Ellenzék, 1942. július (63. évfolyam, 146-172. szám)
1942-07-25 / 167. szám
6 ELLENZŐK 19 2 2 Julius SIENA Sll-'.N \, julius 25. (Az Ellenzők munkatársától.) Sienában még egy végesebb, tisztább és lényugozóbb az a középkori jelleg, ami rironz.élum elsőnek fogja meg és ejti rabul az embert. A mull ritka ékszerdarabja Siena hires ősi dómjával és más régi templomaival, eampaniléivel, tornyaival, bástyáival, palotáival és egyetlen tégla vagy kődarab sem zavarja meg ezt a tökéletes egységet, rontja le a már kialakult hangulatot. Modern és hatalmas pályaudvara van ugyan Simítanak. Ez is — mint a firenzei — az uj fasiszta Olaszország alkotása s az olasz Novecento remekei köz éiartozdk. Csakhogy — eltekintve attól, hogy a modern olasz építészet szerencsésen és veleszületett ízléssel hangolja egybe a ma követelményeivel a régi római archrtectura lényegét és hagyományait — az uj pályaudvar kívül esik a varoson, magas domboldal választja el tőle s igy nem tolakszik be zavarólag a város együttesébe. Pompás szerpentinufon gépkocsizunk Is? a városba — kitűnőek az olasz autóutak —, amely jellegzetesen olasz hegynek kapaszkodó utcáival s mégis — vagy éppen azért — valami különös sajátosság árad ki a köveiből es varázsol el. A firenzei kulturális kongresszus illő betetőzése a sienai ut s az itt, ennek tiszteletére, végbemenő események. A mult s a klasszikus olasz műremekek várnak reánk, amelyeket most. háború idején is szabadon megtekinthetünk, nem falaznak el. V „Palazzo Pubblico“. az ódon tornyos városháza előtt — a tornyon ott leng Siena fehér-fekete zászlója, dómmal mindent ez a két szin, ilyen csíkozásul a hires dom is — a Ronm- lnst és Reirrust szoptató latin anya- farkas bronzszobra. (A kolozsváriaknak nem kellemes emlékű, az idegen uralom szomorú idejéből, de ami itt valóság és történelmi folytonosság, az ott hamis história-fabri- kálás volt). Más olasz városban — Rómát kivéve — nem láttam. „Ez nyilván -Róma, a latin gondolat szimbóluma'1 — jegyzem meg olasz kísérőmnek, egy sienai városi előkelőségnek, aki büszkén ellentmond: ..Nem, signore, ez a mi városunk eredetének a jelképe’'. S elbeszéli a régi mondát — olyan hittel a hangjában, mint a mi székelyeink regélik az Attiláról való leszármazást —, amely szerint Sienát Senius, a testvérétől: Romulustól megölt Remus- nak, a Rómából elmenekült fia alapította. De — ettől eltekintve — a történeti tények is arra vallanak, hogy Siena ősi római város: már Augustus császár itt telepi tette le veteránusait. Az ebből fakadó büszkeség meg is érződik a sienaiakon, akik talán a legszebben és legtisztábban beszélik azt a toszkán idiómát, amelyen Dante irt és amelyből kialakult a mai olasz irodalmi nyelv. Dante jut tatja eszünkbe az ádáz guelf és ghibellim viszályokat, amelyekből bőven kijutott Simának és más olasz városnak is. Hogyne sóvárgott volna a nagy firenzei száműzött, az „isteni poéta“ egyetlen erős kéz, a „Can Grande“ („Nagy Agár“) után a hódítók országút iává., népek átjáróházává vált és önmagát marcangoló, szaggató Itáliában! Hatalmas „Re pubbH-ra“ volt Siena, a tengerig nyúlt, idővel azonban riválisa: Firenze legyűrte és Medici Cosimo eignere mod is ntt diszeleg a fellegvár egyik bástyáján. Urak jöttek és mentek, de nyomuk iIf maradt vászonra, falra festve. márványba, kőbe vésve, a művészet halhatatlan eszközeivel meg örökítve Nagyon sokáig időznénk a színes mávványpa111 ózai 11 dómbam Pinturicrhio freskói. Remini. Donatello. Gicolo és Giovanni Pisanos remekei előtt, ha lehetne. Óit a dóm bibliotbék ójában nézegetem lMniu- riechio falfestményeit Az egyik magyar történelmi vonatkozású: 11. Pius pápa — humanista nevén: Aeneas Sylvius Piccolomini bevonulása Xnromibu, a töröké Meines európai ke foszlósba <1 járni proklamtílásárit 1 íölben. 11. Pilis állandó összeköt tőiéiben volt Mátyás királlyal, a XV. századbeli magyar birodalom fiatul ural kódújával, akit török verő diadalaiért istenitettek egész Itáliában, s öt tekintették a keresztény világ reménységének. „Mátyás királyt szinte az égig emelik. A győzhetetlen fejedelem dicsősége nem is lehetne romában nagyobb“ — irta ekkortájt Ammanoti oltasz bíboros egy magyar főpapnak. A pápa európai szövetséget lioz/üt létre a török elten, amelynek a száraz földön Mátyás király Magyarországa, a lengéién a velencei köztársaság lett volna a lóereje. Sajnos, kevéssel az au- conai bevonulás után a pápa, aki az egész tervnek a lelke volt, meghalt, n szövetség felbomlott, mielőtt valósággá leit volna. Mátyás magára hagyatva, igy is felvette a harcot a (örökkel, mignem, meg nem győződve az európai szolidaritás hiányáról, másfelé nem fordította az érdeklődését. A „Palazzo Pubblico“ kapujában barna bőrpáncélos őrség. Fenn a nagyteremben, ahol ünnepélyesen üdvözlik a firenzei kongresszus vezetőit. Simoné Martininek és másoknak remek freskói, dombormüvei. Az egész felső falat betölti Simone Martini „Guido Riecio da Fogda- no''-ja. Lenn, az ellipszisalaku, „Camupo“* nak mondott piacon, amely középkori erkélyes házaival szinte kínálkozik az ilyen látványosságokra, a „Palio“-t, a hagyományos sienai történeti felvonulást és zászlóversenyt ele veni tik fel a kongresszusi vendégek tiszteletére. Az ablakokban, erkélyeken selymek, damasztok, drága szőnyegek, a tér közepén kordon mögé szorult a tengernyi feketéllo sokaság. Együtt ülünk a tribünön külföldi újságírók, szembekap éppen a perzselő déli nap, de a következő percek gyönyörűsége kárpótol mindenért. A „Palio“ eredete visszanyulik még a középkorba, amikor Siena, a „Republica“ védelmét a 17 „contracte“, városfertály népe látta el. Külön címeres zászlók alatt „capitano“ vezérletével vonultak a harcba, önállóságukat egymás közt is megőrizték, rivalizáltak. A „Contrade“-k közös ünnepi felvonulása és versenye a „Palio“, amellyel egy időben spanyol mintára bikaviadalokat is rendeztek. Ezeket a Sineában uralomra jutott Medici ek megszűnt ették, veszélyes voltukra való tekintettel, a „Palio”-k azonban megmaradtak. Hagyományosan julius 2-án rendezték őket. az 1260-ban julius 2-án Monteapertinél a ghibelini Proven: 1 Zain» Saivan! vezérletével vivőit győzelmes esni a emlékezel éré, mely nevezetes ;.i város történetében. Később, augusztus JO-an, a Szűz Mária tisz telet én* is rendeztek ilyen felvonulásokat. Ezek a „PftHo“-k csupán az elmúlt világháború alatt maradtak cl és most. szünetelnek a — győzelemig. A kongresszus alkalmából miégis kivételt teltek és most részünk van egy káprázatos, szóval kellően le nem írható történelmi ünnepségben. A „Palazzo Pubblico“ tornyában megkondul a liai ang, mire égig csap fel a feszülten várakozó tömeg morajlása. Kezdődik! Dobok puffannak távolról, harsonák szolnak élesem s a déli nap szinte fojtó vakító özönében a „Campo“ szélién kivililan a menet eleje. Egész zásalóerdő közeledik, gomolyog felénk. Elöl viszik az unlversitas jól vényeit, majd a ,,eantrade“-k laza sorfáin falanxai menetelnek, elől a zászlótartó a ci- meres lobogóval, amely ej i sas, bagoly, csiga, farkas, sárkány, dolfűi, unikornis, koronás lúd. elefánt hátán torony', stb. ékeskedik. A zászlóvivő ruhája és a lobogó színe. teljesen eggyé van hangolva. Nyomukban, oldalt szétosztva más zászlóvivők, ezek meg-megállnak menetközben, bravúros mutatványokat végeznek a zászlóval, majd kölcsönösen átdobják egymásnak és elkapják* mire feldördül a taps. A zászlótartó mögött haladó, derékig páncélos „capitano“ ugyanezt a címert viseli a sisakján és ugyanez ékeskedik a nehéz paripán komoly' ünnepiességgel ügető, vagy páncélt öltött lovag Ntmctollas sisakján és ezüstös ]>aj- zsán, amelyet egy lova kantárját kézben tartó apród emel a közönség felé. A lovakon hosszú, térdüket verdeső és a fejüket is. szemünk kivételével, befödő hímzett, gyönyörű takarók. mint amilyeneket lovagi tornákat megörökítő középkori freskókon láthatunk. Nemzedékröl- iwmzedékre maradt ez a rengeteg, felbecsülhetetlen érték: meztelen pallósok, sisakok, drágakövei tőrök, zászlók... A menet végén a város diadalkocsija, a hires „Carroccio“ közeledik lassan. Négy hófehér ökör huzza, derekukról fehér-fekete selyemtakarók csüng ének le: Siena színei. Jó nehány száz éves, nehéz- kerekü, mesteri alkotmány a diadalszekér, oldalán el nem halványodott, figurák, díszek, elől olvasható a latin felírás: ,-Siena vetus Civil as Virginia“. Vagyis: „Az ősi Siena a Szűz városa”. A diadalszekér közepén árboc a város fehér-fekete lobogójával, egy harangocska csong-bong, versenyre kelve a „Palazzo Pubblico“- éval s a Merőid ok lelkesen fújják a harsonákat... Nem álom, valóság volt ez a két óra az ősi latin földön, nemes Siena. városában! Mihály László SZÁMUM KEREKEDIK — SZÁSZYISTVÁNNÉ KÖNYVE— Az Ű és Újvilágban mindenütt a háború pokoltüze dühöng, A füves orosz pusztákon. az afrikai homoksivatagokon, India őstelevényén harcikocsik fergetege tombol, az óceánok feneketlen vizein páncél szörnyetegek okáknak megsemmisítő tüzel egymásra s az egész földkerekségen üvöllve sújt célba a znhanórepülőgépek hombarakománya. Minden ember és minden anyag a háború céljait szolgálja. Hál- lérbe szorulnak az egyéni érdekek, eüial- ványodnak az apró-cseprő magánügyek. Az emberbég riadt szemmel néz q végső cél, a háború kimenetele elé. Addig is mindent a nagykaszás akarata kormányoz. A világcsavargó kereskedelmi ügynök nem köt sötét üzleteket a beduin mldófőnök- lel. az amerikai milliomos nem terpeszkedik az európai fürdőhelyeken, a nemzetközi szélhámos nem rabolja ki a játékkaszinók felé.kszerezett újgazdag dámáit s a ki«várns-i kávénénikék nem isznak valódi babkávét délutáni uzsonnájukon. Néhány évvel ezelőtt még más volt minden. A tomboló viharnak még csak az előszele érzett, még a messzi távlatokban * ötét lelt a háború zugó számumvihnra. amely elsöpréssel fenyegeti a felvilágot. Ezt a hangulatot, ezt a yiharelőlti nyomott légkört festi hűen jellemezve Szászv Istvánná könyve, amelyben a kiváló iróniii- vész stilaskészségével. asszonyi lényéből áradó leheletfinom árnyalatokkal festi meg a világ egyik földdarabjának életét, ahol most éppen legvadabbu’ tombol a háborús orkán. A szerző 1937-ben utazott férjével Egyiptomba, amely éppen abban az esztendőben vált független királysággá, de úgy politikailag, mint gezdaságilag teljes egészében o brit vdágbirodalini törekvések céljait szolgálta. Szászv Istvánná férjét, aki jelenleg a kolozsvári egyelem ü gika- rán a magánjog tanára 1937-ben kinevez1 lék az Egyiptomban működő Nemzetközi Vegye.« Rirőság tagjává, ome'y hivatva volt ítélkezni kiiKöid'ekurk egymás között és bensziilötfckkel való pereiben. A biParhettezésl munkálatokat jutányosán vállal Urinezi & Co., Zápolya-utca 14. és Szentegy- ház-utca 1. (Sebők-cukrásztla) rósug nniködése 1875-ben kezdődül!, amikor Ismail pasa n kon/.u'i lióá>k<».Jás->k túlkapásai és v’sszásjágai megái totctoM* érdekében felállította a/ ó<szes európai nemzetek kiküldötteiből alléi vegyesbiró* »águl. Az 1937-i uiontreauxi egyezmény tulajdoLiképpen a vegyesbirásig megszűr totósét határozta el, de tizenkétéves átmenetet szabott meg, míg a független egyiptomi krrálybág bírósága legyőzi az atme-, neiti nehézségekért. Ekkor értő a megtiszteltetés Magyarországot első when, hogy Szászy István személyében kiküldheti« képviselőjét a Nemzetközi Vegyes Bírásáéban való részvételre. Négy hosszú évet töltött Egyiptomban a magyar házaspár, mialatt a földkerekségén mindenütt krgyulLuk a háborús tn/.ek és a legnagyobb világháború mindent felperzselő lángnyelveit tiikrö/ték vissza a tolyéik é-i tengerek. A négy év történetét tisztán látó szemmel, józanul mérlegelő Ítélettel írja meg a szerző ízléses kiadású könyvében. amelyet a szebbnél-szebb művészi felvételek díszítenek Egyiptom rejtélye« életéről. A közel húszmillióra tebe-, tő egyiptomi őslakók életmódját, n Nílus deltájában lakó fellah tunyaságát, a városok őslakóinak renybeségét, a harcias be*, duintörzsek kalandor szellemét, de nem uluíó sorban az egyiptomi világvárosok-, ban lakó többszázezer semmivel sem tő* rődő. semmi iránt nem érdeklődő, csak szórakozásainak, kedvtelésednek élő euró* nai lelkiségét festi meg pompás színek*! kel. K reszlmel-zet a könyv a háború előtti ..silágpolgár“ életszemléletéről, oki gúnyosan fintorítja el az orrát a nemzeti gondolatok, nemzeti eszmék előtt s csupán egyéni érdekeinek kielégítésére törek szik minden élet megnyilvánulásában. A legvegyesebb nemzetközi társaság szállta meg akkoriban a hires vüágkikö-, tőket, ahol n esuzós bántalmak miatt panaszkodó Wavell tábornoktól a macedón kalmáron keresztül az arab polgárokig mindenki a kávéházak ópiumgőzös fiiat-' felhőjében szőtte a könnyű meggaztlago" dúsra vágyó kincskereső kalandorok ködös álmait. Néhány év múlva azonban, mikor az uj, Európa eszméjéért felcsillantak a háborús' tüzek, riadalom szállta meg a hidegvérű semmittevőket is s mikor a német és olasz zuhanóbomházók süvítettek el a Szuezi-, csatorna fölött, már a híres ..angol udva- riasság“ is alább hagyott valamicskéi > sötét fürkésző széniek vizsla pillantásai kisérték az „angol felségterületeket" végig utazó ..gyanús idegeneket”. Izgalmas kalandokon keresztül a háborús Balkán és Kisázsin szárazföldi és a ize utazásainak százrétii bonyodalmaiból ad kitűnő ízelítőt könyve végén a szerző, aki már a kelet kapujáért dúló küzdelmek nehéz perceiben hagyta el az. emberi kultúrtörténet legszebb fejezeteinek szín íelyé . az ötezeréves múltra visszatekintő Egyiptomot. ■ n. k } Kelet titokzatos tudománya. A Jóga ismerete Baktay Ervin : A DIADALMAS JÓGA, A Jóga tant mindén szempontból tárgyaló és tolmácsoló köri’v elolvasása után tisztultabb. világosabb ormaink lesznek az enbsri szellemről, az c etről és a halálról, a gondolat minden- hálós igáról. A főidről és a nagyvilágról, az anyagról és a Elekről. Fel- lebb^n a fátyol minden „tiiokzaíos fakir mesíerkedésröi“. Kötve 8, fűzve 6 pengő. Yesndian: Sport és Jóga. Ősi hindu testgyakorlatok és Iélekzés- szabá yozás európaiak számára, 53 eredeti felvétellel. Kartonéivá 5 pengő. Kaphatók az ELLENZÉK KÖNYVESBOLTBAN '0 07sv,kr, Mátyás király-tér í). Vidékre utánvéttel Is azonnal szállítjuk.
