Ellenzék, 1942. július (63. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-25 / 167. szám

ELLENZÉK 1912 Julias 2 j. ÉVFORDULÓ hi,s jö)ds-inít> hu- ii huszas s áru. Rt '(r~ .<►1/ ti niihésrnó egykori partnere. ' orhirso, regi színpadi dicsőségek lantija. I nhu' .V..«•;-> gebo I i!a Szénás latest, r j/yji újságíró ott állt a kajáiban es le­iste u cst'/iii>. közben ! ">>zerkrszti’jenek tgtr ibocstito nuui' ta jart ii fejében: liolnap ■ a indus lUntnak' n nagll Iragikivial, sza: eres szüleied t vforritdója. U< i. ... <> 'K,./ in line. M m j r rnín ■ti nidhez, aki mi it ismét ie I őreit Sze­tt ás hal sitin elsősorban. i.ztmi l\(tg) Einritt lioz. az unxuszinésznöhöz. E,melieis; esel- leit liadxunyihouz is emlékszik men ">■ Kérdezd ki okét: beszeljenek erről a nagy ';iiit sznoroi. milyen fial, miiyen mii vesz es milyen ember. Csináld meii ügyesen, mi** j legen, Es leg-dább háromhitsúhosun . . . Igen, mondta ö es őriül a nugbi-U- tusnak. Csali luironi Ilonáján volt a lajmá! j .x toil a: első alkalom, hogy komoly fel- j adatot kapod. Eddig csitit a 1 ui irati Iroda i arujagából i,tilelt különválászttinin <t bel- , földi és külföldi anyagot, vidéki laopkhól j rt út híreket s hét etilt tilt leadta a nyomdér \ lat szolgálatos gyógyszertárak cicti. Tele j volt ambícióval S most úgy érezte magát 41 | rozzant kapuban, mint valonii ttdirvr ver- , senyparipa sUtrt előtt. Eg\ darabig még kereste a csengő', nzlan ; rájött. hogy a kapun nines is csengő. I.e- | nyomta a kilincset. A kapu nyitva volt. I- | udvar is olyan sic úr volt, mint a ház. Sok- sotk egyforma buriut ajtó vezetett a lakásuk ba. Megkereste a hármas szarmit. Becsen ge tett Öregasszony nyitott ujtöi. Hatalmas /ér­ti papucsban. fakó pongyolában. Yolt benne valami megmagyaráz hatat ion és elenezhetet- ien máz-, talanii szinapdszag. .4r ujságtró lögtön érezte, hogy színésznő volt valaha. — .Kit tetszik keresni? — kerdezte az öregasszony barátságtalanul. — Szénás művész urai — feled <u újság­író —, itthon vem? — Milyen ügyben? — kérdezte még ba~ rátságtalanabbul a zord kulisszamázu nő, s az ajtónyilast kisebbre szűkítette. —• A Reggeli Hírektől jövök — mondta a fiú s hozzátette ujsúgirósan — inter jú. . . Az ajtó erre mintegy varázsütésre szetté- rillt. S az öregasszonyt szélesen mosolygott harminckét remek hamisfogával. S még egy i;:s kacér ség is bujkált fogorvos-főirányú mosolyában.-- Tessék szerkesztő ur. Azonnal szólok a férjemnek. Az u’Ságiró belépett a kis szobába, mely­ben valami ócskaságszag és enyk* savanyu~ LaposzUiillat terjengett vegyesen Elmor- le.ogía a nevét. Most bementek egy tágas, kissé porszinü -s szagu. szobába, ahol sok kéj, és habór~ koszorú volt a falakon. A sok babérkoszorú kissé temetőre emlékeztetett. 1 másik szoba is olyan volt, mint az első. éltben, ült az öreg színész egy’ karosszekheu, ölében kis iorA'u macskával. Felállt, a macskát letette a földre s hunyorogva, rövi Hatón of ráült a tárogató éjié. — Ki az Aranka? — kérdezte. — Újságíró — felelt az asszony —, in­terjút kér. . . Az ö’eg ur barátságos lett, hel yei ki- '1álta a vendéget, s felvette Shakes pear-szi- színészi pózát. Megszokta az ujsai'ba nyilat­kozást, de most ncii értett? a dolgot. Bég nem játszóit már. — Miről vem szó? -— kérd íz- e bardtsá~ gosan. A jia'al újságíró elmondta. Hígy hú, a művész ur, mint a nagy And *y Ilka ke r- társa bizonyára tudna valami érdekes dol­gon mondani a hires színésznőről. — Terem ■— mondta Szénás bácsi egy árnyalattal kevéssé barátságodén — szóval már szúz éves lenne az Andor, ha élne... Es hogy éppen én meséljek róla? Behat mit térem? Én alig ismertem ő. Fiatal gyer- I úc vonatni ikor ö már nyugalomba ment. Alig emlékszem rá. Kissé mindig jeliem tő~ Jf*. Én nem játszottam vele egjiit:. — De kérem, a szerkesztő u• azi mondta . „—• próbálkozott a riporter.-— Ä, mit tud erről a szerkesztő ur — legyintett Szénás bácsi — m , képzel ró- J ni? Hogy én emlékszem Aedayia.' .Vem I agyők én olyan öreg . . . De hűén valamit — mégis -~ nyögte ujsugiró és mereven nézte k,hajtott üres a re.e szol daláé, amit a ceruzával együtt gon- d< san előkészített. Hál várjon öcsém — mondta régül Szénás bácsi s rászólt a macskára: sic: An­tónia! — hát úgy dereng azért valami, aagydarab szőke nő volt, s mindenki reszr betett tőle. Akkoriban nem volt divat a ■ iziéria, de mond hatom mellette elbújhat­■ ■mák mind a mosdani Insztérikus prima­donnáit. I "!/ jiojozltt K leérem e Itormjá­ét ét, hogy < sek úgy visszhang:ott , . . I- nrát pedig ii±\ verte, mini a Izet fenekű do~ bot .. . Dr kedves hm'•ám síi ánlrozo't a I, I \ n port, r ezt nem lehet megírni . . Persze, persze bólintott Szénás há- I sí dt hát m'l csinál lak? \ agy színésznő coll jierste. Olipm hangja voll, huny a leg- utlso {dióin Iyen is meghallották. Hrlcnru könnyein t sirt. mii < t \ krokodilul. Es mi­lyen hiú volt. szent Isten. Vem bírót e! a leg!,isi bb kritikát sem. Egyszer meg nlcnrt mérgezni egy kiitiku*t, meri azt irta rédl, hogy ,,nag\ művésznőnk tegnap este rnin',~ lm nem játszott volna a /<»/<• megszokott luvvel". Mert akkor ilyeneket irtuk... — l)r kedves bátyúm . . . Most közbeszólt a: asszony. isiin nyugosztalja szegény jéi Ilkát, de ki nem áthat tani sacgényt. J < ilékcny volt o férjére, a szemei kaparta ki minők, aki csak rét meri nezni arra a szegény, .sze- rencsetlen urura. Hossz természete i>lt szí - génynek. De nagy tehetség volt. Olyan rnn már nincs is. De raiuni’ izé — közös emlék? - próbáik űzött tnegegyszer szerencsi llcn úri­ról az újságíró. . A>rn jut eszi rnbe semmi - felelte zor­dan a: árén színész — s mondom, bog} ak­kor még kisfiú voltam. . . !z újságíró felállt, elköszönt. Mag-: sem tudta, hogy került újra az utníru, • sak i.rra emlékezi It, hogy az élöszolmlron ruléprit Intonia farkéira s a velătrAzu nyávog-isra zavarodottan kért bocsánatot. Aem baj, majd az öreg huilvanyi gon­dolta reménykedve. Hurlványi u, város szélen lakott, ott aho! már nem is járt autóbusz Akkora sár voit itt. hogy Leh tehetett jutni. A házszumot nem látta u sötétedő utcnba.i s Rmi' ánxit senki sem ismerte. \ égül t sark i fiixzi rüz- letbm megmutatták neki a háza'. Remény­kedve csengetett b<■ u kapva. 1 id siket i tő kutyaugatás vJ a válasz, '•irigysokára előkerült egy löjiórödötf öreg bácsi. Az n js{ , iruiick szerencsébe volt. maga Radványi nyitott ajtót Szép, tiszta kis szobába vezette l"‘ A < m volt Ini barátságos, de mogorva sem. S mi­kor a Jiu kellően megcsodál7<i különböző nt'gyságu és faragása pipa !, megenyhült. De amikor megtudta, hegy mind nm ':ó, megvakarta « fűit’ ‘óiét. Ismertem, hogyne ismert-ni volna mondta , szép asszony loll, jaj de s.ep o nagy mii vés De igen-igen furcsa eolt szegény. \< iii lein leli neki ellentmiaulae•• mell lupékul faji. Bolondos ir> tolt, sz <- ■ ins Iu Ilka. De nags s iné zuit i olt az, ne'g keli neki hagyni, megérdemli <i di<:>/rhetyet, igazán megérdemli. . . Kedves batypin játszott vek? Hát rele nem igen tehetett játszani, , öi sí in. Legfeljebb mellette_ t'nkurla uz <‘m- heii s Int lehelte elni/'irniii mindenképpen. [thősim hiú roll, l elteli tóté, mini <i tiizlűl. 1‘eilig hei. de nagy művésznő rótt, > ■/.</­erős lei un siet. Oi\un voit uz kér: m mint eg\ js'rfi. leint, dohányzóit. >zer tte a jó. /o' ei es eledeleket. Emlékszem, .unitiig fng~ hug\mús kolbászt tízóraizott. De ezt nem lehet megírni. ki dloti fel nudliin (is újságíró. \eni? Lérd "■■te ni iuegur vujtuilkoz­ni hát igazán nem tadom. Én vsuk így emlékszem rá, mar amilyen volt. Tudta ezt mindenki. Igen. Ha mar n közűi eialéket kérdi. i g\ turnén én helyei'tmriteticni a tit­kait. Ilka felvet te tőlem n g'íZsit. Kiderült, hagy odahaza is felvette már havi jnrunJó- ■ugéu. Mikor félve figyelmeztették, hogy diíjdu gázsit vett fel éppen szaloanezitt hieskéntil akarta kiszúrni n szemünket, a g\ rontott nekünk, mint a vad kun. A íruy temp'uimentutnu nö volt szegény megboldo­gul!, (Le játszani azt tudott, meg Uvil neki adni. . . Iz ii j sági rá búcsúzott és elrohant, mintha Io igeinek. A színházhoz ment s megkérésié a öltözőben A agy Máriái, uz anyaszinósz• nőt. ' agy Mária kétívesen fogadta, leültette, közi eu tovább festette masat... Drága miivés :nö mond ja a fitt. mi­ké zl.cn úgy érezte masat, mint egy elve­szel. kiszip I ek i'f sötét erdöoen . tegyen sin,., mondjon valamit lures .inday likő­ré,: ... í szerke• zlö ur azt mondta, hogy ints: ott vele eg yü l. hogy ismerte ■ ., Most van eve, hogy síit letett és egy sikket hell írni iéda . . , Xnny Mária umé zeit, s h4X mosollyal ölni !eheln<\ nz ijju rijiortcr haha terüli ndnü el nz öltöző kölni- és festékszngu levegőjé­ben. — \ alakit ól összetévesztenek kedvesem — mondta -. 11 ellőttem, persze, Andayrói. de ami <,r ö a színház tagja vo>l. én még nem is éltem . . . Az újságíró kitéunolygott a színház é/di~ létéből. És másnap megjeleni a cikke. A t tlrke, mru lii így kezdődőit! í régi kert ár sr k, e, kegyelmesen em­lék ző kolíé,léik könnyes szemmel. áhila- foson és szeretettől fátyolos hangon emlé­keznek Andc.y llki.rol, koráin,, legnagyobb s. iné’sznőjéröi. . , MAR! i V\ 1.11.1. Fodor Ferencnek az Athenaeuifi falusorozatában megjelenő nj köny­ve már a címében sejtelmesen sokai mond a magyar fülnek. Magyar fa­luról szól, amelyet a századok viha­ra a mai napig sem sodort el. Pedig mennyi vihar dühöngött tova fölöt­te! Tehát az el nem sodort falu nem Szabó Dezső elsodort falujának el­lentéte; azt a poltikai összeomlás­ból következő tudatomlás sodorta el, ez viszont tatár datlás, török pusz­títás, néniét vonulás, kuruc portyá­zás, hajdú hősi ség, rác beütés, ro­mán népi terjeszkedés ellen is mieg- védelmezte árpádkori települési he­lyét, illetve: ha el is kellett mene­külnie, olyan szeretettel tért ismét vissza oda, amilyennel csak magyar ember tudja, szeretni ez a földiét, •amelyben ősei porladnak, ezer esz­tendeje. A könyv tulajdonképpen szélesebb tájat vesz figyelés alá, a Fekete-Kö­rös völgyének középső szakaszát, a hegyi táj és a síkság ütköző pontján létesült honfoglaláskori hal magyar szállást. Érdekes földtani szerkezetű tájban hat magyar falu volt hajdan: Dalom, Szigeti, Búzás, Besenyő, Ten- ke és Bélfenyér. A történelem sok­szor keresztül csapott valamennyin. A négy előbbi végül is eltűnt a sole pusztításban. Népe talán egyszer megunta újraépíteni az üszkös ro­AD A K ÓZZ UN K a 93,003 sz. csekkiapii a téU $&g4iffs*i<£Íáiá$a / b:i kerül, végül ö ad jelleget m f.v.i mik. Ahol fölényes történelmi d-ö szolt he lé a kél nép 1: nzdelmébe elveszített ük a csatát, <h- ahol kei tönk természetes népi feszítőerejére vn.lt hízva, ott soha. \ magyar jól hagy szeretettel tapadt a földhöz, jobban féltette, mint ahogy a inás tulajdonát .szokás. Mintha tudta vol na. liogy amit minden viszontagság talán még- u földesúri önkény ellené re is megőriz anagának, azi nekünk, valaTnennyhinknek, a magyarság egyetemének őrzi meg. Fz adott va­lami titkos erőt a jobbágynak, hogy minden viszontagság ellenére is helytálljon. Helyt is állt. Így* vannak nekünk el nem sodort falvalnk, ke­mény türzsökü magyar települő sóink, hullárntörő gátnál dacosabban álló szigetközségeink, éppen ott, ahol legnagyobb szükség van rájuk: a \ölgys/ájakban, gázlók mellett, ni kereszteződéseknél, tájkülönféle­ségek érintkezési vonalán. Ezekre az el nem sodort és el nem sodorhat!» magyar falvakra számi tünk, amikor a ni eg szaggat ott népt erőietek össze I köttetésén dolgozunk. Ilyenkor na­gyon jó bizonyosan tudni, mi bennük az erő, mi tartotta meg, mire ép if. hetünk tovább. Ezért több ilyen táj- feldolgozó könyvet várunk, már a közpli jövőben. (p.) ! AZ EJL NEM SODORT FALU inckból. A két utóbbi azonban, Téri­ké és Bélfenyér, minien du lás után nmét felina nevét a kezdetleges tér­képvázlatokra. Fz a kél falu élni akart. Nem engedte, hogy' elsodor­jak. kitörüljék a történelemből. Alapos munkára mutató részletes­séggel ' feltárul a táj formája, viz- í ajza, időjárása és növényvilága, az­tán az egész térség népe, a szárma­zási feltevésektől a népiségtörténe- to.ii keresztül mai társadalmi szer­kezetéig. A völgynyilás falvai között, látjuk az elpusztult magyar telepü­léseket, az elkallódott nemzetsége­ket, aztán a két átmentett falut: Terikét és Bélfenyért. A könyv még­is csak elindulás legyen; a. tudo­mánynak a magyar tájfeldolgozás utján, a magyar tájismeret szélesí­tése felé, nekünk pedig a magyar nép életerejének felismerése után a népi tömegek dinamikája felé. A hitújítás és az ellenhatásaként fellé­pő visszakatolizálás jelentékeny mozgalmas,ságot okoz az am úgyis- szívesen hullámzó jobbá nyíl épben s a mozgás nyomán — amint a könyv nyomról-nyomra végigkíséri — a ro­mánság leözöniik a hegyekből, meg­szállja az elhagyott jobbágyielkeikeit, megtelepszik, falut foglal, teret hó­dit, elragad egy-egy magyar közsé- i get, előbb kétnyelvűvé teszi, majd az I állandó beszivárgás folytán tnlsuly­a o c u i ţi I ! Viláoos: Kf2, VÍ7, Bh5, Fal, lid4 ts h3. gy. c2, f6. (8 drb.) Sötét: Ke4, Vb7, B-j4, Fr8, HL8, cyy: b6 h4 h7. (8 drb.l Matt 2 lépésben. A junius 20-án közölt 164. sz. feladvány (Bo­ros) megfejtése: 1. Va7—at. Zürich és Basel városok közti csapatmerko- zés a mult hónapban folyt le. 30 —30 játékos kétfordulóban mérkőzött. Eredmény: 34:26' Zü­rich javára. Az első táblán a zürichi Jobber mindkét játszmában legyőzte Leepin-t, Svájc erévi fiatal bajnokit. \rilágos: Dr. Aljechin. Sötét: Schraidt. (Salzburgi verseny, 1942 junius.) (Spanyol-játék.) 1, e4, e5. 2. Hf3, Hco. 3. Fbö, a6. 4. Fa4, HfG 5. 0—0, Fe7. 6 Ve2. (Ezt a lépést a világbaj­nok gyakran használja a szokásosabb Bel he­lyett.) 6. . . . bő. 7. Fb3, d6 8. a4, Fg4. 9. c3. 0-0, 10 Bdt, b4. 11 aő. dő. Érdekes, kompliká­ciókat előidéző lépés. 12. exdő, c4. 13. dxc6, Fd6. 14. d4, Be8. 15. Fe3. (Itt Aljechin sem találta el a legjobbat. 15. Fxf7-j-! igen jó volt és Kxf7. 16. Vc4-j-, Kg6. (Kf8-rá Hg5!) 5 7. Hh4-k, Khő. 18 f3 után sötét nehéz állásba került volna) 15. . . . exf3. 16. gxf3, Fh5 .(Itt Fh 3-ra 17. Vc4 jött volna). 17. Hd2. He4. (Jobb volt előbb c3-on cserélni). 18 Fxf7-g, Kxf7. 19 Vc4-j-. Kf8. 20. fxe4, Vh4. 21. e5, Fxct. 22 exd6. (Nem jó lenne Bxdl Vg4-f, stb. miatt). 22.... Vg4—j—. 23. Kfl, cxd6. 24. d5! Vh3-j-. 25. Kel, Fc2. (Jobb itt: Fg4, vagy Fh5) 26. c.xb4, Bxe3-f. 27. fxe3, Vxe3-F. 28. Ve2 Vh6. 29. Ba3! Ff5. (Természetesen Be3 nem ment BÍ3-I- miatt.) 30. Be3, g6. 31. Vf2, Bb8. 32. Hc4, Bxb4. 33. Hxd6 és sötét feladta, mert úgy Be8-F, mint Hxf5 fenyeget. _______ LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a legválasztékosabb kivitelig, legol­csóbban az „ELLENZÉK“ könyves­boltjában, Kolozsvár, Mátyás király tér 9, szám.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom