Ellenzék, 1942. július (63. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-08 / 152. szám

% I >n 1942 Julius 8. ELLENZÉK J Ny 4 kolozsvári lemzetí Szii&fiáz uf Igazgatósága érte­kezleten táfékoztatta a sajtói |ov® évi rmankatevvérol Báró Kemény f ínos főigazgató, MiháFyfi Bs!@ «üsrémai és Vaszy Viktor opera- igazgató közös törekvése magyar» nezozeái és művészi szinkázat tersmíeii* KOLOZSVÁRI, Julius 8. Báró Kemény Já­nos, a kolozsvári Nemzeti Színház főigaz­gatója tegnap déílbén fogadta a kolozsvári sajtó képviselőit. A fogadáson és az azt követő értekezleten a &aijíó képviselőin kívül az írói és művészi világ számos tag­ja is megjelent. Az értekezlet célja volt, hogy a Nemzeti Színház uj vezetősége tájékoztatásit adjon a nemsokára meg in' dúló uj szánj évad terveiről és munká­járól. Kemény János báró = Sem egy, hanem hároméves programról van szó Báró Kemény János főigazgató üdvö­zölte a sajtó képviselőit, rámutatott a Nemzeti Színház múltbeli barátságos és i magyar célzatú együttműködésére a saj" tóvak majd az értekezlet baráti jellegét és nem hivatalos voltát hangsúlyozta. Ki­jelentette, hogy ennek a baráti összejöve­telnek célja az, hogy az uj színi idény elő­készítésének megkezdésekor ismertess© a sajltóvaí azokat a terveket, formákat és ke­reteket, amelyek szerint, illetve amelyek­ben a Színház dolgozni kAván. A kultusz- miniszter uj vezetőséget nevezett ki a Nemzeti Színház élére, ez a tény azonban nem jelenti azt, mintha a régi vezetőség a legkisebb rossz érzesse©! is adta volna át az irányítást. Kémény főigazgató ezután bemutatta á sajtó képviselőinek Mihály fi Bélát, a Nemzeti Színház drámai tagoza­tának uj igazgatóját és Vaszy Viktort cperaigazga'tói minőségében!. A jövő évad programját illetőleg meg­jegyezte, hogy az címűit első év kísérleti év volt, most azonban eljött az ideje an­nak;, hogy egy bizonyos feladatkör tuda­tos kiépítése megkezdődjék. Nem egy­éves, hanem legalább hároméves prog­ramról van szó mind drámái, mind operai vonatkozásban. Ebben a tervezetben a program iránya minden tekintetben a sa­játos és jellegzetes magyar vonalon kell hosv haladjon. Ennek megvalósítása drá­mai vonatkozásban nem lesz nehéz. Te­kintettél, hogy iaz operairodalom az egye­temes zene vonalán halad, ebben a vonat­kozásban arra fogunk törekedni, hogy ahol1 magyar opera jelentkezik, azt fel" kutassuk és bemutassuk. A jövőre vonal­közé terveket -— mondotta Kemény János főigazgató — az igazgatókkal behatóan megtárgyaltuk ás azoknak megvalósítását- ban egységes állásfoglalásra jutottunk. Ezek után Kemény János főigazgató kifejtette, hogy a magyar sajtó képviselői a múltban is a magyar kultúra és művé­szet szolgálatában állottak, ezért most ie csak arra kéri a sajtót, hogy önzetlen munkával álljon a Nemzeti Színház ügye nieüé. Kifejezést adott annak az óhajának, hogy a sajtó és ä színház között testvéri munkaközösség alakuljon ki. Légül ismé­telten üdvözölte a sajtó megjelent képvi­selőit s a város képviseletében megjelent Katona Lafos dr. kulturtanácfcnokot. A sajtó képviselőinek nevében Zatfur rCczky Gyula mondott rövid beszédet, biz* tositva a Nemzeti Színház vezetőségét a magyar sajtónak az igaságos hír ál at alapján álló legmesszebbmenő támogatásáról Zaiaiureczky Gyula válássá a sajjiéó nevében A nyilatkozatokat követő barátságos eszmecsere során Mihályfi Béla igazgató rámutatott arra, hogy programját részle­teiben még nem fejthette ki, mert kis idő' re van még szüksége, iámig a színházat illetőleg a társulatot, a szinésizek képessé­geit jobban megismeri. A jövő hónap ele* jére azonban valószínűleg elkészül prog­ramjának részletezésével. Báró Kemény Jáno<s főigazgató viszont bejelentene, hogy tervbe vették az állami színházak vezetőinek időnkénti közös ér' iekezletét, mely alkalmakkal a színháza­kat érdeklő közös kulturfeladalokat he' szélnek meg. A kolozsvári Nemzeti Szin­ti áz különben is a budapesti Operaházzal és Nemzeti Színházzal a legbarátságosabb viszonyban van. Az operettkérdést ille­tőleg kijelentette a főigazgató, hogy a kö" zönség köreiben valóban felmerült az operett iránti igény. Ennek az igénynek is eleget tehetnek, mert az állami szitahá' zak könnyebb műfajt is játszhatnak, ha a darabok a művészeti igényeknek megfe* lelnek. Ezért tervbe vették klasszikus és könnyebb, de megfelelő színvonalú ope­rettek előadását is. Egy kérdésre vábr szokva Kemény főigazgató kijelentet?/ hogy Erdély különböző városaiba« uiozg-'< lom indult n.Cg oly irányban, bogy a ko lozsvári Nemzeti Színház előadásokat tartson az illető városokban. A maga re széről — mondotta — őszintén online an­nak, ha a hároméves program keretén be­lül /‘zt az igényt is ki lehetne elégíteni. Ugyancsak héjáién lelte Kemény .íáuo.-, hogy tárgyalásokat folytat a I(dozsvári nagyüzemek vezetőivel n munkásság szín­házi igényeinek kielégítése Ljr gyáhnn. Az ifjúsági előadások előkészítését pedig több nevelő szakember bevonásával kívánja megoldani. Gyermekelőadásokat h tervez­nek, amelyeket vasárnaponként az Isten­tiszteletek utáni időpontban tartanának meg. A vendégszereplésekről szóivá Vaszy Viktor kijelentette, hogy ebben a vonat­kozásban minden törekvése arra irányul, hogy Németh Máriát és Paloky Kálmánt minél intenzivebben bekapcsolhassa a ko­lozsvári operaelőadásokra. Miliályfi Béla pedig kijelentette, hogy a vendégszerep­lésekkel bizonyos művészi többletet akar a közönségnek adni, egyben azonban a társulatot is elevenebb kapcsolatba kíván­ja hozni a magyar színjátszás legelső erői­vel. Ma már bizonyosnak mondható, hogy a kolozsvári .színpadon a magyar szinjjt" szás legkiválóbb képviselői fognak sz,r, ~ pelni. így szó vaD Lehotciy, Csortos, Pa­ger, Aft ay, SoinJay, Tímár. Fényes Alice, Tolnay Klári, Bajor Gizi, Tasnády Ilona. Máráti fali és Peéry Piri vendégszereplé­séről. A Nemzeti Színház csarnokában lezaj­lott sajtófogadás éj értekezlet kedélyes és baráti hangulatban a késő déli órákban ért véget. Együttes értekezletei tártottak Nagyváradon az erdélyi ügyvédi kamarák liafiályfl SSéla a magysif és a külföldi dbásaalr#«l®l©iii pfogvaBniárol Kemény főigazgató után Katona dr. ta- aácsnok mondott a város nevében megér­tésről és a legmesszebbmenően jóindulatú támogatásról tanúskodó beszédet, majd Mihályfi Béla, a drámai társulat igazgató­ja kérte a «ajtót, hogy személye és munká­ja iránt bizalmát előlegezze. Kifejtette, hogy a maga részéről igyekszik érmék az előzetes bizalomnak a legteljesebb mér­tékben megfelelni. Programjának megva­lósításában számit a sajtó és a kolozsvári közönség támogatására. Kolozsvár közön­sége -—- mondottja — százötven év amiatt olyan választékos és kifinomult Ízlésre tett szert, ami egy' igazgató számlára nagy könnyebbséget jálent. Kolozsvár közönsé­gének szeretető tette lehetővé, hogy a ko­lozsvárii színház a magyar színjátszást minden időben legjelesebb képviselőivel ajándékozta meg. Itten tehát az igazgató­nak egyetlen főcélja csak az lehet, hogy magyar, nemzeti, tehát jó színházat te­remtsen. Jó «rinház alatt azt érti, folytat­ta fejtegetését Mihályfi igazgató, hogy- a közönség minden rétegét a lehelő legüobb darabokkal és Segmiivészibb előadásokkal eiéga lse kh Ab igazgatóság közös együtt ér­téssel kidolgozott programja három évre czól. A magyar klasszikusok vonalán az első évben Madách, Kisfaludi, Szigligeti müvei szerepeinek- a világirodalom, klasz" szJkusíaj közül Shakespeare, Moliere, Schiller, a mai magyar drámaírók közül pedig Móricz Zsigmond, ZJhihy Lajos, Má­Vaszy Viktor operaigazgaíó félszólalá- { Sábán kijelentette', hogy általános irány­elveit, amelyeket a következő idényben ú? szem előtt kivan tartani, már az elmúlt év folvarnán lefektette. Az operatársulat jövő évadbeii munkáját illetőleg ki jelen­tei le, hogy legfőbb törekvése az opera míteoráma k kiépítése. Ebben a vonatko­zásban hangsúlyozta, hogy nagyon kívá­natos v«dna, s erre a sajtó támogatását is kéri, rászorítani a magyar zéneszerző" í et arra, hogy szerezzenek operát, az író­kat pedig arra. hogy írjanak operaszöve­geket. A hároméves program keretében, mondfAta Vapzy Viktor, a külföldi opera- lenné* legjavát óhajtja bemutatni, a kö­vetkező idényben pedig a Traviatát, a rai Sándor, Bibó Lajos, Fekete István, Németh László stb. és elsősorban Tamási, Kos, Nyirö és általában az erdélyi. írók. Ennél a pontnál Mihályfi igazgató külön is kérte a sajtón keresztül az erdélyi író­kat, hogy bizalmukkal és munkásságuk­kal támogassák őt programja erdélyi vo­natkozásainak megvalósításában. Mi és a kolozsvárii Nemzeti Színház — mondotta — mindenkor azGn leszünk, hogy a ma­gyar szót és a magyar gondolatot szcdgáT juh. Máris határozatba ment, hogy az uj idényt az Ember tragédiájával nyitjuk nvefy Ismételten kijelentette, hogy számit a magyar írók munkásságára s többek kö­zött említést tett egy bizonyos bicskei ta­nítóról, akinek nevét még nem mondhat­ja meg, de aki a jelek szerint az uj ma­gyar drámairás egyik legnagyobb ígérete. Mindez természetesen nem zárja ki azt, hogy a külföldi drámaíródialom is ne sze­repeljen a programban. Másik fontos tö­rekvésük pedig az — mondotta Mihályfi Béla —, hogy a kolozsvári Nemzeti Szín­ház né legyen utánjátszó-színház. Ezért minden bemutatónak olyannak kell lennie és arra törekszünk, hogy olyan is legyen, hogy eseményszámba menjen, de ne csak kolozsvári, vagy erdélyi, hanem lehetőleg országos viszonylatban is. Ezeket a tö­rekvéseket saját Személyében is a tőle tel­hető minden tudással és eréllyel kívánja szolgálni. Trubadúrt, Turandofot, nehány francia operát, mint a Lakmé-1, majd a Bolygó hollandit, a Parasztbecsületet és a Bájjá" zókat, elsősorban természetesen az újabb magyar operákat és ezek között is az élen Farkas Ferenc Bűvös szekrény című nagy­sikerű eredeti operáját a szerző vezényle­tével. Tervezünk ezenkívül két magyar balettet is. A tervek szerint a jövő idény folyamán nyolc, operabemutatót tartunk. Itt tekintetbe káli venni azt, hogy nem annyira a mennyiség, inkább a minőség lebeg szemünk előtt. Célunk az operaszín­ház színvonalát minél magasabbra emel­ni és ebben a munkánkban kérjük a sajtó szeretett el jesi támogatását — fejezte be nyilatkozata! .Vaszy, Viktor operaigazgaló. NAGYVÁRAD, jühus 8. 