnak a festő ecsetjével való tökéletes kifejezése és ixieítörökitése tulajdonképpen i«lenáidoüa, zsenit kivan. Olyan tehetséget, aki a képzelet erejével és a kompozíció nagyszerű- gégével halhatatlant alkot- A pályázat kitűzői maguk is tisztában voltak azzal, bogy a szokásos méreteken túlmenőt kívánnak. Éppen ezért olyan nagyösszegű pályadijakat állapítottak meg. amelyek az ország legjobb festőit munkára ösztönözhették. 3000 pengőt szántak pályadijakra és jutalmazásokra. A bírálóbizottság szigorú művészi szempontok alapján döntött a beérkezett 19 pályamunka fölött. Ennek tulaj donit ha tó, hogy sem a 3000 pengős elsődijat, sem a harmadik dijat nem adták ki. Úgyszintén) visszatartották az első és második jutalomdijat iiS. A bírálóbizottság döntése már az eredménykihirdetés előtt elterjedt Nagybányán. A Szent Islván-hét megnyitásának estéjén az István-szálló zsúfolásig megtelt nagytermében, ahol a pályázatra beérkezett festményeket kiállították, úgy hiríett, hogy a festőművészek között paf.'o- taforradalom készül. Túlságosan szigorúnak találták <n bírálóbizottság döntését és főleg azt nehezményezték, hogy a jutalomdijak kiosztásánál! is szűkmarkúén jártak el. Hangoztatták, hogy a pályázatra készülő festők nagyon sóka! költőt! ek a rendkívül nehéz feladat kidolgozására. Hosszú betek megfeszített munkáján kívül anyagilag is jeleni ős költségeket vállaltak magukra és ha már jutalom- dijat nem nyerhettek, méltányos lett volna, hogy törekvésüket megjutalmazza a bizottság. EzzeiJ szemben a bizottság mü- vésztagjainsk az volt a véleménye, hogy mivel megbízatásukat a kultuszminisztertől kapták, kötelességszeriien a legszigorúbb művészi szempontok figyelembevételével hozlak meg döntésüket. A díjkiosztás alkalmával a bírálóbizottság titkára, Lőrinczy Géza unitárius lelkész? szükségesnek látta hangoztatni, hogy a nem mü- vésztagok több dijat osztottak volna ki, azonban a szakértők véleménye előtt terna é'-zetesen meghajo!tak. Nem akarunk egyik álláspont mellett sem sikraszálUni. Tiszteletben kell tartanunk azt a véleményt, amely művészi pályamunkák jutalmazásánál egyedül az abszolút értékel tekinti irányadóul, de azok felelt sem lehet málcát törni, akik azt tartják, hogy ilyen monumentális lénia feldolgo zásánál a méltányosságra is tekintettél kell lenni. A festők végűik; belenyugodtak a bírálóbizottság döntésébe és igy a díjkiosztás a legteljesebb lelkesedés jegyében történt. Ä jövőre vonatkozólag nagyhorderejű határozatot hozol? a bírálóbizottság. í gy döntőitek... ho.sy a nagybányai Szent 1stMéltó szerephez jutottak a bányamunkások az ünnepi bét műsorában. Gyönyörű és felejthetetlen volt a bányászok vasárnap esti felvonulása. Jelképezte, hogy Nagybánya társadalma megbecsüli a munkát, tisztelettel adózik a sokezer bányász küzdelmes életének és átérz: a munkások szociális kérdéseinek jelentőségét. Nagybánya Főtere már jóval nyolc óra előtt zsúfolásig meglelt érdeklődő közönséggel. Amikor felhangzott a bányászhimuusz, a közönség kaiaplevéve hódolt a munka katonáinak. ,,Szerencse fel, szerencse le." A bányász sorsa végzetszerűen hasonlatos a badiszérencséhez. Minden pillanatban éppenugy veszedelemben forog, műt a katona, aki fegyverrel kezében védi hazáját. Hatszáz bányamunkás vonult fel a nagybányai Főtéren, amelyet bányam*-c.Mj- sekkei világítottak meg. Minden munkás kezében olt tartotta a bányamécsest, eme Ily cl máskor a föld mélyébe száilanak le, hogy verejtékez munkával keressék meg a kenyeret maguk és családjuk számára. Díszruhába öltözöli bányászok hozták az arany kalap ácsot, amely valóságos szentséget képez a bányászok szemében. Az istenfélelem é„s a keresztényi gondo-b kozás jelképe volt az a 12x6 méteres kereszt. amelyet bá.nyamécsesekkel gyönyörűen kivilágítva, a felvonuló csoport élén vízszintes alakba fektetve hoztak a bányászok. Utána száz nemzeti szinii zászló alatt vonult k fel a különböző bánvász- ölakulatuk. Felvonulás, közben megvilágították a Szent István-tornvot. Messze- vidékre világított a villanykörtékbő' kirakott kereszt. Közben a Szén» István- toronyból a szimfonikus zenekar toronv- zenét adott- Az egész felvonulás katonai rendben, impozáns külsőségek között történt. Bodor Áron hadiüzem! titkár rendezte a felvonulást. Az ő elgondolása alapján sorakoztak fel a bányászok és méltán fűződik nevéhez a Szent Istvánjáét egyik legszebb sikere. w Érdemes volna külön-külön foglalkozni o Szent Islván-hét minden előadásával. Nagyon nehéz olyan keretet adni iiven nagyszabású ünnepségnek, hogy mindvégig maradéktalanul ekössék a közönség érdeklődését. Általánosságban fel kell azonban jegyeznem, hogy a helyi adottságokat íigyeéembevéve. a nagybányai Szent Istv án-hét műsorát sokkal szerencsésebb kézzel állították össze. mint a kolozsvári Művészeti Hetek programját. Talán annak köszönhető, hogy a rendezés munkájába bevonták az összes társadalmi egyesületeket. Tanulság a jövőre is hogy az erők összefogása teljes összhangra és sikerre vezet. Nagybánya mindenesetre bebizonyította, hogv tevékeny rés*t kivan venni az ország vérkeringésében Komoly munkává) és megérdemelt ered ményekkel biztosította az ország közvéleményének érdeklődését Helyes volt a rádióközvetités gondolata is. meri igv a/ ország minden részébe eljut az ünnepi események híre. Követésre méltó ez a kezdeményezés, amelyért Nagybánya városa nak vezetőségét és a Muukásfoiskola irá nvitóit joggal megilleti a magvar közönség báláját. VÉGŰ JÓZSEF.
