Ellenzék, 1942. július (63. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-10 / 154. szám

1*4* I ft 11 a * 14 ELLENZÉK ?«!«**áhügyi kioevesé»* sek Erdélyben KOLOZSVÁR, Julius 10. A kormányzó a magyar királyi igazságiigyminiszter előter­jesztésére kinevezte dr. Hntira Károly dési törvényszéki bárót a déri törvényszékhez ta­rtarul nőkké, dr. Nyáguty Béla kézdivásár- irelyi járásbirót a kézdivásúrhelyi járásbiró- Sághoz alelnökivé, dr. Bodor József zilahi törvényszéki birót a zilahi, dr. Borbély Ti­hamér pesívidéki törvényszéki birót a ko­lozsvári ítélőtáblához hirákká, tlr. Molnár Géza nrarosvásárhólyi itélőtáhiaá elnöki tit­kárt a marosvásárhelyi Ítélőtáblához birúvá, dr. Bencze József hidalmási járáshirót a hid- almiási járásbíróság elnökévé, dr. Vitályos 1 István marosvásárhelyi törvényszéki titkárt a marosvásárhelyi járásbírósághoz járásbiróvá, dr. Nagy' László kolozsvári törvényszéki jegyzőt a besztercei és dr. Vaszika Pál szé- 1 k elvűd var helyi törvényszéki jegyzőt a nyá­mdszeredai járásbírósághoz járásbi rákká', dr. Szalay József batfonyai ügyvédet a ma- rosvásárhelyi ügyészséghez ügyésszé, dr. Gsegezy Árpád dunavecseá ügyvédet a nagy­bányai járásbírósághoz járásbirákká, Kubi~ a nyi József szatmárnémetii, dr. Albu Zoltán és dr. Deák Ferenc kolozsvári, dr. Iucze Béla kolozsvári .járásbirósági jegyzőket je­lenlegi alkalmazásuk helyén, továbbá Allesz Béla volt bírósági jegyző, marosvásárhelyi lakost a szászrégeni, dr. Sál]ai László ügy- v véd, békési lakost a székelyudvarhelyi jör- v vényszékhez bírósági titkárokká, dr. Kop~ csányi Dezső szaltmárnémelii, dr. Isztray {, József sepsiszentgyörgyi. dr. Vári Albert székelyudvarhelyi, dr. Háromszéke Sándor sepsiszentgyörgyi törvényszéki, dr. Korpos Ernő szászrégeni járásbirósági, dr. Márton [1 Ipoly székeJiyudvarhelyi járásbirósági. dr. Keresztes Kálmán Csíkszeredái, dr. Takács A András Csíkszeredái járásbirósági, dr. Fabri- cius Ágoston zilahi járásbirósági aljegyzőket jelenlegi alkalmazásuk helyén, továbbá dr. Gil:le Ferenc ügyvéd,, békési lakost a szi­ki' lágycsehi, dr. Kovács Ferenc Géza ügyvéd, iá kolozsvári lakost a besztercei járásbiróságno- id bírósági jegyzőkké, dr. Debreczy Sándor zi­şi laki törvényszéki, dr. Fodor Tibor székely- )ü udvarhelyi, dr. Iszílay József marosvásarhe- vl lyi és dr. Kelemen Gyula. József kolozsvári b| járásbirósági. Keresztes Lajos, a m. kir. gi igazságügyi minisztériumba berendelt ko- ol lozsvári. dr. Nemes István Csíkszeredái és ib dr. Kincses Elemér marosvásárhelyi tör­sz vényszéki,, dr. Papp Antal nyárádszeredai gé és dr. Kálmán Lajos dési járásbirósági, dr. iT Tóth Károly maros vásár helyi és dr. Ádám A Antal szatmárnémetii törvényszéki, dr. Zar JÁ kariás1 Gyula kolozsvári, dr. Jezerniczky Cl Dénes tusnádi, dr. Szaplonczay Lajos szász­ai régem, dr. Szentpétery Gábor kolozsvári öl törvényszéki, dr. Gábor László sepsiszent- /g györgyi törvényszéki, dr. Oláh András besz­ól tercei törvényszéki, dr. Bartos György szi­ki kigysomlyói. dr. Nyíri Béla marosvásárhelyi öt törvényszéki, dr. Fejér István kolozsvári öl törvényszéki, dr. Kozma László szatmárné- m metii járásbirósági, dr. Szomora József ni marosvásárhelyi, dr. Kovács Imre Pál s-8 szailmárnémetii büntetőitörvényszéki, dr •3 Borbély Sándor naszódi járásbirósági, dr. >-0 Gombás László zilahi törvényszékli. dr. Bor­id hath András Csíkszeredái, cir. Madaras Gá- >d bor órádnál és dr. Basa István nagykárolyá ij, járásbirósági, dr. Kiss László zilahi járásbi­oi rósági, dr. Magócs Imre zilahi törvényszéki, ib dr. Soós László székely udvarhelyi járásbiró- i;8 sági jogigj'akornokoliat jelenlegi aJkalraazá- ija suk helyén bírósági aljegyzőkké, dr. Buday 0 György budapesti lakost a marosvásárhelyi, ib dr. Sonkoly Jenő kolozsvári lakost a ko­01 Jozsvári, dr. Pap Zsigmond énlaki lakost a in marosvásárhelyi, dr. Séra István kolozsvári Bf lakost a budapesti, dr. Kovács Lásaló ko~ :>I lozsvári lakost a kolozsvári, dr. Fekete J László kolozsvári lakost a kolozsvári, dr, ! Farkas Béla kolozsvári lakost a kolozsvári jt Ítélőtábla kerületébe bírósági joggyakorno- j\ kokká. Gámenczy Gerő, a VIII. fizetési ősz­it tály jellegével felruházott betétszerkesztő, Á Kozma Géza lékéi IX. fizetési osztály jelle- r gével felruházott, CsoLovik Emil IX. fizeté- 8 si osztály jellegével felruházott uagysoinku- if ti, Bethlendi László óradnai, Herczegli Lász- L ló kezdi vásárhelyi, Kerényi Tivadar nagy­ít, bányai járásbirósági betétszerkesztő telek.“ A könyvvezetőket jelenlegi alkalmazásuk he­lyén IX. fizetési oszíáiyba sorozott tólek- 1 könyvvezetőkké, Balázs János bánffyhunyadi, > Cliiffa Antal hidalmási járásbi rá? ági telek- 1 könyvvezetőket jelenlegi alkalmazásuk he- T lyén X. fizetési osztályba sorozott lelek- L könyvvezetőké, Hatfaludi Jánosué irodafő- t tiszti címmel és jelleggel felruházott szálágy- - Somlyói és Fopuasi Erzsébet marosvásúrhe- lyi járásbirósági, özv. Berzai Károlyné iro- . dafőllszti rímmel és jelleggel felruházott í marosvásárhelyi Ítélőtáblái, Kovács János szekelyudvarhelyi törvényszéki, Dalnoki Lujza besztercei járásbirósági irouatiszieket jelenlegi alkalmazásuk helyén irodafőtisz- lekké, vitéz Jakab LásaLóné szilágysomlyói ráslvirósági. András József székely keresz­túri, Gyakiy Győzőné szilágycsehi, Furier János székeiyudvárhelyi, Lucaay Vilmosáé sepsiszentgyörgyi, Sütő Erzsébet nagyiion­Ofsiágosan átszervezik a közeSláiás szerveit írja a Közellátási Értesítőben iossonczy István miniszter BUDAPEST, julius 10. Losonczy István közélte Sásügyi miniszter a Közel látása Érte­sítő csütörtöki számában részletesen foglal­kozik »az ország közellátási kérdéseivel. Az uj közellátási esztendő egyik főfeladata a/* lesz, hogy kiépítsék ax egész országban a közöllátás igazgatását. Járási közellátási el­lenőröket neveznek ki, hogy minél gyorsab­ban elintézzék a kisemberek közellátási problémáit. A miniszter cikke további részében ke­mény szavakkal bírálja a közönség türelmet­lenségét, amelyet az önellátás terén tanúsát, amikor egészen indokolatlanul igyekszik minél nagyobi) tartalékokat gyűjteni. zug­forgalmi árakat teremt, sőt ezen tulmenő­leg nemcsak a zugforgalom növekedését se­gíti elő, hanem még a nagyobb mennyiségben található, nyílt forgalomban rendes áron be­szerezhető árucikkeket is a zugkereskede­lembe hajtja. A láz a textilhárácsolásban már sziinőben van, de a sorb au állás a hus~ nemüeknél kezd országossá válni, noha vi­déken normális időkben sokkal kevesebb húst fogyasztanak, mint, ma. A zsirellátás terén nem lesznek zavarok s csupán átme­neti intézkedésekre lesz szükség. Sertésállo­mányunk az idén jóval nagyobb, mint a mult évi. A burgonya- és kukoricatermés jó kilátással kecsegtet.. Mindent egybevéve, a közellátási biztosítva van és káros kihatású nyugtalanságra nincs ok. IfítyU 1&ZS&Y • AtnUffl éuUme# írni... AZ ERDÉLYI KÉRDÉSEK méltán megérdemlik az ország egész közvé­leményének érdeklődését. Semmi sem bizonyítja jobban azt a testvéri szereietet, amellyel nemzeti közös­ségünk minden tagja részt kivan veimi az erdélyi újjáépítő munká­ban, mint az „Erdélyi nyeremény- kölcsön'4 nagy sikere. Az általános lelkesedés hatásaképpen rövid né­hány hét alatt lejegyezték azokat a kötvényeket, amelyeket a kormány­zat az erdélyi beruházások céljaira kibocsátott. Az Erdélyi Párt képvi­selőinek parlamenti felszólalásait mindig fokozott figyelemmel kísérik és országszerte elismerést keltett az a tárgyilagos és politikai szenvedé­lyektől mentes hangnem, amelyet a törvényhozásban megszólaltattak. Ezeket a köztudomású tényeket azért ismételtük el újra, hogy rámu­tathassunk: szeretetben, érdeklődés­ben és segíteni akarásban nincsen hiány. A tárgyilagos szemlélő mégis megállapíthatja, hogy az egységes közvélemény kialakításának mód­szereiből hiányzik valami. Erdélyi kérdéseink nem kapnak méltó teret a budapesti sajtóban. A fővárosi na­pilapok foglalkoznak ugyan az er­délyi kérdésekkel, de ezekből a cik­kekből hiányzik a rendszeresség. Ál­talában az a szokás honosodott meg, hogy valamelyik nagy lapnak vezető publicistája néha-néha „hozzányúl“’ az időszerű és életbevágó erdélyi pro­blémákhoz. Ilyenkor kifejti a maga ideológiai álláspontját, gyakorlati megoldásokra is javaslatot tesz és ezzel a lap a maga részéről lezárta az erdélyi ügyekkel való foglalko­zást. A hírszolgálat, vagyis újságíró- nyelven a „ripertrészben“ összefog­lalt erdélyi anyag pedig a legtöbb lapnál kimerül a MTI vidéki kiren­deltségeinek tudósitásaiban. Néha színes cikkeket is olvashatunk a fő­városi lapokban valmdyik budapesti kartársunk erdélyi kirándulása al­kalmából. Ezek kitünően megfogal­mazott, érdekes és értékes cikkek, egyetlen, de főbenjáró hibájuk azon­ban, hogy szerzőjük a rendelkezésére álló idő rövidsége miatt nem tudott a kérdések mélyére hatolni. Ezeket a hiányosságokat nemcsak az erdélyiek veszik észre. Az anyaor­szágban is nagyon sokan kifogásol­ják, hogy a fővárosi lapok közlemé­nyeiből nem tudnak összefoglaló ké­pet alkotni az erdélyi életről. Megje­gyezzük, hogy az erdélyi kérdéseknek ezt a „könnyű kézzel való kezelését“ nem tartjuk szándékoltnak. Azt is jól tudjuk, hogy egyes budapesti la­pok valósággal lámpással keresték az erdélyi tudósilókat, mégsem tud­tak rendszeres erdélyi hírszolgálatot beállítani. A közvéleménynek mind­ezen nehézségek ellenére is szüksége van arra, hogy tájékozódjék Erdély életéről. Az anyaországi magyar ép­pen olyan féltő gonddal őrködik a felszabadult országrész fejlődésén, mint amilyen együttérzéssel az idegen elnyomatás idején gondolt az erdé­lyiekre. Valahogyan változtatni kel­lene tehát a sajtótudósitásek rend­szerén. Á fővárosi sajtónak az lenne a hivatása, hogy módot adjon a je­lenlegi erdélyi élet és az erdélyiek tökéletes megismerésére Hisszük, hogy egy kis jóakarattal könnyen le­het segíteni ezeken a hiányosságo­kon és a fővárosi lapok igyekeznek módot találni az erdélyi kérdések rendszeres és állandó felszínen felszínen tartására. Erdély nem le­het egyszerű „vidéki rcvat‘\ Ezt min­den időben érzékelni kell. A mai rendkívüli viszonyok között, amikor mindannyiunk teljes erőkifejtésére elengedhetetlenül szükség va^u, az egész ország közvéleményét beható­an kell tájékoztatni arról, ami a 22 éves idegen uralom alól felszabadult erdélyi részek újjáépítése terén tör­ténik. * KÖZÖS ÉRTEKEZLETET tartottak U na­pokban a nagyváradi ßs kolozsvári ügyvédi kamarák. Az értekezletnek egyik figyelemre­méltó határozója... hogy az illetékes kormány- tényezőkéül óloknak áz ingatlanoknak és vagyontárgyaknak az erdélyi ügyvédek tu­lajdonába való bocsátását kérték, amelyeket a román főhatalom alatt, az ügyvédi nyug­díjalapra befizetett illetékekből vásároltak. Kétségtelen., hogy a nagyváradi határozatot az egészséges decentralizáció szellemében hozták. Az is bizonyos, hogy a: erdélyi ügy« vedeli jogosrtn akarják élvezni azoknak az ingatlanoknak és vagyontárgyaknak hasznát, amelyeket az általuk keservesen lerótt pénz­összegekből vásároltak. A nagyváradi állás- foglalás az ügyvédek nyugdíj ellátásáról szóló törvénnyel kapcsolatos és ezekben az ingat­lanokban az erdélyi ügyvédi kar jóléti intéz­ményeinek alapjait látja. Ezzel « kérdéssel kapcsolatban időszerű felelevonilenün U az erdélyi magyar újságírók tusnádi üdülő hí­zónak ügyét is. Ezt az üdülőházat az idegen írnpériurn. legnehezebb éveiben hívta életre a kisebbségi sorsban, küzdő erdélyi magyar ujsíAgirók lelkes áldozatkészsége és szervező ereje. Az Erdélyi Magyar Újságíró Egyesü­let nélu’my hónapped ezelőtt kimondotta megszűnését és helyébe megalMailt az Or­szágos Magyar Újságíró Egyesület Erdély ré­szi Tagozata. Az erdélyi tagozat ígéretet ka­I dai, Munteán Leontina óradnai, Schwarez Jolán ofklánd’i, Kovát» Imre szilágysomJyóii j törvényszéki irodasegéd'fezteket jelenlegi alkalmazásuk helyén irodatisztekké, II(di­csek József gyergyósraenimiklősi, Gruja Sa­mu kolozsvári, Rancz Károly Csíkszeredái kir. törvényszéki, Röder Melitta kolozsvári kir. járásbirósági segédliivataili gyakornokot, ifj. Babil» Rezső kolozsvári kir, törvényszé­ki, Páltfy Józsefné kolozsvári törvényszéki s’egédhivatali gyakornokokat jelenlegi alkal­mazásuk helyén irodnsagédtisztekké, Kolo- zs>i Gyula szamosujvári járásbirósági botót- szerkesztő kezelőt. Ki»s Gézia miaroívásár­helyi járásbirósági, Wohlfart Mihály maros- vásárhelyi törvényszéki, Gálffy Gyula ma- [ rasvásárhelyi ítélőtáblái, Fali Sándor tekei járásbirósági dijnoíkóikat, jelenlegi alkalma­zásuk helyén segétlhivatali gyakornokokká. Szász Ferenc marosvásárhelyi kir. jáirásbirá- Sagi, Gyurcsányi Ervin kolozsvári ügyészsé­gi, Papp Lenke maroavá.sárhetiyi*ítélőtáblái, László Levente kolozsvári járásbirósági, Mester Mihály zilahi törvéuySzéiki dijnoko­kat, Domokos Edit kolozsvári törvényszéki kisegilő dijnokot jelenlegi alkalmazásuk he­lyén ideiglenes minőségű kezelőkké nevez­te k.i. poll, kose ,fi tusnádi viliin' házthczeU-sL* veheti. Egyelőre azonban Hl a- rr: a hr ’! '1 mini a ügy védeiméi. lOgérveiiijes náe: l.c dés még nem. történt meg. (invnek az. a hát­rányos következménye, hogy az üdülő im­már két esztendeje gondnokság alatt, ál Benne vagyunk a nyár derekában és meg nincsen lehetőség arra. hogy a: ideghajszoló napi robotban, kifáradt erdélyi újságírói.. Tusnádon ingyenesen, rags jelentő* kedvez­mények melle.1l tölthessék szabadságukat. Amikor az ügyvédek kérésének jogosságáról írunk, újra fel L-ell hívnunk a figyelmei d tusnádi üdülőink ügyére is. mert az érdélv mrtgyry- sajtó nagyon nélkülözi. hogy külön" hozó alakiságok miau az üdülőhöz nem tök be szociális hivatását. A. SZÉKELYFÖLD I BOR VIZ kérdé-é vei már több Ízben foglalkoznunk. Rá­mutattunk arra, hogy a felszabadulás utál« különböző nehézségek miatt sérti sikerült a kitűnő erdélyi borvizek térhódítása. A természet által olyan gazdagon 'adomá­nyozott kiin.es legnagyobb része elpooséko- lódik, mert egyrészt a szállítási nehézsé­gek, másrészt az üveggyárak üzletiesség-? lehetetlenné teszik megfelelő áron vu’n forgalomba hozatalát. Természetes lenne, bogy a borvizek a Székelyföld egyik lea főbb jövedelmi forrását képezzék. A szál­lítás és az üveg az adóit helyzetben olvan. drága, hogy a mai eszközök mellett lehe­tetlen «! borvizek lényegesebb mennyiség­ben való palackozása. Hosszú idő óla lat tanak már a tárgyalások székelyföld; üveggyár építésére. Még mindig nem si­került eldönteni, hogy az üveggyárat Bor­széken, vagy Marosvásárhelyen (étesiiik-r Az idő egyre múlik, százezres értékek maraduak kibasznál a ll anul és a Lorviz- forrás tulajdonosok a legsúlyosabb anyagi veszteségekét szenvedik. Kitűnő kartár­sunk, Bözödi György a napokban körutal tett a Székelyföldön. Ebzomoriló az a hely ’zetkép, amedyet a székelyföldi borviz- forrásokróf lapjában közölt. Többek kö­zött Borszékre isi ellátogatott. Borszék a borvizek őshazája és nem túlozunk, ha' azt állítjuk, hogy a borszéki borviz való­sággal európai hírnévre tett szert. Bözöd • György a helyszíni tapasztalatok alapján azt volt kénytelen megállapítani, hogy a borvrzforrások teljesen elhanyagolt álla-, pótban vannak. A meglévő berendezések; is megrongálódtak. Egyelőre semmi kilá­tás .sincs- hogy az idei nyáron javulás áll­jon be. Szükségesnek tartjuk liogv erre a tudósításra minél szélesebb rétegekben felfigyeljenek a magyar tömegek. Elér­keztünk a huszonnegyedik órához. Ai kor­mányzatnak kell rendet teremtenie a kér­désben, hogy a Székelyföld egyik légim gyobb kincse elfoglalhassa méltó helyét az ország gazdasági életében. KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR emiektnek hó­doltak a cserkészek budapesti táborozásán. A cserkészek a hatalmas budapesti hârshegş cserkészparkban tartották meg táborozásukat Ez a gyönyörű park minden tekintetben meg felel a cserkásziiitézménynek. Csupa erdő szikla és barlang, A táborozás első éjjelén rio dót jeleztek. A cserkészek azonnal felöltöztek és rövid idő alatt felsorakozott az egész tábor. A Nagy Barlang szájánál bengali fény gyul­ladt ki. A fényben a budhista vándorok öltöze­tében Körösi Csorna Sándor megszemélyesítő je jelent meg, aki a következő szavakat intéz­te a cserkészekhez: Cserkész voltam és is. Vándoroltam, utat kerestem, gyűjtöttem, szolgáltam, megfegyet meztem magamat, népemért éltem, hittem és bennetek akarok tovább élni. A cai nagy', az ut nehéz, de aki igazán cserkész, kövessen Az intő szózatot a cserkészek megrendültén hallgatták végig. Másnap akadályverseny volt Az akadályok Körösi Csorna Sándor utjának, nehézségeit jelképezték. A nagy' Ázsiakutab- emlékére a táborozás befejezése alkalmával a cserkészek elhatározták, hogy a hárshegyi parkban felállítják Körösi Csorna Sándor szob rát. Gy'önyörü bizonyítéka volt ez a táborozás a magyar öntudatnak, amely mindig megbe­csülte nagyjait cs kegyelettel hódolt emlékük­nek. ÓRIÁSI ROBBANÁS SZÉRIÁBAN RÓMA, julius 10. (TP.) A sziriai Latakic ben óriási robbanás történt, amely a pre fék tura. épületét a léghe röpítette. A varos kormányzója és 15 személy a robbanás ál dozatai tett. A Tribuna jelentése szerint a szerencsétlenség nem véletlen robban á- iniaüt következeit be. hanem a felhalmozott robbanóanyagok ok ózták, s Szíriában az ;< nézet terjedt el, amit különben az augol -e- De Gaalle-párti hatóságok it osztanak, hogy a szír nacionalisták követték el a merény­letet. Azonban már az is kissé különösen hal, hogy a prefektura épületében uagy t" meg robbanóanyagot halmoztak fel. \ me­rénylettel kapcsolatban számos arab náció

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom