Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-14 / 184. szám

19 4 2 augusztus 14. ELLENS** ammmmmm Ilim nsggszmsu élelmiszerleüi'ccatósf icplezlesi le a Eiaíöádfcoh » Leuirtózamásoft Oésen és Koiflzsvárf KOLOZSVÁR, augusztus 14. (Az Ei- ienzék munkatársától.) Újabb nagyobb- szabású kenyérjegvpanamát lepleztek le a hatóságok. Ennek a közellátási is érzéke­nyen érintő súlyos visszaélésnek a szálai Kolozsvárról és a vidéki községekből ágaztak ki. Az ügy középpontjában Mun- tyári Sándor szentbenedeki lakos állt, aki községi dijnoki minőségében, az eddigi' megállapítás szerint, körülbelül 500 darab kenyér- és lisztjegyet és ugyanannyi cu­korjegyet lopott el a mikeházai körjegyzői hivatalból s az ellopott fontos . közszük­ségleti jegyeket áruba bocsátotta. A rend­őrség csütörtökön őrizetbe vette a meg­lévőit községi dijnokot, aki kihallgatása során beismerő vallomást tett. Elmondot­ta, bogy a nagymennyiségű kenyér-, liszt- és cukorjegyet Léb Samu foglalkozásnél­küli egyén felbujtására lopta el, s az ei­nes í. re­ál érléke­lopott jegyeket azután részin szint kolozsvári zsidóknak adta silés végett a felbujtó. A rendőrség bűnügyi osztálya ugyan­csak tegnap sorozatos házkutatásokat is tartott és lefoglalta a bűnjeleket is, vala­mint a jegyek eladásából eddig befolyt 1600 pengő körüli összegei is. Mindjárt az első huszonnégy órában őrizetbe velle a rendőrség Mózes Mihály, Rasenfeld Sa­mu és Friedlender Ede dési lakosokat, to­vábbá fíródi Vilmos, Bródi \ Umosrié, Ro­senfeld Mór né, Markendes Jenő. Schrei­ber Hermann és Fein Amoldné kolozs­vári lakosokat. A bűnügyben egyébként a kihallgatások megszakítás nélkül foly­nak, s a vizsgálat befejeztével a rendőr­ség az ügyet és az abban szereplő őri - zclbévett egyéneket további eljárás végeit átadja az ügyészségnek. Lelkesen támogatják az Erdélyi Párt székelyföldi tagozatai honvédetek tél! rafiasegély akcióját KOLOZSVÁR, aguusztus 13. Az egész magyar közvélemény lelkes áldozatkész­séggel támogatja honvédőink téli ruhase­gélyakcióját. Kormányzó urunk hitvese, a legelső magyar asszony állolt a rnozga lom élére és rádiószózatában a magyar haza egész lakosságának figyelmét felhív­ta a téli rnhasegélymozgalom döntő jelen­tőségére. Az Erdélyi Párt országos köz­pontja köriratban utasította a párt vidéki tagozatait, hogy egész szervezetükkel áll­janak a gyűjtési mozgalom rendelkezésé­re és mindenben igyekezzenek elősegíte­ni a mozgalom teljes sikerét. Háromszék- megyében a gyűjtés megrendezésének ér­dekében a napokban a vármegyeházán értekezletet tartottak. Az értekezleten az Erdélyi Párt megyei tagozata küldöttség! - leg képviseltette magát. Az itt hozott ha­tározat értelmében a megyében az össze­gyűjtőit dolgokat a leventék szedik össze. Az Erdétyt~ Párt megyei központja uta­sította az összes tagozatokat, hogy (t gyűjtés munkájában mindenütt leg e nek a leventék segítségére. Hasonló lel­kesedéssel találkozott a téli ruhctsegely- mozgalom sikere érdekében intézett jel- hivás a többi székely vármegyékben is. Az Erdélyi Párt székelyföldi tagozata* minden erejükből elősegítik a gyűjtés munkáját és a helyi társadalmi egyénidé tekkel karöltve biztosítják a sikí t. Erilges intézkedési kér a kőbor cigányok ellen az Érdéig! Párí országos központja ff míaíszíerefaökefé terjesztette a cigánykérdés megoldására tett javaslatait a párt KOLOZSVÁR, augusztus 14. Erdélyben már évtizedek óta egyik legidőszerűbb kér­dés a cigánykérdés megoilcljás®. Az utóbbi időben különösen a Széktíliyföldöu hangzottak el jogos panaszok, mert a székelyek között élő nagyszámú cigányság megállapíthatóan kedvezőtlen hatást gyakorol a székely nép- re. A Székelyföld csaknem minden falu­jában laknak cigányok és időnként megje­lennek a kóbor cigányok is. akik foglalko­zásszerűen gyakorolják a lopást. A büntető bíróságokat állandóan foglalkoztatják és a székelyföldi fogházak lakóinak 20—30 száza­léka a cigányodéból tevődik össze. Erdélyben, illetőleg a Székelyföldön élő cigányokat több kategóriába oszthatjuk: 1. \annaf. kóborló, úgynevezett sátoros cigányak, akiieknek nincs állandó lakhelyük és lakásuk. Községről~községre vándorolnak és szekereikkel a faluvégeken éjszakáznak. A férfiak üst foltozás, a nők kártya vei és ürü­gye alatt végigjárják a falvakat és ami csak kezük ügyébe akad, mindent ellopnak. Ezek igen sok esetben rabolnak és rablógyil­kossá gru is elég gyaikrau ráveiemednek. 2. Az egyik típusa a sátoros és nem sáto­ros cigányoknak 07 úgynevezett ctgánylóku~ pec. Ezek részben lopott lovakat árulnak, részben pedig lovakkal kereskednék. Valósá­gos művészi tehetséggel tudják a lovak hi­báit pJS'anatnyiiag elrejteni. A járatlan falu­siakat becsapják, amivel felmérhetetlen nem­zetgazdasági kárt okoznak. 3. A kártyavető cigány asszony ok közismert alakjai Erdély minden fiújának és még a városoknak is. Kártyavetéseikkel babonára hajlamos, fiatalabb, tapasztalatnak) népréle- gekre romboló híj ássál vannak, csalják és lopják őket. A becsapottak a legtöbb eset­tjén szégyenükben fémjelentest sem tesznek. A kéregé tő cigánygyermekok és asszonyok, akik közben lopnak, szintén ebbe a kategóriába sorolhatók. 4. Vannak úgynevezett vályogoló és tég~ lavető cigányok. Ezek a lopás mellett még dolgoznak is. úgyhogy kellő ellenőrzéssé1 rendszeres munkára lehetne szoktatni őket. 5. A megtelepedett cigányoknak egy fajtája az úgynevezett jxitkoló cigányok és cigány kovácsok. Ezekkel kevesebb baj van. rend­szeresebben dolgoznak és különösen a parko­lásban hírnévre tettek szert. 6. Egy még rendesebb és a polgári éleibe beilleszkedettek kaitegórilája a cigányoknak a falusi és méginkább a városi cigányzene- szelt. Ezeknek az életmódja a legtöbb eset­ben nem esik különösebb kifogás alá. Az erdélyi cigányok szánra a könnyű, mun­kakerülő, Üopásra és csalásra alapított igény­telen életmódijuk melleit nemhogy kisebhed- ne, hanem ijesztő mértékben szaporodik. Sok esetben már a 12 éves korban levő cigány- leánynak gyermeke van és egy eigányasz- szonynak nem ritka esetben 20 gyermeke is van. Az Erdélyi Párt székelyföldi tagozatai részletes felterjesztésekben kérték az országos központot, hogy legyen javaslatot a kor­mánynál a cigánykérdás ikielégitő megoldá­sára. Az Erdélyi Párt országos központja most emlékiratot intézeti Kállay Miklós minisz­terelnökhöz, amelyben részletesen ismer- lette, hogy a cigányok veszedelmes szapo“ rodáso milyen terhet jelent az erdélyi éleiben. A kérdést leghelyesebben akkor dehetne meg­oldani, ha a cigányokat valahová kitelepíte­nék. Ezt azonban nem lehet megvalósítani, mert nincs olyan ország, amely befogadná őket. Külföldön, több országban kasztrálás utján gondolják a cigány oki ói1, való megsza­badulást. Ez azonban szintén megvaJlÓ3Üii i- íatlan. Hazánkban a kérdést törvény, vagy rendelet utján Intézményesen kell megoldani, amelynek kiinduló pontja csak a nevelés le­het. A cigánygyermekeket az állam kellene kivegye a nevelésre nem alkalmas szülök ke­iből1, az őket megrondó környezetből és az átlrm kellene neveltje őket menhelyszorii in­tézményekben. Ezekben az állami monhe- iveken tanítássá1 és neveléssel erkölcsre Miiben âdţ&mk oz egészséges vidám gyermekek különösen, 6a tiszta lehellelük iideségét érezzük. A száj és a fogak ápolása éppen olyan fontos, mint a bőré. Szoktassuk tehát a gyermekeket már kora ifjú* súguktál kezdve rendszeres fogápoldsboz —* mégpedig ODOL fog pép pel. MAGYARORSZÁGI ODOLMUVEK R. T. BUDAPEST és munkaszeretetre . lehetne szoktatni a cigá­nyokat. Elhelyezésük, tanításuk és nevelésük költsége kevesebbe kerülne az útiamnak, mint amennyi kárt okoznak vagyon- és köz­biztonságuknak, gazdaságii életünknek jelen­legi életmódjuk mellett. A rendes foglalkozást űző cigányokat, akik beleilleszkedtek a polgári életbe, bizo­nyos felügyel!