Ellenzék, 1942. július (63. évfolyam, 146-172. szám)
1942-07-31 / 172. szám
*£NTEK, 1942 jolias 31, LXUL évfolyam, 172. számj0 IR311 ............... Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jókaí-u. Î6., I.em. Telei; 11—09. Nyomda: Egye» tein-u. 8. sz. Telei.: 29—23. Csekkszámla 72058 fllEPIIOITA: BARIHA MIKLÓS , Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÓVALLALAT“ Rt. Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hóra 2.70 negyedévre 8 P., félévre 16 P., egész évre 32 P, A kritikus nyarai... Voltaképpen uein is nyaralás ez, csak néhány ellopott nap, vagy félnap egy kertben fák és virágok között, pihenőszéken napszemüveggel felszerelve, a derűt borúval cserélgető szeles, szeszélyes erdélyi nyárban. A fákon piroslik az alma, az idestova őszbe forduló nyár ajándéka s m.-1"- lehet figyelni, mily kimért pontossággal követi a nap hanyatlását a napraforgó. Köröskörül méhek és darazsak dongának, időnkint nagy koppanássol lehull n fák gyümölcsének vemhese. Ebben a boráéi környezetben, ahol élesebben látszik a szépség, de hamarább kiderül minden csalás, önmagában és egymagában amolyan elkésett nyári zsűrit tart a kritikus. Egy-egy órányi nyugalomban a meggon- dclkoztató kérdések garmadája1 ötlik fel. S n kritikus a lelkiismeretfurdalás egy furcsa nemével gondol vissza az elmúlt idényre. Vizsgálódva elmélkedik önmaga és társai munkájának erényei, hibái és mulasztásai felett. nem engedi a hazai s főleg idegen silányság áradata. Mit tehet ez ellen a bíráló? Azt teszi, hegy a gyengék közt a kevésbé^gyengéről néha még nehány méltató sort is leir. Valahogy igy7: „Feltétlenül erénye a könyvnek a fővárosi élet tarka forgatagának érdekes rajza“... Vagy: „A szerző végtelenül! egyszerű eszközökkel ábrázolja hőseinek jellemét, nemes konzervativizmusa eleve óvja a túlzásoktól'“... Ami tolvajnyelven azt jelenti, hogy a tarka forgatagban bizony nincsen semmi művészi igazság s a szerző azért ábrázol egyszerű eszközökkel, mert másmilyenekkel nem rendelkezik, egyszerűsége szegénységet takar s konzervativizmusa nem más, mint a szárnyalásra való képtelenség. Isten látja a bűnöket s az imigyen beszélőkét is. Színházi vonatkozásban már sokkal zajlóbb a bíráló körüli „térség44, amelybe a leglehetetlenebb módon és oldalról igyekszik beférkőzni a puhító szándék, a pletyka. a belezavaró halandzsa. Mind a bíráló szilárdságának megingatására. Aztán a főpróba és a bemutató utáni órák közt nem egyszer kínos tusakodás után megszületik a bírálat, az Ítélőképesség, a kifejezés és a szokvány közti küzdelem eredménye. Mégis néha azt i.s olvashatjuk másnap a lapban: „Jók voltak még“... A kritikus hátán végigszalad a hideg, lenyeli az önmaga főzte gombócot és uj töprengésbe meneküli. Ha ritkán is, de szerencsére vannek esetek, amikor a kritikus „kiélheti“ magát. Jó darab, jó színészek, kimagasló előadás. A szépség s a benne rejlő igazság felpezsdíti a kritikust is, Ítélete szabad lehet s fényesebbé válik a deszkák igazi igézetében, kifejezése pedig pontosan idomul a szemének Íriszén besziirem- lett színek árnyalataihoz. Ezek a kritikus legboldogabb percei. Sajnos, a csalóka, elfutó idő s a világban csak szórványosan közreműködő szépség és igazság ritkán részelteti ilyen percekben. Vannak a kritikus számára egyszerűen, könnyen kifejezhető igazságok, amelyeket Î hevesebb zokszavak nélkül elfogadnak Vannak azonban iiángbetükkel irt tabuk, amelyekhez nem lehet hozzányúlni. Érdekes, hogy sokszor valóban elsőrangú érdekek fűződnek ahhoz, hogy a szellemi élet számontartója, a bíráló egyetmást elhallgasson. Egy népművelői előadásról ki- jövet mondta a folyosó félhomályában az egyik hallgató: „No, én ezt az Anonymus! többet meg nem hallgatnám. Egy szót sem értettem belőle“. A résztvevőnek igaza volt a maga szempontjából, az előadás tu- lonlul színvonalas volt. Ha a jelenlevő „kiküldött munkatárs“ ezt megiría volnJ, ráadásul ezzel a megjegyzéssel fűszerezve, könnyen nevetségessé tehetett volna egy indulóban levő nagyszabású ügyet. Kibeszélhetetlen az a sok szorongás, amivel a biráló a szellemi élet ingáját figyeli. Most, amikor kis időre szünet állott be, a személyek, érdekek szövevényével az igazság kifejezése érdekében folytatott küzdelmére emlékezik a kritikus. Közben ibolyántúli sugarakból s mosolygós piros alma vitaminjából igyekszik uj erőt gyüj- 1 feni ... (ón) Vérben és vasban áll mă a világ, ám a múzsák beszéltek és beszélnek ma i» (mily szerencse, hisz miből élne a szegény kritikus?) s a szellem embere úgy érzi, Hogy számot kell vetnie mindazokkal a dolgokkal eseményekkel és jelenségekkel, ame- Ivek a múzsái foglalatosságok körül történtek. Bizony, kritikus és kritikusok nem voltak mindig eléggé körültekintők, óvatosak, éberek és éles itéletüek s e minőségükben sem mindirr arra függesztették tekintetüket, „amitől füírsr az ének varázsa“... De engedtek a kényelemnek, a pillanat felkínálta könnyebb lehetőségnek, ami mind súlyos tételt jelent lelkiismeretűk könyvelésének Tartozik-oldalán. A felelősség persze azokra is hárul1, akik alkalmat adnak olyféle megnyilatkozásra is, amely nem érdemel fórumot. Vonatkozik ez minden rossz könyvre, minden rossz előadásra. vagy más megnyilatkozásra, amellyel a kritikus sokszor szellemi érdekén, sőt érdeklődési körén kívülről jövő parancsra foglalkozni kénytelen. Mért kényszerből és a helyzet bizonyos adottságai miatt hányszor irt olyan könyvről, amelyben annvi szépség sem volt, mint itt az árvácskákkal beültetett ágyás felett röpködő pillangónak együk szárnyán. Tömegével jelennek meg az ilyen könyvek, nem csoda. ha a „müveit közönség széles rétegei“ képtelenek tájékozódni ebben az irdatlan rengetegben s mohón vetik rá magukat a divat és a konjunktúra félmüvészetére. A magyar kiadók valami végzetes vaksággal verten valósággal kihúzzák a felíró fiókjából a silány müvet, ami a cukor természetes és jóleső édessége helyett hitvány szacharint fecskendez a szívbe és sánta gondolatokkal akarja elkápráztatni az agyat). S miközben a magyar -könyvsajtó önti magából a kimondhaíalan nevű angolok, a meszticek, mulattok „remekeit“, az átkötő szalagon világsikernek koronázva az olcsó bazári szellemet, még a kutató is. ahogy Féja Géza irta esztendőkön át, ..áll hosszú, mól« lesben“, inig régebbi magyar irodalmunknak egy-egy kiváló termékéhez hozzájuthat. Kossuth levelezését lírában keressük, nincs, meg sem jelent, ellenben tucatszám merednek elénk az üres, semmitmondó, de divatos orvosrO- gények. A nagy7 magyar írók, államférfiak, utazók levelezése, naplói, emlékiratai, /agy hozzáférhetetlenek régi kiadásuk miatt vagy még meg sem jelentek. Nem engedte. EzerSfszáz kommunista tüntető behatolt az angol ais^ház folyosóira Az ango! sajtó 48 óra óta megszüntette a vitát a második front kérdésében Berlin, julkis 31. (MTI.) Illetékes német helyről közük: Berlini körökben tanulságosnak és mindenesetre érdekesnek találják, hogy Londonban, illetve az angol szigeten egy idő óta bizonyos rombolási tünetek tapasztalhatók. Jellemző erre az, ami szerdán történt. 1500' kommunista tüntető behatolt az alsóház folyosóira és ott lármás módon követelte a Daily Worker kommunista napilap betiltásának felfüggesztését. Berlinben ezzel kapcsolatban megjegyzik, nyilvánvaló, hogy az angol közhangulat egyre erélyesebb formában nyilvánul meg. A brit hírszolgálat jelentése szerint az angol alsóháznak régen nem volt olyan izgatott hangulatú ülése, mint a szerdai. A kormánynak a nyugdijak fel emlőse ügyébn benyújtót törvényjavaslata ellen 63-an szavaztak. A kormány javaslatait szidalmakkal fogadták és olyan jelenetek játszódtak le, amelyekre évek óta nem volt példa. A szavazás után izgatott kiáltások hangzottak el: „Mondjanak le! Hagyják abba ezt az ügyet ! Mi van a politikai fegyver- szünettel?!“ Ilyen és hasonló megjegyzések röpködtek. .V második front kérdése mind jobban foglalkoztatja az angol közvéleményt, intakes körök pedig igyekeznek meggyőzni a közvéleményt, hogy a kormány teljes mértékben osztja azt a meggyőződést, hogy most cselekvésre van szükség. A Times igen komjolyharigu vezércikkben gyors cselekvésre inti a kormányt, rámutatva arra, hogy a Szovjetet legfontosabb élelmezési központjainak elvesztése fenyegeti. A Times megjegyzi, hogy az ipari üzemeket könnyebb áthelyezni, mint a termőföldeket. Azonkívül a Szovjetünk) közlekedési hálózata a legnagyobb veszélyben forog és további visszavonulás esetén a Szovjet számára minden 'támadó hadművelet lehetetlenné válik. Ennek megfelelően az angolszász hatalmaknak végső erőfeszítéseket kell tenniök, hogy a Szovjet helyzetén könnyítsenek. Illetékes német helyről közük: A második front körül folyó vitában Londonban újabb fordulat állapítható meg — jegyzik meg berlini körökben. Az angol sajtó két lap kivételével a legutóbbi 43 óra alatt beszüntette hasábjain a vitát. Még az olyan lapok is, amelyek néhány nappal ezelőtt a leghangosabban kiabáltak a második arcvonal érdekében, most igyekeznek megfeledkezni e tárgyin], arra hivatkozva, hogy az ilyen kísérlet kockázatos kaland lenne. A Wilhelmstrassen tudomásul veszik ezt az irányváltozást, azonban nyitva hagyják a kérdést, hogy ennek a változásnak vájjon mi az oka. Rohammal elfoglalták a németek Proletárszkáját és a virösik utolsó, nagy kaukázusi vasútvonalát BERLIN, julius 31. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: Katonai részről jelentik: A német csápotok a Don alsó folyásától délre átlépve (i Szál folyót és a Manicsot. rohammal elfoglalták Proletárszkáját és az utolsó nagy vasutat, amely a Kaukázus vidékét a Szovjetunió többi részével köti össze, több helyen megszakították. Mint Neivyorkból jelentik, az amerikai sajtó rendkívül válságosnak ítéli a Don menti csata pillanatnyi helyzetét. A Washington Post megállapítja, hogy a helyzet a Donnál a Szovjetre végzetesen romlott az utóbbi napokban. Pillanatnyilag mind a Szovjet, mind a szövetségesek kilátásai rendkívül szomorúak. A Német Távirati Iroda jelenti: Mint a véderő főparancsnoksága kiegészítésképpen közli a mai. hadijelentéshez, a német elöretiyomulás a Dontól délre elterülő Kuban vidékén a Szovjetre nézve egyre végzetesebb méreteket ölt. Noha a szoir jetcsapatok lépten-nyomon meglel sértik az ellenállást, a német nyomással szemhm mégis kénytelen naponta fontos területeket átengedni. Rendkívül nagy jelentősége van Proletarszkaja város elfoglalásának, mert etzei fontos vasúti összeköt tel és szakadt meg a Szovjet számára a Kaukázus vidékén és az alsó Volga között. Rövidesen elválik■ hogy az ellenállhatatlan német előretörésnek még az eddiginél is végzetesebb következményei lesznek. ! A Dontól délre folyó harcokról a véderő fö parancsnoka ága által közölt jelen lésekből megállapítható, hogy a bolsevistéik julius 29~<én makacs utóvédharcokkal megkísérelték feltartóztatni a német csapatukat. A német hadsereg és a fegyveres << kötelékei megtörték az ellenség ellenéit ér sát és folytatták a bolsevistái: iildözéa'i A felső Monies vidékén a bolsevisták Pro letarszkaja elfoglalása után tovább men< hűltek déli irántiban.