Ellenzék, 1942. július (63. évfolyam, 146-172. szám)
1942-07-11 / 155. szám
1*42 íttUtts mmm A jövöhetikolozsvári kivánsághangverseny műsora KOLOZSVÁR, julius 11. Beszámoltunk uár arról, hogy a város vezetősége az ériéi vl területekről. hailbevonult honvédéi nk 6ozzá.iartozóinoik felsegélyezésére folyó hú 18-án és 19-én, szombaton és vasárnap agyszabásu kivánsághangversenyf. rendez a színkörben. A hangverseny részletes műsora a következő: 1. A Himnuszt játsza a kolozsvári honvédzenekar Bencéik György dr. vezényletével, 2. Megnyitót mond vitéz Bőre sic-ky Imre, 3. B&zsq Éva és Komúro- tny Attila a Nemzeti Színház művészei tánc- kettőst adnak elő, 4. Kodály-daíokat énekel Török Erzsébet, zongorán kíséri P.airs István zongoraművész, 5. Villámtréfa, előadják Bázsa Éva és Andrási Márton. 6. Marianne Werneyer, a stuttgarti all ami opera énekesnője operaáriákat énekel, 7. Mildósy I^ászló, a Magánalücaimiazottak Egyesületének főtitkára székely tréfákat ad elő, 8. Katona Gyula, a hamburgi állami opera tagja npe~ ragariákat énekei, 9. S~alay László, a budapesti rádió énekese magyar nótákat éaeke.1 Puskás Bélé: cigányzenekaránatk kíséretével, 10. Szünet után a honvédzenekar. Bencéik György di\ tohorzóját játsra, a szerző vezényletével, 11. Király József műkedvelő honviván énekei Puskás Béla cigányzenekarának kíséretével, 12. Török Erzsébet Kori álv-dalokaít énekel, zongorán kíséri ITUcs István, 13. Katona Gyula áriákat és dalokat éneke], 14. A honvédzeaekar Szentimreij Béla tánckalárisát játsza, 15 Marianne Wer- neyer operaáriákat énekei, 16. Herczeg Ferenc egyfelvonásos tréfáját, az „IIj magyar órá”-t bemutatják: Báz&a Éva, Percnyi Jártas, Andrási Márton, FiÜöp Sándor és Ka* náromy Attila, a kolozsvári Nemzed Színház nüvészei, 17. Befejezésül Krémer Manci kannád »lókat énekel. A müsorszámokat Miklósy László és vitéz Sandy Hugó konferálják*. Rendező Fűdön Sándor. Jegyeket elővételben a Méhkas Diákszü- veftkezet üzletében, az Ellenzék könyvosztá- yában és az Erdélyi Párt Farkas-utcai hi- v a tálában lehet vásárolni. A bevétel tiszta jövedelmét a Vöröskereszt utján juttatják el a harctéren küzdő honvédéi nk Erdélyben maradt családtagjai támogatására. Mestervizsgit tett uj kisiparosok névsora KOLOZSVÁR, julius 11, A kolozsvári iparkamara ellenőrzése alatt a napokban a különböző mestervizsgáztató bizottságok előtt több iparos tett.mestervizsgát. A vizsgázott iparosok névsora a következő: Kolozsvár; Kiílyén Lajos asztalos, Magdás Jenő bőrdíszműves, Csíki József cipész, Re- géc-zi Ferenc cipész, Yisky Károly cipész, Adorján Dezső kályhakésszitó, Adorján János cserépkályhakészitő, Antal Márton csizmadia, Cere János csizmadia, Orbán Miklós csizmadia, Vincellér János csizmadia, Balázs V. József cukrász, Vincze András cukrász, Simon János kosárfonó, Muresán János kovács, Fejérvári László könyvkötő, Török Ferenc könyvkötő, Sylvégzter Ferenc mészáros és hentes, Derczéai Lajos molnár, Csikós Imréné sz. Kulcsár Anna nőidivat- kalapkészitő, Molnár Fereccné nőidivat- kalapkészitő, Erdési Anna női.szabó, Tubák Mária, nőiszabó, Stamurean Gyula nyomdász, Fülop József órás, Lánczkor József órás-, Túri Károly puskamüveg Varga István sütő, Tőkés János szövetsapkakészitő. Rémén Jenő vasöntő, Silberieitner Aurél vasöntő, Incze Ferenc vendéglős. Szamosujvár; Bodor Jolán fényképész, Kovács Károly cipész. Szekeres István cipész, Ones László csizmadia, Moldovan Jutóéi fodrász. Dés; Ispán István fényképész, Márkás Ágoston sütő. Bán ffy hunyod: Ferencz Vencel férfiszabó, Dézsi Gyula szűcs. Bes~terce: Irzsa József kéményseprő, Kaiser Sándor köteles, Binder Sámuel molnár, Pferschy Jenő műszerész, Kálnai Péter sütő, Pénzes József sütő, Fritsch Károly ,T. vendéglős, Kohlruss Oszkár vendéglős, Zsivano- Yics Lajos vendéglős. ZJlah: Király Déne3 kéményseprő. SzászlehencC; KüküHővári Elek kéményseprő. Kékes: Székely Lajos kéményseprő. Retteg: Rusz János kovács. Nagyiklód: Nagy József tímár. Ctege; Rusz György csizmadia. Szamosmakó; Bontea András kerékgyártó. Zselyk; Hunyadi János kerékgyártó, í elsőszözujfalu: M. Schuller Gusztáv kerékgyártó. Naszód: Gélben Anehimim szűcs. Nagy Károly villany-, viz-, központi fűtés és gépszerelő Kolozsvár, Deák Fe- renc-utca 44. Alapítva: 1910. ELLENZÉK Felemelték a mezőgazdasági munkát végző 60 éven felüli férfiak kenyérfeladagját BUDAPEST, julius 11. (MTI.) A közel- - látásügyi miniszter körrendeletét sodort ki a, I közellátási kormánybiztosoknak a nehéz tes- íimunkát végző mezőgazdasági munkás Jej- adagjáról. A rendelet szerint a kenyérgabona jegy re jogosultak évi fejadagja 15—60 év közölt 210 kilogram kenyérgabona. Mivel a rendkívüli helyzet következtében több helyen szükségessé válik, hogy 60 éven felüli férfi végezze a hadba vonult munkáját, a miniszter most: feljogosítja a kormánybiztosokat. hogy a nehéz testimu irkát végző 60— 65 évC3 férfinek, főleg a gazdasági cselédeknek és idő «aki munkásoknak is évi 240 kilogram kény érte ja da got állapítsanak meg. A rendelkezés értelmében a községi elöljáróság, vagy polgármester az engedményes eddigi évi 180 kilogxamos ken vér gabona jegyét KOLOZSVÁR, julius 11. A legkisebb munkabér fizetése kérdésében a visszacsatolt területeken meg mindig merülnek fel olyan kérdések, melyek eldöntésére az érdekeltek az iparügyi miniszterhez fordulnak magyarázatokért. Egy ilyen vitás kérdésben most az ipar ügyi miniszter leiratot intézett a kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamarához, melyben a legkisebb munkabér kérdését végérvényesen tisztázta. Az egyik munkavállalói érdekképviselet •— így szól a kereskedelemügyi miniszter leirata •— azt kérte, bogy a 9.070—1941. és a 9080—-1941. M. E, szánni reudeletek akként módosíttassanak, hogy az azokban megállapított 1940. évi október Ló 5. napja helyett a bér rögzít és időpontja a visszacsatolt kelleti és erdélyi országrészen az 1941. évi december hó 5. napja legyen. Kérelmét egyebek között azzal indokolta, hogy igen soky különösen kereskedelmi al- kclntctzoit van olyan, akinek fizetése 1910. év október hó 5-én a minimális munkabéren alul volt, avagy pontosan a minimális munkabért kapta. És így az a helyzet állott élő, hogy a visszacsatolt erdélyi és keleti országrészeken élő munkavállalókat a 7 százalékkal megrövidítették az anyaországi munka- vállalók kei szemben, továbbá, amidőn a z október 5*i fizetésüket kiegészítették az anyaországban érvényben levő minimális munkabérekre, ezzel a kiegészített összeggel rövidítették meg őket, tekintve, hogy a munkaadók e kiegészítéseket is betudják a külön bérpótlék mértékébe. A kérelmet nem találtam teljesíthetőnek, rá kell azonban mutatnom arra. hogy a legkisebb munkabérként a visszacsatolt keleti és erdélyi országrészeken (valamint a délvidéki területeken) sem lehet kevesebbet fizetni, mint ctz ország egyéb részén. Az 580—1941. M. E. számú rendelet első paragrafusa értelmében a 4400—1941. Ip. M. sz. r. 1—2. paragrafusában foglalt rendelkezések keretei közölt — ugyanis az 1941. évi február hó 1. napjával a visszacsatolt erdélyi és keleti országrészeken is hatálybalé ptok. A legkisebb munkabéreket megáll a - r>itó határozatok és rendelciek és az ezekben megállapított legkisebb munkabérekhez a 7290—1940. és a 9150—1940. M. E. számú rendeletek 4-, paragrafusa, illetőleg a 4400—1941. ]p. M. sz. r, 3. paragrafusa, 1 évi 240, illetve havi 20 kilograme» kenyérgabonajegyre cserélheti ki. Ismeretes továbbá, hogy a közelmúltban megjelent termésrendelet a szegő dm én yes gazdasági cselédek és az időszaki munkások részére kenyérgabonapótjegyet rendszeresített. Ez a ken y ergab on apó tje gv évi 60 kilogram kenyérgabona megszerzésére jogosít. A miniszter értesítette a közellátási kormánybiztosokat, hogy a konvencióé cselédek részére engedélyezett kedvezményt kiterjeszti azokra az 50 katasztralis hokinál nem nagyobb területen gazdálkodó birtokosokra és bérlőkre is, akik saját gazdaságukban állandóan nehéz testi munkát végeznek és e címen rendelkezésükre visszahagyható évi 60 kilogramm k en y é r ga ho n a í ö h 1> I e t, amelyet egyébként gazdaságukban megtermeltek. majd a 2980—1941. M. E. sz. r. 1. paragrafusa és a 3620—-1941. M. E. sz. r. 4. paragrafusa, végül legutóbb a 9070—] 94 i‘>. és ® 9080—1941. M. E. sz. r. 5. paragrafusa szerint az ország egész terii'elén egységesen ugyanazt a mértékű bérpótlékot, illetőleg fizetési pótlékot keil hozzászámítani (előbb a 7 százalékot, az 1941. évi május hó 1-től 11 százalékot és végül az 1941. évi dec. hó latul) 30 százalékot)’. Itt tehát nincsen meg az az eltérés, ami a legkisebb munkabéreknél magasabb mértékben kifizetett munkabéreknél vau, hogy t. i. a pótlék a visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen (valamint a délvidéki területen) állta'iá Lián 7 százalékkal kisebb, mint a,z. ország egyéb részén. Ez utóbbi rendelkezésnek az oka az volt, hogy ezeken a területeken a munkabérek —- részben a katonai hatóságok intézkedése következtében — általában magasabbak voltok, mint az ország egyéb részein, mégpedig hozzávetőlegesen éppen 7 százalékkal. A legkisebb -munkabéreknél azonban ez a különbség önként értetődően nincsen meg és ezért ezek a: ország egész területén ugyanazzal a százalékkal növeltettek, A pótlékkal növelt bfik'isehb munkabéreikre az előterjesztésben emlkett és nyilvánvalóan a 9070—1941. és a 9080—1941. M. E. sz. r.-ek 4. paragrafusára alapított beszámitásnnk nincsen helye, mert ez v('ló. Ifiben a legkisebb munkai;érd: csökkentését jelentené. Az enthielt rendeleti szakaszokra alapított bestaámi'tásn'ak csak a rend eletek 3. paragrafusa alapján fizetett pótlékba van helye, ezek tekintetében is azonban csak olyan mértékben, hogy a munkavállalónak a mindenkori pótlékkal növsil't legkisebb munkabére a beszámítás után is megmaradjon. SZÉP EREDMÉNNYEL VÉGZŐDÖTT Á ZÖLDKERESZT NAGYVÁRADI GYŰJTÉSE. Nagyváradi tudósítónk tele' ! fonjelenlése szerint a Zöldke reszt szervezet, amely egyike a visszacsatolt országrészek legnépszerűbb szervezeteinek, vasár' nap Nagyváradon utcai gyűjtést rendezett. Az eredmény minden eddigi basonl/ó gyűjtést felülmúlt, arnenm ben az urnákba és perselyekbe egyetlen délelőtt folyamán 8950 pengő 55 filler gyűlt össze. A nagysikerű gyűjtést csekk lapok utján folytatják. Sziárgázsi ■ íz LI Magyarság j ui ins 10-< *■ lúmnhon „Mégegyszer u sztárgázsiról: cintii cikkben rendkívül figyelemreméltónn fejtegeti u magyar miivészeli élet c kóros tűn-térn i, kérdését. I cikket az alábbiakban teljes let jede lm ében közöljük .Hetekkel ezelőtt az léj Magyarság, fon- lalhozott először a sztárgázsi kérdésével, a filmszínészed: hatalmas igényévei és azzal a különös elfajulással, amely odd g vezetett, hogy rövid egy esztendő nlatl ötezerpengös felléptidijról huszonöt-harmincezer pengőre emelkedett a szereplő vezető színészek gázsija! Cikkünk nyomón jóformán az egész fővárosi sajtó foglalkozott ezzel a kérdéssel, de átvette u témát a filmkamara hivatalos lapja, a ,,Magyar film“ is és a „Fák mégsem nőhetnek az égig“ címmel foglalkozik azzal a váratlanul felbukkant akadállyal, amely a szó valódi értelmében töréssel fenyegeti a magyar filmgyártás lendületért. Aki ismeri a magyar filmele gyártási költségvetését, az méltán elcsodálkozhat azon, hogyan 'tehet. kétszázezer jnmgös költségvetés mellett három vezető színésznek — hetvenötezer vagy kilencvenezer pengőt adm! A felelet egyszerű: nem lehet, bármii is csin/u a gyártó, bárhogyan is kalkulál’ Egyenesen képtelenség, hogy amikor egy. film 14 nap alatt, készülhet csak el, egy nap műtermi, üzemanyagi, irodai és rnu- sudssercplői, valamint statisztái kiadósa — nyolcezer pengő, cikkor tessék kiszámítani, hogyan lehet kétszázezer peng öböl kihozni azt a filmet, amelynek a költsége a legjobb esetben csak cg\ év múlva terülhet meg. A bankkölcsönt és a bankkamatot, a kölcsönzési dijat és a moziknak leadott ötven százalékos kiauziirát nem is említettül:! Hogy a fák így az égig nőttek, ott kimondottan és elsősorban rí gyártól: a hibásai:' Berendezkedtek a szintrendszerre, görcsösen azt hiszik. hagy csak azokkal lehet dolgozni, akik nevüket már évekkel ezelőtt alapozták meg, majd megkezdődött u gyártók i ersenye: a nagy tülekedésben. egyik a másikra licitált, szülte természetes tehát, hogy a fák az égig kezdtek nőni! Most természetesen a gyártók vannak kétségbeesve, hogy mit teltek, mit köveitek ef, amikor könnyelműen (titkos megád- lapodâsokkatj egymás alól huzldl: ki a kétségtelenül főnévit és lehetséges sztárokat! Tennivaló egyetlen (gy van: döntsön a kamara, mi legyen az a maximális gáza, amit a gyártók kiadhatnak az elsőrangú filmszínésznek. Mert a huszonöt'e&erpengős fellépti dij igen-igen sok kétheti munkáén. A Nemzeti Színház legjobb ncrii műrészei közül például Kiss Ferenc, Csőrios Gyula, Jávor PS, Rajnay Gábor évi tizenötezer pengőt kap, a hölgyekről nem is beszélve, kis mindentől eltekintve, ami- Szociális, amikor a filmsztárt ilyen busásan honorálják, ugyanakkor jonevii. közszeretetben áiió. de az úgynevezett második „garnitúrához" tartozó színész egx- egv filmszer epéért négy s Z\áz-nyolcsz, A pengőt, kap! Ezt a súlyos és immár hónapok óta vajúdó kérdési közmegelégedésre lehet elintézni: a gyártól: is megnyugszanak majd a filmszínészei: is. De „lilk-o* szerződésekfi ne tegyenek! (<$.) Régi irúk ébredése A Soli Deo Gloria, lapjeientések szerint, Balatonszárszón konferenciát tartott, amelyen bőven foglalkoztak irodalmi kérdésesekéi is. A íeLszúlalók rámutattak arra, hogy ismeretlen irodalmi kincseink lappanganak részint kiadatlanul, részint hozzáférhetetlen kiadványokban. A konferencia elhatározta, hogy sorozatot indít’ a régi magyar irók kiadására. Az akcióhoz az első napon már 55üó pengőt gyűjtötték egybe. Sorozatos kiadást terveztek, amelyben elsőnek “jelenik meg uj kiadásban Méliusz Juhász Péter, Bornemisza Péter és Dávid Ferenc. Uj keresztény üzletekI KfiZSAZBASie ............................................ „A legkisebb munkabér sem lehet kevesebb, mini az ország mái részeiben“ Cyáni Károly rádiólaboratórium és villamossági szaküzlet, Horthy-ut 94. Telefon 32—78. Balázs Ferenc textil, kötött és rövidáru kereskedés, Széchenyi-tér 9, Telefon 31—71 Megnyílt Lévay Árpád uridivat-különlegességek üzlete, Mátyás király-tér 7. szám. Nemzeti Önállósítás Alapból nyilt Berecz Berta babi- és női divatáru üzlete, Deák Ferenc-uica 7 Nemzeti Ünállósi'ási Alapból létesült Magyar Ferenc liíografiai-müintézet Kolozsvár, Unió-utca 22. Telefon 16—58 Nemzeti Önállósitási Alapból nyilt Szakolczi Mihály könyvkötő és dobozkészitö, Farkas-u. 4. sz. A Soli Deo Glória kezdeményezését rendkívül nagyjelentőségűnek tartjuk és alig tudjuk beliéképpen méltányolni. Kötelesség lett volna már régen és ennélfogva fokozott kötelesség ma, hogy a magyar szellem gyöngyszemeit közkinccsé tegyük. Meguju.v életünkbe erőt, méltóságot és hitet a magy«** múltból kell meríteni. Történelmileg előttibe áll példaként a középkori Magyarország és az 1526-ban letűnő magyar nagyhatalom. De a magyarság szellemben azóta is méltóan vette ki részét és magyarul, az európai művelődésből. A nemzetre nehezedő sötét évszázados fáklyahordozóinak fénye kel), hogy bevilágítsa jelenünket és jövendőnket is és ezért üdvözöljük szeretettel a Soli Deo Glória kezdeményezését.