*# mellett meg tehetne hagyni állandó lakheilyükn. (Ebbe a csoportba tar­toznak a zenészek patkodé- és vályogveíő- cigányok.) Az Erdélyi Párt javaslata azi 'udilváriyOZ- za, hogy az összes munkakerülő cigányokat vigyék sürgősen yiunhataborba. Azonnal fel I,el­lene állítani a cigány-munkoiáborokat, úgy a férfiak, mint az asszonyai: részére. Ezekben a munkatáborokban kellő felügyelet mellett munkára kefe ne szorítani a cigányo­kat, hogy eltartásuk ne jelentsen terhet az államn ak. Befejezésül azt kéri a miniszterelnöktől az Erdélyi Párt emlékirata, hogy a cigány" /•értést törvény vagy renddel utján city se* g?s, moudenre kiterjedő intézkedéssel ren­dezne a kormányzat. Erre az, állami beavat“ kozásra Erdélyben kiilönö-Sen szüis-Sca vnn, mert az ártalmas és meghizh?‘»l!an egánv* íaj egyre több kárt okoz. TAGOZATI ÜLÉSEKET TART AZ ÉR MELLÉKEN AZ ERDÉLYI PÁRT. Az Er* délyi Párt hiharmegyei tagozata .augusztus folyamán számos, tagozati ü.'ést tartóik A margiítai járás minden községéi felkeres­ték a párt képviselői. Beszámolókat tartottak- egyes tagozatok vezetőségeket választottak és az egyes vidékek lakói előadták kérései­ket és jogos panaszaikat. Bodnár Sándor or* szag gyű lést képviselő augusztus 16~án é* 23-án Szalac.son. Ottományban, Értarcsán é* Érkeste rüben tart beszámolót, Augusztus 20-án Array Árpád országgyűlési képviselő Kőröstarjánban, Újpalotán és Bihurszentand" ráson tart képviselői beszámolót és panasz“ napot. MegváÍSozíatiák a széketyiöldi lelkészek kepe-fárandóságanak Slzeíési módozatát MAROSVÁSÁRHELY. augusztus 14. Tudósítónk jelenti: A székelyföldi lelké­szek kepe-járandóságának fizetése körül löbb alkalommal volt vila. A kérdés most ugylátszik véglegesen tisztázódik. A Szé­kelyföld legtöbb részén befejeződött az aratás és megkezdődött a cséplés, igy a kepe-fizetés végleges lisztázásának ügye sem halasztható. Mi kő László, Murostorda vármegve fő­ispánja és a Székelyföld közellátási kor­mánybiztosa nyilatkozott a kérdéssel kapcsolatban, leszögezve a hivatalos ál­láspontot. A kepét valóban nem lehet, kenyérga­bonában befizetni, sem szemesen, sem csépeletlenü! — mondotta. — Miután Jurtsek államtitkár ismeretes székelynd- varhelyi nyilatkozatának Ilire ment, a pa­pok és megbízottaik hozzám jöttek és azt kérték, hogy /mint kormánybiztos, adjam ki a Jurtsek államtitkár nyilatkozatában foglaltakat rendelet formájában. A főispán az érdeklődőknek kijelentet­Személyes bevásárlással sikerült Solingenben egy nagyobb tétel finom « zsebkést, diót és borotvát beszereznem és igy azon kellemes helyzetben vagyok, hogy még egy ideig igen tisztelt vevőim legkényesebb igényed is kielégíthetem. ' ' | KUN NÄTYÄS HA Kolozsvár, Kossuth Lajos-utca 1. ******** ^ te. hogy nem tudja, tulajdonképpen ittit mondou az államtitkár, de azt tudja, hogy amit tőle kérnek, nem egyezik meg a 3600 as miniszterelnöki rendelettel­Arra a kérdésre, hogyan lehetne a ke- pefizetés uj módját, azaz kenyérgabona helyett a pénz befizetését legjobban meg­oldani, a főispán ezeket mondta: — 5lég a mai nap irok a minisztérium­ba a kepe megváltásának egységes elinté­zése érdekében. Azt fogom kérni, hogv a kalangya-haza hozamát általánosan egy vékában állapítsák meg és ennek alapján kelljen a gazdáknak kifizetni pénzben a kepét. Arra a megjegyzésre, hogy a lelkészek, átlátva az idők szükségleteit és ismerve a termés hozamát, készséggel beleegyez nek ebbe a megoldásba, csak attól tarta­nak. nehogy ez a mostani kepe-megváltás precedens legyen a jövőre nézve, a főis­pán ezeket mondotta: — Ezúttal is megnyugtathatom a papo­kat, hogy a pénzbeli kepefizetés nem fog állandósulni és nem jelent precedenst a háború utánra. Arra kérem tehát a papo kát, ne aggódjanak és ne nyugtalankod innak. hanem fegyelmezetlen viseljék 1 háborús idők átmeneti nehézségeit. Nyilatkozata végén a főispán hangoz­tatta, hogy a téli ruhaakcióból Marostnr- da vármegye is alaposan 1 i fogja venni részét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom