Ellenzék, 1942. július (63. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-07 / 151. szám

L. í\ 1 r. &

ir.yii Jáv&cf.

^*Pp'f4s$'Úi £ $$$ &$ f'&& t* # # #

A FELEKEZETI BÉKE Erílély

legszebb erényei közé tartozik. Ki sebbséyi sorsunk egyik legnagyobb erőssége volt, bogy a magyar egyházak teljes egyetértésben dolgozlak az elnyomatás évei alatt- Ezt a fe- íekezetközi megértést, a keresztény magyarságnak lelki egységét, a felszabadult Erdély csorbítatlanul hozta át az anyaországba. Olyan ülőket élünk, amikor nagyobb szükség van a magyarság összetartására, mint bármikor. A nemzet ellen vétkeznek azok, akik egyenetlenségeket, személyi villongásokat akarnak szítani. Sokszor már közhelynek hangzik, mégis ismételten hangsúlyozni kell, hogy „magyar és magyar között nem lehet különbség“. Az utóbbi időben erdélyi életünkben olyan jelenségek mutatkoztak, amelyekből arra lehetett következtetni, hogy egyes vidékeken a huszonkét év alatt olyan dicséretreméltóan kialakult feleke- zeiközi békében zökkenők támadtak. Tuizás lenne azt állítani, hogy a felekezeti kérdés közéletünk első vonalában áli. Elszigetelt esetekről van szó, amelyekkel szembeszáiiani legfontosabb kötelességeink közé tartozik. Erről tett hitet a napokban lezajlott kovásznai népművelési értekezlet. Az értekezleten mintegy kétszáz székelyföldi vezető \rett részt Legnagyobbrészt lelkészek, tanárok és tanítók, akik megtanulták megbecsülni és értékelni a felekezetközi bé. ke hatalmas erejét. A kovásznai értekezlet összes előadói hangsúlyozták, hogy legfontosabb erdélyi célkitűzéseink közé tartozik ennek a lelki egységnek megőrzése. Kíméletlen harcot hirdettek mindazok ellen, akik burkoltan, vagy nyíltan viszályt akarnak elhinteni a keresztény magyar felekezetek között.

Úgy érezzük, hogy a kovásznál népművelési értekezlet határozatai és célkitűzései minden magyar emberre kötelezők. Azok, akik a feleke- zeíközi békét megzavarják, éppen ügy vétenek a magyar jövendő ellen, mint akik egyéni érvényesülés érdekében politikai jelszavakkal kísérellek meg rést ütni az erdélyi egységen. Az Erdélyi Párt keretei között sikerült száműzni a felszabadult országrészből a politikai kalandokra csábító korteseket. Ugyanígy gondosan keli őrködnünk a lelkek békéjén és a székelyföldi községben tartott népművelési értekezlet méltóságteljes bizonyítéka annak, hogy Erdély magyarsága harcok árán is kész megvéd elmezni a keresztény vallásfelekezetek közötti egyetértést.

¥

MASZKOS TAPASZTALATAIRÓL számolt be egyik székely földi laptársunk hü~ bábjain ár. Szilágyi Olivér országgyűlési képviselő. Értesüli arról, hogy Újpest város ver zetősége olyan családvédelmi és közösségi munkát végzett, amelyet érdemes közelebbről megismerni. Ellátogatott tehát Újpestre <s cikkeben felhívta a figyelmet azokra a megvalósításokra, amelyeket a jól kiépített szervező munka és magyar lelkesedés ered~ menyeinek lehet elkönyvelni. Mindenekelőtt megállapította, hogy Újpesten maradéktalanul gondoskodnak a hüdbovonultalt hozzár tartozóiról. A város vezetősége aprólékos jigyelemmel számon tartja, hogy mire tan- szüksége a harctéren küzdő honvédek hozzátartozóinak. A városi főjegyző irodájában valósággal „raktáron tartják“ a babakelcnr gyeket. Ha szülést jelentenek, a harctéren küzdő apa helyeit a város vezetősége gondoskodik az újszülött kelengyéjéről. A hadr ö avonult iparosok műhelyének vezetésére szakembereket adnak és a hivatalos köteles- ségteljesitésen kívül testvéri megértéssel ri~ rváznak ez itthonmaradoltak lelki békéjére es szociális helyzetére. Az itthonmaradoltak műn hah ötössé gének kötelességeit tizenkét” c'iualcs népszerű füzetben ismertetik. Munkásvédelmi eredmények tekintetében színién példát lehet venni Újpest városától. Ölven családvédelmi ház került tető alá tavasz óta. Többgyermekes rnunkáscsaládokat helyeztek el ■ ezekben a kényelmes otthonokban, amelyek a legszegényebbek számára teremtenek életlehetőséget. Jellemző, hogy ugyancsak Újpesten a. báró Wölffner-féle bőrgyár 1925-ben hatalmas területeket mentesített, « kisajátítás dói, azon a címen, hagy munkásr

I lakásokat fog építeni. Azóta tizenhét észtén- j dö leit el. de a bőrgyár vezérei ígéretüket j még mindig nnn váltották valóra. Az nj~ I pesh városvi'Tclőség most erre is felhívja a kormány figyelmét és gondoskodik űrről,

hogy e~ a terület valói1 n a Szociális célokat szolgálja. Szilagyi Olivér képviselő azzal je- Î jezi be figyelemreméltó cikket, hogy Erdélyben is nagyon könnyű megszervezni ezeket a társadalmi mozgalmakat, esak éppen akaraterő és közösségi öntudat kell hozzá.

BESZTERCE u bécsi donié« óta országié sziink egyik legfontosabb kozigazgaUisi köz - pontja. A besztercei városveze’.öség mo’l olyan újításokra határozta cl magát, :unr lyek .! jelenlegi helyzetűek mindenben megfelelnek. Sok punasz hangzott el, hogy az állami tisztviselők nem tudnak megfelelő la~ kashoz jutni. A besz:ércéi városvezetőség most ugv gondoskodik tisztviselői lakásokról. hogy a város tulajdonát képező ..Cent rál” szállodát kórházzá, alakítja át. Az egé-z épületet a tisztviselők rendelkezésére bocsátja és igy a besztercei állatni liszlviselők egyrésze olcsó és kényelmes lakáshoz jut. Az is régi kívánsága a beszterceieknek, hogy a városnak strandfürdőt építsenek. A besztercei vérosvezetőség most háromszázáéi pengős beruházással gyönyörű partfürdőt és sportpályát épét, amely teljesen megfelel a modern idők követelményeinek. Ezzel, nem' < sak a besztercei közönség kiv ineáma'u tk tesz eleget, hanem a város idegenforgalmát is természeisxerüeu növeli.

A IUZELGÉS ÉS IIAJBÓKOLÁS nem tartozik a prerinces magyar ember tulajdonságai közé. Szomorú el- ferdülése közéletünknek, hogy még mindig akadnak olyan emberek, akik építő munka helyett hajlongó „uram-bátyámozással“ és kérlek alázatosan, kegyelmes uram“ hódoló émelygősségével szeretnének ka máért csinálni. Nagy szövetségeseink oldalán uj Európa alapjait akarjuk megvetni. Éhben az uj világban nincs helye a rangkórságnak, a címek. haj hás zásának és a megalkuvó alázatnak. Egészséges munkái csak akkor lehet végezni, ha a hivatalve- ! zeiőkuek nem szolgai lelkivilágra berendezkedet alantasai, hanem öntudatos munkatársai vannak. Erdélyben a kisebbségi sors olyan egységet teremtett a magyarság között, amely a hízelgést, és hajbókolást eleve kizárta Vezetőink a fcúszabailu- lax után it- minden alkalmat icdhasz- jialtok ennek a testvéri szellemnek megőrzésére. Örülünk, hogy a napokban egyik felelős kormánytényező hivatalosan is szigorúan megbélyegezte a- hízelgés és kétkönyökkel való tőid été« 1 évi téz lett lovagjait. Teljes sikere azonban csak akkor lehet címeik az erkölcsi megtisztulást hirdető folyamatnak, ha a közélet vezetői mindenütt a legélesebb merevséggel elhárítják a hízelgők újra és újra meginduló rohamait. Szolgaiéi kék mindig akadnak. Es sajnos, az emberi hiúság gyengeségéi sokszor a legjózanabb itélőképességü vezetőkben is elnémítják a csúszómászó alázat iránti őszt ön széni undort. Helyes tehát a kormánytényezőnek az a megállapítása, hogy: „Akit isorsa vezetésre rendelt, nem engedhet a hízelgésnek és bókolásnak, nem tehet engedményt a népszerűségért! Nem szolgákra, hanem munkatársakra van szükség“

Ezt az elvet érvényesíteni kell a magyar ólet minden megnyilatkozásában. Társadalmi mozgalmat kell indítani, amelynek biztos sikere lesz, ha élére maguk a közéleti vezetők iillanak, akik a hízelgők és alúzatos- Éodók ostromát a legkönnyebben elnémíthat,iák. A hízelgés és haj bókolás helyett ismerjük el a jól végzett munka érdemeit és a jövendőnket ne összeköttetésekre, hanem eredményekre igyekezzünk felépíteni.

NAGYBÁNYAA is panaszkodnak a bérkocsisok zsarolása és a drága piaci áruk miatt. A nagybányai közönség éppen tigy, mint a kolozsvári, a bérkocsisok me gr end~ szabályozáséit sürgeti. Szávát eszik, hogy a nagylányai bérkocsisok egészen rövid utakért 2—4 pengős összegeket követelnek. A nagybányai piaci árakra elrettentő példa- l.int hozzák fel. hogy a bányavárosban ‘r>z ujburgonya kilója 1.40—1.50 pengőire kerül. Talán az egész országban itt adják a legdrágábban a burgonyát, ahol a munkáscsaládnk fvtáplálékát képezi. A nagybányai közönség reméli, hogy az uj polgármester ezekben a kérdésekben is erélyes kézzel rendet teremt. .1 polgúi mester eddigi működése akiit már négyen sok sérelmet orvosolt, mozgalmat indított a kereskedelem árjásitasa érdekében, rendbchüZaUa az elhanyagolt utakat és utasítást adott a város parkírozására. Remélik, hogy ez Oz egészséges szellem a lelkiismeretlen zsarolók munkáját is megakadályozza, ami a nagybányaiak számára halaszthatatlan kérdést jelent.

KOLOZSVÁR, július 7. Â kolozs! sósfürdővel kapcsolatban az Ellenzék legutóbbi számában a közlekedés megjavítására tettünk javaslatot. Rámutattunk, arra, hogy a jelenlegi autobuszösszeköttelés nem felel meg a közönség kívánalma inak ég a fürdő látogatotlságát is károsan, befolyásolja.. Azt ' javasoltuk, hogy a nyári szezonra szüntessék meg n Kolozsvár és Koloze között közlekedő aulobuszjáratot. Sokkal egészségesebb lenne, ha a forgalmat sürüjáratu für- dővenatofc bonyolítanák le, az autóbuszok I pedig a koioz&fcami állomásról szállítanák a J közönséget a fürdőtefepre. A koloz&i fürdő- í zés ügye a- város egész közönségét foglal- j koztatja, amit az alábbi panaszos levél is bizonyát, amely cikkünkkel kapcsolatban érkezett szerkesztőségünkbe:

Igen tisztelt Szerkesztő Ur!

Az egész kolozsvári közönség régóta várja, hogy rendes közlekedési, viszonyokat teremtsenek Kolozsvár és Kolozs között. Nagy örömmel fogadtuk tehát az Ellenzék indítványát a forgalom helyen lebonyolítására — Írja « levél. — A mai nehéz viszonyok közöli a közönség legnagyobb részének nincs pénze a nyaralásra. Kolozs minden tekintetben megfelelne a kivánalmaknak, ha az illetékesek valamivei több gondiot fordítanának a közönség kívánalmainak teljesítésére. A közlekedés kérdésében ugyanazt , valljuk, mint az Ellenzék, sürü vonat járatokkal és a karai állomástól autóbuszon való közlekedéssel nagyszerűen biztosítani lehet a forgalmat. Vannak azonban más panaszaink is. Annak dacára, hogy a vii'lnyvilágit ást bevezették a fürdő szállodájába és vendéglőjébe: még sincs villany. A fürdő- vendégek érdeklődésére azt a választ adták, hogy a dinamók üzembehelyezésére különleges engedélyre van szükség. Ezt ez cnMiért nines a kolemiiürdőtelepení

A koi&zivári közönség a kolozti nyaraiéi magkönnyHéiái kéri

gediélyt már kérelmezték is az illetékes hivatalos tényezőktől, de még nem. érkezett meg. A fürdővendégeknek addig esténként be kell érni a gyertyák és petróleumlámpák fényévei. Kissé különösnek tartjuk, hogy ilyen bürokratikus akadályok miatt a fürdővendégek a kényelem legelemibb eszközét kénytelenek nélkülözni.

Több gondot kellene a fürdő ■ vezetőségének is fordítani a látogatottságra. Elismert igazság, hogy a propaganda a leghatásosabb fegyverek közé tartozik. Úgy látszik, Kotozs fürdőjének tulajdonosai azon az állásponton vannakK hogy a koiozsi sósviznek nem kell reklám. Legalábbis ezt bizonyítja- hogy bonyolult utánajárásra van szükség, ómig valaki megtudhatja, hogy mikor indulnak Kolozsra autóbuszok, mikor jönnek vissza és mikor közlekednek a vonat járatok. Arra sincs gondja a fürdő vezetőségének, hogy a kolozskarai állomáson a közlekedés végleges rendezéséig szekerek vár jeli a fürdővendégeket.

Olyan szempontok ezek, amelyek a nyilvánosság elé kívánkoznak. Ezeken a bajokon könnyű segíteni és kérjük Szerkesztő Urat, hogy az Ellenzői,: hasábjain ezekre is hívja fel a figyelmet.

Kolozsl fürdővendég.

Az öngyújtó felgyújtotta a lakást. Bukarestről je’entik: Paraschi.va fővárosi lakosnő benzint töltött az öngyújtóba, majd kipróbálta, hogy ég-e. A szikrától a benzinnel lelocsolt öngyújtó lángralobbant és az asszony ijedtében az ágyra dobta azt. Az ágynemű is meggyulladt és hamarosan az égés?, lakást elborították a lángok. A tűzoltók egyórai munkával tudták csak a tüzet elfojtani. A kár több, mint félmillió lej, mert a bútorokon kivül az asszony megtakarított 260 ezer lejnyi készpénze is elégett

1442 j ii 1 i ii K 7. ow-aarcríümjmípp. >vei m

Húrom zsebkendő

(Z) Egy közismert közéleti icrflo mondotta cl u minap a kővetkezőket:

— lékeiébe kellett öltöznöm, hogy réezt vegyek egy ünnepségen. Az utolsó percben vettem észre, hogy vaLmurmnyí í<-héi zseb kendőm a mosásban vaut. Sebaj, majd veszek útközben, gondoltam és no\;i.*jdaJtam városnak. Délutáni kávémhoz nem szoktam zsidót enni, de támogatom a keresztény kereskedelmet ts nem vásárolok zsidónál. Ara / ... na de ez rögtön kiderül. Belépek tehát <i/ első „őskeresztény" üzletbe. Megfelelő várakozás után végre mód nyílik, hogy ineţr / ’aljak:

Kérek három fehér zsebkendőt.

— Nem szolgálhatunk.

Rendben van — gondolom — nem oíyan könnyű manapság. Megyek a következő üz- letbe.

— Kének három fehér zsebkendőt.

— Nem szolgálhatunk kérem, mert mos1 jött meg az uj szállítmány és még nem von időnk az árát kikalkulálni. Talán tessék holnap jönni doktor ur.

Nyugodt és megértő ember vagyok. Megyek a harmadik üzletbe.

— Kérek három fehér zsebkendőt.

— Kifogyott kérem és most nincs időnk n friss árut kicsomagolni. Talán tessék áteile» ben megpróbálni doktor or.

Ejnye a nemjóját—- gondolom magamban és mit tegyek, megyek átellenbe .. a z ; duhoz. Öt perc múlva három fehér zsebkendő tulajdonosa voltam.. . hitelben, mert a zsidó sem kalkulálta még ki az árát.

Hogy az Ellenzék milyen mértékben támogatja a keresztény kereskedelmet, erről legutóbbi cikksorozatunk Is tesz némi tanú- bizonyságot, Hogy a zsidókkal hogyan állunk... arra ieghivatottabban talán ők felelhetnének. De mi nemcsak zsidómentes, ha-' nem jó keneskedelmet szeretnénk. A jó kereskedő pedig az, aki Jól szolgálja ki a vevőjét. Gyorsan, pontosan, olcsón és udvariasan. Ne a csalásban legyen élelmes, hanem a kiszolgálásban. Nem kell ehhez hajbókolni.: Lehet attól a kereskedő igazán r,ur", vagy messzemenően udvarias. Sőt! És az udvariasság ne csak szavakban nyilvánuljon meg nála. Mert ugyan mi történt volna a három em'itett keresztény kereskedővel, ha úgy mint a zsidó, szépen kicsomagolják a friss; árut és odaadnak bárom zsebkendőt az álta luk is igen iól ismert vevőnek azzal: „Kérem még nem kalkuláltuk ki az árát, ha legközelebb erre jár, majd szives lesz kifizetni."

Sok hasonló históriát lehetne elmesélni. Ezúttal csak egyről emlékeznék meg, mint — sajnos — jellemzőről. Egy előkelő fővárosi étteremben egy vendég be akarta csukatat i az ablakot, mert huzatot érzett. A pincér vonakodott, hivatkozva keresztény főnöke, szi-i gora utasítására, amely szerint az ablaki nyitva tartandó.

— Akkor kérem hívja a főnökét — mondja

a vendég.

A főnök megjelenik. Monokli, selyetnnyak- kendő, stb.

Olyan arcot vág, mint Nagy Frigyes Idején egy porosz gránátos kapitány és raccsol- va megszólal:

.— X. Y. tartalékos huszártiszt vegyok. Ha az urnák valami kifogása van, rendelkezését® állok!

A monokli vészesen villogott, de a vendég nem vesztette el sem bátorságát, sem n®- morát

— örvendek a kitüntető szerencsének, — mondotta — kifogásom csak annyi van, hogy a huzattól íülszaggatást kapok. Ha rendelkezésemre akar álíaiü, úgy7 kérem ... csukja be az ablakot.

Hisszük, hogy a hasonló történetek lassanként a ,,Magyar anekdotakincs" lapjain fog nak porladozni és úgy gondolunk rájuk, mini „a régi idők" apró sutaságaira. De a mosta ni idők, nagy idők minden vonatkozásban és bennük kell, hogy kialakuljon és megerősödjék a magyar kereskedő társadalom. Az n magyar kereskedő társadalom, amelynek fényesebb és magyarabb hagyományai vannak a lateiner osztálynál, ami úgy látszik még mindig egyértelmű szemünkben az „ur‘ fogalmával. A sokat vitatott és siratott „társadalmi válaszfal" pedig a lateiner és rém lateiner osztály között csak akkor omli'» végképpen le, ha keresztény kereskedőink kivétel nélkül jó kereskedők lesznek. Istennek hála igazán sokan vannak közöttük ma olyanok, akikről a többiek és a világ bármc lyik kereskedőte példát vehet. Csak adja nak zsebkendőt a vevőnek cs ne akarják provokálni a vendéget, ha az valamit kifogásol.

DIÁKOK NYÁRI MUNKÁJA AZ ER DÉL AT SZÖVETKEZETEKNÉL. Az erdőn szövetkezeti hálózat már az elmúlt évben rendezett tanfolyamét Marosvásárhelyen székely ifjúság arímára, a keresikedeha élet magyarabbá?étele érdekében. Ezt a

munkát az idén is folytatja. Eddig már 21 kertészeti főiskolai hallgató kezdte meg a munkát a havasi gyümölcsszedő és feldolgozótelepeken. Mellettük 12 marosvásórhelyi kereskedelmi iskolás a telepek 'igazgatásai, a ko’ozsvári közgazdasági egyetem három hallgatója pedig a központban végz.i a havasi gvümölcssvüitési munkák ellenőrzését