Ellenzék, 1942. július (63. évfolyam, 146-172. szám)
1942-07-28 / 169. szám
1942 Julius 2 8. ELLENZÉK Utazás Wagy Budapest körül ( \) Kezdetben volt egy terv Budapestnek az elővárosokkal való közigazgatási, egyesítéséről, Ez a terv pillanatnyilag inkább elméleti jellegű, hiszen az egyesítés ma nein is hajtható végre. A tervvel szemben természetesen ellenvélemény nyilatkozott meg, ami érthető, mert a nagyvárosi közigazgatási és fizikai kiépítése fontos Ifársadalim és hatalmi kérdéseket vet fel, vannak előnyei és hátrányai. A kialakult kétféle vélemény egyike helyeselte a budapesti polgármester tervezetét és az eddigi fejlődésre, valamint minden egyes külföldi nagyváros példájára hivatkozva a „nagy“ Budapest kialakítását a társadalmi és gazdasági fejlődés természetes folyományának tekintette. A másik vélemény — a pestmegyei alispáné ■— ellenezte a ..nagy“ Budapest kialakítását éj hangoztatta, hogy a nagyváros és általában az urba- nizálódási folyamat proletariátust termel, a falusi élet elsorvadásához és hátrányos erkölcsi átalakuláshoz vezet, aminek az egész nemzetre néz,ve ás lehelnek következményei. Fölösééges tehát az ainugyis túlméretezett fővárost tovább dagasztani. 1 A két álláspont mindegyükében vau igiz~ ság és megszívlelendő f i gyei mez teles. A szociális érdekek mié élege azonban inkább a „nagy“ Budapest fe'é billen, mert nem arról van szó, hogy' egy városhatódulási folyamatot indítsanak meg és az iircs pusztából mesterségesen kétmilliós, várost csináljanak, hanem arról, hogy a meglévő állapotot szentesítsék és ezzel európai és budapesti élet- szintre emelték azokat a városokai, amelyeknek kereső lakossága hár o mnegy e d részijén, vagy négyötödrészben amugyis Budapesten keresi meg a kenyerét. Más kérdés az, hogy az eddigi fejlődés helyes vout-e. A tények röviden ezek: a magyar főváros körül fekvő városok és községek jórésze hatalmasan megnővekedetil az utóbbi évtizedekben a Szegényebb sorsú és leginkább Budapesten foglalkoztatott munkaerők odaköl- tözése folytán. Ha végigjárunk így pár budapesti gyárat és megkérdezzük a munkásoka!, vagy a hivatalokban az altiszteket, a boltokban a kifutókat és a vállalatoknál a kisebb tisztviselőket, hogy hou laknak, ,i válasz mindig ugyanaz lesz: Kispesten. Szent- lőrincen, Újpesten, Albertfalván, Pcsts/ent- erzsébeien, Pestújhelyen... Erősen vitatni lehet, hogy vájjon eredményesen meg lehetett volna-« gátolni ezt a folyamatot, de az bizonyos, hogy a társadalmi folyamat, a letelepülés és az elhelyezkedés megvan, egyes helyeken még mia is fonnál, másutt még csak most kezdődik s ennek köszönhető, hogy a szó szorosabb értelmében vett város körül hatalmas kiterjedésű övezel keletkezeit, amelyet Budapest cselédszobájának. vagy bérestelepének is nevezhetnénk Milliós tömeg lakaik itt, amely Budapestről hozza haza a hefibért, esetleg havifiizetést és szociális igényeivel elsősorban Budapestet terheli, mert odiahaza a kórház, a szegénygondozás, a csatornázás, á vízvezeték, a világítás és más hasonlók némely helyen meg gyenge Iá- bon állanak. A budapesti kórházak betegeinek hováitaríozóságáról szóló statisztika mutatja legjobban, hogy ez a tömeg immár nemcsak munkabér tekintetében, hanem egészségügyi szempontból is — budapesti. Sok jel mutat tehát arra, hogy ez a dolgok természetes menete. Legalábbis Jgy akkuit ki és akkui ma is minden nagyváros. A társadalmi és gazdasági életet jóeiőre tervei ő és irányító uj nagyhatalmak — Német- ország és Olaszország — minden eszközzel megkönnyítik a „nagy“ városok immár kialakult rendjének szentesítését, mert ezt sürgefí'ően követeli a lakosság szociális érdeke és az uj államok gazdaságpolitikája is, amely elképzelhetetlen mindig rendelkezésre álló és megszervezett munkaerő-tömí gek nélkül. Aki az utóbbi években járt Berlinben, vagy figyelemmel kísérte az „Anschluss“ óta Bécsben lezajlott egynémely város rendészeti és közigazgatási változását, esetleg pediiig. Róma, Milánó és Turin határában megszemlélte az újításokat, nem kéielkedbe- tik abban hogy a „nagy“ Budapest ugyanolyan korszerű követelmény, mint a ..nagy“ Berlin, Becs, Róma, Milánó, vagy Madrid. Mert nem szabad a dolgokat össezagyválmi. A mezőgazdasági munkaerők Szervezetlen és réValan városfbaíóduliása — ami kedvezőtlen 6.9 megakadályozandó jelenség — nem azonos a meglévő állapot szentesítésével. Ez két egészen különböző kérdés, amelyek közül az egyik nem feltétlenül okozata a másiknak. Ilt finom és alapos társadalomtudományi megk ül ötflb Őzt elések re van szükség, nem pedig u&zéM vitákra, mert aki meggondolásánál és hatalmi, vagy helyi szemponitok- ló] vezet tetve felesleges szenvedélyességgel üzen hadat a nagy Budapestnek, az esetleg jót akar, de gyakorlatilag a fenékig sáros utcák, a csatornázás nélküli házak, a tifu- S30s kutak, a hiányzó kórházak és a bék'a- porspektivá ju klikk “ha re ok érdekében emel szót. Ez nem korszerű követelmény és „világnézet“, hanem müradáság és reakció a legjavából. Sajnos, a suta már idáig fajult el- mert a Buöapcst-'ellenes hadjárat egynémely hangadója hallgatólagos töréssel, vagy szándékosan elősegítette Ónnak áthúzódását politikai térié. Egy magát jobboldalinak nevező pest1 lapban mar azt is olvashattuk, hogy Nag} Budapestet csak a zsidók, akarnak, ellenben minden jórovaló magyar ember ellensége a tervnek, pláné, ha jobboldali gondolkodású..- A ,,jobboldaliság“ köntösébe öltözködő kispolgári szükkeblüség és maradiság szava ez. nem pedig az uj Európáé! Mert ha tga* volna, aähiiit egyes szélsőséges cikkíróik mostanában szónokolnak és írogatnak, okkor ez más szóval azt jelentené, hogy szociális haladást, magasabb életszintet, kevésbé poros utcát, jobb csatornázást, olcsóbb áramol, gyorsabb közigazgatást és közlekedésit Magyarországon cslak oz idegen vérségü elemek óhajtanak. Ez pedig abszurdum, ugyanolyan abszurdum, mint annakidején •— 1873 elölt — a Buda és Pest egyesítése ellen felhozott vicinális jellegű érvelés. A nagyvárosról, Budapestről, sok v&tot- lant mondtak már az utóbbi években. Pedig éppen Budapest vollt aiz egyetlen európai nagyváros, tamely az 1919. évi nemzeti újjászületés óta dicsérendő és ragyogó, kivételként állott Európa metropolisai között. Budapesten húsz év alatt nem voltak eget és földet rengető hatalmas panamák, mint például a weimari Berlinben, nem voltak véres forradalmaik és törne göld ölelések, minta a vörös Becsben és csak hírből issnirjük azit a gangs- ter-roraamtikát, amelyről nem egy külföldi nagyváros lett nevezetessé. A magyar főváros rendes és tiszta — ezt minden külföldi megállapítja —, a; lakóházak ezerszámra gyarapodtak benne s egészségügyi helyzetté, lakosságának szociális gondozása olyan hatalmasait lendült. hogy külföldi szakértők járnak ide, mindezt tanulmányozni. De Budapest mindezen felül oz ország nagy népkeverő üsjtjo. Az alsóbb néposztályoknak sokáig szinte egyetlen átszállóhelye volt a felfelé vezető utón, amelyet nem csupán a, vidékről idekerült és elzüllöfct emberek sírkeresztjei jeleznek, hanem a magyar értelmiségnek úgyszólván egyetlen igazi utánpótlása is. Mert az uj középosztály jórésze éppen a vidéki elemek áthasonulásából keletkezik s ennek az átalakulásnak a színhelye a külváros és az előváros. Felfogás dolga, hogy helyes és célszerü-e az emelkedésnek ez a kétségkívül sok veszteséggel járó módja. A tények elferdítése azonban, ha valaki azért ágál, hogy az átalakulás és az emelkedés le he: ő'e g sok piszokban és kezdetleges körülmények között történjék... Nagy Budapest kérdéísében nem vagyunk köz veti énül érdekelitek, de érdekeltek vagyunk, mint magyar honpolgárok és egy bi- r odaírni gondoláit hit vallói. Ninca birodalom és hatalom főváros nélkül — ezt a történelem már