Ellenzék, 1942. július (63. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-27 / 168. szám

«w Idajsel ’ Magyarláposon „megállóid az idő Mc«Ji;kl.rn« (cáfolatait egy iátáiisíéit fceíy elsiamatita «felér» m agyarlápos juffas 27. (Az Ellenzék 1 ^küldött munkatársitól.) Szomorú tapasz­talatok ta.mtották meg nemzetünket:, Iiogry f okoz ott figyelmei' kell fordítani a magyar tömegek minden életmegnyil vánulására. A világháború előtti politika suhog hibái és jóvátehetetlen tévedései hívták életre a falu- kiHutást. Különös fontosságot kell tulajdo­nítani íi járásszékhelyeiknek, .ahonnan a fal- vak közigazgatását ^ irányítják és amelyek kulturális és Szociális szempontból ás irányt szaknak. Nálunk, Erdélyben, joggal kesereg­hetünk a múlt mulasztásain. Tízezres töme­geket vesztettünk el, amiért nem gondoskod­tunk arról, hogy <a falvak magyar lakossága otthonában feltétlenül megélhetést találjon. Joggal feltehetjük tehát a kérdést; vájjon a felszabadulás óta végleg kiküSzöböUill~e eze­ket. a hibákat? Elég eróseljesek-e magyar falvaink és járási székhelyeink a' jövendő megalapozására? Elégtétellel láthatjuk, hogy nagy általánosságban mindenütt erőteljes kulturális és társadalmi élet biztosítja a fal­vak magyarságának gondozását. Ahol kése­delmet látunk, ahol zökkenőket tapaszta­lunk, módot keresünk a megoldásra. tiirfénf 4 kereskedelem kilencven száza- p isidé kezekben van. Zsidó 0 pék, nagy tabla hődet', a zsidó in jáskereskedő üzletét és igv tovább, minden vonalon'. Arra senki sem tudna pontos vá­laszt adni, bogy miből él a község kétszázötven zsidó Ja~ kosa. Mindössze 'tizennégy ház van zsidó tulajdon- ben és néhány katasztrális hold a község határában. Magyarlápos zsidó lakosság« mégis élénk részt vesz a járás életében. A férfiak legnagyobb része állandóan „utón van". Autóbuszokon, vásárokon állandóan látni lehet őket. Akadnának keresztény ma­gyar kereskedők, akik Szívesen átvennék a gazdasági élet irányítását, de egyelőre erre remény sincs. Önkéntelenül felvetődik ezek­nek a tényeknek láttán a ,, miért?" Erre «■ .,miért"-re azonban kelletten v,állvonógatás a válasz. Senki sem tud határozott feleletet adni. Ebben a kérdésben is a várakozás ál­láspontjára helyezkedtek a magyarláposuk A véletlenre bízzák a megoldást. Nemrég*- ben itt járt a kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamara kiküldött ja. Leivel *«• «.luíisztí- j '-ai álatokat, j melyek úrit alapján mélyre" hftő iutézkodefiekci! helyezett kilátásba. Ma­gyarlápos lakossága beletörődött abba, hogy ezeket az intézkedéseiket nemsokára meg" valósítják. A tetteket tehát nem maguk akarják elkezdeni, hanem felülről jövő irá­nyítástól remélik a, változási Á «léfefíléíyi itaenektíhek páltlája Egyik iparvállalatnak, amely a közelben végez kutatásokat, dicséretre,méltó és szeren­csés ötlete támadt. Délerdélyi menekülteket telepített Magyar, laposra, akik a községben megélhetést találnak. Szakképzett iparosokat, munkásokat és gazdákat. Ezek a menekültek az Aranyosvi­dékről kerüllek ide, ahol egészséges közös­ségi szellem uralkodott, amelyet uj ottho­nukba is magukkal hoztak- A menekültek­nek hiányzanak á kulturális összejövetelek- in ü ke d ve! ő e'i őa d ás ok és a közösségi élet többi megnyilvánulása,. amelynek áldásait otthon megtanulták becsülni. Most jelent­keztek a vallató vezetőjénél és orra kér­ték: a község vezetőjének segítségével. adjon lesetősége miikedvelőelőadások rendezésére. Azzal akar ják leróni hálájukat, hogy a: uj környezetben felidézik az elvesztett otthon emlékét. Felállhat mulatnak a menekültek és ez a biztató jel talán a magyarlápos«jk.it magukhoz téríti dermedt közönyükből. Magyarlápossal íeííeSíre vár a magyarság Magyarláposon bőséges alkalom kínálko­zik arra, hogy 'tennivalókról gondolkozzunk. Ez a község Dóstól, negyvenöt kilométernyire fekvő járási székhely. Szórványvidék köz­pontja. Kétezer ötszáz lakosának féle magyar, a többi román és zsidó. Szomszédságában van a szinmagj'ar Domokos község. A járás többi községeiben kedvezőtlenebb a magyar­ság aránj'sztama. Magyarlápos tehát arra van hivatva, hogy példát szolgáltasson nemzeti szellemmel, gazdasági, ipari. társadalmi és kulturális m egm oz áldásokkal. A fejlődési lehetőségekre' minden alkalom adva vau, A környéken fokozott ütemben folyik a bányászat. Kereskedelmi szempont­ból ig kedvező a fekvése. A magyar lakosság javarésze az inteliágenciiához tartozik. Jó- szándéku, becsületes meggyőződéséi magyar emberek élnek tet: — és mégis megdöbbe­néssel vagyunk kénytelenek megállapítani, hogy két esztendő óta alig töli ént valami a ma­gyar közösségi szellem fejlesztése és a űr* kosság megélhetéséinek megjavítása! érdeké­ben. Alkalmunk vo&t beszélgetni a magyar iánsar da&ni élet vezetőivel. Mindenki belátja, hogy a jelenlegi helyzet nem felel meg n jogos várakozásoknak. Tenni kellene valamit. Igaz ugyan, hogy az Erdélyi Párt helyi tagozata itt is megalakult és biz'.ősi lőtt a a politikai egységet, de a- kulturális kezdeményezések még hiányoznak. Gazdasági téren az EMGE íéii tanfolyama nyújt némi vigasztalást. Egyéb eredményt nem tud felmutatni a köz­ség. Magyarláposnak, ahol valahai élénk tár­sadalmi életet élt a magyarság, még kaszi­nója vagy vendéglője sincs, ahol a társada­lom vezetői megbeszélésekre gyűlhessenek össze. E&ngsulyozzuk: a jóakarat mindenki­ben megvan. A kezdeményező lépést, a tet­teket azonban mindenki mástól várja. így minden a régiben marad. Mintha beletörőd­tek volna abba, hogy a sző jelképes értel­mében Magyarláposon „megállót! az idő“. Az emberek egyéni gondjaikkal vannak el­foglalva és a községi élet kialakulását a jö­vendőre bízzák. Az idegen csak alkalmi szállás* kapfiai Magyarlápos nemcsak közigazgatási, ha­nem gazdasági gócpont is. Gyakran keresik fel látogatók. Aidetévedő idegenek kelle­metlenül tapasztalhatják, hogy a községben a szálloda ismeretlen fogalom. Mióla a magyarláposé bank bezárta kapuit és az épületet a hozzátartozó vendéglővel és szállodával együtt a vármegye megvásárol! a: az idegen kénytelen magát a jószerencsére bízni, ha szállást és élelmet akar kapni. Az intelligencia szívességét kénytelen igénybe venni, ami 'terhes és hálátlan feladat. Egy­két alkalmi szállásadó is akad a faluban, akik azonban a legjobb szándék melleit sem tadunk olyan viszonylagos kényelmet nyúj­tani, mint amilyent akármilyen oíödrangn zuirszáliodában természetesnek vehet a szá!- ióvr.mlég. Hozzájárul még a bajokhoz, hogy néhány hónappal ezelőtt leégett a magyarlá­post villan'.fejlesztő telep. Azóta gyertyn- vi’.jgitás mellett várják a magyarláposak, hozy a tii/ pusztításait helyreállítsák. Áll©! nem tudnak a gai* <fa*£gí ááálíííásrő! \Iég különösebb az üzleti élei. dngyuTiáposon a gazdasági átállítás érde~ j kében semmilyen komolyabb lépés vem Gondolni kell Statisztikai adatokról beszélgettünk Szi~ j lágyi Károly református lelkésszel, az Erdé­lyi Dó;í magyarlápos! tagozatának elnökével és Podányi Sándor községi főjegyzővel. Az adatok egészen megdöbbentő képet adnak és komoly aggodalmat kelthetnek minden jóérzésü magyar emberben. A magyar újszülöttek száma évről-évre apad (Y'tf'v'iVí. Jiő b'íle E.yjf'î7<^­juí * w* üm.v Uiyfd.Yh} t y]ifwéP 1 ff Aji 7< i M jt i Sj1?. ' A if « j , ţtA \ V\ > 1 U A »*.’.* ft V X&> jjí Vtó .F V* h'AVj 3» > * 'B Hőt ’. l.\, JQ *.A*'?*f l & * I C 4vr "t1 * ‘A 7 j- íhv l *\rJKn> B h $ ? yl h > tj/*' Is iJj í 0 ti* í j* » ig «Ä • ít gi X I U , 1 * a jövendőre U * 1 Í' LL'- LM, jUf j LXZ ifíl'j I i/J»" í'lfái *> t • > }f\ :á klif/.,! Ui i j It íí •(- Is'ülj j Ili j ' Itt nem szabad a halogatás álláspont­jára helyezkedni, mert az egész nemzettel szemben bűnt követünk el. ha egyszerűen tudomásul vesszük a szomorú valóságot hirdető számokat és nem találjuk meg a segítség módozatait. Gyertyavilág melleit, késő éjszakáig be­szélgettünk ezekről a kérdésekről Magyarlá­pos vezetőivel,. Rideg adatokat sóroUiiník lei, tálén így hatnak a legjobban. Hisszük, hogy cikkünk adatai megtalálják az utat az ille­tékes tényezőkhöz és remélhetőleg nemso­kára Magyarláposon is beköszönt a.magyar hajnal-hasadás. flZeRDCPJlfjlMRT HSKGl 4jiaa^B6aiai«aaeBBin«sgs^^‘MBiBiaa»wMoa^ (fIRin*raon6ás6épvfsel0, dolgozni iötíem, és dolgozni fogoft“ Szabó János országgyűlési képviselő programbeszédet tartott Nagybányán KOLOZSVÁR, július 27. Az erdélyi képviselői kerületek beosztása során Sza­bó János országgyűlési képviselő vállalta Nagybánya városának képviseletét. A munkásképviselő az elmúlt bélen Nagy­bányára utazo-ít, liogy a bányavidék mun­kásságának helyzetét a helyszínen tanul­mányozza. Szabó János képviselő minde­nekelőtt dr. Szabó Miklós nagybányai pol­gármestert kereste fel. akivel városfejlesz­tési kérdésekről tanácskozott. A képviselő kiséretében Nagybányára érkezett Bodáts Gyula, a nagyváradi munkakamara veze­tője is. A bányamunkások, valamint a bá~ nyanyugbéresek anyagi és szociális hely­zetének tanulmányozására az Erdélyi Párt nagybányai tagozatának képviselőivel együtt felkeresték Ileutschí Kálmánt, a nagybányai állami- ércbányászat igazgató­ját, aki részletes tájékoztatást nyújtott az Állami Ércbányászatnál foglalkozta tolt. munkások helyzetéről, Szabó Jlnos képviselői beszámolója Pénteken.délután az Erdélyi Páll nagy­bányai tagozátánab^összválasztmányí gyű­lésén Szabó János képviselő képviselői be- számolót tartott. A Polgári OlviiLSÓkör nagyterme zsúfolásig megtelt az Erdélyi Párt tagjaival és a nagybányai társadalom minden rétegének képviselőivel. Az értekezletet dr. s,-> l László királyi közjegyző, a tagozat ügyvezető ak-Inöke nyitottá meg, aki meleg szavakkal üdvö­zölte Szabó János képviselőt. Dr. Szabó Miklós, Nagybánya polgármestere a város lakossága nevében tartott üdvözlő beszé­det Elmondotta, hogy nébánynapos bu­dapesti tartózkodása alatt Szabó János képviselővel együtt jártak cl Nagybánya városfejlesztési kérdéseinek elintézésénél. Ezután Szabó János országgyűlési kép­viselő tartotta meg programbeszédét. Ki­hangsúlyozta, hogy nem Ígéreteket altar tenni, hanem mint munkáskép viselő, dolgozni jött, dolgoz­ni is fog és szil vel-lélekkél szivén viseli ! a város érdekeik. Azt a belső frontot, amit a becsületes ma­gyar munka teremt meg idehaza, az Er­délyi Párt szellemében minden erejével a kisebbségi sorsban küzdőit és elnyomatás­ban élt magyarság egymásra találása je­gyében a biztos győzelem kivívásáig és azután is mindig a nemzet hasznára meg kell őrizni és fenn kell tartani. Riámutabatt a magyar föld földrajzilag is áldásos helyzetére. Dsszebasoulitá&t tett a különböző országok mezőgazdasági ter- iuélésc-ivell Megvilágította a termelés fo­kozását, az ipari és bányamunkás több­termelését. Felhívta' a figyelmet arra, hogy az itthonlévőknek hazafias kötelessége a többtermelés, hogy ezzel elősegítsék a i fronton küzdő honvédség hősi áldozatát. \ Megemlítette a tőke kérdését. ..Zsidó töke nincs, nem is volt — mondotta. —— A zsidó kézben levő töke is magyar töke volt, aminek mind vissza kell kerülnie ke­resztény magyar kezekbe“. Beszélt a strolr mann-kérdésről, amely ellen a kormány megtette intézkedéseit és ami ellen az Er­délyi Párt országos központja is lépéseket lett, Végül megígérte, hogy rendszeresen látogatni fogja Nagybányát és állandó üsz- szeköttotest kíván teremteni a lakossággal. Héíszűzszer munkás érdeke.., Bodáts Gyula, a nagyváradi munka ka­mara vezetője, a magyar kereskedő- ipa­ros és munkâskerdeşeket ismertette. Üsz- szefoglalójábon szükségesnek tartotta, hogy ahogy van Kereskedők Kamarája, vannak ipartestületck, éppen úgy szüksé­ges, hogy legyenek munkakamurák. Ki vánalosnak tartaná, hogy a kereskedelmi és ipraiigvi minisztérium mellett létcsitse­uct: Iái lön munkaügyi nran^zE < nm; <e 1 ahol az országban dolgozo h.cf:n ?i munkán ügyelt ciláinál „Ragţ&ânxa magasága egységes volt és egységes marad I“ Oláh Sándor református esperes, az Er délyi Párt nagy bánjai tagozatának elnök** köszönetét mondott a beszámolóért. K,je­lente tte^ hogy A1 úgy hámja város magyar lakossága egy séges volt és egységes is fog maradni. Megköszönte a képviselőnek, hogy részi* lesen ismertette az időszerű kérdéseke! amelyeket az Erdélyi Párton keresztül fo­gunk sikerre vinni. Az Erdélyi Pártban, ugyanaz az egysé­get magyar szellem él, amilyen egységes szellem élt az idegen elnyomatás huszon­két esztendeje alatt minden igaz magyar testvérünk, lelkében, Felhívta az értekezlet minden tagjának fi­gyelmét a hűségre, amely hűséggel ezután is megőrizzük a belső front erejét és ezt az erőt az Erdélyi Párt közérdekű mun kája mindig növelni fogja. A nagyjelentőségű összválasztmány i ülést dr. Stol] László ügyvezető alelnök beszéde zárta be, aki arra figyelmeztette a hallgatóságot, hogv bizalommal kell k*-- szülni a jö vendő épitőmunkájára. Egységes intézUzdésr kér az Érdéig! Pári a zsidó üzfeifteljffségefK itggébea KOLOZSVÁR, juiius 27. A gazdasági át­állítással kapcsolatosan számos beadvány érkezett az Erdélyi Párt központjához, ame­lyek azt teszik panasz tárgyává, hogy szak képzett, keresztény kereskedők és iparosok nem tudnak üzlet és műhely-helyiséghez jutná. Nagyon sok törekvő magyar ember rendelkezik megfelelő szaktudással, tőké­jük is van ací üzletakipittashoz, de megfe felelő helyiség hiányában mégsem veheínek részt a. gazdasági élet áítálliCásának munká­jában. A magyar bankok most már nagyobb nehézség nélkül nyújtanak hiteleket magyar kisegzásztencíákttak, de az üzlethelyiségek megszerzésének nehézsége miatt mégsem sikerül a keresztény elemek tórhódbtáfeu olyan mértéiben, ahogyao azt a kormányzat és a magyar közvélemény joggal elvárhatná. A hatóságok, különösc-n az iparhatóságok, az Ó777—1941. M. E. számú lakíusrendelel­te! kapcsolatban, amely bizonyos lehetősége­ket adott arra, hogy zsidó bérlők helyett magyarok kerüljenek az üzlethelyiségekbe, mindent megtettek, hogy az üzlet helyiségek kérdését kedvezően intézzék «1. Ez a moz­galom azonban nem aife erűit telj es mérték­ben, mert a háztulajdonosok egy része nem teljesítette as idők áftai parancsolt kávánaá- mtakiat. Az Erdélyi Párt Országos Kosspöatja a kérdés kielégítő megoldása érdekébao rész­letes beadványt int é zeit Káli ay Miklós mi Luszterelnökböz. Az Ei'déiyá Páxt beadvá­nyában a zsidó üzlethelyiségek ügyének re»~ dezésére a következő javaslatokat testté: 1. A zsidó bérlők által írásban, vagy szó- óim kötött üzlet- és műhely-helyiségekre vo­natkozó bérleti szerződéseiket, idötart&nuk- tói függetlenül, 1942 november 1-től kez- dődőleg huIgjiytalanrtak és megszűntnek kel! tekinteni. 2. 1942 november 1-e után zsidó bérlők üzlet- és műhelyleelyiségeket csak írásban kötött, ó hónapra szóló és az elsőfoku ipai hedóság ákal jóváhagyott szerződéssel vehetnek bérbe. 6 hónaponként a szerződés továbbra is megújítható, illetve ujraköthetö. annak érvényességéhez azonban ismét szük­séges az elsőfokú iparhatóság jóváhagyása. A szerződés jóv/jéftíigyását az iparhatóságnál a szerződésbeli bérleti idő kezdete előtt leg~ alább 30 nappal előbb kell hérni. 3. Az elsőfokú iparhatóság azon határo­zata ellen, mellyel a zsidó bérlők által kö~ tött üzlet, és müheiyhely is egekre vonatkozó bérszerződések jóváhagyását adott esetben megtagadja, ft másodfokú iparheitóságho: beadandó felcbbezés határideje fi nap. * felebbezésnek felfüggesztő hatálya vau. .! másodfokú iparhatóság határozata elleni bár­mely jogorvoslatnak fel függesztő hatálya ed­dig alkalmat adott a gazdasági élet átálliltt sáriak megnehezítésére, A további jogorvos­lat elintézésének ideje alatt ugyanis az < rlekeltek birtokon belül maradtak. Az Érdéi\ ■ Párt éppen ezért azt kéri az illetékes hor­mány tényezőktől. hogy a másodfokú ipar­hatóság határozata, ellen csali birtokon kivi. legyen helye a jogorvoslatnak. 4. Kérte továbbá Oz Erdélyi Párt. hru• úgy az elsőfokú, mint a másodfokú iparha­tóság soronktviil tárgyalja a zsidó bér le A ügyeket. Az Erdélyi Párt beadványát a miniszter elnökhöz intézett emlékiratban juttatta / illetékes kormain tényezők tudomására bizonyos, hogy annak eredményeképpen ■ erdélyi gazdasági élőt á'.álbtdsj még le a ih­letéseid» ütemben fog megbillenni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom