Ellenzék, 1942. július (63. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-09 / 153. szám

■fir? r„ rir.fiA dls&fc ü ■> *»■ ’*'' * ■ti, <m1 CSÜTÖRTÖK, 1942 julius 9. LXIII, évfolyam, 153- szám* lül 18 FlLliR Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jókai-u. 16., I. era. Telef.; 11—09. Nyomda: Egye- tem-u. 8. sz. Telei.: 29—23. Csekkszámla 72056 £ L1PII0 TTI: BARTH«MIKLÓS ■ Kiadótulajdonos: „PALLAS S A JT ÓV ALL AL AT* Rt. Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hóra 2.70 P., negyedévre 8 P., félévre 16 P., egész évre 32 P. Másik főváros (P.) Nemzetpolitikai hetilapjaink mostanság gyakorta foglalkoz­nak az úgynevezett másodközpontok kérdésével, amely egy idő óta — úgy látszik — országszervezési elv lett. A másodközponíok létesítése tulaj­donképpen közigazgatási, társada­lomirányítási, gazdasági és szellemi körzetszervezés. A táj akar megszó­lalni: kérni és adni, igényelni és ajánlani, de a maga hangján, szük­ségleteihez, teherbírásához és veze- íésváyyálioz mérten. Ilyen alapon magyar művelődési vonalon Székes- fehérvártól, Pécstől, Kassától, Deb­recentől, Szegedtől és Erdély főváro­sától, Kolozsvártól várnak sokat, a végek gazdasági szervesésében pe­dig Szabadkára, Újvidékre, Sopron­ra, Ungvárra és Marosvásárhelyre, mint egy-egy kis tájegység erővona­lainak találkozási pontjára, rónak döntő feladatokat. Ka azonban jobban szeinügyre vesszük a felsorolt magyar szellemi gócokat, könnyű rá villantani a tény­re: Kolozsvár nem mérhető a többi mértékével; amíg azok csak termé­szetszerűen aranyhidat képeznek a főváros és a magyar vidék között, tehát csupán közvetítenek onnan ide és innen oda, Kolozsvár rendeltetése sokkalta messzibbre nyúlik, vissza a múltba és előre a jövőbe* Kolozs­vár nemcsak az ország egy jelentős darabjának szerves elhelyezésű köz­pontját jelenti, hanem történelmet, hagyományt, törekvést, azaz: magyar szellemiségért. „Ez a helyzeti előny olyan súlyt kölcsönöz Kolozsvárnak, hogy többé nem lehet egyszerűen másodközpontnak tekinteni; Kolozs­vár az országnak nem második fő­városa, hanem másik fővárosa, az igazi magyar nagyváros ígérete van banne, amelyet nem külső hatások változó áramlata és özöne alakit, hanem egybeforrott tájegység belső feszültsége növel és lendít. Ezért nem mindegy nekünk, hogy mit kérnek, mit várnak Kolozsvártól és mit adnak, mit ajánlanak cserébe. Kérjék a legtöbbet, amit adhat; ad­ják a legjobbat, amit adhatnak. Az elsőt megbírja, a másodikat megér­demli. A felszabadulás után, talán a kez­deti idők túlbuzgósága következté­ben, mindent kértek és mindent Ígér­tek, ami egyáltalán szóba jöhetett. Azt kérték, hogy a vidékenként szer- teépítendő magyar élet keleti talpkö­ve legyen. Azt ígérték, hogy minden­nel ellátják, felszerelik, ami szüksé­ges e szerep betöltéséhez. (Nem a vállalásához. Kolozsvár akkor is vál­lalta, amikor önerejére volt utalva.) Sajtót, színházat, önálló rádióleadó- állomást Ígértek, visszaállították a Tudományegyetemet, Tudományos Intézetet szerveztek, teret engedtek gazdasági, közművelődési, társadal­mi és tudományos egyesületeink működésének: az EMGE-nek, EMKE- nek, EME-nek, az erdélyi életszemlé­let kisugárzásának, örömmel nyúl­tunk a nagyobb feladatok teljesítésé­nek lehetősége után. A gyakorlati megvalósulás során sok nagy elgondolás úgy járt, mint tavasszal a jégcsap: nagyobbik része elolvadt. Átmeneti nehézségek egyre késleltetik a teljes munka elvégzését. Legutóbb a lapok arról cikkeztek, hogy tizmilliópengős költséggel film­gyárat építenek Koioszvárott, A leg­nagyobb magyar szellemek aggódva néznek a tervek elé. Egy színi idényen keresztül a közönségnek nem sike­rült kikényszeritenie Erdély szín­házát — Írják a lapok — s igy most annál kevesebb lehet az esélye an­nak, hogy a kolozsvári filmgyártást kivonhatják Pest filmiparának su­gallata alól. Felteszik a kérdést: ma­gyar filmet akarnak-e csinálni Ko lozsvárott, vagy a pesti gyártás szel­lemét „kihelyezni“ vidékre? Az első esetben van létjogosultsága és lehe­tősége a még meg nem. alkotott ma­gyar filmgyártás létrehozásának; a második esetben teljesen szükségte­len vidéld fióküzemeket létesíteni. Részünkről csupán annyit füzünk a feldördült vitához, hogy Erdély­nek, különösen ma, igen sok fölötte komoly magyar mondanivalója van a nemzet egyeteméhez. Ha színház­zal, sajtóval, önállóan dolgozó rádlió­leadóval és filmgyárral hozzásegítik, hogy mindazt változatlanul el is mondja, magyar elsőségünk ügye nyer rajta. Ha nem, akkor egy lelki ismeretesebb, mélyebb, megfontol­tabb, élesebb szemű és jobb magyar hallású tájnak tömik ei Kolozsvárott a száját, kötik be a szemét és önte­nek ólmot a fülébe, hogy ne lásson, ne halljon és ne beszéljen magyarab- bul, igazabbul. Ahogy a kormányzat megértette, hogyan kell Itt friss gá­takat kötni, úgy másoktól is elvár­hatjuk az érdekek felismeréséi, a dolgok örök értékhez mért szerűié i lését. Megsemmisítő csatává alakult a Bon-menti nagy áttörés BERLIN, július 9. A donmenti nagy áttörés megsemmisítő csatává alakult. A foglyok- száma és a zsákmány állandóan növekszik. Zsákokba zárt tömegek, veze­tő nélkül maradt kötet éhek és a vissza- romit ás eltorlaszolt útja, ménelcidö had­osztályok: ez a kép a Kurszk-kor nyéki nagy csatában. Voronyezs már 140 kilométerrel keletre van attól a vonaltól, ahol a németek áll­tak . mostani nagy támadás megindulása előtt- A város bevételével megszakadt az összeköttetés Moszkva és Rosztov között. A németek változatlan lendülettel ido­mulnak előrei f Zürichi jelentés szerint a Don ‘folyó bal part jón most már széles vonalon fo­lyik a német és szövetséges haderők elő­nyomulása kelet felé. Svájci lapok szerint az angol sajtó a támadók nagy számszerű és légi fölényével magyarázza a német előnyomulást. A szovjfthadsercg vezető­sége most már nemcsak a Voronyezstöl északra lévő, hanem a déli szakaszon Kupjanszk és Izjum vidékén is tehermen­tesítő támadásokkal kísérletezik. A táma­dásokat a németek tegnapelőtt visszaver­ték és már ismét támadnák. Mint Moszkvából jelentik, Timosenko csapataihoz intézett kiáltványában élren­delte, hogy minden áron el kefl kerülni a bekerítést. Mint Moszkvából jelentik, a legújabb szovjet hadijelentés közli, hogy a szovjet- csapatok Sztálinogorszktól délnyugatra újabb visszavonulást hajtottak végre A Német Táviréti Iroda -értesülése sze­rint a keddi nap folyamán a néniét harci repülőgépek támadása a keleti arctanai északi szakaszám az Ilmen-tótól déli: ő z­re levő ellenséges állások ellen irányult. í bolsevista gyalogsáig a támadások alatt sú­lyos és véres veszteségeket szintéden. í bolsevistáknak az ellenséges arcvonal mö­gött nemrégiben létesített készenléti állá­sait a német harci repülőgépei: a bomha- tánvadások alkalmával tön Icrei citál;. Voronyezstöl keletre újabb nagy hadizsákmány került német kézre BERLIN, julius 9. (MTI.) A Führ(tr főhadiszállásáról jelentik a Német Táv­irati Irodának: A véderő főparancsnok­sága közli: A német és szövetséges csapatoknak a Charkov—Kurszk közötti térségbe, déli irányba tiiténf áttörését erősen kibővítet­tük. A Voronyezstöl északkeletre történt ellenséges támadások meghiúsulása során sok foglyot ejtettünk és nagymennyiségű had ián yagot zsákm dny oltunk. Őreitől északra és északnyugatra to­vább tartanak az ellenség támadásai. Ezé- hét a támadásokat sorra sikeresén vissza­vertük. Egyedül egyetlen hadseregtörzs szakaszán az utóbbi három nap alatt 75 ellenséges páncélost semmisítettünk meg. Rzsevtöl délre a mögöttes arcvonal- terideten erős ellenséges csoportokat zár­tunk be. Ezekben a harcokban 20 szovjet páncélost szákmányoltunk. Északon ellenséges repülő- és tengeré­szeti támaszpont okot bombáztunk. Kanin- félszigettől északra elsülyesztettünk egy ellenséges őrhajót. Harci repülőkötelékeink és tengeralatt­járóink egy angol-atnertkai hajókaravánt támadták meg az Északi Jeges-tengeren és ezt legnagyobb részben mégsemmisilet- tékó E hajókaraván 38 kereskedelmi ha­jóból állott. Ezeknek a hajolnia!: repülő­gép. páncélkocsi, lőszer és élelmiszer volt a rakományuk. Arehangelszkbe voltak irányítva és nehéz ellenséges tengeri erők biztosították. A német repülők elsülyesz- iettek égy nehéz amerikai cirkálót és 19 kereskedelmi hajót, Összesen 122.000 ton­nát ártalommal. A tengeralattjárók 9 ha­jót sülyesztettek el, összesen 74.400 ton­nát. A hajókaraván marad ványai tud: ül­dözése közben a tenger alatt jár ók méz másik -4 hajót sülyesztettek el 24.700 tonnát ártalommal. Ezzel a hajókaraván­ból összesen 32 ellenséges hajó sülyedt el. összesen 217.000 tonnatartalommal. Ä krimi orosz hadsereg főparancs­noka elmenekült, helyettese 100 ezer emberrel együtt fogságba esett Berlin, juliiLS 9. (MTI.) Az Interinf. jelenti: „Mint katonai részről ér­tesülünk, a Szevasztopolból idejébenelmeeekült anagasrangu tisztek és biztosok között van Petrov tábornok,a krimi bolsevista haderő főparancs­noka is. Petrov elmenekülése után a krimi haderőt és az erőd védelmé­nek vezetését Novikov tábornok vette át, aki kereken százezer szovietka- tonávai együtt német fogságba esett. Elfoglalták a japánok Csangcsenf SANGHAJ, julius 9. (MTI. A Német Távirati Iroda jelenti: Japán jelenté-s szerint a japán csapatok hétfőn délután elfoglalták a Nancsanglól délre lé\ö C^augcsent, az 58-ik csungkiug-kmai hadsereg főhadiszállását;. Szerdán közölték a nyilvánossággal a brit és csungkingkinai csapatoknak burmai hadjáratban december 8-tól május végéig szenveded veszteségét. amelv 24.000 halott. A japán veszteség 1289 halott, 3156 sebesült. A japánok ezenkbiii 4288 foglyot ejtettek, 420 ágyul, 412 lianrckocsit és sok egyéb hadianyagot zsákmá­nyoltak. A Domei-iroda jelentése szerint a Tenno szerdán fogadta Alexandrov ás Jakabot, az nj szovjet nagykövetet- aki ra egbi'zólevelét nyújtotta at.

Next

/
Oldalképek
Tartalom