'Vasárnap dél­előtt Nagyváraidra érkeztek a kolozsvári Ügyvédi Kamara képviseletében dr. Pé- terffy Jenő alelnök, dr. Dániel Elemér tit­kár és dr. Sinkó István pénztáros, a ma- rosváxsárhelyi Ügyvédi Kamara képvisele­tében pedig dr. Mihályi István, akik ă dél­után folyamán közös értekezletet! tartot­tak az erdélyi ügyvédi kar nyugdíjügyé­ben a nagyváradi Ügyvédi Kamara kikül­dötteivel. A nagyváradi Kamara részéről dr. Krüger Jenő elnök,, dr. Czeglédy Mik­lós főtitkár, dr. Sáhy László titkár, dr. KOLOZSVÁR, julíus 8. Lelkes magyar ünnepség zajlott lé az Unitárius Kollé­gium dísztermében. A Dávid Ferenc Egy- ; I let kezdeményezésére az unitárius egyház vezetősége ugyanis országosan elrendelte, a „Magyar hit, magyar győzelem napja“ megtartását. Az unitárius kollégium dísztermében megrendezett ünnepséget Józan. Miklós püspök nyitotta meg. Ünnepi beszédében többek között a következőket mondotta: — A huszonkét év nehéz küzdelmei kö­zepette tapasztalnunk kellett, hogy több­ször fordulunk imádkozó tekintetünkkel Kelet, mint Nyugat felé. Ezer évnél ré­gebben indultunk el Keletről s a történe­lem ezeréves tanítása arra tanít, hogy pillanatig se csüggedjünk, mert aki fel­adja a reményt, az már el Ls veszett. Mi, magyarok pedig élni, hinni akarunk ma­gyar bittel a végső magyar győzelemben és hinni akarjuk, hogy hitünk egy ezer­éves nemzet diadalhimnuszai, amely meg fog minket tartami! minden körülmények között!... A püspök megnyitó beszéde után a buda­pesti János Zsigmond cserkészcsapat nö­vendékei szerepeltek nagy sikerrel ének­számokkal és szavalatokkal, majd Símén Dániel teológiai tanár tartott előadást „A magyar igazság és a keresztes háború4" címén. Símén Dániel teológiai tanár an­nak a reményének adott kifejezést., hogy a mostani keresztes háború befejezése után Európa teljes igazságot szolgáltat a magyar ügynek, mert amióta Szent István király a magyarokat áttériitette a keresz­tény hitre, azóta a magyar igazság egylmn európai igazság is. Éppen ezért az európai végső győzelemben benne van a magyar igazság végső győzelme is. Sebő Mihály és dr. Barza Ferenc, vettek részt a megbeszélésen:. Az értekezlet eredményeképpen a há­rom Ügyvédi Kamara együttes memorări’ dumban fordul az igazságügyminiszterhez és kérni fogja a román megszállás alatt az úgynevezett taxa benevolákból szerzett kolozsvári telekkönyvi nyomda és villa, valamint Szováita-fürdőn lévő Casa Ma’ gLsstratilor épületének a tulajdonjogát, vagy ezek értékének megfelelő összeget a liá" r m erdélyi ügyvédi kamarának áten­gedni. Abrudbányai János teológiai dékán vKöleies»égeink itthon“ ciartnel tartott rendki viii érdekess éo megszívlelendő elő­adást. Ä szépen sikerült ünnepségért Józan Miklós püspök mondott köszön etet. majd a közönség pedig a Magyar Hiszekegyet, majd a Szózatot énékelte ei. Ä pápa lefele Serédy hercegprímáshoz XII. Pius pápa Serédv Jusztinján bíborts hercegprímásnak levelet küldött, amelyben megköszönte a magyar katolikusok hódola' t 25 éves jubileuma alkalmából. A levél töb­bek között ezeket mondja: Szívből kívánjuk mindazt, ami üdvös és áldásos Magyarország számára, főleg azt. hogy Magyarország erős őre s oltalmazója legyen a keresztény emberiségnek s évköny­vedbe az ősi példákhoz méltó. q. hősök uno­kái Számára pedig valóban feljegyzést ér­demlő dolgokat Írjon. Végül apostoli áldá­sát kühlte Magyarország püspöki kiarUnak s hivő népének. Folynak atisztogató haraok Montenegróban CETI ÍN JE, július 8. (Ştefani.) Az cd; tsz alpesi hadosztálynak a baudák leküzdésében véghezvitt műveleteitől most vábak részle­teik 'ismeretessé. Az alpesi hadosztály fel­adata az volt, í*ogy a Zeta völgybe«. Monte ne gró közlekedésének fővonalán, ;iy. etbbui pánzott kommunista szervezetet számolja fel. Elkeseredett ellenállás fejlődött ki' a láza­dók részéről, de erős harc után az egész völgyet sikerült megtisztítani. A ktkosrágr.i az; olasz, sikerek mély hatás: gyakoroltak. Vaszy Viktor legfőbb törekvése az opera* miisor kiépHése A „THagyar hit és magyar győzelem napját“ ünnepelték a kolozsvári unitáriusok

Next

/
Oldalképek
Tartalom