Ellenzék, 1942. július (63. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-10 / 154. szám

ELLENZIK mnmmm — ----­Az uj háború újszerű fegyverei M elyik a döntő fegyvernem? ségee arcvonal haladásának sebességét. Német, részről acm vonták kétségbe, hogy a tankát* törés ellen való védekezés e módszerét u szov­jetcsapatok, bár rettenetes áldozatok árán, de nem teljesen eredménytelenül használták s begy a németek is mesterei az elhárítás c mód­jának, azt megmutatták a szovjet téli1 nagy tá­madása alkalmával, amikor sziklaszilárdan tar­tottak előretolt állásokat, bármennyire is túl­haladt rajtuk a szovjetcsapatok áradata. Igen sokat fejlődött továbbá a háború kitö­rése óta — s éppen a németeknél is — a köz­vetlen tankelháritá« kézigránáttal, egyéb rob­bantó szerekkel, valamint kisméretű különle­ges lövegekkel. S egészen nagyszabású szerep jutott a tunkalháritás terén a repülőgépnek. Mar a csatahajókkal kapcsolatban említettük, hogy a korszerű bombázógépek egyik legna­gyobb előnye a pontos célzás lehetősége. Ennek a tankhoz hasonló gyorsasággal mozgó célpont esetén kiváltképpen nagy a jelentősége. Ma már kétségtelenül számos lehetőség van a tankmozdulatok bizonyos méretű ellensúlyozá­sára. A most lezajlott líbiai csatában hetekig tartott, amig az egyik fél felülkerekedett s hogy felülkerekedett, azt már csak azért sem pusztán a tank használatának köszönhette, mert sok páncélosa volt az ellenfélnek is. Minden jel szerint, azért győztek a német—olasz csa­patok Líbiában mert ugyanezt, a hadászatot jobban tudták s alighanem azért is, inert — egy semleges katonád szakértőt idézünk — a köz­katona és a tiszt kiképzése rr.év mindig alapo­sabb a tengelynél mint Angliában, ahol csak három éve van általános hadkötelezettség. De nz, hogy a kemény harcban kivívott győzelem után Rommel csapatai o:y villámgyonsan ott teremtek Egyiptom nyugati határkerületeiben. r.rra vall, hogy a győzelem haladéktalan és eré­lyes kiaknázásának föeszköze még mindig a páncélos. Mindamellett úgy tűnik, hogy a háború mosta­ni szakaszában a repülőgép nem kevésbé fon­tos, mint a páncélos. Szevasztopol ostromá­ból azt a benyomást nyerjük, hogy az erődítmény ellen vívott harcban a zuhanóbombázók töme­ges latbavetése ugyanolyan hatásos, mint a nehéz tüzérségé és a lángszóróé. Itt mindjárt megjegyezhetjük, hogy az erődítmény nem ve­szítette ei annyira a jelentőségét mint a Magi- not-vonal, vagy Singapore sorsiból gondol­hatnánk. P. kél világhírű mőditményrcntlszer eteslé; tetemei mértékben a verlclme/őkne* <i a feltevése magyarázza, hogy varinak heve hete ti en erődítmények, azonkívül «../. ostromló mind a kellenek *1 hálába kei ült. Elszán*, vé­dekezés esetén az erődítmény, ha erős, rna is kemény dió; de az erődítmény célja persze nőm az, hogy egyáltalán ne' lehessen bevenni (ez képtelen igény), hanem az, hogy drágán adja magát: ez esetben a védelem az elé a válasz­tás elé állíthatja a támadót, hogy vagy feladja toivót, vagy megfizeti az árát. Bizonyosak Je­lietünk abban, hogy, ha az angolszászok mégis csak megkísérlik a partraszállást Franciaor­szágban, n Todt-vonalat nem úgy fogják vé­deni, mint anakidején a Maginot-vonnlat. A repülőgép jelentősége azonban nemcsak azzal növekedett, hogy kiderült használható­sága az erődharcban. Legújabban úgy tűnik, hogy egy tekintetben kezdi átvenni a tank sze­repét. Az offenziva előkészítésére gondolunk. A líbiai harcok utolsó szakaszán jelentették, hogv a tengely hadereje zuhanóboinbázók tömeges latbavetésével egyengette az utat a páncélosok előtt. Erről azonban még talán korai volna végleges véleményt alkotni; megjegyzendő, hogy a zuhanóbombázók elhárítása is fejlődött a háború legutóbbi évében. Lehet, hogy van valami igazsága annak a semleges katonai szakértőnek, aki most azt fejtegeti, hogy a támadás és a védelem műsza­ki lejlettsége kezd ismét köze)e.bb kerülni egy­máshoz. Ebben nem volna semmi meglepő. Más kérdés, hogy olyan méretü-e a kiegyenlí­tődésnek ez a folyamata, hogy a mozgóhá- boru megint átadja helyét az állóharcnak. Egy másik semleges 6zakiró például azt mondja, hogy mihelvt az erők egyensúlya felborul, a döntés ma okvetlenül gyorsan és rendkívül hatásosan történik meg. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a há- heru képe ma sokban különbözik attól, amit 1914—18 mutatott. Az utóbbi hónapok fejle­ményeiből a legmegbizhatóbban talán arra következtethetünk, hogy a gyalogság, amely harcolva birtokába vesz valamely terepet, vég­eredményben nem veszített fontosságából. A többi fc-gyveinem terén sokkal nagyobbak az ingadozások. Politikai következtetés azonban mindebből nem igen adódik. Akár a támadásé, akár a védelemé ma a túlsúly: a tétel csak akkor ér­vényes, hű az összes többi tényező egyensúly­ban van. A gyakorlatban nem kevésbé fontos az. hogy melyik fél a támadó, vagy a védekező erősebb létszámánál, kiképzésénél és vezetői­nek ügyességénél fogva. Nem szólván arról, hogv ma mind a két háborús tábor részint tá­madó és részint védekező haditerv alapján jár el. Üdülőt rendezett be az Országos Földhitel- intézet a honvédtiszti sebesülteknek TÖRÖKSZEXTMiKLÖS. július 10. (MTI.) Hadászati szempontból kétségkívül a tank újszerű alkalmazása volt e háború legnagyobb meglepetése. Minden adat arra vall, hogy ez az újítás a németek érdeme. S ez nem is meg­lepő. Eltekintve attól, hogy a német társada­lom különleges történeti alakulása következ­tében a katonai szellem a legtöretlenebbül Né­metországban fejlődött, eleve a német vezér­kar számára volt a legfontosabb az a kérdés, irogvan lehetne az állóháborút újra mozgóhá- boruvá alakítani. Nyilvánvaló, hogy miért Németország földrajzi helyzeténél fogva majdnem minden európai háborúban élvezheti a belső vonal előnyét, ami abban áll, hogy aránylag könnyűszerrel és nagy sebességgel vetheti haderejének zömét hadműveleti hata­rainak egy, vagy egy-két pontjára, akár azért, hogy túlerővel lépjen fel a támadó ellen, akár, hogy „súlypontot" alkotva, áttörje a gyűrűt. Főleg erre az utóbbi feladatra kellett irányi* tania figyelmét Németországnak, mert a köz­ponti fekvésű hadviselőnek ki kell törnie, ha nem akar úgyszólván ostromlott várrá válni. Németország fő hadászati problémája kétség­kívül eleve az volt, hogyan lehet a belső vo­nalat annyira kitágítani', hogy az „ostromlott vár" elég nagy legyen a teljes gazdasági ön­ellátásra s ezt a kitörést bizonyos gyorsaság­gal kellett végrehajtani ahhoz, hogy a hadá­szati terv hatástalanná ne váljék. Gyakorlatilag a feladat igy hangzott: a tank, mint már a világháborúban kitűnt, alkalmas arra, hogy kisegítse a gyalogságot a csatame­zőre. De a világháborúban nem vezetett elég gyors hadmozdulatokra, mert a motor alkal­mazkodott a gyalogos sebességéhez. Ezt meg kellett változtatni. így született meg a mo­toros, páncélos személykocsin a tank mögött szállított gyalogság. Ezt a lehetőséget más had­seregek is felismerték, de ez az újítás még mindig nem jelentette a gyors áttörésnek és az ellenfel felgöngyölítésének lehetőségéi, mint valaha a huszánság, mindaddig, amig nem volt válasz arra a kérdésre, hogy mi történjék, ha a páncélosok és a gyalogság már bejutottak az ellenséges vonalakba. A tengely ellenfeleinek sajtójában az utóbbi időben sok igyekezettel magyarázták, hogy a megoldást tulajdonképpen egy francia találta meg, de Gaulle tábornok, aki most a Pétain- koimányzattól elszakadt* „szabad francia had­erő" élén áll. De Gaulle volt az első, mond­ják, aki mar sok évvel a háború kitörése előtt könyvben fejtegette, hogy a páncélosokat I úgyszólván ei keil különíteni a hadsereg többi I részétől, önálló páncélosezredeket kell szervezni; de a francia hadvezetőség nem • ismerte fel de Gaulle eszméjének jelentőségét s ez lett Franciaország veszte. Nemrégiben azonban egy svájci katonatiszt felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a franciahadvezetőség hi- ibája kisebb volt, mint gondolják, mert de Gaulle elmélete nem adott választ arra a kér­désre, hogy miképpen kell működniük az ön- >116 páncélos-osztagoknak, ha nem akarják, • hogy az ellenség háta mögött ,a sikeres áttö­rés után, elszigetelődjenek és tönkremenjenek. 'E kérdésre, a svájci szakértő szerint, csak a németek adták meg a választ. Ez a válasz úgy szólt, hogy a páncélosok­nak az áttörés után nem kelt sokat törődniök azzal, vájjon mi történik a hátuk mögött, ha­nem a legnagyobb vakmerőséggel és gyorsa­sággal tovább kell haladniok, mélyen az ellen­ség felvonulási terepén és hadtápvonalában, zűrzavart és fejetlenséget keltve s tevékeny­ségüket azzal koronázva, hogy nagy seregtes­• teket körülzárnak, „katlant" alkotnak, azt njabb áttörésekkel kisebb részekre bontják s végül a többi fegyvernemmel együttmű­ködve —- teljesen megsemmisítik, Mindebben pedig a légi haderő tömör latbavetésének kell Támogatnia a páncélosokat. így azután vissza dehet térni valóban a mozgóháhoruhoz. Nem kétséges, hogy elsősorban ennek a meg­lepő újításnak köszönhette a német haderő ren­geteg példátlan sikerét, egész országok léleg­zetelállítóan gyors megtörését s az „ostromlott várnak." valóban gyors és alapos kitágítását A páncélos lett a csatatér királya. Érdekes kérdés most az, hogy megtart­hatja-e a páncélos ezt a kiváltságos szerepét. Hogy az eredeti mértékben megtartaná, az el­méletileg nem látszott valószínűnek A hadá­szatban mindig ingamozgás van a támadás és a védelem túlsúlya között. Nincs olyan fegy­ver, amelynek idővel meg ne találnák az 'el­lenszerét; más kérdés persze, hogy eléggé ko­rán-e a hadiszerencse megforditásához" A ré­gebben dívó sebességgel haladó tank ellensze­rét maguk a németek találták meg a tankel- háritó ágyúban. De a gyorsmozgási tank hasz­nálatában is voltak olyan elemek, amelyeknek hatása idővel szükségképen csökkent. Az egyik ilyen elem a tankezredeknek az arcvonal hátá­ban való váratlan felbukkanása s az igy kel­tett meglepetés, fejetlenség, erkölcsi levertség volt. Ezt bizonyos mértékig le lehetett győzni, ha a védekező fél is volt annyira vakmerő, mint az előretörő páncélosok legénysége s nem törődve a maga elvágatásának veszélyével, azon iparkodott, hogy a tankokat elválassza a mögöttük ír a 1 adó, kocsin hozott gyalogságtól, azt visszaszorítsa, ha pedig mégis a bekerítő hadművelet áldozatává válik, ne adja meg ma­gút rögtön, hanem rendületlenül harcoljon to­vább, akár a teljes pusztulásig. Ez esetben az mienséges l.ankbetörés legfőbb előnyének hatá- £'t meet cseskentení: fékezni lehet az ellen* Puszta szenttamáson nz Országos Földhitel­intézet megvásárolt egy grófi kastélyt és azt iidülég céljára rendezte be. Az igy átalakí­tott kasiély; felajánlotta a honvédelmi mi­nisztériumnak a harctéren megsebesült hon­védtisztek üdülési céljaira. A csütöriökön megtartott felavatási ünnepségen megjelent Antal István, dr. nemzetvédelmi propsganda- minisxter is*, aki hosszabb beszéddel avatta fel az épületet. — Mai politikánk alapja — mondotta többi közt — nrm lehel más, mint a magyar földműves cröbirásci, a magyar iparos ter­melőképessége, a magyar értelmiség gondo­latának feszítőereje, s a magyar Irat,ma vi~ tézségc: egyszóval népünk, fajtáink kiapad- hatatlan ősi és alkotó életerejének; tervszerű kifejlesztése, A ntigy tetszéssel fogadott beszéd után ; Antal István miniszter megtekintette az üdülőtelepet, majd a délutáni órákban vis­szatért a fővárosba. Pénzügyi tisztviselői kinevezések KOLOZSVÁR, julius 10. A m. kir. pénz­ügyminiszter kinevezte Szántai Károly Csík­szeredái, Horváth Ml mos déri, Bar.kovácz Ferenc besztercei ideiglenes minőségű for­galmi adóhivatali gyakornokokat, jelenlegi állomáshelyükön, a XI. fizetési osztályba ideiglenes minőségű forgalmi adóhivatali II. osztályú tisztekké. Zsigmoud László beszter­cei forgalmi adóhivatali dijnokokat jelenlegi állomáshelyükön ideiglenes minőségű forgal­mi adóhivatali gyakornokká; P. Ábrahám Sándor kolozsvári pénzügyőri fő vigyázol a szol gaegyh á zni, Ka kiesni István szinérvár- aljai lakos, egyedárusági szeszgyári műszaki gyakornokot a szdnérváraljai egyedárusági szeszgyárhoz ideiglenes minőségű szeszegyed- árusági II. osztályú tisztté; Bertóík Béla tep- íúszC'utgyörgyi, Horváth Kálmán bethleni, Golkovszky József szinérváralijai pénzügy­őri biztosi szakvizsgáit tett pénzügyőri szem- lészeket a X. fizetési osztályba pénzügyőri biztosokká; Zakariás Ferenc pénzügyi iroda- igazgatói címmel, és jelleggel felruházott szé- kcly udvarhelyi és ő ida Gyula pénzügyi iro­dai: gazga'iói címmel és jelleggel felruházott sepsiszentgyörgyi ideiglenes minőségű pénz­ügyi irad»igazgatókká, Molnár Sándor pénz­ügyi irodafötislZ'fi címmel és jelleggel felru­házott mftiosvásó.rhelyi, Kovács Pál pénz­ügyi irodafőtiszti címmel ég jelleggel felru­házott sepsiszentgyörgyi, Böjbhe Zolién pénz­ügyi irodafő tiszta címmel és jelleggel felru­házott maiv>svásárhelyi, ’Winter Béla pénz­ügyi irodai őtiszti címmel és jelleggel felru­házott maros vásárhelyi ideiglenes minőségű pénzügyi croda-iászleket jelenlegi állomásbe- hükön a IX. fizetési osztályba ideiglenes. n- _■* xscaü pénzügyi irodnfötisztekké; Sz>atli- nxury Elekné kolozsvári, Fazekas Miklósáé gyergy őszen fonák! ós”. Császár Erzsébet déoi pénzügyi kezelőket Jelenlegi állomáshelyü­kön ideiglenes minőségű pénzügyi kezelési gyakornokká; Tötös Margit zilahi, Tellmann Katalán marosvásárhelyi. Tüzes Margit ko­lozsvári pénzügyi dijnokokat jelenlegi állo­máshelyükön ideiglenes minőségű pénzügyi kezelőkké; Puskás Domokos marosvásár­helyi pénzügyi kisegítő szolgákat jelenlegi állomáshelyükön ideiglenes minőségű pénz-* ügyi II. osztályú altisztté; a parajdi m. kiţ. sóbányabivata 1 nál iíj. Cseresnyés Sándor hi­vatali őrt ideiglenes minőségű II, osztályú altisztté. A besztercei in. kir. pénzügyigazgíitó a kerületében állomásozó: Osválh Mihály na­szódi ttf, fővigyázót végleges minőségű szem­ésszé, Baricz Ferenc naszódi, Vad Péter szászlekencei, Szabó György besztercei, Niagy Dénes, besztercei, Kristó Ferenc borgó~ prundi, Kovács Dénes besztercei. Martba Vince nagy9ajói, Szabó Mózes besztercei, Gálfi Árpád besztercei, Papp Sándor nagy­hajói, Puskás Andor naszódi. Oltyán Mi­hály szászlekencei és Orbán Sándor szászle- kencei II. oszt. vigyázókat ideiglenes minő­ségű I. oszt), vigyázókká 1942. évi június hó 30-i hatállyal kinevezte. A Csíkszeredái rn. kir. pénzügyigUzgató 1942 juntos hó 30-ával Szász Ferenc szép- vizi m. kir. pénzügyőri szemlészt pénzügy­őri főszemlésszé, Csíki László, Kovács La­jos gyergyőszértmiklógí. Mihály Imre koz­máéi, L'dvani Lástzló, Fülöp Endre, Szőts Gábor Csíkszeredái, Varga Gyula, Székely György gyergyósizcnltmikJósi, Néda Gyula Csíkszeredái, Páll Vilmos szépvizi, Torjai Ferenc gyérgycgzentmiikilós!, Páll Bé’n esik” szeredai, Jancsó István szépvázi. Markos Albert, Sárosi András, Geese István Csíksze­redái ro. kór. pénzügyőri Ií o, vigyáz ókat 1942 Julius, 10. OVUM» jnVS’SXW* I. eiiaidb héfre mirden mentáié*! baját, ha eljön szombaton fél 9 órakor, vapy vasárnap délu;án fél 5 órakor a Színkörbe A Nemzeti Színház mű­vészei, vi ághirü artista számok, stb. 3 órás har­sogó nevetés. Rendkívül o.cső helyárak. Jegyelővétel az Ibusznál ideiglenes minőségű pénzügyőri I. o. vigyá­zó kká nevezte ki. A kolozsvári m. kir. pénzügyigazgivó Vü- röss István ideiglenes minőségű m. kir pénzügyőri I. o. vigyázót ideiglenes uunőte gü m. kir. pénzügyőri felvigyázóvá. Fazflkas fslVin. Goldberger János. Gerő Árpád. Nagy Ferenc, Csabai László, Szilágya K Miklós és Kiss Árpád ideiglenes minőségű rn. kir. pénzügyőri II. o. vigyázőfaat ideig lencvs mnnőíyégn m. kir. pénzügyőri f. ősz vigyázóvá kinevezte. A mar osvá sár helyi m. ki?.. pénzügy igaz­gató György Ferenc, Szabó István. RápodiL v Gábor, Eajkó Sándor, AnaaJ Tizedes Béla. Baróthv Ferenc, Bsrtos Béla, Molnár Gyula. Balázs Ambrus ég Csata Kálmán II. oszt. m. kir. pénzügyőri vigyázókat Ideiglenes minőségű I. oizte m. kár. pénzügyőri vigyá- zókká kinevezte^. A sepsiszentgyörgyi m. kir. penzügyigaz"' gató 1942. évi junius hó 30. nap iával kine­vezte Barlbos Jenő, Kónya Jenő, B^abás Ferenc. Kiss Gyula, László Zoltán és Laczkc Vencel II. oszt, m. kir. pénzügyőri vigyázó­kat ideiglenes minőségű I. osbU. m, kir. pénzügyőri vigyázókká. A dési tn. kir. pénzügyigazgató 1942. év junius hó 30-i hatállyal kinevezte Kővári Mlmos, Szabó István, Tóth László. Horváth Ferenc, Szcnner Sándor, Bálint János. Ba&~ dócz Sándor, Sólyom György, Kinda Sándor Ií. ősz. vigyázókat ideiglenes minőségű I. o, vigyázókká, A szatmárnémeti na. kir. pénzügyigazgatő Fóris László, Barabás Ferenc ttf. fővágyázo— kát szemlésszé. R. Tóth József I. o. vigyá­zót fővigyázóvá. Benő Ferenc, Bokor István. Bányai János, Tánczer Ernő, Veress Lajos, Prosek László, Parag László, Tasnády Jó­zsef. Kelemen Imre. Császár József. Mol­nár Sándor, Balogh Sándor, Gozár Károly. Kelemen István. Borsoa Péler, Láng Kóröly. Matta Béla és Nagy Lajos II. o. vigyázókat I. o. vigyázókká 1942. évi junius 3U-al ki­nevezte. A gzékelyudvarlielyi rn. kir. pénzügyignz- gató a kerületében állomásozó Tarr Mihál}r fővigyázót szemlésszé, Glöckner Mihály. Be~ der Lajos, Jancsó Ernő. Sólyom Imre ék Kusztos Károly II. o. vigyázókat ideiglenes minőségű I. o. vigyázókká kinevezte. ELTEMETTÉK TELEKI PÁL ÖZVEGYÉT BUDAPEST, julius 10. (MOTJ Özvegy gróf széki Teleki Pálné temetése csütörtö­kön délelőtt volt nagy részvét mellett. A koporsót a Kerepesi-temető ravatalozójában helyezték el. Koszorút küldött a temetésié vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó saját és családja nevében és koszorút he­lyeztek ei a ravatalon a kormány tagjai is. A temetésen jelenvolit Horthy Istvánná. a kormányzóhelyettes felesége és Káliay Mik­lós miniszterelnök vezetésével a «ormány tagjai, sok más előkelőséggel. Az egyházi szertartást Witz Béla dr. pápai prelátns, a Szent István bazilika plébánosa végezte fé­nyes papi segédleitek A jó levél: jobb üzlet! Dr. Lánkai István: A kereskedelmi evelezés kézikönyve 150 modern kereskedelmi levélminta részletes magyarázatokkal, az áruüzleti, banküzletr biztosítási, szállítmányozási, fuvarozási és egyéb üzletágakból. Kereskedelemben mindenkinek fontos! Fűzve 4.50 pengő, kötve 6.— pengő. Kapható az ELLENZÉK KÖNYVESBOLTBAN Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékfd utánvéttel is azonnal ltüldiük.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom