Ellenzék, 1942. július (63. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-11 / 155. szám

19 12 j U 1 i u s 11. ELLE N Z É K 7 A magyar iró politikája Egy kis napilap az erdélyi magyar új­ságírás hagyományaihoz mid tat hm hangit- nédelcp cikkeiben immár háromszor, kr séro-Ue meg beléharmtplni Tamási Áron politikai Írásainak, a múltban is küldetés- tudni tol vállait és betöltött tanít ószerepé- nel: hitelébe. Ezek a kis zsurkálások elv- leien álláspontjuk miatt sem tart halnak számot egyéb figyelemre, mint amit a csökönyös kötekedő hang megérdemel. Iki minden szélesebb irodalmi tájéko­zottság nélkül, puszién csak vezető folyó­iratainkra támaszkodva próbál is szemlé­letet alkotni magának a mai magyar iro­dalom valódi értékeiről. az örök euró­pai magyarság lélharcának és belső unja~ ; itó küzdelmének vezéregyéniségeiről, az már sejti, hagy a Tamási .Irons:erű szel­lemi emberek óriási méreteikkel meny" nvire kimagaslónak a magyar látóhatáron. Tamási Áron olyan magasan úH, hogy di­cs-restéi emelni, vagy gánccsal megingat­ni lehetetlen; alkotásaival nőtt a megszál­lás alatti Erdély égő csijjkebokorárá. s a magyar irodalom ma még bel áthal all an értékű nyereségévé. A botrányos táma­dási visszautasító hivatkozások özöne he­lyen itt legyrţi elég szerényen megállapí­tani, hogy legutóbb Fája Géza a Magyar Irod alo msze ml élét cimii könyvében az Ada utáni nemzedéki legerősebb iró egyé­niségét tolódta meg Tamási Áronban. Ami­kor egy nemzet történelemmel szemben felelős szÁlemi vezetői teljes elismeréssel adóznak a magyar élet ösztön felismerője és feltúrójfí elö'f, akkor illetlenség volna komolytalan támadások ellen védelembe venni. bér. aki a dolgozó és hivő emberek rend­jét akarom" — mondja Rajna Gáborral Tamási Aron a soleai csipkedett I iindöklö Jeromosban ebben (l sziporkázó széllé" mcsségü, remek■ politikai szálÁrában. Az önző kortes politikus rátör a falura s mini a megszálló urctlom pártpolitikusainak főhajcsárü, tömeget és szavazatot akar szállítani nekik. A nép azonban idejében megérzi az idegen érdekek szagát és el­hajtja Jeromost, még mielőtt felforgat­hatta volna a falu nyűgöd mái és ősi rend­jét. A játék elleni él ékkel világit rá népi érdekvédelmi. politikai szervezel magyar hivatására. „A rÁp akarata az igazság s annak kiharcolása a becsülöd' — mondja a szöveg. Es tovább: , De nem vagyaink mi koldusok, akiknek alamizsnát kell ad­ni! Amivel csak holnapig lehet élni! Ne­künk több kell, mert nem holnapig aka­runk élni, hanem fiainkban és unokáink­ban hass zu századokon kerszliil. S ami nekünk kell, azt nem koldus ként akar­juk. hanem munkával és vérrel!" Kell-ft ennél tisztább magyar beszéd akkori meg­szállónk• felé s ma a rendbe visszazökke­nő Európa felé? Bátor és hősi magyar magatartás ez. Mi is elmondhatjuk á szín­darab záró szavaival- hogy valameddig ilyen kemény gerincű szellemi emberei ah vannak, nem veszeti el a magyar. A Vitéz '-élek a megtépett és megalá­zott, kisebbségbe terelt magyarság lelki nagyságának kibontakozása. A nagy vi­lágháború. forradalom. összeomlás és idegen megszállás lelki megrázkód­tatásán és anyagi pusztulásán átesett ss&iaeu árva népnél: a régi államiság rom­jain kellett ni és magyar életet tere inte­nie. Senki sem kívánja meg tőlünk ezt u kereszt járási; De Bálin Péter, a számár (is ember, példát mulatott: eliilrö! és alulról kell kezdeni, akkor majd megy, hiszen magyarok• vagyunk. ..Hadd lássa a világ, hogy leverve is meg tud élni a magyar s nem lesz más cselédje! Míg akkor sem­ita szegény!" — mondja Ralin Péter. másutt: -Én ezzel a szamárral fel­épitim. amit gépekkel lerombolt az em­ber! Ott kezdem legalul, ahol egy vész­iéit embernél: s egy; veszteti nemzetnek mindig kezdenie kell. kicsiből, aláza­tosan és hittel... s majd. amikor megállók, azt fogják mondani nekím: mivel hittel és meg nem láivtorodtál, ie vagy az ember s a magyar!“" rendületlen bizalom a mun­kában, hűség az eszményekhez, ez jellem­zi a lélek háborúját, amelye egy nép a maga magjaid ásóiért folytat. ! Magyarc-1:, akik éltei: csehek, szerbéjt, románok (dalt, ma i-s lúd jól:, mindig tud­ni fogják, mit jelenteti akkor al elszáll ani a magyar lét gyök Íréig ott ragadni meg az építést. Aki pedig vsak vajmi keveset bíbelődött az erdélyi magyarság szellem - történetének két utóbbi értizedére!, azt is tudja, hogy ez a két népi játék világszem- léleli fordulópontot jelöl. Bajua Gábor és Ballá Péter él el fel fogévá egy egész társadalom hitvallása lelt; nem jelszava, hanem meggyőződése. Az erdélviség: he­lyesebb m agyar ön szemléle t. Az erdélyi szellem: a magyar létkérdések tiszta fel­ismerése. S ebben a vonathozásban a Re­mén xil: Sándorok és Makkod Síin dóról: közölt Tamási Áronnal: vitathatatlanul vezetőszerepe van. 1 PARAJ DI 1NCZE LAJOS. ««■** asaagama—u—iu Egyébként is. Erdélyszerte ismeretes még az a vita, amely a~ iró politikai hirer tusa körű1 keletkezett. Politizáljon-e az iró? — kérdezlek. S a válasz, termesze­II magyar nemzet, mini a latin Mtora védelmeznie a danánál ős a Kárpátodnál lesen, majdnem egyhangú volt: hát ki po­litizáljon, ha nem az iró? Csakhogy az iró másképpen politizál, mint a közönsé­ges halandó. Az iró évezredekben méri az i dm és milliókban számolja á tömeget, mert minden az övé, ami körülötte van: övé a nemzet múltja és jövője, a jelenért is ö vérzik• szüntelenül, övé a nép, övé a nemzet, minden társadalmi rétegével: grófjával és koldusával, festi munkásával és szellemi emberével, hőseivel és hishifiii- vel együtt. Minden a: övé. Ő lelkesül az erényein, ö szorong a hibái miü.11. Remé­li luk Sándor tudott olyan magyar idők­ről. amikor ..egyetlen tett e költő álma rO-b". A szehmi ember lélekben kihordott szép magyar lenei jelentik a magyarság idei érzéséi: Ezt az életérzés/ keressük az igaz! magyar iró ..poíilikni:‘ alkotásai­ban is. Nagy eszméktől áradó cikkek, egyéb apró írások mellett, Tamási Áron különö­sen n játékoknak nevezett népi színmüvek­ben sűrítette össze ..politikai“ világképét. Ez a politika azonban csupán a legmaga­sabb etika kulcsával nyitható meg, csak a ti szí a elvek síkján közeíithcfö meg Napi eleiből behuredt indulatokkal, szűkre hu- Inyordolt szemmel nem felírt felmérni, inert a magyar nép sorsérzése, egész éJel- dátáisa van beleépítve, a magyar nemzeti [politika nagy felismerései teszik a magyar szomjazok tömény' italává. Ezért van oz. 'bogy Tamási Áron nem ..népszerű" és nein ..dnat“ ahogy a könyrkiadópohtika méricskéli a befütermelőkel; Tamási Áron urn a szellemi életnek ura a tömegnek is. amely így nem személyből, holnapra bur k etdha t o érdeklődésből ki ván csisághól, 'különös izek kereséséből nuul utána, ha­nem az olvasóban is néha keserűen fel­törő magyar f < ídősségérzefből, ol Ihat at- km szellemi szomjúsággal, mohón kap uhuiéi. T alami.olyant Idáit benne, emut maholnap egyedül tekintünk: magyetr iro­dalomnál: a magyarul irt egyéb könyvek heérnazáhan. Igaza van Fája Gézánál: rib­bon. bogy — bár a népi Írói: nem bírlak egységes are vonaléit finnt (irtani — fellé­pésül: szellemi mozgalmai indítóit s ez a mozgdom előbb-utóbb mindenképpen el- mori a hnrlomot a magyar élet széni­jéről. Tamási Áron játékai színházi bemuta­tás uhui nyomtatásban is megjelentek s így ti bind ónak könnyű dolgei van; meg" rábnzhalailaji szöveg áll rendelkezés sere. Am igy is szükséges, hogy ed is oh rosse., ne csal: bírálgassa. ..Én nem va- féjd: politikus, csal; szegény és hivő ein.“ „Panisonidíőí napiatokig“ - fi mlldoől magyar kalfcffális két íisszinuiina az oíasz sajtóban RÓMA, junius vége. Az olasz birodalom most kezdődő harmadik háborús éve fényes győzel­mek jegyében indult el. Tobruk és Kardia visz- szafoglalása a tengely északafrikai haderői ál­tal örömmámort és jogos bizakodást váltott ki az olasz lelkekben. Egyetlen szó harsog:.RiLor- neremo! Visszatérünk mindama területekre, I amelyeket olasz katonák vére és az olasz mun- i ka verítéke megszentelt. j A háború az érdeklődés előterében áll, mind­amellett nem szünetelnek a kulturális élet lé­nyei sem. Általános érdeklődés előzi meg a fi­renzei G. I. L. kongresszust és szellemi olim­piáit, amelyen az olasz ifjúsággal bajtársia- san a baráti országok fiataljai vesznek reszt. Köztük természetesen a magyar és erdélyi le­venték is. A firenzei ünnepségekre egyébként hivatalos meghívást kaptam s igy módomban lesz az „Ellenzék" közönségét is tájékoztatni a firenzei eseményekről, az erdélyi leventék sze­repléséről. A lezajlott milánói magyar kulturális hétnek', a j milánói Villa Reale termeiben végbement ma­gyar kiállításnak a müveit olasz közönségre való hatasa még csak most bontakozott ki az olasz sajtó visszahangjából. Hangsúlyozzák an­nak a jelentőségét, hogy éppen Milánó, ez az ősi múltú lombard város, a fascizmus születé­sének a helye, ahol a Duce által annakidején megalapított „Popoio d'ltalia" ujságlrasábjai el­sőnek vitték az európai újjászületés gondolatát a nyilvánosság elé, adott hajlékot a falai kö­zött a magyar művelődésnek. A magyar lélek vitte kincseit. Felső-Olasz- ország jelentős szellemi központjába. Ezt hang­súlyozzák. Ugyanakkor pedig reámutatnak ar­ra, hogy ezeknek a magyar értékeknek a fa­siszta Mdánó, az egykori Mediolanum, adott módot a sikerre. A milánói magyar kulturális hetet, a Villa Roale-ben levő kiállítást ugyanis olaszok rendezték a latin lélek zsenialitásává?, ötletességével és kivételes művészi érzékével. Magyar kultúra, tehetség és olasz rendezés: igy méltányolhatjuk kellőképpen a milánói magyar kulturális hét fényes eredményeit A milánói Villa Reale kiállítási termeiben plasztikusan domborodott ki a vezérlő gondo­lat: a latin szellem jogfolytonossága az ősi ma­gyar lóidon, azok a kulturális szálak, amelyek a magyar és az olasz nemzetet egybefüzik. Ki védte meg több mint 900 éven át a latin művelődést a Kárpátok medencéjében és ki védi meg ma is? Erre tanulságos feleletet ad a kiállítás történelmi része, amely „Dalia Pan­nónia romana ai noştri giorni", vagyis: ,,A ró­mai Pannóniától napjainkig" felírást viselte 1 címéül. A kiállításnak ezt a részét olasz rész­ről Bassani profeszor rendezte, magyar részről Horváth István, a „Fórum" szerkesztője és közreműködött ebben dr. Nagy Tibor, a jeles, fiatal régész is, aki már számos eredménnyel gazdagította a tudományos kutatást. A kiállításnak ez a része egybehangolta és dominálta a többit is, kimutatva, hogy Pan­nónia földje, a Duna vonalán már Augusztus császár korában otthona és védőbástyája volt a Rómából kiinduló nyugati művelődésnek a ke­leti barbár támadások ellen. Pannónia már az első században, a keresztény időszámítás kez­detin a nyugati latin kultúrkörhöz tartozott. Az idekerült rómaiak és a latin kultúrát átvett pannoniai bennszülöttek ott állottak a Duná­nál emelt római őrtornyok, erődök falainál, amelyeket a nyugat felé előrenyomuló nép- vándorlás hullámai csnpdostak, vitézül harcol­va. Olvashatjuk itt azt az egykorú latin iró mondását, mely szerint — magyar értelmezés­ben — Róma a népek közt dicsősége által, Pan­nónia pedig vitézségével tűnik ki. Régebben és újabban feltárt építészeti emlé­kek, Aquincum, Scarabantia, Savaria romjai, feltárt római templomok, színházak, várfalak, lakóházak és más leletek is tanúsítják Róma ottlétét Pannóniában, amely annakidején a Du­na erődvonalával Rómát, az olasz félszigetet és a Földközi-tengert védte már a keresztény idő­számítás első évtizedeiben! Amikor a népván­dorlás elseperte ezt a gálát s a római sasok visszavonultak innen, a Dunavölgyében a bar­bár káosz' vált úrrá. így maradt ez a helyzet a magyarok bejöveteléig, illetőleg a keresztény magvar állam megalakulásáig. Szent István ki­rály Róma felé fordult s a kereszténnyé lett ma­gva’- nemzet átvette Pannónia egykori szerepét: védőbástyája lett a nvugati keresztény kultúrá­nak, keletről nyugat felé törő ellenséges roha­mokat fogott fel szakadatlanul a testével. Ezek a kapcsolatok az olaszok és a magyarok között soha se szakadtak meg és különösen erő­sek voltak a nápotví származású Aniouk-nak és Mátyás királynak uralkodása idején. Mindez az igazság erejével szólalt meg a ki­állításon. S ennek a hangjára lelkesen figyel­tek fel a baráti Olaszországban. MIHÁLY LÁSZLÓ. LEVÉLPAPÍROK, * legválasztékosftbb kivitelig, tog«!« csóbban az „ELLENZÉK“ fcSnyrasN» boltjában, Kolozsvár» Mátyás király* tér 9. szám. lakberendezések. Székely és Réti marosvásárhelyi buforgiiár r. i. galerim anyai: Apuén GytTa építész míntaiermében Kolozsvár, Szentegyház-utca 2. szám. Telefon 24—33. lf-1 l'iw. ......... Hl ţ 167. számú feladvány. Braune Róbert-től. Világos: Ke4, Vg2, Bd3, Ha6 és d6, gy: a4, c5, d4. (8 drb.) Sötét: KcG, Ff4, Hcl és h6. gy: a7, cl7, e3. aii g5. (9 drb.) Matt 2 lépégben A junius 7-én közölt 162. sz. feladvány (Scha­de v. Westrum) megfejtése: 1. Kb7—c6. A német bajnoksági verseny, melyet Bad Oeynhausen-ben tartottak meg, befejeződött. 12 résztvevőből első lett Rells'ab (Berlin'. A 2 —3 dijakon Klaus és Müller Hans osztoztak, kik a bajnok 8 és fél pontjával szemben 8 pon­tot értek el. A következő játszma a német bajnokság elő­készítő versenyéből való. I Világos: Kienlnge.r. Sóiét Vlulthaup (Caro-Kann védelem.) 1. e4, c6. 2 d4, d5. 3. exd, cxd. 4. Fd3, Heb, 5. cd, Hf6. 6. Ff4, g6. (Szokatlan lépés, inkább Fg4 volt helyen). 7. ITd2, Fg7. 8. 1IÍ3, Fí5, 9. •Fxf, gxf5. 10 He5, Vb6. 11. Hd3, e6. 12. 0—0. He4. 13. Khí, h5 (?) (Sötét mindenkép támadni szeretne, de csak gyalogáilását gyöngíti). 14. f3, Hxd-2. 15. Vxd2, Bc8. 16. Bf—el. Kf8. 17. Be2, Vd 8. 18. Ba—el, b6. 19. Fg5, Ff6. 20. Fh6, Fg7. 21. Fxg7, Kxg7. 22. Hf4! (Kitűnő lépés, mely feltárja a suté tállás gyöngéjét, az ,,e6' - betörési pontot). 22. . . . BhO. 23. Be6! fxeéi. 24. Hxe6-k, Bxe6. 25. Bxe6. (Fenyeget Vh6 é* utána Bxcö.) 25. . . . He7. (Mines segítség.) 2b. Vh6-f, Kg8. 27. BÍ6, Bc6, Vg5—/ Kh7. (28. Kh3 esetén ugyanaz a lépés jön.) 29. Bf7G~ es sötétfeladta. MEGÁLLAPÍTOTTÁK a CSALÁNKOR«1» BEVÁSÁRLÁSI^ DIJÁT. A közellátásügyi miniszter a c-olánkóró átvételének árát így úti api tolt a meg: 120 centiméternél hosszabb, legfeljebb 8 százalék idegen anyagot far tab ma zó csalink óró ára beváltáskor 100 kiló­gna ni onikéuf.t 14 pengő, másodosztályú 60— 120 centiméter hosszú, legfeljebb lő száza­lék idegen anyagot tartalmazó cs-aiánkóró ára 100 kilogram ónként 12 pengő. A megál­lapított ár a bizományos raktárába beszállib vü. vagy bármely feliadóáliomáson >asuti ko­csiba, uszályba berakott árura ronatJfcCW.i:k Egy vak hadirokkant megsegítése ügyében többször kértük olvasóinkat, juttassanak neki lapunk utján néhány nélkülözhető fillért. El­esett sorstársaink támogatása magyar köte­lesség; s ha éppen hadirokkantról van szó* aki testi épségét, kenyérkereseti lehetőségét feláldozta a hazáért, akkor kétszeres ma­gyar kötelesség. A magyar társadalom meg is érezte, mit kell tennie: rövidesen 22 pengő gyűlt pe Pap Mihály vak agyagszobrász, vi­lágháborús hadirokkant címére. Most N N. címen, magát megnevezni nem akaró magvar ember egypengős adományával 25 pengőre növelle az öszeget. Sajnos azonban, ez a?, összeg sem elegendő arra. hogy Pap Mihály vak agyagszobrász megvásárolhassa szerszá­mai szállításához szükséges szamarat. Ezért ismételten megkérjük olvasóinka4, segítse­nek Pap Mihály személyében egy magyar hadirokkanton. KITILTOTTAK NLMETORSZÁGBÓI EGY DÁN ÚJSÁGÍRÓ í\ Berlinből jelentik: ktansen fíjdin dán újságírót a német bi-ro" dalon» területéről kitillotúk. A Will»elmstra>- sen nyert értesülés szerint a kitiltás ok *. hogy a dán újságíró azt a hirt továbbítóé» külföldre, hogy Németország n hadszínterek legutóbbi eseményei köveikrzlrbcn angol béke»jánlfllot vár. Ez a mindenképpen ha­zug lur egy dán és svéd újságban jelcut meg s tiz angol hírverés- sietett azt a »lémet birodalom gyengeségének jeleként * 1 -'rb i kiirtölni. Zilahi Sebess György — postaigazgató. Bu­dapestről jelentik- A Kormányzó a kereskede­lem és közlekedésügyi minisztérium vezetésé­vel megbízott iparügyi miniszter előterjeszté­sére a posta forgalmi szakán Zilahi Sehess György dr. postafanácsosnak a postaigazgatő! címet és jelleget adományozta, azonkívül ugyancsak a posta forgalmi szakár Ma'atkj Ferenc postafőfelügyelőnek szintén, a posta ge gatói hj-snet ts jelleget adománToz.ta.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom