Ellenzék, 1942. július (63. évfolyam, 146-172. szám)
1942-07-11 / 155. szám
19(2 Julin«;; 1). A székelyföldi borvizeket szakértők tanulmányozzák Felülvizsgáltatja a kormány a vizek gyógyhatásút SEPSISZENTGYÖRGY, julius II. Az illő léke 3 kormánykörüket r*-«0<u »• «•nl.rn 1 • líilko/tat.ja a Székelyföld kincsét alkotó as- vánvvi/ck kérdésé. Hab«zlli«tatlanul szükségessé v.Üt Ujr.jr.inis az ysxunyvi/lorrá-S'rk felülviza&ákásii, tckhiletlci arra. hogy o vizek gyógyuló or fje a löhh mint ötven «‘sztendő- vr| ezelőtt megejtett vegyi vizsp-e>at • *,n< ^ is változiiaiotl. A földművelésügyi niUiiszté- rj ti in incgbizúsühó] Kárpáti?) Ernő (Ír. karom hónapig folytat ásványvíz-vizsgálatokat Szo- vátán. Hasonló eé'hól közelebbről Flárom- s/tkinegvébe érkezik 1 itpz István dr., m g Cgik vármegyébe a jövő hónap foK .imán Lossoncacy István kozelláláísl üfííasiszter pvogrüinoi adtait 3 magyar Elet Pállják an Teímésiiisk sokká! több, cnint az elmnTt évben - Jobb közellátási Igazgatásra és tíszíuítabb közfelfogásra van szükségünk - A rendb^ntékka! szemben a fogkiméletüenebbül eljárok Budapest, juilius 11. (MOT.) A Ma- jcyax Élet Pártjában Losonczy István közeli átásügyi miniszter nagyobb beszédet mondott: — A háború, amely körülöttünk folyik — mondotta — egyre nagyobb mértékben kívánja meg bekapcsolódásunkat. Éppen ezért fokozottabban kell áldozatot adnunk és mind nagyobb lemondással kell élnünk. A lemondás és korlátozások azonban nem jelenthetnek terheket, lia arra ^gondolunk, hogy ezeket kivétel nélkül mindnyájan azért adjuk, hogy fértünk harcoló honvédéinket a legtökéletesebben elláthassuk, j — Ma az egész ország nagy hadi- füzem, ahol minden cselekedet arra 'irányul, hogy a győzelem biztosítására minden áldozatot megadjunk. A 'képviselők és a. választók ilj'e-ii lelki heáll.i tóit Sággal bírálják meg a közellátási intézkedéseket. Kérem, hogy a hibákat és panaszokat rövid utón ;íadassák velem. Mindenütt, ahol segíteni tudunk, megteszünk minden olyan intézkedést idejében, amely a ■köz javát szolgálja. Kérnem kell azt is, e felvilágositó munkában hassanak oda, hogy mindenki átérezze, háborúban élünk, körülöttünk élethalálharc dúl. körül vagyunk zárva, behozatali lehetőségünk alig van és azok az erőfeszítések, amelyeket jövőnk biztosítása érdekébeli kifejtünk, rendkívüli áldozatokat kívánnak. Nyersanyagunk a fokozattak fogyasztás következtében egyre inkább fogy, igv tehát a liiánvok természetesek. • — Ma. az uj gazdasági év kezdetén és a múltból levont tanulságok alap- .;ián igyekszünk a készletek szigorúbb számbavételével és a közellátá- s\ igazgatás megjavításával a lehetőséghez mérten zökkenésnéiliküiivé 'enni az ország közellátási ügyeit, í’.z a jobb közellátás azonban nem azt jelenti, hogy több jut mindenkinek. Nem szabad elfelejteni, hogy termésünk siókkal több, mint az elmúlt évben, hogy harcbalépésünk 1 oly tan szükségleteink növekedtek s nem látva, előre az események fordulását, elkerülhetetlenül szükséges, oogy a lehetőséghez mérten készleteket gyüjtsünk. — A közellátási igazgatásnak jelenleg! rendszerét továbbfejlesztjük. -\z első lépés a járási közeliátásügyi eben őrök beállítása. A jövőben fokozottan figyelembe vesszük az egyes magjai- tájegységek különös szempontjait. iHelyeslés.) E célból az országot. közellátási körzetekre oszt- juj\. Ezeket a körzeteket egv-egy, leltet öl eg onnan származó és a gyakor- ’at,!, et<vtet tökéletesen ismerő tisztvi- jffl.ü nf!ezi, akinek kötelessége lesz Kuizetenck minden apró ügyével is ■log.alkozm. Mindezen intézkedések- azonban csak akkor kerül sor, a oséqlés eredményei alapján a termés számbavétele megtör- tént. Addig kénytelen vagyok a jelenlegi rendszert megtartani. E rendszerrel kívánom a mezőgazdasági termelés fokozását elősegíteni és eltüntetni azokat az akadályokat, amelyek a fokozottabb termelés útjában vannak. — A honvédség ügyeinek ellátására külön főosztályt létesítek. Ehhez kapcsolódik mindazon intézmények ellátása, amelyek egyrészt a belső rend fenntartását végzik, másrészt olyan termelőüzemek, amelyeknek nyugalma és termelőképessége fenntartására feltétlenül szükség van. — Jobb közellátási igazgatásra, és tisztultabb, a nemzeti közösség tudatában átalakult felfogásra van szükség, amely a fegyelem, az áldozatkészség és a takarékosság három pilérén épül fel. Lássa he mindenki, hogy a való események és a valóságos helyzet elől nem menekülhetünk, ha strucc ként homokba dugjuk a. fejünket és megvárjuk, amíg a vihar elvonul a fejünk feiert. De nem szabad tűrnünk azt som, hogy egyesek ragadozók módjára kikezdjék tehetetlen áldozataikat. Fel kell ébresz- szük mindenkiben az öntudatot és a legnagyobb eréllyo] kell őrködnünk a közellátás zavartalanságának biztosi tá.sa felett. Fel kell rázzuk a közömbösöket, csak önérdekre nézőket és a legkíméletlenebbül le kell csapnunk a ragadozókra, mert ezek gyengítik a belső frontot, amelynek tartusa éppen olyan fontos mint a vitéz katonáink által tartott győzelmes külső front. — Végigéltem a világháborút és az utána következő összeomlást. Nagyon jól ismerem minden következményét. annak a bomlasztó propagandának, amely a nemzet belső életerejét veszélyezteti. Hogy megismétlődését elkerüljük, mindent meg kell termünk. El vagyok szánva arra, hogy a belső front védelmében a. rendbontókkal szemben a legkíméletlenebbül eljárok a területemen. Kiint harcoló katonáink 1 egyenek nyugodtak. Érdekes ajánlatot tettek a nagyváradi kereskedők a Vöröskereszt támogatására NAGY VÁRAD, jui‘us 11 (Az Ellenzék tudósítójának telefonjelentése); A nagyváradi Baross Szövetség tex t üősz 1 á’yának n*agv és kiskereskedői, értekezletei tar'ottak. amelyen figyelemreméltó határozatot hoztak. A közeljövőben kiosztásra kerül egy cégnek 350.000 pengő értékű zárolt textilkészlete. Felsőbb közellátási intézkedések során felmerült a-z eshetősége annak, hogy az árukészletei ne csak a nagyváradi kereskedők között osszák szét. hanem abban más városok kereskedőit is részesítsék. A nagyváradi Baross . Szövetség textilosztályának indítványára a nagykereskedők felajánlották. hogy amennyiben csak Nagyváradon osztják szét a készletet, úgy hajlandók a jövedelem 50 százalékát, körülbelül 15—18 ezer pengőt, a Vöröskereszt rendelkezésére bocsátani. Az indítványhoz csatlakoztak a kiskereskedők is, akik felajánlották, hogy ameny- nyiben a nagykereskedőktől megkapják. ti készletet, a jövedelem 25 százalékát. om1 ugyancsak 15—18 pengőd tesz ki, száraién a V’örö.‘iereszlnek adományozzák. Amennyiben tehát a nagyváradi kereskedők kívánsága teljesedésbe megy, úgy a V öröskerefist mintegy 35—36 ezer pengős adományhoz jut. Â hadbavonultak hozzátartozóiért KOLOZSVÁR, julius 11. A ,,Hadbavonul- tek és hozzátartozóik segélyezési és gondozási alapjajavára újabbon a következők ajánlottak fel adományokat: 11: pengőt az Állami Gyakorló Gimnázium tanára kara, 40 pengőt a Közegészség- agyi intézet alkalmazottai ős Janovitz Géza. 30 pengőt (ír. Vajda János, Unió szállítási Ll.. dr. vitéz Kovák Ernő, 20 pengőt Zauderer Salamon utódai, dr. Páll György, dr. Tarján Pál, Salamon Antal („Trifolino“), Sándor Imre. 10 pengőt özv. Sámuel Mi• háhjné. („Szamos“), .ikontz Miklós, Hoffmann Sándor, „Tapitex“ Rt„ Albina Takarok- és Hitelintézet, dr. György Lajos, dr. Tamás Lajos, dr. Balogh Ernő, dr. Kalonils Barnát, dr. vitéz Rajty Tivadar, dr. Hankó hála. Z^igmond András, 7 pengőt Feuer- mo.nn Mór, 5 pengőt özv, Eperjcssy Dónesné, héger Fülöp, Kopp József. Albina Közraktár. Rátz János, özv. Lajda Jenőné, vitéz Balogh Ignác, dr. Holló Endre, dr. Koszó János, dr. Buráik Tibor, Czirjáh Hermán. Lászlócsky Péter. dr. Juhász Is>i\rbi, Berkesy Márton, dr. Heller József, dr. Bajka Barabás, vitéz Madaras Sándor, dr. Cusergyör János, dr. Armerrtano Lajos, dr. Győrffy István, 4 pengőt dr. Szabó Albert, dr. Máir- kos György, dr. Kruniszky Elek, dr. Szabó Katalin, Nagy Gézáné, Tóth Gábor, dr. Me- rev Mihály, dr. Schneller Edit, dr. Papp Béla, LiGnk Rudolf, 3 pengőt Imrei Antal, Eerencz Béni, dr. Kröbl Árpád, Jékely Zoltán. Kiss Ödön, Grün Sándor, 2 pengőt Márton Jenő. Győry Albert, Körösi János, Meitl Péterné, Szabó Klára, Boga Ödönné, Szol- noky Margit, Tisch Anna, Katona Gyula, Biluska Róza, Kussovicz Endre, Tamás István, dr. Köves István, dr. llommér Hanna, Kiss Sándor, Mihályi Margit, 1 pengőt Donátit Jolán, Székely Katalin, Botos Blanka, Bégem Lili, Auer Zonda, Pálffy Lörhicz, Szőcs Mihály, Györbiró Jenő, Orbán Ferenc, Ileischel Arthur, Szikorszky András, dr. Szenezer Tibor, dr. Botár Zoltán, Gergényí Ferenc. végzi <•] c/t j munkai Csojughy Gábor * gy»;•'./riiérnö*). \ S/ékelvlöld iuldt. m t»-]vk telével a mmb/ ériiim Bányai János tímárt u Bot vízkutató intézet vr/élőjét bi/.Uj meg. A kutatások eredményéi pedig a Földtani Inlézei és a/ Egyetemi Kör/egé*,/-égügyi In tézet dolgozza fel. .Szakkörökben különösen nagy érdeklődé'? lanu iitanak a kovásznál sás borvizek iráni. amelyekben már a múlt évben nvgymeauy i- >égii arzént állapítottak meg. Hasonló érdeklődén kellenek a mezőaégi keseriixi/-forrá- 8ok. Alta hibán nagy reményt fűznek az uj ásványviz-tipusok feltárási munkálatai iránt. ! Kommentár nélkül A fimpul julius 4-iki számában a következőket Írja: Gyakran hallani, hogy a mai gyermekek rosszak. Nem tisztelik sem a szüleiket, sem a nagyokat, nem akarnak tanulni, nem ha; - gaínak senkire. Sok igazság van ebben csakhogy nem a gyermekek hibásak, (jk \ szüleik, az iskola, a társadalom példáján ni - vekedtek fel. Amit maguk körül látnak és hallana?-:, azt teszik ők is. Miért vessünk tehát követ órájuk. miért tegyük felelőssé őket, amikor nem vetettek beléjük szép magokat, nem tanítja őket senki dolgozni, ké- nyük-kodvük szerint teljesíthetik kötelességüket, mert senki sem ügyel reájuk?! E megállapítások igazolására a lap középiskolai tanár nyilatkozatát idézi: A Bacau-beli Lascal Veniamin tanár írja- .-Aki közelebbről ismeri a középiskolai oktatás eredményét, nem hunyhat szemet a fájdalmas igazság előtt: a romániai gimnáziumok és líceumok abszolvenseinek az erkölcsi színvonala mind gyengébb. A liceum végzett növendéke tanulmányai folyamán csak bemagolt egvet-mást, anélkül, hogy bármi közösségbe jutott volna azzal. Hijjával van az egyénisége, képtelen bármily kezdeményezésre és ami a legnagyobb baj, nincsen semmi önbizalma. Kiskorú volt az iskolában és kiskorú lesz mint állampolgár is. Még a romániai választási rendszerek idején történt, hogy a bacaui liceum egyik tanára egv kérelmet tartalmazó levél megfogalmazásé t adta fel Írásbeli faladatnak és a növendékek legtöbbje így kezdte: ,,Képviselő ur, (vagy szenátor ur) miként tudja, legutóbb önre szavaztam, tehát kérem, szíveskedjék az alul megnevezett hivatalban elherezni." És ezek 13—15 éves gyermekek voltak!" Iuga és Gusaila brailai tanárok a következőket Írják: „Romániában a középiskolai növendékeknek ma semmi jellemük nincs, csak hizelgéssel igyekeznek elfogadható eredményeket elérni, olyanokat, amelyek az erkölcsi és lelkületi színvonalukkal teljesen összeegyeztethetetlenek.'' A Piíesti-beü Ghimpa tanár hangsúlyozza, hogy ,,a tanárokon kivül, akik negligálták az iskola nevelő szerepét, a középiskolai tanulók gyenge színvonaláért ugyanúgy hibás maga a család is". A jassi szeminárium igazgatója, Gotcu lelkész állapítja meg: „Az iskolai ifjúság észjárásában és lelkű: leiében szakadék mutatkozik. Koruknak meo nem felelő vágyaik vannak csak, ellenbes sem a jó illemet nem ismerik, sem mások tiszteletét." Az ugyancsak jasii Cadare professzor sző, gézi le: „Mindannyian érezzük, hogy a román tár- zsadalmat ma nem olyan emberek alkotják j többségében, akiknek kívánatos tulajdonsa gaik volnának ehhez. Da ami még szomo rubb, ugyanígy érezzük mindannyian, hogj az ifjú nemzedék sem igér jobb képet, se1 ellenkezőleg. A szellemi és erkölcsi színvonal érezhetően esik napról-napra. A közép iskolák végzett növendékei többségükbe? meglepően felszínes gondolkodásúak. A Timpul a következőkkel fejezi be cikkét: „Általában megállapítható, hogy a romániai középiskola ad ugyan valamelyes oktatást, de szerfölött csekély erkölcsi nevelést Magának az oktatásnak a színvonala is vi tatható. Az iskola nemcsak nem emeli ? növendék erkölcsi személyiségét, hanem kü- löleges defektusokat hoz ki belőle." * Irodai gyorsíró és gépírói állami vizsgí lesz Kolozsváron. Az Irodai Gyorsírókat ét Gépírókat Vizsgáló Országos Bizottság legkö. zelebbí állami vizsgáját julius 20-án, hétfőn tartja Kolozsváron. A vizsgára Jávor Géz« gyorsíró- és gcpiróiskolájában kell jelentkezni. Mátyás király-tér 27. szám alatt, ahol minden felvilágosítást megadnak. Jelentkezési határidő julius 15. Ifigv á tat A Darutól hashajtót ulártos» zák. Ügyeljen, mert minőén tablettán a „DARMOl- szónak ésT alakú bevágás* nak kell lenni. Kimondotta?» eredeti csomagban kérja. ■an