bebizonyította. Minden újjászülető és megerősödő ország jelképe egy-ogy nagyobbodó és erősödő főváros, amelynek fejlődése egyáltalán nem hátráltatja, hanem inkább ösztönzi az elsőrendű vidéki centrumok fejlődését. Azért mi igenis, szívesen látnok a korszerű „nagy“ Budapestet, sokkal szívesebben, miut a mai elővárosok egynéme, lyikének bártengereit. De azt tartjuk, hogy a kérdés helyes és tárgyilagos megvitatásának előfeltétele a felvilágosítás és az ostoba politikai szólamok kiküszöbölése. Meg keli értetni egyes közéleti harcosokkal, hogy a korszellem nevében nem illik a korszellem ellen lázongani és hogy a valóságban már meglévő nagyváKOLOZSVÄR, julius 23. A városi népjóléti hivatal a város lomb! gazdaságából a tárcsái gazdaságba áthelyezett szegények végleges elhelyezésének kérdését úgy oldotta meg, hogy a Honvéd-utcában a vasgárdisták által épiteni kezde t házat alakittalta át. Fedezet hiányában az átalakítást Dem lehetett befejezni, s ezért a város vezetőMegkezdte a Felsőház milliárdos mezőgazdasági beruházási program tárgyalásit Budapest, julius 28. Ma délelőtt 10 órakor ült össze a felsőház és megkezdte a milliárdos mezőgazdjasági beruházási program tárgyalását. Politikai körökben úgy számítanak, hogy a felső ház legkésőbb szerdán végez a javaslattal. így csütörtökön délelőtt 10 órára összehívják a kéip- viselőházat, ahol az elnök bejelenti a felsőház döntését a milliárdos javaslatról. Előreláthatóan pénteken a képviselőház plenáris ülést tart. Ezután néliányhetes csépi és-í szabadság következik és az országgyűlés augusztus végén folytatja újra 'tárgyalásait;. A Magyar Élet Pártjának Elkészül! az „állattenyésztő mintakőzségek megszervezéséről szóló rendelet KOLOZSVÁR, julius 28. Mint ismeretes, a földművelésügyi kormány szarvasmarhaállományunk mennyiségi, de főleg minőségi emelése érdekében tavaly rendeletet bocsátott ki. Ez a 152.000--1011. számú rendelet „állattenyésztő műitakoz- ségek“ éleírehivását határozta el. Értesülésünk szerint az előzetes megbeszélések és előmunkálatok már abba a stádiumba jutottak, bogy lehetővé vált a mintaköz- ségek gyakorlati megszervezése és megvalósítása. Az ezzel kapcsolatban felmerült Összes kérdéseket miniszteri rendelet szabályozza. f A rendelet értelmében mindazok a községek, amelyek u törzskönyvezést és terméseit eliőrzést már most hivatalosan gyakorolják, továbbá azok. melyekben ezt a jövőbén bevezetik, „ellenőrzött állattenyésztő közHarEüincezes' pengő segélyt w<a!í ki a befagyBallisztét* a kaiazsvázi szegényakháza építésére sége segélyért a belügyminiszterhez folyamodott. A belügyminiszter tegnap értesítette a polgármestert, hogy az épükezés befejezésére harmincezer pengőt utalt ki. Ezzel az összeggel most már végleg he lehet fejezni a megkezdett építkezéseket, ősszel a városi szegények (kényelmes és egészséges otthonhoz jutnak. munkájában nem lesz szünet. Még- egy bucsupáa’tnapol rendeznek.ugyan, de Kállay Miklós miniszterelnök kívánságának megfelelően a nyári szünet alatt iis tartanak pártösiszejöveteleket a Budapesten tartózkodó képviselők. Politikai körökben nagy érdeklődéssel várják a miniszterelnöknek a nemzetvédelmi szervezetek együttes ülésén elmondandó beszédét. Kállay Miklós miniszterelnök szombaton a debreceni nyári egyetem megnyitásán is beszédet mond, amelyet a rádió is közvetít. ségek“ keretébe tartoznak. A vármegyei állattenyésztő egyesületek feladata a lörzs- könyvelés, term és ellen őrzés munkája, ezenkívül ők intézik az ezzel kapcsolatos egyéb feladatokat is. A felmerülő kiadások fedezésére a földművelésügyi minisztérium államsegélyt folyósít s az arra érdemes, 100 ka.taSzitráüs holdnál kisebb mezőgazdasági területen gazdálkodó, hivatásos kisgazdák, kiknek tehénállománya nem haladja tul a tíz darabot, állami támogatásban részesülnék. A rendelet kimondja, hogy a törzskönyvezés és állattenyésztés terén kimagasló eredményeket produkáló „állaMenyéisztő községek“ „állattenyésztő mintaközségek“ lesznek. Ezek a minlnközségek nagvobb támogatásban részesülnek és ezenkívül jelentős állami kedvezményeket is kapnak. ros 'közigazgatási egyesilése nem jelent akadályt sem a vidéki közigazgatás fejleszlésé- nek útjában, sem pedig — például — az uj ipartelepek egészségesebb, mert szerteszórt elhelyezése tekintetében. És főleg: ne egyszerűsítsük politikai sablonokra ezt az egész ország szempontjából fontos kérdést, ne «kerüljük el >a fáradságos és hasznos mérlegelést, a munkát és a türgy’-lagosságot! Nagy Budapest kérdése — nem zsidókérdés és nem politikai kérdés, hanem ma gyár kérdés és ennek megfelelő komolysága : követei! Tudjuk, hagy itt érdekek ütköznek, mégpedig nemcsak helybeli asztaltársaságok hatalmi érdekei, hanem sokkal fontosabb társadalmi és nemzeti érdekek is. Tudjuk, hogy vannak pestkörnyéki városok, ahol a közigazgatás csaknem mintaszerű, de emlékezünk arra is, hogy más városok hajdani vezetősége esztendőkön át kitöltötte a budapesti íapc.k botránykrónikáját, tehát nem lehet és nem ős szabad általánosítani és érdemes (közigazgatási tényezőket igaztalanul megbántani. Sókban nekik is igazuk van! De az ellen felkáborodootian keli tiltakozni, hogy a Magyarország lakosságának egyhalod.it érintő szociális életigények kérdése és a magyar birodalmi gondolat látható jelképe, Budapest, kis politikai törtetők vásári reklámja legyen. ELBÚCSÚZOTT KOLOZSVÁRTÓL DUNST LÁSZLÓNK SZÓLÓÉNEKESNŐ KOLOZSVÁR, julius 28. A budai Mátyás koronázó főtemplom ismert szólóénekesnö- je, Dunst Lászlóné Pálffy Mária, Dunst százados, az olasz-német tiszti bizottság ossze- kbtőtisztjének felesége vasárnap fejezte be kolozsvári vendégszereplését a FerCucren- diek óvárj templomában. A neves művésznő, aki a nyári szabadságát városunkban töltötte, Gounod: „Ave Mariaf'-jával, dr. Kcudela: ,,Miatyánk“-jával és Eisvogel; „Ave Reginá jává! búcsúzott kolozsvári közönségétől. A tehetséges, tisztacsengéőü és kulturált hangú operaénekesnő kolozsvári felléptével kellemes élvezetet szerzett a város templomi zenét kedvelő közönségének. Reméljük, hogy távozása nem végleges s a hangversenyszezonban viszonthalljuk a művésznőt a komoly zene egyéb területéről összeválogatott műsorral. Ns ed itált hitelt a rémhírednek BUDAPEST, julius 28. (MTI.) Egyes községekben, különösen Pest vármegyében, azt a nyugtalanító hirt terjesztik, hogy a télen családonként egyetlen sertést sem lehet levágni fogyasztásra. A közeilátásügyi hivatal felhivj.a a gazdákat, hogy ne adjanak hitelt ezeknek a lelkiismeretleniil terjesztett híreknek, amelyek csak arra alkalmasak, hogy aa aratási munka kellős közepében nyugtalanságot keltsenek. Épp annyira valótlanok és kitaláltak ezek a hírek, miint az egyesek részéről terjesztett egyéb természetű rémhírek is. A kezellútás- ügyi kormányzat sem ilyen, sem hasonló rendelkezés kiadását nemi tervezi. A közönség tehát ilyen hlréknek ne adjon hitelt. A rémhírterjesztés hazaárulás és minden józanul gondolkodó magyar embernek kötelessége, hogy ezeket a konkolyhiütőket az illetéke; hatóságok mái azonnal feljelentse. Felállítják Fj?áteí* György szobrát Nagyváradon IS'AGi' VARAD, julius 28. Nagyvárad város már régebben elhatározta, hogy felállítja Fráter György szobra!'. A szobrot n Szó chenyÉttéren, a királyi ügyészség épületével Szemben akarják felállítani, eho! nemrégen Tisza Kálmán szobrát állították fel. A kultuszminisztérium művészeti osztóivá értesielette a polgármestert, hogy ameunA- ben a szobrot Gyűrj/ Dezső szobrászművés szel készíttetik el; úgy tizenhatezerpengi»' költség felét a kultuszminisztérium válla!h. A szobor a 'tervek szerint Irachitból készülne. Az ügyben előreláthatólag a jövő hónap ele jen döntenek, amikor Soó$ István dr. t)(,l gármester visszatér szabadságáról.
